Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-05-21 / 21. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. május 21. A magyarok a becsületet megegyezés hívei — Jelentette ki Sxüllö Géza klubelnök Az Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt s a Szepességi németek pártja parlamenti törvényhozóinak és tartománygyülési képviselőinek közös klubja május 17- én Pozsonyban Szüllő Géza dr. elnöklete mellett ülést tartott, melyen Szüllő Géza nagyérdekű elnöki megnyitójában behatóan foglalkozott az utóbbi hónapok belpolitikai eseményeivel és a csehszlovák kormány politikájával, melynek során rátért a nemzetiségi kérdésre s ennek kapcsán a készülő nemzetiségi statútumra. A magyar nemzeti kisebbségnek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját a következőkben szögezte le: — Mi magyarok itt állunk ebben a respublikában, mint őslakói ennek a területnek. Mert őslakók vagyunk itt, s jogcímünk az ezer esztendővel ezelőtt történt becsületes, karddal való honfoglalás, s ha elfogadtuk is ebben a respublikában a minden címet eltörlő demokratikus törvényeket, ezt a jogcímet, ezt a címet nem felejtjük el. Mi magyarok a becsületes megegyezésnek a hívei vagyunk és azt tartjuk, hogy ha a respublika kormánya velünk a harmonikus megegyezést keresi, saját érdekében is cselekszik, mert a respublika vezetőségének is el kell ismernie azt, hogy kis népeknél nem a szám, hanem a jognak az erőssége kell, hogy döntő legyen, s ezért erről az útról nekik sem szabad letérniök. — Hosszú parlamenti pályámon mindig hirdettem azt, — minden beszédem, amit itt tartottam, világos bizonyíték erre, — hogy nekünk, Európa kellős köziepén lévő magyaroknak és cseheknek bizonyos megértést kell találnunk, mert hitzen egymásra vagyunk utalva, mint nem balkáni nép. Lehetetlen azonban, hogy a megértést mindig úgy akarják keresni, hogy nem az egyenlőség és szabadság, de az egyenlőtlenség alapján akarják ezt a kérdést dűlőre vinni. — Mi tehát, itt összegyűlt képviselői a magyaroknak, világosan hangot adunk annak, hogy felkészülve várjuk azt, hogy a kormány megadja nekünk mindazokat a jogokat, amelyek ember és Isten előtt bennünket megilletnek, megadja nekünk ugyanazokat a jogotkat, amelyek megilletik a cseheket, szlovákokat, németeket, lengyeleket, ruszinokat, megadja az önrendelkezési jogot, amely nekünk magyaroknak is jár. Ha ez nem történik meg, akkor tovább folytatjuk azt a harcot, amelyet elszántan vittünk és meg nem alkudva viszünk tovább, mert meg vagyunk győződve arról, hogy különbség van egy államban az állam és a párt között: az állam erkölcsi személy, a párt talán nem is az. Járjuk őseink szelleméből vezettetve azt az utat, amely századokon át megtanított arra, hogy a magyar jó barátnak, de nem jó ellenségnek s megtanulhatták azt, hogy mi szabadok tudunk lenni, de szolgák nem tudunk lenni. A nemzetiségi alaptörvény ügyében tárgyalást kezdenek a nemzeti kisebbségekkel A koalíciós cseh nemzeti szocialista lapok írják, hogy a kormány politikai bizottsága elkészült a nemzetiségi statútum tervénei s Hodzsa miniszterelnök már a legközelebbi napokban megkezdi a tárgyalásokat ebben az ügyben a német, lengyel és magyar kisebbségek képviselőivel. A törvényjavaslatot csak akkor fogja a kormány benyújtani a parlamentben, ha már megegyezésre jutott a kisebbségekkel. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Hodzsa miniszterelnök már a jövő héten időt tud szakítani a nemzetiségekkel való tárgyalások megkezdésére s egyesek szerint kedden fogadja a miniszterelnök Henlieint, a szudétanémet párt vezérét. A következő napon már jaüsch jelenik meg Hodzsánál. Ha a német kérdés nem húzódik el, akkor csütörtökön a magyar kisebbség képvi. élőjével, majd a lengje! kisebbség megbízottjával fog tárgyalni a miniszterelnök. Hodza miniszterelnök május 20-án fogadta a sajtó dépviselőit és hosszasabban ismertette a vezérelveket, méhek szerint a nemzetiségi statútum keszült. Eszerint egyes kérdések máris törvényhozás útján nyernek megoldást, mások pedig a nemzetiségekkel folytatandó tárgyalások alá kerülnek. A kormány a nemzetiségi statútumot - egyesek szerint — csak a nagy Sokol-kongtesszus után, tehát július 6-ika után fogja benyújtani a képviselőházban. A beavatottak tudni vélik, hogy a nemzetiségi statútum nem lesz egységes törvényhozási mű, hanem a törvényjavaslatok, illetve a törvények egész sora. amelyek logikusan összefüggenek, egymásba vágnak, egymást kiegészítik. Viszont az a ■ hír, hogy a nemzetiségi törvény már elkészült, csak annyiban vehető valónak, hogy a kormány elkészült a törvénykomplexum nagy és általános beosztásával, de a részletkérdések kidolgozása még jelentékeny munkát ad. A kormány elhatározta, hogy a javaslatok benyújtása után azokat nyomban el is intézted a nemzetgyűléssel. A parlamentnek tehát készülnie keil a nyári ülésszakra, mely állítólag augusztus végéig elliúzódhatik. »Kereskedő, iparos, fizikai és szellemi munkásifjak, hallgassátok meg szózatunkat minden magyarlakta vidéken. Kisebbségi magyar társadalmunkat akarjuk szolgálni, küzdeni, dolgozni akarunk a szebb magyar jövőért, azért -a magyar jövőért, amely biztosítDr. Reich Leánypenzionátus Fiupenzlonátus Bratislava Gröslingová 9. * DobroviCová 11, T«lefon 1 7-95 Tan- és nevelőin ézet középiskolai tanulók részére Egyéni nevelés, alapos oktatás, kitűnő ellátás, lelkiismeretes, állandó felügyelet, odaadó gondozás, a szülői házat helyettesítő, modern komforttal berendczelt családi diákolthonba. - Idegen nyelvek, torna, zene, A leinyintézct vezetője: Else Reich. A fiú* indtézet vezetőle: prof. L. Beck. Információk és prospektus az intézetek álhurcolkodásáig, azaz jul. 1-ig: Dr. Reich diákpenzionálusa, Sienkiewicz u. 2. Telefon lf-95. ja magyar nemzetünk erősödését politikai, kulturális, gazdasági és szociális téren egyaránt. Nálunk ezt-a munkát egyedül az egységes magyar párt végzi, mely törvényes keretek között dolgozik, harcol önzetlenül a magyarságért, a magyarság minden társadalmi rétegéért egyformán. Dolgozzatok, legyetek segítségére minden vidéken a pártnak, alakítsátok meg minden községben a párt ifjúsági csoportját, dolgozzatok egységesen a párt megerősödése érdekében.« ■ »iiiiiHiKKtiiiiiEiaaiiaiiiBKaaasíKaaeiiisBiiiiiiiiiiiin A népszámlálás és a nemzeti kisebbségek A népszámlálásnak, mint a modern államok legnagyobb fontosságú statisztikai tevékenységének célja, hogy a lakosság népességi, gazdasági és közművelődési viszonyai felől pontos és megbízható felvilágosítási nyújtson. Ez tehát az állami közigazgatás támogatásául és a, gazdasági és kultúrpolitikának fontos útmutatásul szolgál. Ebből folyólag a népszámlálás megszervezése és keresztülvitele, különösen pedig a kérdések megfogalmazása és az adatok feldolgozása és közzététele a gyakorlati statisztika legfontosabb problémái közé tartozik. A népszámlálás csak akkor oldhatja meg sikeresen feladatát, ha a lakosság nemzetiségi, hitfelekezeíi és egyéb életviszonyait híven visszatükrözíető adatokat gyűjt a statisztika részére, ezért szükséges, hogy az adatgyűjtéssel meg'bízott népszámláló biztosok lelkiismeretesen és minden politikai befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A népszámlá'ásnál elkövetett visszaélések, illetve a valóságtól eltérő adatoknak a népszámláló lapokban való feltüntetése nemcsak a népszám'álás megbízhatóságát veszélyezteti. hanem annyiban is káros következménnyel járnak, hogy annak a kellemetlen meglepetésnek is .kitekerik a kormányhatalmat, hogy a nemieígyűlés—és országos képviselőtestület tagjainak titkos szavazással megejtett választási eredményei a népszámlá’ás helyességére rácá' folnak. Példaképen elegendő rámutatni Kassa és Pozsony lakosságának nemzetiségi arányszámaira. E két város a világháború előtt magyar kulturális központ volt és már az 1900-iki népszámláláskor Kassa lakosainak 60 0/0 -a, Pozsony város lakóinak pedig több, mint 300/0-a magyarnak vallotta magát. Ezzel szemben az 1919. évben megtartott első csehszlovák népszámlálás adatai szerint Kassán csak 390/0 és Pozsonyban csupán 290/0 magyar volt. Ha figyelembe is vesszük a világháború által okozott vérveszteséget és szaporodási stagnációt, akkor is feltűnő a magyarságnak csökkenése azzal a ténnyel szemben, hogy eme városok összlakossága 1900. évtől 1919. évig több mint 300/0-kai emelkedett. Itt tehát feltétlenül hibáknak kellett becsúszni a népszámlálás adataiba, ; amely hibák még fokozottabb mérv- I ben forognak fenn a legutóbbi nép■ számlá'ás eredményeként kimutatott I magyarsági számarány hátrányára, ha I tekintetbe vesszük, hogy az országgyűlés tagjainak legutóbbi választásakor I pl. Kassán a szavazatok több mint '/3-a j a magyar pártokra esett, holott a sta! tisztika szerint a lakosoknak ‘/s része sem tartozik a magyar nemzeti kisebbséghez. A Szlovenszkón lakó magyarság számarányában az 1930-iki népszámlálás eredménye alapján beállott eltolódás két okra vezethető vissza. Első sorban az addig mindig vallásfelekezetnek minősített zsidóságnak külön nemizetiiég gyanánt való szereplésére, aminek azonban törvényes alapja ninc.en, mert a Szlovenszkón most is érvényben lévő magyar törvények zsidó nemzetiséget nem ismernek. Ez kitűnik az 1867. évi XVII. t. c. szövegéből is, mely az izraelitáknak a keresztény lakosokkal való egyenjogú-ágáról intézkedik, mely törvény tehát világosan hitfelekezetnek és nem nemzetiségnek tekinti a zsidóságot. Hogy ennek ellenére az utolsó népszámláláskor a szlovenszkói izr. lakosok legnagyobb része magát az addig soha sem létezett zsidó nemzetiséghez tartozónak vallotta, illetve, hogy ezt megengedték, annak tendenciózus voltát elvitatni'nem lehet. A szlovenszkói városokban lakó zsidó polgárok nem is tudnak zsidóul és anyanyelvűk sem volt az, évitizedek óta teljéién asszimilálódtak a más val ású polgárokkal és soha semmiféle kötelék nem fűzte őket a kük lönben már régen nem létező zsidó nemzethez. A magyarság számbeli csökkenésének második oka abban rejlik, hogy a legutóbb keresztülvezetett népszámlálás alkalmával a közigazgatási hatóságok igen sok idegen nyelvű (német v. szlovák hangzású) nevet viselő lakosnak magyar nemzetiségét nem ismerték el. Megtörtént pl., hogy egy Gräser nevű nyugdíjas tanítót, egy Hart-ch nevű városi tisztviselőt, egy Soltész és egy Smilnyák nevű iparost, akik magukat magyarnak vallották, emiatt kérdőre vont a járási főnök és miután ragaszkodtak a bevallott magyarságukhoz, saját hatáskörében megválíoztntla a népszámlálási adataikat. A törvény ugyanis a járási főnök diszkrecionális hatáskörébe utalja annak a kérdésnek az eldöntését, hogy ki milyen nemzetiséghez tartozik és habár döntése el en panasznak van helye, ezzel a jogorvoslattal azonban — -senki sem tulajdonítván fontosságot a kérdésnek — aránylag nagyon kevesen éltek a legutóbbi népszámlálás alkalmával, mivel alig 400 panasz került elintézésre és azoknak 950/0-a sikert is ért el, ami a politikai hatóságok tárgyilagosságát éppen nem igazolja. Dr. G. J. »»<>•»»❖*•■»»»»♦♦♦<>♦»♦♦♦♦♦ ízsai kommunisták belépése az Egyesült Magyar PArtba Az Egyesült Párt Tek. Vezetőségének Pozsony. Alulírottak megértvén az idők hívó szavát és átérezve a jelen komoly időket, mely létünk vagy nemlétünk fölött van hivatva dönteni, míg nem késő, mi is ki akarjuk érdemelni a nemzeti eszmékért folytatott, a folyó küzdelemben tőlünk telhető támogatásával a megbocsájtást, mivel eddig a nemzetközi utak és a kommunista párt támogatói voltunk, ezennel bejelentjük az Egyesült Országos Kereszíényszocialista és Magyar Nemzeti Pártba való belépésünket és egyben kérjük belépésünk szives tudomásulvételét. Magyar testvéri üdvözlettel Izsa, 1938. május hó 14-én Balog Károly, Bállá András, Woszlári György, Bakai And rás, Varga István, Izsák Ferenc, Szabó András, Jakubek György, Szabó Gyula és Izsák Gyula. sósborszesz megerősíti a fáradt izmokat ésfelfrissí-i a lankadt idegeket. BFStBK HUM IX Komáromban megalakult a% egységes magyar párt ifjúsági szakosztálya A komáromi kereskedelmi, ipari, fizikai és szellemi munkásifjak egyhangú lelkesedéssel megalakították az egységes magyar pártnak ifjúsági szakosztályát. Az ifjúság előtt Derfinyák Gusztáv főtitkár tartott lelkesítő beszédet, melyben felhívta figyelmüket az ifjúság politikai, kulturális, gazdasági szervezkedésének fontosságára. Mohácsy János dr. az ifjúság köteles feladatairól beszélt, s az értékes beszéd igen nagy hatással volt az ifjúságra. Egyhangú lelkesedéssel megválasztották a vezetőséglet. Elnök: Csapó Imre. titkárok: Brunnier János és Nagy Antal, jegyző: Thomschitz Mihály és Ágoston István, pénztáros: Csapó György, ellenőrök: Vörös Dezső és Halfár Ottó. A választás megejt ésc után a vezetőség sajtó útján a következő felhívást intézi a magyar ifjúsághoz:
