Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-05-21 / 21. szám
Lapunk mai száma a lövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvenkilencedik évfolyam_________________________21. szám____________Szombat, 1938 május 21. KOMÁROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS.-----POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP-----Főszerkesztő: GAAL GYULA DE Előfizetés: egész évre 50 Ke, félévre 25 Ké, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő K.4LLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Június 12.-én választ Komárom Komárom, május 20. A községi választások második turnusában Komáromra is rákerül a sor: június 12-én választja meg községi képviselőtestületét a város szavazatra jogosult polgársága, amely két és fél évig ki volt zárva a község kormányzásából. A katasztrofális gazdasági helyzetbe kerüli város szanálási munkálatainak keresztülvitelére bevezetett kormánybiztosi rezsim a választás következtében megszűnik és újra a válaszlók soraiból megválasztott képviselőtestület veszi kezébe az ügyek intézéséi. A választással a város polgársága visszanyeri önkormányzati jogát, vagyis újra maga fog dönteni városának az autonómia kerelébe tartozó valamennyi kérdése felett, a város sorsát ismét a polgárság vpszí kezébe. Ebből a szempontból tekintve a választást, nem lehet eléggé fontosnak tartani azt, hogy Komárom lakossága visszakapja önrendelkezési jogát, melyet a felsőbb közigazgatási balóság két és fél évvel ezelőlt felfüggesztett és lehetetlen reá nem mutatni arra,, hogy az önrendelkezési jognak visszanyerése a mi speciális viszonyaink közölt rendkívül fontos kötelességeket ró azokra, akik be fognak kerülni a képviselőtestület tagjai közé. Ezek a kötelezettségek a múltba vezetnek, azokba az időkbe, amikor a város sorsának intézését egy olyan többség irányította, mely nem számolt sem az adózók teherviselési képességével, sem a város anyagi erejével s amely az oszlályérdekekét botorul előbbre helyezte a köz és a város érdekeinél s amelynek következtében a felsőbb hatóságnak kellelt intézkednie, hogy a polgárság beleszólása nélkül rendelkezzenek Komárom sorsáról. Az új képviselőtestületi tagok előtt elrettentő például kell, hogy szolgáljon ez a dicstelen korszak, amely a város legújabb történetében szomorú nyomot hagyott maga után. Akik a város sorsát őszintén szívükön akarják viselni, mindent el kell követniük, hogy ezek az idők soha többé vissza ne lérjenek, meri akkor hamarosan elkövetkezhetik újra az alkalom arra, hogy a város autonómiáját felfüggesszék s ismét rólunk, de nélkülünk intézkedjenek a városházán. A város és az összlakosság érdeke lehet csak az egyedüli cél, amely az új képviselőtestület működését irányítja. A választás a város szempontjából tehát egyedül ennek az elvnek érvényrejuttalásával hozhat csak jobb jövőt Komárom lakosságának! De ennek a választásnak más tekintetben is igen nagy hordereje van. A kormány a községi választásokat az ellenzék és nem kis mértékben külföldi protektorainak sürgetésére rendelte el, amelynek belpolitikai jelentőségét különösképen kihangsúlyozza az a körülmény, hogy a kormány a nemzeti kisebbségekkel megegyezést akar létrehozni azoknak a jogoknak érvényesítése céljából, amelyek az ittélő nemzetiségeket a békeszerződések és az alkolinányalapiörvény értelmében maradéktalanul megilletik. IIúsz esztendő óla sürgetik és követelik ezt a kormányoktól a nemzeti kisebbségek, végre elérkezett az ideje annak, hogy leüljenek a kisebbségek képviselőivel a tanácskozó oszlóihoz és kontradiklatórikus eljárással intézzék el a függő kérdéseket. Amiért két évtizeden keresztül kitartó odaadással küzdöttünk, annak ezeken a tárgyalásokon konkrét formát kell öltenie, mert lehetetlen az állam szempontjából is az, hogy Csehszlovákia népei között az unalomig hangoztatott demokrácia dacára milliók és milliók másodrendű polgárokként kezeltessenek és az úgynevezett államfönltirló elemek mögé állíttassanak. Lehetetlen az, hogy a törvényben biztosított jogegyenlőség továbbra is csak papíron szerepeljen, de ne váljék hatóerővé akkor is, ha a magyar nemzeti kisebbségekről van szó, amikor az nemzeti, gazdasági és kulturális törekvéseit akarja az állam keretei között megvalósítani. A most kiírt községi választásokon az egész magyarságnak arra kell gondolnia, hogy listája köré csoportosítsa mindazokat, akik magyarnak vallják magukat. A belpolitikai helyzet azt követeli a magyarságtól, hogy ennél a választásnál az egész világ előtt dokumentálja magyar voltát és azt, hogy teljes mértékben azonosítja magát azokkal, akik a magyar kisebbségi sors jobbrafordulásáért harcolnak s akik a törvényben és szerződésekben biztosított s az állam által annak idején kötelezőknek elismert jogok maradéknélküli érvényesítését követelik. Bármilyen osztályhoz, bármilyen felekezethcz S bármilyen párthoz is. tartozzék az iltélő magyarság, ez alkalommal magára kell találnia mindenkinek és fel kell ismernie a történelmi pillanatot, hogy lelkiismeretének parancsa szerint cselekedjék. Akik a fordulat idejében magyaroknak vallották magukat, azoknak önmaguk és nemzetük érdekében eggyé kell forradniok abban a gondolatban, hogy a magyarságnak egy táborban van a helye! Nem lehet most habozni még azoknak sem, akik időközben képzelt vagy talán nyert pillanatnyi előnyökért hátat fordítottak nemzetünknek, mert a köztársaságban élő minden magyar a kisebbséghez tartozik s mikor a kisebbség sorsáról van szó, minden magyar embernek össze kell fognia. Tehát a községi választáson is ennek kell kifejezésre jutni, ami pedig csak úgy érhető el, ha valamennyi magyar szavazó az ittélő magyarságot magábafoglaló Egyesült magyar pártok listáját támogatja. Ez mutatja a mostani községi választások óriási horderejét és történelmi jelentőségét. Saját maga ellen vétkezik az, aki még most sem törekszik a magyar egységre, mely ma a magyar sors jobbrafordulását jelenti!
