Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-05-07 / 19. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ölvenkilencedik évfolyam_________________________19. szám____________Szombat, 1938 május 7 Hípílolta: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: egész évre 50 Ke. félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Ke.-----POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP-----Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAI' JÓZSEF DR. Főmimkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Főszerkesztő: GAAL GYULA DR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Füssy szenátor interpellációja a komáromi csehszlovák szocialista pártvezetőség hallatlan terrorja miatt Májusi manifesztációs ünnep — pártbirsággal való büntetés terhe melle't. Közeledés Magyarországhoz Komárom, május 6. A kisantant szinajai konferenciájának egyik legfontosabb kérdését a szomszédos államokkal való viszony rendezése tette s ebben a kérdáskömplekszumban elsősorban a kisantant-államok Magyarországhoz való helyzetének megvitatása került a tárgyalás előterébe. Amióta fennáll a kisantant, az évről-évre tartani szokott konferenciákon mindig volt szó erről a viszonyról, amiről éveken keresztül az egész világ igen jól tudta, hogy az a lehető legrosszabb, hiszen a hármas szövetség már megalakulásában is azzal a céllal jött létre, hogy Magyarországot elszigetelje, életét megbénítsa s egyharmadára csonkított területét a Vegetálásra kényszerítse. A három állig felfegyverkezett utódállam a leghevesebben tiltakozott, valahányszor Magyarország jogegyenlőségéről volt szó és könyörtelenül elzárkóztak az elől, hogy az önvédelemre sem elégséges néhány ezer főnyi hadseregét biztonságának megfelelő módon emelje. Félelem, vagy rossz lelkiismeret diktálta-e a kisantantnak eme magatartását, nem állapítható meg, azonban sokszor mosolygott a világ azon a tragikomikus helyzeten, amelyet a félmilliós békehadsereggel rendelkező kisantant teremtett az alig harmincötezer főnyi zsoldos hadsereggel bíró kis Magyarországgal szemben. Húsz év kellett ahhoz, hogy végre valahára belássa a kisantant, hogy eddigi politikája a legnagyobb tévedés volt Magyarországgal szemben, amely magárahagyottságában, nehéz megpróbáltatások között is Európa egyik legnendezetíebb állama lett s amely a maga erejéből, polgárainak áldozatkészségéből középeurópai pozícióját megszilárdította és magasfokú kultúrájával, életrevaló gazdasági és szociális intézményeivel s kitartó békeszerete tévéi az egész világ tiszteletét és elismerését vívta ki. Magyarország ma Középeiurópában az egyetlen szilárd bázis, amelyre nyugodtan lehet építeni. Nagyszerű, céltudatos munkával érte el ezt Magyarország, melyre az utóbbi években különös módon felfigyeltek s amely a nagyhatalmak előtt is imponáló hatással volt. A történelmi események sodrában nemcsak hogy nem merült el, hanem inkább megerősödve került ki a legveszedelmesebb hullámokból és egészséges fejlődésének fokozatos növekedésével, erőteljes virágzásával tekintélyre tett szert. A nyugati nagyhatalmak becsülése évről-ávre mind nagyobb mértékben nyilvánul meg iránta és Középeurópa nyugalmának biztosításánál komolyan számítanak Magyarországra. A kisantantnak is be kellett látnia, hogy az a politika, amelyet eddig űzött a kegyetlenül megcsonkított ország ellen, nemcsak hogy alapjában elhibázott volt, hanem veszélyeztette a békéi is. Azonban csak akkor vette ezt észre, amikor protektorai erre komolyan figyelmeztették s amikor saját jól felfogott érdeke is azt követeli, hogy knegkísérelje a közeledést Magyarországhoz. Sajnos, erre a lépésre a nagyhatalmak felszólítására határozta el magát s különösen akkor, amikor arról kéllett meggyőződnie, hogy a természet szerint való egymásrautaltság (megköveteli a jó szomszédi viszony ápolását. A szinajai konferencián min-Komárom, —május 6. Ismeretes, hogy Komáromban május i-én az itteni csehszlovák szociáldemokrata párt a többi csehszlovák párttal. együtt munkaünnepet és felvonulást rendezett. Hogy az ünnepély minél jobban sikerüljön, a csehszlovák szociáldemokrata párt vezetősége a párt tagjaival szemben a legterrorisztikusabb eljárást gyakorolta, a felvonulás előtt névsort olvasott fel és a távolmaradt elvtársakat fejenként 20 korona pártbírsággal büntette meg. Jellemző a pártra nézve, hogy a május i-ének megünneplésére csak úgy tudott elvtársakat toborozni, hogy súlyos büntetést rótt ki a pártvezetőség a távolmaradottakra, akik nem igen lelkesednek már a pártéjt s akinket a partvezetőség csak terrorral tud kényszeríteni az ünneplésre. Az utóbbi időben sokat lehetett hallani a helybeli szociáldemokrata pártban lappangó válságról, amelynek nyílt kitörése csak napok kérdése, mert értesülésünk szerint, a komáromi magyar szocialista munkásság, amely szintén a csehszlovák szociáldemokrata pártban foglal helyet, már megelégelte a pártvezetőség túlkapásait és azt a törekvést, amely a magyar munkás elnemzetietlenííését tűzte ki célul s várni lehet, hogy a fajához hű és nemzetiségéhez ragaszkodó jobbérzésű magyar munkások nemsokára kénytelenek lesznek elhagyni az internacionalizmus vizeit. A szociáldemokrata párt vezetőségének terrorisztikus fellépéséről Füssy Kálmán szenátor a következő interpellációt terjesztette a belügyminiszterhez : Komáromban a, csehszlovák szociáldemokrata párt vezetősége a május elsején rendezett ünnepségek megkezdése előtt névsorolvasást tartott s aki nem jelent meg a menetben, azt 20 Ke pártbírsággal sujtotdahárom szövetséges állam képviselői komoly formában foglalkoztak ezzel a fontos kérdéssel s már a román külügyminiszter pohárköszöníője is felhívás akart lenni a kisantantnak és a szomszédos államoknak tesívériesülésére a Dunamedencében. A lapok kiíemelik, hogy a kisantant államainak a szomszédos országokhoz, elsősorban Magyarországhoz való helyzete, amely a tárgyalásokon előtérben állott, nem okozott különösebb nehézségeket, mert abban nincsen véleményeltérés, hogy a megegyezés a szomszéd államokkal és mindenekelőtt Magyarországgal, előfeltétele a Duna völgyében az eredményes együttműködésnek. Egyelőre lépésről lépésre akarják a kisaníant-állainok a közeledés útját megkezdeni, de annyi bizonyos, hogy tna már nem térhetnek ki azelől, hogy Magyarországgal meg ne egyezzenek. Hogy ennek a megegyezésnek alfája az egyenjogúság elismerése és a kisantant államokban élő nemzeti kisebbségek teljes mértékben leendő kielégíták. Hogy a szociáldemokrata párt hívei miként viselik el ezt a bírságot, hogy lefizetik-e, avagy kilépnek-e a pártból, az az Ő dolguk. Ellenben már nem egészen közömbös áz a tény, hogy az ünnepségek meg-Szilassy Béla dr. az Egyesült Párt érdemes szenátora interpellációt nyújtott be az összkormányhoz a magyar színek használata tárgyában. A kormány tagjaihoz intézett interpellációban a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium 39/1919. sz. tiltó rendeletének hatályon kívül helyezését követeli és sürgeti a csehszlovákiai magyar lakosság részére újból a piros-fehér-zöld nemzeti színének minden vonatkozásban való hivatalos használatának megengedését. Füssy Kálmán interpellációja a Komárom, —május” 6. Nemesócsa községben a csehszlovák pártok május t-én közös ünnepélyt rendeztek, amelyen Bakos Imre községi bíró a pártok nevében nyilatkozatot terjesztett elő, melyet saját szavaival egészített ki s beszédében durva és vérigsértő kifejezéseket használt a magyar és zsidó munkaadók ellen. Füssy Kálmán egyesült párti szenátor ebben az ügyben a következő interpellációt intézte a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez: Május elsején, a munka ünnepén Nemesócsa községben (komáromi játésie, az kétséget nem szenved. Ez a minimum, melyet magukban foglalnak a kisebbségi szerződések s amelyet szószéról t végre kell hajtani. Mihelyt ez j (megtörténik, a többi kérdések megvitatására kerül a sor, amelyekben szintén meg kell egyezni, ha komolyan azt akarja a kisantant, hogy béke és nyugalom legyen Középeurópában. Nincs idő már a további tétovázásra s a mesterségesen előidézett huzavonákra, most (tnár csak a cselekedet beszél és a tetteknek van értelme s ha nem ragadná meg a kisantant most az alkalmat, lehet, hogy soha többé nem fog kínálkozni hasonló helyzet számára. Haladásnak lehet tekinteni, hogy végre keresi a közeledés útját, de ez csak akkor fog eredményes lenni, ha komoly elhatározáson alapszik s a tárgyalásokon a legtelje ebb békülési szándék 1 nyilvánul meg. A kisant an (-államoknak meg kell egyezni Magyarországgal, mert ellenkező esetben olyan bonyodalmakat idéznek föl, amelyek világkatasztrófát vonhatnak maguk után. rendezése előtt a pártveietőség azzal fenyegette meg a munkásságot, hogy aki nem vesz részt a menetben, az elveszti állását, kenyerét a dohánygyárban, hajógyárban és minden más: komáromi közüzemben. Ez a fenyegetés teljes mértékben kimeríti a. terroiel'er.es törvényben köt ü'írt büntetendő cselekmények tényálladékát. Kérdezem a belügyminiszter urai: Hajlandó-e vizsgálatot elrendelni a komáromi csehszlovák szociáldemokrata párt helyi vezetősége ellen a terror elleni törvénybe ütköző bűn-Egy másik interpellációban a postaügyi minisztert hívja fel Szilassy Béla dr. szenátor arra, hogy utasítsa a pozsonyi magyar rádió-leadót, hogy . -a jövőben minden városnevet csak1 magyarul közöljön, a magyarnyelvű leadást a SzMKE vezetőségének adja át s az eddigi állapotért felelős személyekkel szemben a megtorló eljárást tegye folyamatba. belügyi- és igazságügyminiszterhez. rás) is közös nyilatkozatot olvastak fel a csehszlovák pártok előtt, miként az más községekben és váró ' sokban is megtörtént. A csehszlovák nemzeti tanács nyilatkozatát Bakos Imre községi bíró olvasta fel s azt saját szavaival is megtoldotta. E tol-* dásban Bakos községi bíró oly kifejezéseket használt, amelyek nemcsak súlyosan gyalázzák a nemzetiségeket, hanem a köztársaság oltalmáról szőlő törvény 14. paragrafusában meghatározott bűncselekmény tényálladékát is teljes mértékben kimerítik. Bakos községi bíró ismételten is élt e kifejezéssel: »... ne dolgozzatok annak a büdös zsidónak és annak a büdös magyarnak 1.40 Kő órabérért, aki ezen alul fizet, az menjen Magyarországra. Jól vigyázzunk magunkra, hogy a botnak ne a vastagabb végét akarjuk fogni...« A birtokomban levő jegyzőkönyvben harminckét nemesócsai községi polgár aláírásával tanúsítja, hogy az idézett kijelentést hallotta. Kérdem a belügyi és igazságügyi miniszter urakat: Hajlandókba Bakos Imre nemesócsai községi bíró ellen az 1938. május elsején tartott beszéde miatt fegyelmi, illetve bűnvádi eljárásit indítani a köztársaság oltalmáról szóló törvény 14. §-ába ütköző vétség gyanúja miatt? Miképpen akarnak gondoskodni arról, hogy a jövőben hivatalos személy, községi bíró ilyen nemzetgyalázó kijelentésekkel ne élhessen? cselekmények miatt? Sxilassy Béla szenátor a magyar színekért és magyar városnevekért Községi biró nemzetgyalázó proklamáciőja a nemesócsai csehszlovák pártok május 1 -én tartott ünnepélyén
