Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-30 / 18. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza öivenkilencedik évfolyam 18* szám Szombat, 1938 április 30. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: egész évre 50 Ke, félévre 25 K5, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszáin ára 1 Ké. Több realitást! Komárom, — április 29. A karlsbadi szudélanémet pártnapon elhangzott követelések egyre izgalottabbá teszik a politikai életet és nyomasztó Súllyal nehezednek a koalíciós pártokra. Ennek a különböző pártállású, de a németek ellen határtalanul elfogult kormánysajtó napról-napra a legélesebben ad kifejezést és erélyes hangon utasítja vissza Henleinék nyolc pontját, amelyet még a tárgyalás alapjául sem hajlandó elfogadni. Nemcsak a soviniszta cseh lapok fordulnak ellene a követeléseknek, hanem a magukat egyébként nemzetközinek nevező csehszlovák szociáldemokrata és kommunista pártok sajtója is dühösen ágál a szudétanéinetek ellen, ezzel is elárulván, hogy a nemzetiségi kérdésekben elsősorban is csehszlovák nemzetiségűek, scsak azután szocialisták, vagy bolsevikik. Olyan támadási sorozat indult meg a német kisebbségek ellen, amilyen az elmúlt húsz esztendő alatt még nem történt. Pedig a szudétanémetek követeseiket a béke érdekében állították fel, azért, hogy a németek és csehek között végre létrejöjjön a megegyezés és egyforma jogokkal, saját önkormányzattal munkálkodjanak együtt az állam érdekében. Hogy a teljes egyenjogúságot és egyenrangúságot követelik, ezzel csak az alkolmányalaptörvényben lefektetett jogok érvényesítését sürgetik. A kisebbségi sors, amelyben a köztársaságban élő valamennyi nemzeti kisebbség sínylődik, nem áll összhangban sem a békeszerződésekben, sem a kisebbségi szerződésekben biztosított jogokkal, amelyeket éveken keresztül ignoráltak s amelyekről azt hirdették a külföldön, hogy a nemzeti kisebbségek többel kaptak jogokban, mint amennyire Csehszlovákia kötelezte magát. Ma is akad még olyan cseh orgánum, amely arra merészkedik, hogy ezt kolporlálja, holott már a múlt év februárjában Hodzsa miniszterelnök is elismerte, hogy a kisebbségi jogok körül nincs minden rendben. Ezt igazolja egyébként a kormány azon elhatározása is, hogy kisebbségi statútumot állít föl, amelybe belefoglalja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségeket megilletik. Nem tekintve azt, hogy ez a tervbevett statútum sem fogja megoldani a kisebbségi problémát mégis annak a világos igazolása lesz, hogy a kisebbségek ügyét szükséges elintézni. A cseh világnézeti terroristák fel vannak háborodva azon, hogy a szudétanémel párt német nemzeti szocialista világnézetet vall, nem átallják magukat demokratáknak nevezni, de a demokrácia elvét meghazudtoló türelmetlenséget tanúsítanak azokkal szemben, akik nem az ő centralista törekvésüket követik. A politikai érettségnek bizonyos hiányát árulják el ezek a különböző izmusokra esküvő, de végeredményben elvakult nacionalista politikát űző pártok, amelyek a hatalom birtokáért való versengésben állandó harcban állanak a kulisszák mögött s örök megalku----- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Készül a kisebbségi alaptörvény H% új rendelkezéseit a német szociáldemokrata aktivisták kívánságáé tartalmazzák A belpolitikai események első vonalában a szudétanémetck követelései állanak, melyekkel a kormánykörök is állandóan foglalkoznak. A kormány magatartására nézve az első hírek arról szóltak, hogy a politikai miniszterek bizottsága arra a meggyőződésre jutott, hogy Henlein pontjai nem alkalmasak a tárgyalások fölvételére. De egyik félhivatalos jelentés azt is tudni vélte, hogy a politikai miniszterek bizottsága továbbra is kész tárgyalni a szudétanémetekkel a nemzetiségi kérdés rendezése céljából az alkotmány szellemében és keretében. Hivatalos hírforrás szerint azonban ez a hajlandóság éppen nem nyilvánult meg a bizottság részéről, amely úgy találta, hogy a követelések teljesíthetetlenek, mert veszélyeztetik a köztársaság egységét és demokratikus alkotmányát. A politikai miniszterek véleménye szerint Henleinék kívánságai nem szolgálhatnak a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek viszonyának rendezését célzó tárgyalások alapjául. A kormány válasza a kisebbségek statútumának benyújtása lesz. A kisebbségi alaptörvény — állítólag -— már minden részében elkészült és a politikai miniszterek a legrövidebb idő alatt tárgyalás alá veszik. A francia sajtó rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kisantant május 4-én Szinajában összeülő konferenciájának, tekintettel arra, hogy a csehszlovák kérdés az európai problémák első vonalába került. A Párizsban megjelenő Epoque c. újság négy pontban foglalja össze a kisantant küszöbön álló értekezletén napirendre kerülő kérdéseket. 1. A három kisantant-állam és Olaszország viszonyának alakulása. 2. A dunai kérdés, tekintettel arra, hogy Ausztria megszűnt önálló állam lenni. 3. Németország és Csehszlovákia viszonya. 4. A három kisantant-állam közeledése Magyarországhoz. A kisantant szinajai tanácskozásának legfontosabb tárgyát kétségtelenül azok a kérdések teszik, amelyek Csehszlovákiával vannak összefüggésben. Ezek közül legelsősorban a Németországgal De küszöbön áll Hodzsa dr. miniszterelnök új rádióbeszéde is, amely válasz lesz a szudétanémetek követeléseire és ebben a miniszterelnöki nyilatkozatban a kisebbségi alaptörvényt is ismertetni fogja és utalni fog Hodzsa arra, hogy a kormány milyen tájékoztatást adott ebben a kérdésben a francia és angol kormánynak. Most már csak az a kérdés, hogy mit tartalmaz a kisebbségi törvény? A törvény szövegezési munkája már majdnem befejezést nyert s a szövegezésben már a 90. szakasznál tartanak. A kisebbségi kiegyezési tervben állítólag olyan újítások lesznek, amelyek közel állanak J a k s eh német szociáldemokrata képviselő javaslatához, ismeretes, hogy Jaksch lemond a területi autonómia követeléséről és egyedül kulturális és szociális tekintetben sürgeti az önkormányzatot. Ez azonban nem új dolog, mert azonos azzal, ami félig-meddig megvan a cseh-morvaországi országos iskolatanács alakjában. A kisebbségi statútum egyetlen igyökeres újítása a nyelvtörvény módosítása volna. De hogy tényleg mi lesz a kisebbségi törvényben, azt alaposan még senki sem tudja s a kiszivárgott hírek nem ígérnek teljes megnyugvást a nemzeti kisebbségeknek. való viszony érdemel említést, amely ma nemcsak középeurópai, hanem az egész világot érdeklő kérdés, legalábbis azzá növekedett a szudétanémetek állásfoglalása és a csehszlovák kormány elutasító magatartása következtében. A szélsőséges nacionalizmusnak a nemzeti kisebbségek törvényben biztosított jogai megadása elől való makacs elzárkózása annyira elmérgesítette a helyzetet, hogy ma minden nagyhatalom — ha akar, ha nem — kénytelen ezzel a kérdéssel foglalkozni, nehogy valami olyan dolog történjék, amely katasztrófához vezethet. Anglia és Franciaország a most megkezdett tárgyalásokon behatóan akar foglalkozni Csehszlovákia belső problémájával is, amelyhez a kibontakozási javaslatokat Masaryk követ hozta el Prágából. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. De fontos pontja a tárgysorozatnak a Magyarországhoz való közeledésre vonatkozó kérdés is, amely ilyen világosan még sohasem fordult elő a kisantant tanácskozásain. Máskor is volt szó Magyarországról a kisantant berkeiben, azonban rendszerint egy fölényes gesztussal elintézték ezt a kérdést. Abban ugyanis, hogy Magyarországot továbbra is vasgyűrübe szorítják, a legnagyobb egyértelműséggel állapodtak meg valamennyi konferencián, gazdasági kérdésekben pedig ugyancsak merev magatartást tanúsítottak Magyarország iránt még abban az államban is, amely évszázadok óta rá van utalva. Most egyszerre fordult a kocka, szóba akarnak állani nagy kegyesen Magyarországgal is, »közeledni« óhajtanak feléje és meglehet, hogy valami elfogadható ajánlatot tesznek neki. Hát bizony fordult a világ kereke, az eddig kevély büszkeséggel járó kisantant kezdi olcsóbban adni s kezd a trianoni dicsőség megszürkült légköréből kiemelkedni. Egész bizonyos, hogy nem a saját jószántából teszi... Választói gyűléseken csak azok a választók vehetnek részt, akik az illető községben szavaznak Hivatalosan közük, hogy a gyűléstilalom nem vonatkozik azokra a gyűlésekre, melyeket Cseh- és Morvaországban azokban a községekben rendeznek, ahol kiírták a választásokat. Szlovákiában és Kárpátalján a választógyűlésekre vonatkozólag közigazgatási úton fognak kiadni külön rendelkezést. Csak olyan községekben tarthatók választói gyűlések, ahol már kiírták a választást és pedig a kiírás napjától a választás megejtéséig. Választógyűléseket csak zárt helyiségekben lehet tartani és azokon csak azok a választópolgárok vehetnek részt, akik abban a községben választanak, ahol a választógyűlést tartják. Ezeken a választási! gyűléseken tehát azok nem vehetnek részt, akik más községekben bírnak szavazati joggal, még abban az esetben sem, ha az illető községben kiírták a választást. A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a hatóságnak, de a hatóságoknak joguk van egyes esetekben felülvizsgálni, vájjon valóban választópolgárok számára rendezték-e a gyűlést. a világon még egy olyan állam, amely a nemzetiségeknek akkora százalékát mondhatná magáénak, mint Csehszlovákia. S a nemzetiségi kérdés égető megoldásának szükségességét még mindig nem akarja felismerni, holott ezzel nemcsak belpolitikai téren, de a külpolitikában is a békét szolgálná. Anglia és Franciaország behatóan akar foglalkozni Csehszlovákia nehéz helyzetével és közre kíván munkálni a kisebbségek kérdésének megoldásában s ezzel a középeurópai béke megszilárdítását törekszik előmozdítani. A kisantant közeledése Magyarországhoz Vasban élik ki magukat. És így vannak a többi nemzetiséggel is. akiket senki meg nem kérdezett afelől, hogy az új európai térkép megalkotásánál hova akarnak tartozni. A legkiáltóbb példa erre a magyar kisebbség, amely közel egymilliós tömbben él a köztársaságban, de sorsa szomorúbb a német kisebbségeknél is. Az ide bekebelezett magyarság hiába sürgette és hiába követelte jogainak végrehajtását, süket fülekre talált s ma is bizonytalan sorsának javulása, mert a tervezett kisebbségi alaptörvény sem oldja meg a nagy problémát számára. A csehszlovák kormánynak a szudétanémetek követeléseivel szemben való állásfoglalása egyelőre még ismeretlen, de a kiszivárgó hírekből meg lehet állapítani, hogy a kormány a felállított pontok alapján aligha fog elindulni. A teljes egyenjogúság és az önkormányzat elől elzárkózik a kormány, amint azt Szlovákia autonómiájával szemben is teszi, s a megoldásnak azt a mértékét sem hajlandó megadni, amelyet a kisebbségi szerződés elrendel. Még ma is a cseh nemzeti állam lehetőségében él, holott ez eleitől kezdve csak fikció, üres álom volt, mert nincs
