Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-03-26 / 13. szám
1938. március 26. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. létnek már 40 évvel ezelőtt titkára, majd elnöke s e minőségben lelke az egyesület minden megmozdulásának, de nem szűnik meg tevékenykedése akkor sem, amikor az egyesület a mai Iparoskörré alakult át, melynek éveken keresztül főtitkára volt. Az egyesület 25 éves fennállása alkalmával megtartott díszközgyűlésen Ő mondta az ünnepi beszédet. A már megszűnt Komáromi Kereskedők Testületének előbb jegyzője, majd titkára volt a testület megszűntéig. A Baromfitenyésztők helyi szövetkezeténél mint a felügyelő bizottság elnöke fejt ki értékes gazdasági tevékenységet. Az »ép testben, ép lélek« figyelemmel tartásával a testedzésnek is őszinte barátja. Részt vett a Komáromi Football Club alapításában ezelőtt 38 évvel és azóta mint egyesületi ellenőr, főjegyző, választmányi tag, 1936. óta pedig mint társelnök önzetlen odaadással szolgálja a magyar sportot. Ezenfelül még számos más társadalmi és kulturális egyesületnek is választmányi tagja, de ki tudná felsorolni egy ilyen gazdag élet minden megnyilvánulását ? A legnagyobb elismeréssel kell tehát megállítunk ennél az évfordulónál. Az életnek a munka ad értéket, igazi élet tehát csak a munkában töltött élet lehet. De hatványozza az élet értékét és gazdagságát, ha ez a munkálkodás a legnemesebb önzetlenség és a legtisztább altruizmus jegyében történik. Őszinte csodálattal és tisztelettel kell tehát szemlélnünk Fülö/i Zsigmond élettörténetét és önkéntelenül felvetődik bennünk a kérdés, hogy a közjó érdekében hozott ily rengeteg áldozat mellett mi maradhatott abból az életből magának ? Semmi, vagy legalábbis nagyon kevés. Mindent odaad városának, egyházának, nemzetének, mindent feláldoz a magyar kisebbségi sors megjavításának, a magyar kulturális és gazdasági élet fellendítésének. A legfájdalmasabb ránk nézve csak az, hogy mindezért a nemeslelkű bőkezűségéért nem tudunk neki mást adni, mint dadogó szavakkal elmondott köszönetét. Bízunk abban, hogy könyörgésünkre megadja neki a magyarok Istene azt a jutalmat, amely minden földi kincsnél többet ér: áldást további munkálkodására, testi egészséget és erőt, lelki megelégedettséget, derűs napsugarat hátralévő és minél tovább tartó életére. Mi pedig biztosítjuk őt hálás szeretetünkről, nagyrabecsülésünkről és törhetetlen ragaszkodásunkról. —y. Jogegyenlőség Az emberi kultúra legnagyobb vívmánya kétségtelenül az egyenlőség eszméjének megvalósítása volt, melyet a véres francia forradalom nyomán az összes európai államok jogrendszerének alapjául fogadtak el a múlt században. A rendkívüli véráldozatok árán kivívott jogegyenlőség folyományaként nemcsak a rabszolgaságot és jobbágyságot törölték el, de ledöntötték azokat a válaszfalakat is, amelyeket a vallási, pártpolitikai és nemzetiségi különbséget emeltek az egyes társadalmi rétegek közé. Ezt a liberális és demokratikus szellemet a generációk egész sorába belénevelték az iskolákban, a katonai szolgálat alatt és a hatóságok és bíróságok előtti eljárásokban és ez tartotta ébren a polgárokban az államhatalom igazságos gyakorlásába vetett bizalmat és ezzel együtt a haza iránti szeretet fenséges érzelmét. Ilyen érzelmi és gondolatvilágban felnevelt nemzedéket talált a világháború, amelyben a férfiak legjava milliószámra elpusztult és leír-Ha az idegek tombolnak, gyors és biztos a segítség. Foghúzás előtt és után, arclá,Jalmaknál huzat következtében a Togal-tabletták biztos és gyors hatást hoznak. Több, mint 7000 orvos bizonyítja a Togal-tabletták elsőrangú fájdalomcsillapító és gyógyító hatását, A végtagok és Ízületek fájdalmainál, úgyszintén meghűlésnél és fejfájásnál a Toga! nagyszerűen bevált. Számos köszönőlevél érkezett a Tógáiról Idült bajoknál, melyeknél más szer ner. használt. Ne ártson magának értéktelen s.- rekkel. Az egészség érdekében éppen elég jó a leg-E)bb szer. Tógáit minden gyógyszertárban aphat. Ára 12.— Ke és 27.50 Ke. De csak Tógáit vegyen, mert nincsen Tógáit pótló szer. hatatlanul szenvedett ama cél érdekében, hogy a nagy világégés romjainak eltakarítását követő korszakban az utódok részére boldogabb jövőt biztosítsanak. Ennek az elgondolásnak a helyességét azonban a háború utáni hosszú időszak eseményei határozottan megcáfolták, amennyiben a győzők és legyőzőnek közötti érdekellentétek kiegyenlítésére irányuló törekvések úgy I a nagy, mint a kishatalmakat óriási I méretű felfegyverkezésre és védelmi j művük kiépítésére indították. A rendkívüli kiadások fedezetére a súlyos ! helyzetbe került polgárság hozzájárulását kellett ismét igénybe venni. E mellett fokozza az elégedetlenséget az is, hogy a többi állami feladatok, — mint a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények kiépítése, — a szükséges anyagi eszközök hiányában háttérbe szorulnak. Ez szükségképen a vállalkozások és munkaalkalmak csökkenésére és a munkanélküliség szaporítására vezet. A világháború által a civilizációra mért csapásnál sokkalta nagyobb azonban az a merénylet, amelyet egyes hatalmak a békeidőszakban az emberi egyenlőség elve ellen követnek el. A i vallásfelekezethez, politikai pártálláshoz vagy nemzetiséghez való tartozás miatt sok százezer ember vesztette el nemcsak polgári jogait és vagyonát, de meg lett fosztva az életlehetőség legelemibb feltételeitől is. Ezeket a viszonyokat a nyugati demokrácia ölbe tett kezekkel szemléli és még csak tiltakozó szavát sem meri felemelni az Európa szívében lejátszódó kulturbotrány ellen, azt hozván fel ürügyül, hogy az államnak saját alattvalóival szemben alkalmazott rendszabályai az illető állam belügyéhez tartoznak, amelybe idegen állam a nemzetközi jog szabályai szerint beavatkozni nem jogosult. Létezik-e ma nemzetközi jog és kötelezők-e annak szabályai ? Amikor hadüzenet nélkül idegen állam területére benyomulnak ellenséges hadak és amikor nyílt városok ellen bomba- és gáztámadást intéz a légi haderő, melynek folytán a védtelen lakosság, gyermek, nő és aggastyán egyaránt elpusztul, lehetne még nemzetközi jogról beszélni ? Az ököljog és terror uralma kerekedett felül, mely egyedül a fegyverek erejére támaszkodik és ignorál minden nemzetközi jogszabályt. Vájjon megtalálják-e a politikusok és diplomaták ebből az áldatlan és a civilizációt veszélyeztető állapotból a kibontakozás útját, ez most a kérdések kérdése! Ennek mielőbbi megoldása érdekében egyedül Hull amerikai külügyi államtitkár szállott legutóbb síkra, amikor chicagói beszédében nyomatékosan rámutatott a helyzet tarthatatlanságára és felhívta a demokratikus hatalmakat az összefogásra és közbelépésre. Dr. G. J. Megalakult az ógyallai Járási Közművelődéli Testület KENESSEY KALMAN DR. LETT AZ ELNÖK. Csütörtökön délelőtt alakult meg Ő- gyallán a Járási Közművelődési Testület. A Testület megalakítását régtől fogva kívánták az ógyallai járás magyar kultúregyesiiletei, kultúrmunkásai. Az ógyallai járás minden magyar községében működik egy vagy több kultúregyesület s különösen a SzMKE és SzKIE terjedt el, sokhelyütt példás együttmunkálkodásban. A Járási Közművelődési Testület előkészítésében különösen Virsik János igazgatótanítónak és dr. Kenessey Kálmánnak, az ismert kultúrembernek van oroszlánrésze. A járási hivatal csütörtökre hívta össze az érdekelteket, a községek, a kul túregyesületek képviselőit, akik nagyszámban meg is jelentek. A Közművelődési Testületek Országos Szövetsége részéről I v á n f f y Géza ügyvezető jelent meg, az állami közművelődési szolgálat hivatalos kiküldötte Rynes Ferenc volt, Nyitráról, míg a SzMKE központja nevében Szómba t h y Viktor jelent meg a gyűlésen, mint vendég. Dr. Jancsovics közigazgatási biztos nyitotta meg a gyűlést, mint a járásfőnök helyettese s a járás kultúrreferense, majd felkérte Ivánffy Gézát, mint a JKT-szervezések szakértőjét, hogy' ismertesse a Közművelődési Testületek munkáját, szervezését. Ivánffy Géza tartalmas előadásban fejtegette a Közművelődési Testületek lényegét, hivatását, felépítését. Téves nézet az, — mondotta többek között, — hogy a Közművelődési Testület tulajdonképen egyesület, mert nem az. A JKT kultúrszerv, összefogó szervezet, célja, hogy a különböző kultúrtestü le te két egy kalap alá fogja, az egyesületek önkormányzatának fenntartásával, tehát végeredményben kultúrszövetségnek tekinthető. A JKT a kulíúregyesületeken keresztül művelt embert, nemzeti kultúrájához ragaszkodó állampolgárt akar. A népnevelés ne legyen ma csak passzió, hanem professzió. Nem elég a szinházasdi, hanem komoly népnevelő munkának kell érvényesülnie a kultúregyesületekben. Béke, összhang uralkodjék az egyes községek kultúnegyesületei között. A Közművelődési Testületek a népnevelő munka mellett kell, hogy a könyvtárak helyzetét is figyeljék, azokra ügyeljenek. Ivánffy Géza ismertető előadása után a vezetőség megválasztására került a sor. A választmány tagjai lettek: Virsik János, Dinnyés Károly, Kossányi József, Nagy István, Hegedűs Flóris, Manga János, Molnár János, Kenessey Kálmán, Nemesik Béla, Rábay Bélái, Gyárfás János, Erdélyi Gáspár, Udvardy Gyula, Tárnok Gyula, Osztényi Benő, 'Szómbath Antal, Váczy József, Hamvas István, Szabó Dénes, ifj. Szaló Kálmán, Paxy Pál, Gáspár Sándor, Marcell Tibor, Vizváry Sándor. Majd a választmányból megalakították a vezetőséget, ekképen: Elnök dr. Kenessey Kálmán, alelnök Dinnyés Károly és Hamvas István, titkár Kossányi József, pénztáros Nagy István, könyvtárrefeiens Hegedűs Flórián, véderőieferens Erdélyi Gáspár, mozireferensek: Manga János, Szombatit Antal, Lebó Sándor, zenereferens Manga János, sport és testnevelésükéi referens: Molnár János, Kunoss Rezső. Végül Rynes Ferenc hatósági kiküldött adott tanácsokat a Testület munkájára, szervezetére, ügyrendjére s a különféle kedvezmények elnyerésére vonatkozólag. A komáromi aszfalt tyúkszemeit most tüntetik el Foltozzák a komáromi aszfaltot A komáromi aszfalt ugyancsak sokat beszéltetett magáról. Különösen a nádoruccaival volt sok baj. Állandóan repedezett, meghasadt és a kavicsréteg nagyon gyorsan a felszínre kívánkozott és valósággal vigyorgott, hogy kellett nektek, komáromiak, aszfalt, nézzétek, milyen gyorsan lekopik a kis aszfaltréteg, aztán jön a kavics! Ezért adtátok ki azokat a súlyos százezreket, amelyeknek terhét most nyögi a város minden háztulajdonosa. így monológizált a felszínre került kavicsréteg. A vállalkozó, aki pár esztendeig felelős az aszfaltozásért, minden tavasszal aztán nagy foltozó műhellyé változtatta Komáromot, nagy üstökben főzték a szurkos aszfaltot és a fölkopásokat, gödröket, repedéseket kijavították. Érdekes, hogy azokban azuccákban. ahol elég jónak, szilárdnak látszott az aszfalt, új tünet lépett föl: az aszfalt kezdett felhólyagosodni. Ökölnagyságú dudorok, buckók keletkeztek, afféle aszfalt-tyúkszemek,.amelyekben a járó-Autóvevők figyelmébe! A következő gyárilag javított, használt kocsik vannak eladásra raktáron. Érdeklődők forduljanak Auto Skoda képviselethez Komámo. Ötvösová ul. 25. Renner Ferenchez. Skoda 422, szabott ára Ke 6000, két ajtós. Skoda 422, szabott ára Ké 6500, négy ajtós. Skoda 422, szabott ára Ke 11.000, luxus kabriolet. Tatra 57, szabott ára Ké 7500, luxus kabriolet. Java csukott, szabott ára Ké 6500, Fiat 503, szabott ára Ké 4000, teher kocsi. Ü| ig__ —_ Tavasz — saláták — M&úiio£ivao£&j jelentékenyen olcsóbb! Nagy üveg . . Ke 9.50 Középső üveg Ke 8.20 Kis üveg ... Ke 5.60 Felveszek egy szabósegédet férfiruha vasalásra. Sxaíay veqyiisxiiió váííalai Komárom. kelők állandóan megbotlottak és az aszfaltot még népszerűbbé tették a komáromiak előtt. Nem tudni, mi okozta ezeket a duzzadásokat, valami földi gomba, vagy az aszfalt alá szorult légbuborék ? Különösen a Kórház-uccában és a Deák Ferenc-uccában jelentek meg nagyszámmal. Az utóbbiban igazán hatalmas példányok díszlettek a járókelők nem kis bosszúságára. Az aszfaltjavító uccai üstök újra megjelentek és örömmel látjuk, hogy (ezeket a dudorokat is eltüntetik, nemcsak a repedéseket, kikopásokat. Ezeken kívül is igen sok a javítani, foltozni való a komáromi aszfalton. Időközben ugyanis sokhelyütt kellett a vízvezetéki és gázcsöveket, a vízlevezető földalatti csatornákat javítani. Ilyenkor természetesen föl, kell vágni az aszfaltréteget és a munka után az aszfalton folt marad. Legfeljebb darabokban rakják vissza a feltört réteget, de ez csak arra jó, hogy a járókelők megbotoljanak. Most ezeket a hiányokat is befoltozzák. Szóval városunk kissé megint csínosodik, ami nagyobb mértékben is ráférne ! A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Egyesületünk választmánya folyó évi március hó 28-án, d. u. 6 órakor, az Ipartársulat Nádor-Utcai helyiségében gyűlést tart. Tárgyalásra kerül az 1937. évi zárszámadás és az 1938. évi költségvetés, ezen kívül még több igen fontos ügy, ezért kérjük a választmányi tagokat, hogy teljes számmal jelenjenek meg, az érdeklődő háztulajdonosokat szívesen látjuk mint vendégeket. A Bratislava—Pozsonyi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete és az országos szövetség folyó évi április hó 3-án, d. e. 10 órakor tartja Pozsonyban, a kereskedelmi grémium, Göethejutca 1 5. számú helyiségében évi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatán igen sok s a háztulajdonosok összességét érintő fontos dolgok szerepelnek, s mivel a közgyűlésen nemcsak a város, de az országos hivatal és az összes állami hivatalok, az adóhivatal, a vezérpénz - ügyigazgatóság is képviselteti inasát, ezért a háztulajdonosokra nézve kétszeres jelentőséggel bír. Az érdeklődő háztulajdonosokat, mint vendégeket szívesen látják. Komárom, 1938. március 24. Bocz Béla.
