Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-08 / 2. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK Í938. január 8, Hármas külügyminiszteri tanácskozás Budapesten. — január 7. Amikor 1034 március 17-én Olaszország. Ausztria és Magyarország aláírta az első római jegyzőkönyvét, a három állam kormánya elhatározta, hogy időközönként együttes tanácskozást folytatnak abból a célból, hogy a három állam között külön-külön fennálló barátsági szerződések szellemében összhangba hozzák az európai együttműködés előmozdítását célzó politikájukat. Később, 1036 március 23-án ugyancsak Rómában létrejöttek a kiegészítő jegyzőkönyvek, melyeknek megfelelően a három állam csoporttá alakult, azonkívül a kölcsönös konzultációk céljaira állandó szervei létesítettek. Ez a szerv a három állam külügyminisztereiből áll, akik együttes konferenciát tartanak. amikor az érdekelt három kormány azt kívánatosnak tartja. A legközelebbi hármas külügyminiszteri konferenciái január 10—12. napjain Budapesten tartják, melyre f'.iano gróf olasz külügyminiszter. Schussnigg osztrák szövelségi kancellár és Schmidl Guido külügyi államtitkár már vasárnap este megérkeznek Budapestre. A külföldi államférfiak hétfőn délben kihallgatáson jelennek meg Horthy Miklós kormányzónál, aki villásreggelin látja vendégül őket. A liiva-SOSBORSZESZ Latos tanácskozások hétfőn délután kezdődnek, melyeken Daráiyi magyar1 miniszterelnök és Kánya külügyminiszter vesznek részi. A hármas külügyminiszteri konferencián szóba kerülnek mindazok a kérdések, amelyek közvetlenül érdeklik a római jegyzőkönyvet aláíró hatalma-Komárom, január 7. A Komáromi Dalegyesület január 1-én látogatott választmányi ülést tartott Fiilöp'Zsigmoiid egyleti elnök vezetésével, amelyen a folyó évben megtartandó 75 éves jubileumi napnak és a Dalosszövetség IV. országos dalosünnepélyének megrendezésére vonatkozó leendőkkel foglalkozott. A Dalegyesület ebben az évben tölti lx' fennállásának hetvenötödik évéi s a jubileumi ünneppel kapcsolatban a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetsé.g is Komáromban rendezi országos dalosünnepélyél. melyen 44 tagegyesület dalosai, mintegy 1500-an vesznek részt. A választmányi ülésen az elnök beszámolt a Dalegyesület férfikarának az ünnepélyek rendezésére vonatkozó határozatairól, mely szerint a működőkar márciusban nagyszabású jubileumi filharmonikus hangversenyt rendez a Jókai Egyesület hangversenytermében, amelynek magas színvonalú műsorát az országos dalosünnepély két összkara, valamint operarészletek töltik ki. A kar a jubileumi ünnepély előestélyén Komárom város és az egyesületi zászlóanya tiszteletére szerenádot ad, másnap, az országos dalosünnepélyen az összkarokon kívül külön választolt karral vesz részt. A márciusi hangversenyen fog bemutalkozni az új vegyeskar, mely többek között Poldini Farsangi lakodalom c. operájából fog előadni egy gyönyörű számot. Az elnök nagy elismeréssel szólt a férfikarnak a Jókai szobor leleplezési ünnepélyén való nagysikerű szerepléséről és külön elismeréssel adózott Schmidl Viktor karnagynak, kai. Ezenkívül szóba kerülnek az értekezleten egyéb időszerű külpolitikai kérdések is. Az olasz lapok a konferenciával kapcsolatban egyhangúan megállapítják, hogy a budapesti konferencia nem hoz ugyan szenzációkat, de azért mégis igen nagy jelentősége lesz, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban fontos események játszódlak le Jugoszláviában és Romániában, melyeknek politikája egyre jobban közeledik a fasiszta eszmevilághoz. irt nagysikerű férfikarát tanította be és vezényelte az ünnepélyen. Ez az énekszám általános tetszést váltott ki s méltó arra, hogy a Dalegyesület igaz szeretettel s megérdemelt dicsérettel emlékezzék meg róla és kitűnő szerzőjéről. Majd az elnök ismertette az országos elnöki tanácsnak a dalosünnepély rendezésére vonatkozó intézkedéseit, valamint a szövetség komáromi tagegyesüleleinck képviselőivel tartott együttes értekezlet határozatait. Fiilöp Zsigáimul elnök jelentését a választmány tudomásul vette, mely után Seb m i d t Viktor karnagy jelentett a nőikar megszervezéséről. A női karba városunk legjobb hanganyaggal bíró hölgytagjait kérte fel az egyesület, s a kar még a múlt év decemberében megkezdte énekpróbáit. 32 tagból áll és tagjai a legnagyobb lelkesedéssel állottak a Dalegyesület kulturszolgálatába. A nőikar megszervezésénél elévülhetetlen érdemeket szerzett Kováé h Tihamérné úrnő, a Dalegyesület köztiszteletben álló zászlóvédője, akinek odaadó, fáradhatatlan tevékenységéért a választmány hálás köszönetét fejezte ki, egyébként pedig a karnagy jelentését örömmel és köszönettel vette tudomásul. Majd az elnök az országos dalosünnep rendezése körül fölmerülő teendőket s a különböző bizottságok megszervezéséi ismertette. A választmány kimondotta, hogy készen áll a rendezés munkájában való részvételre és felkéri a Dalegyesület valamennyi tagját, hogy az • előkészítő munkálatokban minél nagyobb számban vegyenek részi. A szokásos jelentések megtétele után az ülés véget ért. Olvasóinkhoz! Változás lapunk megjelenésében A »KOMAROMI LAPOK« 1938. január l-én LIX. évfolyamába lépett, a ez a megfutott közel hat évtized igazolja létjogosultságát. Kél emberöltőn keresztül szolgálta Komárom város és messze vidéke magyarságának érdekeit, amellyel jó és rossz időben egya it összeforrott. Hosszú évek magyar gondját, nehéz sorsát vállalta Komáromi Lapok, mely minden időben önzetlenül és hűséges kitartással küzdött a kisebbségi magyarság igazságáért. Évek óta súlyos gazdasági válság nehezedik reánk, amelyet mindenki érez s amely a magyar olvasó közönség életviszonyait is nehezebbé leszi. A helyzet várvavárt javulása mindeddig nem kövelkezelt ber ma is érezzük annak nehézségeit s bizonytalan. hogy még meddig tart és mikor lesz vége. Ezek a gazdasági okok késztetnek arra, hogy előfizetőink és olvasóközönségünk megváltozott viszonyaihoz alkalmazkodva, lapunkul január 1-étől kezdve ismét hetenként egyszer és pedig minden szombaton délelőtt adjuk ki s ehhez képest előfizelési díjainkat is leszállítsuk. 1938-IÓI kezdve a Komáromi Lapok újra hetilap lesz és leszállított előfizetési ára következő: Egy évre 50 Ke. Félévre 25 Ke. Negyedévre 12 Ke 50 f. Külföldre egy évre 75 Ke. Szükségtelen külön is hangsúlyoznunk, hogy a Komáromi Lapok iránya nem fog változni, a lap marad továbbra is a magyar nemzeti kisebbség harcos orgánuma, mely Komárom legjobb írói gárdájának közreműködésével folytatja munkáját az ittélő magyarság sorsának jobbrafordulása s jövőjének biztosítása érdekében. ötvennyolc éves becsületes múltúnk arra kötelez, hogy a Komáromi Lapok a jövőben is megtartsa színvonalát és megőrizze az! a tisztes 'helyet, melyei hosszú évek kitartó és elismert munkájával a vidéki hírlapirodalom első vonalában kivívott magának. Hogy feladatunkat minél nagyobb eredménnyel tudjuk teljesíteni, kérjük tiszteli előfizetőinknek, olvasóinknak, hirdetőinknek és lapunk minden igaz barátjának eddig is hálával tapasztalt szives támogatását. Tisztelettel a KOMAROMI LAPOK szerkesztősége és kiadóhivatala. Nagy lelkesedéssel készül a Dalegyesület a pünkösdi dalünnepélyre Az egyesület 32 tagú női kart szervezett Halálos szerelem. Irta: B. I. Az ördögkul egy mély völgy, amely úgy szorul össze az alján, mint egy tölcsér. Felfelé kiszélesedik és szegélyével tavasztól őszig zöld kört rajzol az égre. Aki a völgy fenekén van. az. nem. érzi a fent járó szeleket. Látja, hogy magasan felette hajladoznak a fák és hallja az őserdő zúgását: abból sejti, hogy olt kint vihar lehel. A tölcsér felelt néha nincs más, csak kékség. De néha megjelenik a szélén egy árnyék s mesebeli alakkal csúszik fel arra a kék síkra. Egyszer állibeg rajla csendesen, máskor sürü fiistgom oly ként terjeszkedik szét s a sötét füstből mintha sárkányfejet csüngetne le. Ez a változó árnyék a felhő. A torz lidércalakok, amelyek belőle kibontakoznak, meg nem állanak a völgy felelt: űzi őket a szél, kergeti a vihar. Mintha mardoáó kínok gyötörnék valamennyik ugv nyúlnak meg, változnak át lehelellen alakokká; megrepedve, szél szak adózva huzzák-vonszolják maguk ulán beim tagjaikat. Széles, recés sárkányszárnya van az egyiknek, tarajos kigyőgcrineet rejteget a másik; lompos szörny Iá bakai, aszályos csúf végtagokat cipel a harmadik. Aki alulról nézi .annak ugv rémlik, jpintha boszorkányba ború volna odafent. A kerek világosságon, amerre az ég van, minduntalan más felhő-alakzat jelenik meg; csak addig tart mindegyik, amíg a tölcsér egyik szélétől a másikig eljut. Akkor eltűnik örökre. Ami utána jön: új boszorkányság az, új szeszélyes felhőkép, állandóság nélkül. Ilyenkor semmit sem lát, aki felülről néz bele az »Ördögkutba<. Ha megered az eső, mintha feneketlen mélységbe hullana, ahol örökös a homály. De ha kiderül is; az ég mosolygásából csak a völgyfalakra esik valami vidámság. Lent mindig nyirkos, dohos, szinte ködös a levegő. Ezt a ködöt a szakadatlan párázás okozza. Elszorul benne a lélegzet, s aki meg nem szokta, mohón kívánkozik felfelé, a nap birodalmába. Ahol a kalian oldalát nap éri, ott nagy fényfoltok világítanak, mintha égné az erdő. Olt a bükkerdő barátságos zöldje közé furakodnak a sugarak és meghintik arannyal a hallgatag faóriások alalt sarjadzó gyér füvet. í: £ * Egy .ilyen tenyfollon ballag át valaki, nagyon óvatosan. Nagy, nehéz ember, de a lépésének mintha nem volna súlya, úgy érinti az avart, nesz nélkül. Egy mókus, amely megriadt előtte, jóval nagyobb zörgéssel ugrál a legközelebb eső bükkfáig, amelyre aztán villámgyorsan fut fel. Az ember nyugodtan, de feszült figyelemmel lépdel tovább. A mókus a bükkfa egyik villás ága | közül nézi kíváncsian: elfedi fürge kis 1 testéi a vastag ág; csak fényes szeme árulja el, hol leselkedik. Amint az. ember odatekint a mókus rögtön tovább húzódik s úgy fedezi magát, mint a bujkáló fakopáncs. Semmit sem látni már belőle. Egy kis lapálya van az »ördögkul - nak a völgyhajlat déli oldalában. Egy száz lépés hosszú fennsik, amely szinte lépcsőzetesen vész bele a sürü, bozótos erdőségbe. Ez a déli lapály az erdő bálterme, ahol a szerelem évadján heves udvarlással mulat a vén bak-őz. Emberünk még jobban ügyel ill minden lépésére. Egyik fától a másikhoz úgy lopódzik, mintha arra kellene vigyáznia, hogy Htjából még egy szúnyogot se hessegessen el. Egy zöldike pittyeg valahol a lomb között; Isten tudja, hogy jött kedve ill telepedni meg, ahol a némaságot legjobban jellemzi az, hogy még egv rigó sincs. A szomszéd fa egy eltévedt tölgy, amely egymagában áll a sokk bükk között; azon egy árnyékot kedvelő pintyőke szólal meg, kérdezősködik a zöldikétől madámyelven: mit akar ez, itt? mit?! Az idegen nem törődik velők. A fák kérgét nézegeti, vizsgálgatja; egy sudár bükkön horzsolást vesz észre, ott bak-őz dörzsölte meg kemény agancsát. Ilyenkor a nyári hév szakában. csupa szerelmi láz az erdők e iegkecsesebb vadja... Az ember megáll. Minden bokrot külön-külön fúr ál tekintetével. Lélekkelét is visszafojtja. Nincs nesz. Puskáját könnyedén dobja balkarjára; jobbjával a bükkfa levelei közt keresgél; hamar akad egy, amelyik, megtetszik neki. Azt úgy tépi le, hogy meg se rezzen az ág. Aztán hozzásimul a fa oldalához, ahol jobban fedik a bokrok, és a szájába veszi a bükkfa-levelek Nyomban felhangzik panaszos, halk, sípoló hívása egy őz-sutának. * $ * Augusztusi meleg fuvalom szőkéi a lombok között. Oly gyöngén, hogy éppen csak a levelek inognak meg tőle. A hegyoldalban patak mormol, de nem látni a vizét; valami szűk hasadékban lehet a medve, olyan helyen, ahol a virág sem nyílhat. Az erdő berkes, bozótos részéből egy gyönyörű állat épp most lép ki a magas erdő határvonalára. Egy halos bak. Díszpéldánya az erős 11egyi őznek. Yörhenves bundája, élénken válik ki a zöld háttérből, amint fejét magasan tartva, egy ugrással a nyíltabb területre szökik. Néhány pillanatig mozdulatlan. Fényes fekete szeme végigf ültkészt az erdőt, ameddig ellát benne; formás fejét büszkén fordítja jobbra-balra; fülét kanalassá mélyítve csapja előre, úgy figyel. Most nagyot fuj s izgatottan ugrik arrébb, hogy megszökjék az apró legyektől, amelyek üldözik. Egyszerre csak leereszti fejét s körülszaglássza a talajt, mint a nyomon levő vizsla. Orréimpája megrándul; a keresés sietősebbé válik; most már nem tétovázva halad tovább a bak; vezeti valami; öntudatosan, tü-
