Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-03-19 / 12. szám
1938- március 19, KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. A református egyház közgyűlése Komárom, — márc. 18. A komáromi református egyházközség vasárnap, március 13-án tartotta ez évi rendes közgyűlését Galambos Zoltán lelkész és F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok együttes elnöklete s a nagyszámban megjelent egyháztagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Galambos Zoltán lelkészelnök imával nyitotta meg, majd a törvényes formaságok elintézése után előterjesztette elnöki jelentését az 1937. évről. A múlt év egyházi eseményeit feltáró tartalmas jelentésben beszámolt az egyház közállapotáról, a gyülekezet lelkiéletének különböző mozzanatairól s elismerő szavakkal emelte ki az egyház buzgó tagjainak áldozatkészségét, amely az elmúlt évben is példásan megnyilatkozott mindazok részéről, akik szeretik az egyházat és hívek Krisztushoz. Ürömmel jelentette, hogy a tanítóképzőnek az egyház a Kollégium-épületben adott ideiglenes helyet s a kiskoszmályi ref. árvaház fiókja Komáromban telepedett Le, ahol új otthont építenek az árvaháznak. Ezután megemlékezett a presbitérium és diakonustestület, valamint az egyház kebelében működő intézmények és egyesületek értékes munkálkodásáról. Nagy aggodalommal szólt az egyházban az utóbbi időben tapasztalható egykéről, amelynek káros terjedése nemcsak az egyház, de a magyarság gyengítésére vezet. Hivatkozott azokra a fájdalmasan intő példákra, amelyek egyes magyar vidékeken különösen a vagyon megtartása érdekében a magyar családok pusztulását idézik elő s amelyek nemzeti szempontból is fokozott figyelemre kényszerítenek. Ennek a mindjobban terjedő bűnnek meggátlására az elnöki székből hívja fel a gyülekezet tagjait s elsősorban a presbitériumot, hogy kövessenek el mindent, nehogy az egyke beférkőzzék azokba a családokba, amelyek eddig még attól mentesek. A múlt évben megtartott választásokról beszámolva, örömmel említette föl, hogy főgondnoknak ismét a régi kipróbált vezetőt, Fülöp Zsigmondot választotta meg az egyház. Meleg szavakkal méltatta a főgondnok érdemeit, amelyeket jegyzőkönyvbe kért iktatni. Elismeréssel emlékezett meg Páti Nagy Sándor algondnokról is, akit két évtized óta választ meg állandóan egyhangúan a gyülekezet újra tisztére. Helyettesének, Mórocz László presbiternek buzgó szolgálatait is elismeréssel emeli ki s örömét fejeli kji az egyháztanácsba bekerült új presbiterek megválasztása felett, Istennek áldását kérve valamennviök munkálkodására. Sajnálattal jelentette a lelkészelnök, hogy az állandó segédlelkész-hiány miatt a tanulók vallás tanítása nagy nehézségekbe ütközik. Kérte a közgyűlést, hogy az évek óta be nem töltött vallásoktatói lelkészi állás ügyében intézkedjék. Hálás köszönettel adózott Bartha Jánosnak, a presbitérium tekintélyes tagjának ama nemes elhatározásáért/ hogy az egyháznál 4000 korona iskolai ösztöndíjalapítványt tett. Az elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette és Galambos Zoltán lelkésznek az egyház vezetésében való odaadó működéséért jegykönyvileg elismerő köszönetét szavazott, a jelentést pedig egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta. Az 1937 .évi zárszámadásokat és az alapítványok és temetőpénztár számadásait a közgyűlés tudomásul vette és jóváhagyás céljából felterjeszti az egyházmegyei számvevőszékhez. A főgondnok indítványára a számadásokkal kapcsolatban a közgyűlés Páli Dezső pénztárosnak, Vörös Béla főszámvevőnak és K ol 1 á r Lajos számvevőnek buzgó tevékenységükért elismerő köszönetét szavazott. Az 1938. évi költségvetést Páli Dezső pénztáros ismertette s a közgyűlés azt a presbitérium által megállapított 121.449 korona Összegben tudomásul vette. A ref. szegényház átalakításával járó építkezésre vonatkozó javaslatot Fülöp Zsigmond főgondnok terjesztette elő, melyet a közgyűlés egyhangúan magáévá téve, elhatározta, hogy az építkezés költségeihez, a már adakozások és költségvetés útján biztosított összeghez az egyház alapítványaiból tíz évre 20.000 korona kölcsönt vesz fel s azt a szegényház építésénél invesztálja. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az egyház e több mint százéves jóléti intézményének rendszeres vezetése céljából szabályrendeletet készít és élére külön bizottságot állít. A temetőszabályzat 35. §-ának kiegészítésére vonatkozó javaslatot a közgyűlés a főgondnok ismertetésében szintén elfogadta, mely után a közgyűlés véget ért. »■■■■■BB!&as!a*a«aaaaaaaBH9aa A helyes magyar nyelv Bíró Lucián előadása a Jókai Egyesületben A Jókai Egyesület vitaelőadás-sorozatának második előadója Bíró Lucián tanár volt. Bíró Lucián a helyes magyar nyelvről tartott igen érdekes és minden magyar embert érdeklő előadást: a száráz témát élvezetesen, szirtesen dolgozta föl, találóan jellemezte a mindennapos nyelvben s az irodalomban ezrével felbukkanó magyartalanságokat. — A magyar nyelv közkincs, a nemzeti szellem legszebb ki virágzása, — mondotta többek között az előadó,— a Jókai Egyesületnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a magyar nyelvhelyességet őrizni, ápolni. Sokan látják a magyrar nyelvérzéket süllyedőben, például minálunk Skultéty, — de ez nem igaz. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a magyar nyelv nem Csáky szalmája, azzal nem szabad rablómódra gazdálkodni! Majd megemlékezett az előadó az új nyelvművelő törekvésről. Minél inkább belátjuk, hogy »nem tudunk helyesen magyarul«, annál inkább meg kell, hogy legyen bennünk a szándék: javítani a magyar nyelv helytelenségeit. A magyaros beszéd ellen sokszor vét a köznapi beszéd, de vét a tanár, az író is s e magyartalanságok ellen felvesszük a harcot. Nem lehet eléggé védekezni! Germanizmus, latinizmus, szlávizmus hat a nyelvre. Az újságírók gyors fordító munkája is sok magyartalanságot okoz. A magyaros kifejezéseknek joguk van az élethez s a tudomány, irodalom, testedzés minden ágában megindult a nyelvtisztító munka. 150.000 magyar szavunk van: ezek között bizonnyal meg lehet találni mindig az igazit, a Legtalálóbbat. Idegen szót csak akkor használjunk, ha végképen nincsen rá magyar szó. A magyar em-A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa március 13-án, vasárnap Komáromban a Kultúrpalota előadótermében ülést tartott, melyen GiHer János dr. országos elnök vezetése mellett Fülöp Zsigmond orsz. társelnök, Bicsovszky Kázmér dr. orsz. ügyv. igazgató, Simkó Gusztáv orsz. ügyv. karigazgató, Heckmann István orsz. karigazgató, Boross Béla főtitkár, Tanka Jenő főpénztáros és Bartos Frigyes orsz. szöv. főszámvevő vettek részt. Az elnöki tanács behatóan foglalkozott azokkal a teendőkkel, amelyek a Komáromban, június 5.—6.-án rendezendő országos dalünnepéllyel kapcsolatosak. Az elnökség mindenekelőtt 11 új dalegyletet vett föl a szövetségbe, majd T a n k a Jenő és Bartos Frigyes javaslatára megállapította az ünnepély költségvetését, amely tekintettel a nagyszámú jelentkezésre, ezalkalommal tetemesen nagyobb méretek között mozog, mint az eddig rendezett ünnepélyek költségelőirányzata. Majd Bicsovszky Kázmér dr. ügyv. igazgató terjesztett elő részletes jelentést az eddig végzett munkákról, akinek indítványára kimondotta az elnöki tanács, hogy a dalosünnepélyre jelentkezett egyesületek a részvéteire, érkezésre, elszállásolási és ellátási igényekre vonatkozó jelentésüket kötelesek a kibocsátott kérdőív alapján folyó évi április hó 1-ig a pozsonyi központnak beterjeszteni. bér igen szeret idegen szavakat használni: fitoktatva műveltségét. Majd a vétségek két csoportjára mutatott rá: Vétünk a magyar nyelvi sajátosság és vétünk a helyes magyar stílus ellen. A nyelvhelyesség értékmérője az uralkodó nyelvhasználat. Változást a nyelv megenged, de csak a nyelv szellemében! Nyelvében él a nemzet. Az érdekes, sok példával tarkított előadás után színvonalas vita volt, annak bizonyságául, hogy a magyar nyelvhelyesség mindenkit érdekel s mindenki szeretne szépen, helyesen magyarul beszélni, de ez igen nehéz. A vita során elhatározták, hogy a Jókai Egyesület s a helyi sajtó útján a Komáromban úton-útfélen dívó magyartalanságokra figyelmeztetik az érdekelteket. Élőszóban, falragaszokon, kirakatban. írásban a helyes magyar nyelv uralkodjék, lia magyarul akarunk beszélni. Éppoly megértéssel kíséri a nyelvtisztító mozgalom a más nemzetek nyelvészeinek, szellemi embereinek hasonló mozgalmát is. * Legközelebb, jövő héten, kedden, 22-én este Harmos Károly tart művészi témáról előadást. Az ebédszünet után folytatta az elnöki tanács ülését, melyen Simkó Gusztáv ügyv. karigazgató és B icsovszky dr. jelentései alapján megállapították, hogy a dalosünnepélyre. 47 daltestület, és pedig 36 férfikar és ti vegyeskar jelentkezett, mintegy 1600 énekessel, ami azt jelenti, hogy a pünkösdi dalünnepélyhez fogható magyar kulturális megmozdulás még eddig nem volt. .Az elnökség ezután megállapította az ünnepély lefolyásának sorrendjét. Június 5-én, Pünkösdvasárnap délelőtt az érkező dalosok fogadása, 9— 11 -ig istentiszteletek, 11 — 12-ig vegyes karok összpróbája. 12—i-ig kisösszkar próbája, I—3-ig ebéd, 3— 5-ig nagyösszkarok próbája. Délután 6 órakor gyülekezés a Komáromi Dalegyesület kerti helyiségében, ahonnan a hangversenyen közreműködő dalegyletek zászlók alatt vonulnak fel a hangverseny színhelyére. Este 7-kor kezdődik a hangverseny, amely közben félórai szünettel folyik. A műsor 52 pontból fog állani, amelyben két nagy összkar, két Ids összkar és egy vegyeskari összkar is fog szerepelni, ezenkívül minden dalárda egyegy szabadonválasztott karmi fog közreműködni. Június 6-án d. e. 10 órakor karnagyi értekezlet, 11 órakor szövetségi nagyválasztmányi ülés és 12-kor évi rendes közgyűlés lesz. Majd Fülöp Zsigmond orsz. társelnök a hely i rendezőbizottság nevében tett jelentést az eddigi működésről. A komáromi rendezőség megalakította a fogadó, elszállásoló, élelmezési, hangversenyrendező bizottságokat, valamint a pénzügyi és sajtóbizottságot, melyek még e hó folyamán megkezdik saját hatáskörükben megszabott munkálkodásukat. Az elnöki tanács tudomásul vette a jelentést és elhatározta, hogy legközelebbi ülését május 7-én fogja Komáromban megtartani. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének közleménye Több háztulajdonos kérdést intézett hozzánk arra nézve, vájjon alkalmazottjaik részére az általuk mint munkaadók által kiállított működési bizonyítványa bélyegköteles-e vagy sem. Ezeknek a megnyugtatására közöljük, hogy a pénzügyminiszter 1937. évi november hó 8-án kelt 129.493. számú rendeletével precizírozta a magánalkalmazottak részére kiállított működési bizonyítványok bélyegzését. Az ilyen működési bizonyítványok, melyeket a munkaadók magánalkalmazottjaik részére kiadnak, ívenként 5 Ké okmánybélyeggel látandók el. Ha a működési bizonyítványt cseléd, segéd, inas vagy munkás részére adják ki, akkor 1 Ke okmánybélyeggel kell ellátni. A bélyeg díját az alkalmazott köteles fizetni. A munkaadó csakis bélyeggel szabályszerűen ellátott bizonyítványt adhat ki, mert ellenesetben az állammal szemben a megkárosított illetékért a munkaadó felelős. * Minduntalan lehet hallani és olvasni betöréses lopásokról. Ezeknek a meggátlása érdekében már egy ízben felhívtuk a háztulajdonosok figy-elmét a Pozsonyban is bevált s az ottani rendőrség által is akceptált módszerre, amit nálunk is nagyon tanácsos és hasznos lenne bevezetni. Azon házakban, ahol házmesterek vannak, azok. ahol pedig nincsenek', ott a háztulajdonos és lakók is naponkint reggel, kapunyitás előtt, és este, kapuzárás után vizsgálják át az egész házat, különösen a folyosókat, lépcsőket, padlásokat, pincéket stb., hogy nem találnak-e ott besurranó, elrejtőzött idegeneket. S ha esetleg idegén személyekre akadnának, adják át a rendőrségnek. Ezen preventív intézkedéssel sok kártól és veszedelemtől óvhatjuk meg magunkat, vagyis amíg egyrészt saját magunk érdekeit szolgáljuk, másrészt a rendőrségnek eljárását könnyűjük meg. Bocz Béla. 1600 magyar dalos vesz részt a pünkösdi országos dalosünnepélyen
