Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-03-19 / 12. szám
4- oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. március 19. Egy műsor marg, meg a% olaj tavié- Megjegyzések különféle feliratokhoz s nevekhez -A városi közkórház kibővítése A városi közkórház átszervezése maga után vonja a kórház kibővítését, amelyet Nagy Jenő kormánybiztos a szükségessé váló városi építkezések legfőbb programpontjának jelölt ki. Mint ismeretes, a közkórház kebelében több új osztályt szerveztek, azok élére szakorvosokat állítottak, akik két év óta folytatják munkájukat az emberiség javára. A kórház azonban túlzsúfolt s ezért már évek óta elkerülhetetlenül szükségessé vált a terjeszkedés. Régi, szinte évtizedes hiányt kíván pótolni a város azzal, hogy a sebészeti osztály számára új, emeletes pavillont építtet, amivel lehetővé teszi azt, hogy ez az amúgyis legnagyobbmérvbfen igénybevett osztály már befogadóképességénél fogva is sokkal nagyobb mértékben fog rendelkezésére állani a műtétre szoruló közönségnek. De a kórháznak mindjobban emelkedő forgalma azt is szükségessé teszi, hogy az irodahelyiségek és lakások is megfelelő épületbe kerüljenek. Evégből a városi közkórház Megyercsi-ucdai frontján egy kétemeletes épületet emelnek, amelyben a most hiányos és szűk helyiségek helyett a kivánalmaknak megfelelő irodai szobák, helyiségek és lakások fognak a kórház tisztviselőinek és alkalmazottainak rendelkezésére állam. A város az építkezésre nyilvános versenypályázatot hirdetett, amelyre 11 ajánlat érkezett be. A napokban a prágai minisztériumból és az országos hivatalból küldöttség érkezett Komáromba, amely beható helyszíni bejárást tartott a kórház területén, majd átvizsgálta a terveket és két napig időzött a városnál, hogy az ügyet minden vonatkozásában tanulmányozza. A beadott pályázatokat e héten bírálta felül egy bizottság, amelynek a tagjai voltak: ing. Kvech min tanácsos, ing. Liewald főtanácsos, Parassin járási főnök, dr. Mezey tanácsos, Nagy Jenő kormánybiztos, Kudelka főjegyző, Süss műszaki főbiztos, Grossmann és Fajnor mérnökök, Csízy mérnök, dr. Singer Dezső, dr. Kauzál Géza és Hámos László v. mérnök. A 11 pályázat közül a bizottság egyet sem talált megfelelőnek az első díjra, a második díjat Harminc pozsonyi mérnök 203 jeligéjű pályaműve nyerte el, a liarmacük díjakat Pavlovsky homonnai műépítész Forrás jeligéjű és Zrazsevszky és Tymich prágai mérnökök 123 jeligéjű pályaműve nyerte el. A pályatervek a Városháza nagytermében vannak kiállítva, ahol azok április i-ig hétköznapokon, csütörtök és szombat kivételével d. e. 10—12 óra között mindenki által megtekinthetők. Nagy siker az »Erdőzsongás« előadásán A komáromi bencés főgimnázium kedves cserkészlányai, táborozási alapjuk javára, irompás színielőadást rendeztek a múlt hét szombatján s vasárnapján. Érdekes, színes, stílusos előadást akartak nyújtani s megkérték dr. Szijj Ferencnét, hogy erre az alkalomra írjon egy látványos, zenés színdarabot. Hangulatos, költői formában mutassa be a cserkészlányok életét s nyújtson fogalmat arról a szereiéiről. amely az erdőf: s az erdő nyári lakóijt, a cserkészeket, egymással összeköti. Dr. Szijj Ferencné' vállalta a feladatot s látványos, jólpergő, vidámsággal, zenével s táncokkal tarkított cserkészleány-színdarabot írt. Szokatlanul nagy apparátust mozgattak meg a cserkészlányok, csak szereplő hetven volt, nem számiba a rendezőket, a zenészeket s a »műszaki személyzetet«. Ez az apparátus pompásan, egyöntetűen mozgott, a hangulatos színdarab minden jelenetét a gondosság, a hozzáértő szeretet jellemezte. Ezt a színdarabot valószínűleg más városokban is játszani fogják, — ha ugyan másutt a cserkészmamák szintén olyan áldozatkészek, Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kezembe vettem múlt szombaton a zeneiskola műsorát s kissé elszomorodtam azon, hogy mennyire kétféle mértékkel oszt a műsor magyarnak s szlováknak. Se szlovák, se magyar nem köszönheti meg a műsor szövegét, a nevek kinyomtatásának módját s hogy' most szóvá teszem, csak azért cselekedem, mert nem első eset, hogy hasonló névferdítéseket látunk. Micsoda ferdén értelmezett opportunitás változtatja meg a régi családneveket s tesz kétféle igazságot, amikor tulajdonneveknek helyesírásáról van sző! A műsor szlovák részén a Zsolnay nevet így írják például: Zolnaj. Vájjon a név tulajdonosának beleegyezésével történt-e ez a változtatás, avagy milyen módszer szerint anyakönyvezhetnek ugyanazon nevet kétféleképen? Krizsán mester magyarul, csehül, finnül és svédül is Krizsánnak írja a nevét, nem pedig Krizannak. A Weisz név sem változhat a műsor más oldalán Weis-re, vagy pedig ha Weiss, akkor következetesen kell egyformán írni. A Suchy név elírását a szlovákok kifogásolhatják, mert míg a szlovák oldalon saját ortográfiája szerint helyesen Suchynak, addig a magyar, oldalon már csak Suchynak van írva. Nem szólok arról, hogy ez a cím: PROGRAMM 1938. március 5-én este 8 órakor tartandó jubileumi hangversenyről — annyira magyartalan, feltűnően rossz, hogy sokan már az egyébként szép s színvonalas zenei est alatt is kijavították. így: Az 1938 március 5-én tartandó ünnepi hangverseny műsora. Tisztelt szerkesztő úr, nekünk a nyelv nagy kincsünk, sokaknak végső menedéke s szeretném hinni, hogy ezt a nyelvet, ezt a zengő szépséget éppen a zenével foglalkozó magyar iskolák ápolják teljes erővel Különösen akkor, ha nincsen felhatalmazásuk arra, hogy magyar neveket, vagy pedig megállapodott helyesírási módokat önkényesen megváltoztassanak. Zsolnayból Zolnaj-t faragni, kissé merész ötlet s nem hisszük, hogy akadna hivatalos fórum, amely ilyet kívánna valaha is. Különösen akkor, amikor a legújabb rendelet a magyar helyneveket bizonyos százalékban visszahelyezi régi jogaiba. Kívánjuk, hogy a magyar helyesírásnak ez a szelleme következetesen érvényesüljön az egész vonalon, újságban, falragaszokon, müsomyomtatványokon, vagy akár az ablakba kitett, kézzel Írott »kiadó lakás« hirdetéseken is. Éppúgy, amint természetesnek találjuk azt is, ha más nemzet kivan a maga számára hasonlót. mint Komáromban s a külső kiállítás szépségétől nem sajnálnak semmit. * Arról van szó a darabban, hogy az erdő lakói, a Hrágok, a nimfák, a darazsak, szitakötők, gombák, hegyek, patakok szellemei, a tű£ s a szél: mind értesülnek egy' fenyegető társaság közeledtérő’. A fenyegető társaság a cserkészlányok társasága, akiknek igen rossz hírét hozza szél úrfi. Nosza, öszszefognak az erdő lakói, hogy megbosszantsák a szklenói völgybe hívatlanul betolakodókat. A cserkészlányok vidáman s gyanútlanul meg is érkeznek, felütik sátrukat, ám az erdő sok lakója mind azon van, hogy bosszúságot szerezzen. A szél úrfi, a manó, a patak szelleme, a tűz: borsot törnek a leányok orra alá, de azok vígan s derűlátóan élik tábori életüket. Az erdő lakói látják, hogy a cserkészlányok kedvesek s nem veszélyesek: megbarátkoznak végül a cserkésziányokkaJ s a táborbontás után el is határozzák, hogy jövőre nagy szeretettel s együttérzéssel fogják üdvözölni ezeket a vidám leányokat. A színdarab eszméje költői, finom, kidolgozása pergő, lüktető, a megoldás látványos. Rengeteg tánc, szín, fény, zene van a darabban, amely' szinte alkalom arra, hogy' a táncosok bemutassák ügyességüket. A sokféle táncot a közönség mind megújráztatta. Ügy a szerzőnek, mint minden szereplőnek Ez az a tér, ahöl bátran s békésen, mindig megegyezhetünk. S ha már elferdítjük a neveket, akkor egy kis következetesség legyen benne. Akkor a Keszegh Ferenc nevét is más ortográfiával kellett volna írni! Tisztelettel: nyugdíjas pedagógus. * * * A GŐZÖS OLAJTARTÓ. Kaptuk ugyancsak a következő észrevételt: Uraim, az egyik belvárosi utcában, — forgalmas ucca, noha kövezete igen gyatra, — látom hetek óta a következő hatalmas feliratot, az utca egész szélességében, vásznon: X. PÁRISI OLAJTARTÓSA GŐZZEL! Hát ez mi ? Ha részeire boncolom a szavakat, sem részleteiben, sem öszszefüggésében nem értem. Mit jelent a párisi olajfartó, s általában, milyen olajtartóst használnak Párisban gőzzel, gőzerővel sajtolnak-e ott olajat, s van-e más olajtartós is, amely nem gőzzel, hanem mondjuk gázzal, kézierővel, vízimalommal, vagy' tipratytyúval működik ? Ez a gőzzel bélelt olajtartó élénk feltűnést s derűt keltett s nem kis bosszankodást is. Csak akkor fejti meg az ember a rejtélyt, ha a feliratos vászon ellenkező oldalát is megnézi s ott a szlovák szövegből kiderül, hogy tartós hajfodoríitásról van szó, olaj s gőz segítségével. Mindenesetre, »ezt csak a nők értik« jelszóval intenek le bennünket, férfiakat a nők. A nők titkos nyelve megfejti ezt a furcsa szót is, amelytől nincsen messze a KÉJGÁZ, viszont magyar nyelvérzékünk, magyaros észjárásunk tiltakozik az ilyen kicsavart, sokak előtt érthetetlen feliratok ellen. Hamar felirat, ha már hirdetés, legyen az érthető. Ne rontsuk a nyelvet, ha nem kívánja azt senki. Mert idézzük csak a híres, szép verset: Magyar nyelv. Vigy'ázzatok ma jól, mikor beszéltek És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső mene[déktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki: ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban virul. Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, Mintha imádkozna, Mintha aranyat, tömjént, myrrháí [hozna! nagy sikere volt, a közönség sűrűn és szívesen tapsolt. Tetszett az összhang, az együttes, a látványos megrendezés, a sok szép jelmez. A rendezés fáradságos munkáját is dr. S z i j j F erencné végezte. A szereplők hetvenen voltak, hosszú lista volna, ha leímók mindegyik nevét, a táncosokét s a kedves szólószereplőkét: külön-külön s együtt megdicsérjük a cserkésziányojkat a szereplésért s ügyességükért, valamint dicséret a néhány' fiúszereplőnek is, vidám játékukért. A kísérőzenét dr. Szijj Ferenc választotta ki, stílusosan, s K rizsán József mester vezetése mellett a gimnázium zenekara játszotta szépen. A finom táncokat K o m i n e k Antal tanította be s tervezte. A ruhákat Schwartzer Károlymé és dr. K á 11 a y Endréné tervezte, műszaki rendező: R o m h á n y i Árpád, K oc s i s Károly, Bíró Lucián, C o r n ides István. Szöveg, zene, tánc, rendezés, fény: mind kitűnő volt s a cserkészet barátai kedves emlékkel lettek gazdagabbak- A táborozási alap pedig bizonyara növekedett. S elvégre ez is fontos... — Majdnem minden harmadik ember reuma, ischias vagy csúzban szenved, kínlódik, pedig milyen könnyen boldog lehet! Évek óta tartó fájdalmak azonnal eltűnnek, ha dr. Richter »Pain Expeller« bedörzsöléseket használ. Szarka György 4853-4938. A régi Komárom-vármegye egyik tiszteletreméltó törzsökös családjának érdemes tagja köl tűzött el az élők sorából. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Szarka Gy'örgy, nyug. vezető járásbíró, áldásos életének 84-ik évében március 18-án, hosszas és kínos szenvedés után örökre megtért őseihez. A megboldogult a régi magyar bírói karnak volt egyik köztiszteletben álló képviselője, aki pályáján a reá rótt nagy kötelességeket az igazi bíró felelősségteljes tudatával, az igazságosság és pártatlanság érvényesítésével s a jogkereső közönség teljes megnyugvására végezte négy' évtizeden keresztül. Bírói működésével, akkor is, mikor beosztott bíró volt, s akkor is, amidőn a járásbíróság vezetője lett, mindenkor híven szolgálta az igazságot s puritán életfelfogásával, tisztes és becsületes munkálkodásával díszére vált a bírói karnak. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után a múlt század nyolcvanas éveiben a komáromi bíróságnál működött mint törvényszéki aljegyző, innen az ógyallai járásbírósághoz előbb albírónak, majd járásbírónak nevezték ki s végül mint a járásbíróságnak vezető bírája működött, s a háború után vonult megérdemelt nyugalomba. A nyugalom éveit itt töltötte Komáromban, ahol nemcsak rokonait találta fel, hanem sok régi jóbarátját is és családja körében hitvesének és gyermekeinek szeretetétől övezve élte boldog nyugalomban a pátriárkák korának reászabott csendes, nyugalmas esztendeit. A komáromi református egyház évekkel ezelőtt presbiterének választotta meg! s ebben a tisztében mindenkor nagy' készséggel járt el, nemes gondolkozásával és áldozatkészségével követendő példát mutatva presbitertársainak. Míg egészsége engedte, hűséges látogatója volt a Kaszinónak, ahol barátaival szívesen időzött. Néhány hónappal ezelőtt kezdett betegeskedni s családja szerető gonddal vette körül betegségében is, azonban a magas korral járó szervezetbeli hanyatlás nagyban elősegítette a véget, amely három napi agonizálás után pénteken reggel következett be szeretteinek végtelen fájdalmára. A megboldogult vezető járásbíró kihűlt porrészeit vasárnap, március 20- án délután fél 5 órakor helyezik a komáromi ref. temető ravatalozójából örök nyugalomra. Halálát lesújtott hitvese szül. Pálffy Mária úrasszony, gyermekei Szarka Dezső dr. kir. közjegyző, Szarka Leona férj. dr. Osváth Jenőné, Szarka Mária férj. Petrovich Béláné siratják, menye, vejei, unokái s a Pálffy, Szarka, Pogrányi, Ghvczy és Kathona családok gyászolják. Igaz részvéttel adóznak az elhunytnak régi bírótársai, jóbarátai és tisztelői, akik szeretettel zárják szívükbe a derék magyar bíró emlékét. Legyen áldott emlékezete! F. Zs. Két szeretőm is van, melyikhez szaladjak — Megint lúgkő! — Csak nemrég történt Párkány' községben, hogy' egy katona öngyilkosságot követett el és pedig azért, mert Párkányban is volt egy leány és otthon a falujában is, akit szeretett, de npm tudott közöttük választani. Ezt a földi szenvedést nem bírta el, hát itthagyta ezt a siralomvölgyet. Hasonló eset történt Csallóközben, Alistál községben. Csakhogy itt leánya dráma áldozata. Oláh Juliska 20 éves alistáli leányt búskomorság fogta el. Barátnőjének sokat panaszkodott, hogy két szeretője van, néni tud közöttük választani. Amelyikkel beszél, az hat rá pillanatnyit erősebben, de ha találkozik a másikkal, akkor azt hiszi, az az igazi. Ez a kettős lelkitusa tönkre teszi idegzetét. A halálban keres menedéket. Barátnője vigasztalása nem használt. A szerelmes leány lúgkőoldatöt ivott és eszméletlen állapotban találták meg. Súlyos állapotban szállították a kórházba.
