Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-19 / 12. szám

Lapunk mai száma átjövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ölvenkilencedik éviolyam 12. szám Szombat, 1938 március 19 KOMÁROMI LAPOK ttapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkeszt«: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 50 Ke. fél­évre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Egyesszám ára 1 Ke. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Kéziratokat nem adunk vissza. Kis államok függetlensége Komárom, — márc. 18. tigöngOI o nemei aktivistán központin A német agrárpárt kilép éti a központból, bár továbbra is bennmarad a kormányban Még mindig az osztrák események hatása alatt van a világ, amelynek Hit­ler német birodalmi kancellár olyan meglepetést szerzett, ami nem minden­nap fordul elő a világtörténelemben. A kancellár rövid lejáratú ultimátumot Intézett Ausztriához, melyben Ausztria függetlensége kérdésében elrendelt népszavazás elhalasztását, Schussnigg kancellár elbocsátását, nemzeti szocia­lista kancellár és kormány kinevezését követelte. Pár órai határidőhöz kötött ultimátumában a német csapatok bevo­nulásával fenyegette meg az osztrák kormányt, ha követelését nem teljesí­tik. Schussnigg engedett az erőszak­nak, lemondott és Miklas elnök ki­nevezte a nemzetiszocialista kancellárt és kormányt, az új kormánynak pe­dig az volt az első dolga, hogy Hit­lertől csapatokat kérjen az esetleg elő­fordulható zavargások és vérontás megakadályozására. Szinte programszerűen folyt le a drámai esemény: a német csapatok be­vonultak Ausztriába, Hitler maga is megjelent Bécsben és kijelentette, hogy Ausztria beolvadt a Német Birodalom­ba és ezzel megalakult a Nagy Né­met Birodalom. Az osztrák nép, — legalább is a város uccáin, — határ­talan lelkesedéssel fogadta a bevonuló katonákat és Hitlert, úgyszólván né­hány óra alatt az egész város horog­keresztes lett s egész Ausztria birodal­mi német. A két testvérnemzet meg­találta végre egymást és ami Ausztriá­ról a feldarabolás után végzetszerűen meg volt írva s amit kikerülni nem lehetett: a Németországhoz való csatla­­lakozás történelmi valósággá lett. Ausztria feladta függetlenségét s fel­cserélte azt a jobb jövő reménységé­ben a tartományi állapottal. Ausztria ez zel megszűnt önálló állam lenni, né­pe önként mondott le erről s inkább vállalja a történelem előtt a felelőssé­get, semhogy továbbra is a bizonyta­lanság életsorvasztó napjait élje. Nem szenved kétséget, hogy Ausz­tria a bosszúállás szellemében megal­kotott békeszerződések következté­ben a legsúlyosabb helyzetbe került, amelyben igen sok megpróbáltatáson, forradalmakon, puccsokon ment ke­resztül és amelyből egyetlen kivezető út mutatkozott: csatlakozni, beolvadni a német birodalomba. Csakhogy ez a nyugati demokrata hatalmak tilta­kozásával találkozott és mivel Német­ország megerősödését mindenképen meg akarták akadályozni, számtalan deklarációban nyilvánították ki Ausz­tria függetlenségét, amelyet fenn kell tartani. Angol, francia, olasz állam­férfiak ismételten kijelentették ezt, a népszövetségben újra meg újra meg­erősítették a kijelentéseket s a világ helyeselt hozzá, mert azt gondolta, hogy a nagyhatalmaknak meg van a kellő erejük is a kijelentések szank­cionálására. Ausztria drámai vége azonban óriási csalódást hozott. A né­met birodalmi vezér elhatározása ha­talmas átütő erejével hamarabb dia­dalmaskodott, mint a nagyhatalmak közbeléphettek volna, hiszen bevégzett dolog elé állította őket Hitler, világ­történelmi jelentőségű lépését semmi­féle tiltakozás meg nem akadályozhat­ta többé. Ez a történelmi esemény azonban Komárom, március 18. A csehszlovák belpolitikai élet újabb szenzációval gazdagodott. A német ag­rárpárt Spina miniszter elnöklete mel­lett megtartott ülésén hozott határoza­tában kimondta, hogy a párt elégte­lennek tartja a február 18-iki politika eredményeit s új nemzetiségi követelé­sekkel áll elő és a három aktivista né­met párt együttműködéséből kilép. A párt hivatalos jelentése szerint a Bund der Landwirte mindig tudatában volt annak, hogy a szudéta németség sorsát a végzet összefűzte az egyete­mes németség sorsával. Csaknem tizen­két év óta, sokszor a legnehezebb kö­rülmények között, mindenkor megadta az államnak azt, ami az államé, s ép­pen ezért jogának és kötelességének érzi, hogy ebben az órában, amelyet a német nép történetében ő is döntő sorsfordulatnak tart és üdvözöl, ünne­pélyesen és határozottan kihangsúlyoz-Komárom, — márc. 18. A szenátus március ió-án tartotta meg a földművelésügyi minisztérium javaslatai felett a vitát, melyben részt­­vett F ü s s y Kálmán, az egyesük párt népszerű szenátora is, aki fordulatos beszédben bírálta azokat a javaslato­kat, amelyek a gazdák helyzetének ja­vítására irányulnak ugyan, de nem bizonyulnak elegendőknek. Beszédében rámutatott arra. hogy a kormány évekkel ezelőtt megígérte ugyan, hogy kidolgozza a gazdaadós­ságok kérdésének végleges rendezé­séről szóló törvényjavaslatot, de a kor­mány egyre halogatja a nehéz kérdés végleges rendezését. Közben bevezet­ték a gazdakiegyezési eljárását, de annak sincs foganatja, mert ez a két intézkedés, melynek hatályát a most tárgyalt javaslatokkal meg akarják hosszabbítani, nem hozta meg a várt segítséget. Maga a földművelésügyi mi­niszter is beismerte, hogy a végleges és komoly segítség csak a gazdaadóssá­gok kérdésének végleges megoldásá­tól várható. Ebben teljesen egyetért a inagy tanulságot rejteget a kis nemze­tek, kis államok számára. Emlékez­nünk kell arra, hogy a háború alatt azzal a jelszóval bírták rá egyes nagy­hatalmak a kisállamokat a háborúban való részvételre, hogy a kisállamok függetlenségét és szabadságát akarják megvédeni. Tudjuk, hogy ez a jel­szó milyen mértékben és milyen elfo­gulatlanul érvényesült a békeszerző­dések meghozatalánál. Az egyoldalú elbírálás folytán a jelszó csakis az Úgynevezett győztes államok szövet­ségeseinél jutott érvényre, de a fel­osztott országok maradékaira nézve csak az írások biztosítják a független­séget. És, mint Ausztria eseténél lát­juk, ehhez az írás gyönge. Ha vala­mely nagyhatalom felteszi magában, hogy hatalmát megnagyobbítja, s a politikai helyzet csak egy kicsit is kedvez neki, végrehajtja elhatározá­za a szudétanémetségnek az állammal szemben való igényiéit. A Bund der Landwirte már a legkö­zelebbi jövőben törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek a következő tarta­lommal : 1. A szudétanémet néptest népi jo­gai mint egyenjogú államnép jogai, törvénnyel biztosítandők. 2. Nemzeti önkormányzat a kultúra, a gazdaság, a szociálpolitika és a köz­­igazgatás terén való akadálytalan fej­lődés végett. 3. Az elszenvedett sérelmek jóváté­tele. 4. A legsürgősebben elintézendők a mezőgazdaság védelméről és biztosítá­sáról szőlő kész javaslatok. Ez nem­csak földmívelésügyi, hanem egyben •nemzeti követelés is, mert a föld és birtok védelme a nemzetpolitika leg­főbb feladatai közé tartozik. A határozatban a német gazdaszö­földművelésügyi miniszterrel, de a mó­dozatokban már nem. Áttérve a földművelésügyi miniszté­rium működésére, Füssy szenátor meg­állapítja, hogy a földművelésügyi mi­nisztérium megszűnt a gazdaérdekek képviselője lenni. A földművelésügyi minisztérium ma a tönkrement mara­dékbirtokosokat igyekszik menteni, a földművelésügyi minisztérium ma né­hány mezőgazdasági és cukorgyári ér­dekeltséget, szeszkartellt Védelmez és képvisel, de a földművelésügyi mi­nisztérium nemcsak, hogy nem védel­mezi, hanem egyenesen szabad prédá­ul kiszolgáltatja a kartelleknek a kis- és törpegazdákat s a középbirtokosokat. Közismertek éppen ezekben a napok­ban a cukorgyárak és a cukorrépa ter­melők között folytatott tárgyalások a répa átvételi árakról. A földművelés­­ügyi minisztérium hibás politikája a dolgokat oda érlelte, hogy a csehorszá­gi kis répatermelő is teljesen védtelen a cukorrepakartell árdiktatumával szemben. És nincs aki segítségére si­essen. sát és ha a többi hatalomnak vala­mi igen közeli különösebb érdeke nem fűződik a hatalmi lépéshez, akkor a tiltakozások, a demarsok mitsem hasz­nálnak, ha az áldozatul kiszemelt ál­lam a maga erejéből nem képes magát megvédeni, akkor annak segítségére senki sem megy. Ezt az állítást Ausz­tria esete a legérfheiőbben igazolja. Ha nem így állana az eset, akkor jmost nem kellene a nyugati nagy­hatalmaknak újabb kijelentést tenni a középeurópai államok egyik legexpo­náltabb országának, Csehszlovákiának függetlensége fenntartására nézve s nem kellene ismét kormánynyilatko­zatban elkötelezniük magukat arra, hogy német támadás »setén készek a Szövetséges nagyhatalmak Csehszlová­kiát megvédelmezni. Mindenesetre azonban minden kis állam levonhatja maga számára a következtetést: egyé­vé tség kifejezésre juttatja azt a meg­győződését, hogy Csehszlovákiának életérdeke úgy külpolitikai, mint gaz­dasági tekintetben bekapcsolódni a kö­zépeurópai térbe. A mai időket moz­gató kérdések ilyen megítéléséből kö­vetkezik, hogy a német gazdapártnak mint kormánypártnak a maga saját út­ján kell haladnia. Ezért a pártvezető ség elhatározta azt is, hogy megbízot­tait az aktivista központból és a járási aktivista bizottságokból a mai nappal visszahívja. Ennek a határozatnak az előzményét politikai körökben arra vezetik vissza, hogy a német gazdaszövetség parla­menti klubjában a közelmúlt napokban Böhm és Zierhut képviselő azt indítvá­nyozta, hogy a párt haladéktalanul lép­jen ki a kormánytöbbségből s Spiha miniszter nyújtsa be lemondását. Hosz­­szas tanácskozás után végre a fenti határozatban állapodtak meg. A műtrágya drágaságáról panaszko­dik a szónok, majd pedig a mező­­gazdasági gépgyárak kérdésével foglal­kozik. — Egy másfél évtized előtt az volt a jelszó, — úgymond a szónok, -— hogy racionalizálni kell a mezőgazda­ságot, hogy a termelést olcsóbbá te­gyük, hogy az versenyképes legyen az amerikai .gabonatermeléssel. Számos kis- és középbirtokos nagy beruházá­sokat is tett és az eredmény az lett, hogy ezzel annyira eladósodott, hogy ennek súlyát most is viseli és falán még unokái is viselni fogják. Ha gaz­daadósságról van szó, szocialista gaz­daellenségek részéről nagyon gyakori a könnyű vád: elitta földjét a gazda... De azt sohasem hallani, hogy éppen a racionalizálás, a gazdaságok gépekkel való fölszerelése mennyire, milyen nagy mértékben mozdította elő a gazdanyo­­mort. A legszomorúbb a dologban azután az, hogy a földművelésügyi minisztéri­um odáig megy, hogy nem átallja még a gazdanyomort sem felhasználni párt­dü! csak a maga erejében bízni és ezért kellőképen felkészülni mindenre. A kis országok csak akkor jönnek szá­mításba a nagyhatalmaknál, amikor a saját érdekük védelmére kell fegyvert fogni. Ez így volt a míultlMi s így van a jelenben is. Azzal a különbséggel, hogy most élesebben szeretik kihang­súlyozni az ilyen értelmű szerződése­ket, a maliban azonban igyekeztek azokat be is tartani. Csak a világhá­ború erkölcse hozta magával, hogy egyes szövetségesek ellene fordultak szövetséges társuknak, vagyis meg­szegték kötelezettségüket s a szerző­déseket egyszerű papirrongynak tekin­tették. A kis nemzetek nem lehetnek biztosak, hogy adott esőt ben nem ugyanezen erkölcsök fognak-e döntő szerepei játszani, ezért minden szerző­dés dacára sajátmaguknak kell meg­védeni függetlenségüket. A gazdaadósságok rendezését sürgette Füssy Kálmán szenátor a szenátus ülésén 46.3 milliávdoi tesznek ki a gazdaadósságok

Next

/
Thumbnails
Contents