Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-19 / 12. szám

Lapunk mai száma átjövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Ölvenkilencedik éviolyam 12. szám Szombat, 1938 március 19

KOMÁROMI LAPOK

ttapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkeszt«: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 50 Ke. félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke.

Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton.

Egyesszám ára 1 Ke.

Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Kéziratokat nem adunk vissza.

Kis államok függetlensége

Komárom, — márc. 18.

tigöngOI o nemei aktivistán központin

A német agrárpárt kilép éti a központból, bár továbbra is bennmarad a kormányban

Még mindig az osztrák események hatása alatt van a világ, amelynek Hitler német birodalmi kancellár olyan meglepetést szerzett, ami nem mindennap fordul elő a világtörténelemben. A kancellár rövid lejáratú ultimátumot Intézett Ausztriához, melyben Ausztria függetlensége kérdésében elrendelt népszavazás elhalasztását, Schussnigg kancellár elbocsátását, nemzeti szocialista kancellár és kormány kinevezését követelte. Pár órai határidőhöz kötött ultimátumában a német csapatok bevonulásával fenyegette meg az osztrák kormányt, ha követelését nem teljesítik. Schussnigg engedett az erőszaknak, lemondott és Miklas elnök kinevezte a nemzetiszocialista kancellárt és kormányt, az új kormánynak pedig az volt az első dolga, hogy Hitlertől csapatokat kérjen az esetleg előfordulható zavargások és vérontás megakadályozására.

Szinte programszerűen folyt le a drámai esemény: a német csapatok bevonultak Ausztriába, Hitler maga is megjelent Bécsben és kijelentette, hogy Ausztria beolvadt a Német Birodalomba és ezzel megalakult a Nagy Német Birodalom. Az osztrák nép, — legalább is a város uccáin, — határtalan lelkesedéssel fogadta a bevonuló katonákat és Hitlert, úgyszólván néhány óra alatt az egész város horogkeresztes lett s egész Ausztria birodalmi német. A két testvérnemzet megtalálta végre egymást és ami Ausztriáról a feldarabolás után végzetszerűen meg volt írva s amit kikerülni nem lehetett: a Németországhoz való csatlalakozás történelmi valósággá lett. Ausztria feladta függetlenségét s felcserélte azt a jobb jövő reménységében a tartományi állapottal. Ausztria ez zel megszűnt önálló állam lenni, népe önként mondott le erről s inkább vállalja a történelem előtt a felelősséget, semhogy továbbra is a bizonytalanság életsorvasztó napjait élje.

Nem szenved kétséget, hogy Ausztria a bosszúállás szellemében megalkotott békeszerződések következtében a legsúlyosabb helyzetbe került, amelyben igen sok megpróbáltatáson, forradalmakon, puccsokon ment keresztül és amelyből egyetlen kivezető út mutatkozott: csatlakozni, beolvadni a német birodalomba. Csakhogy ez a nyugati demokrata hatalmak tiltakozásával találkozott és mivel Németország megerősödését mindenképen meg akarták akadályozni, számtalan deklarációban nyilvánították ki Ausztria függetlenségét, amelyet fenn kell tartani. Angol, francia, olasz államférfiak ismételten kijelentették ezt, a népszövetségben újra meg újra megerősítették a kijelentéseket s a világ helyeselt hozzá, mert azt gondolta, hogy a nagyhatalmaknak meg van a kellő erejük is a kijelentések szankcionálására. Ausztria drámai vége azonban óriási csalódást hozott. A német birodalmi vezér elhatározása hatalmas átütő erejével hamarabb diadalmaskodott, mint a nagyhatalmak közbeléphettek volna, hiszen bevégzett dolog elé állította őket Hitler, világtörténelmi jelentőségű lépését semmiféle tiltakozás meg nem akadályozhatta többé.

Ez a történelmi esemény azonban

Komárom, március 18.

A csehszlovák belpolitikai élet újabb szenzációval gazdagodott. A német agrárpárt Spina miniszter elnöklete mellett megtartott ülésén hozott határozatában kimondta, hogy a párt elégtelennek tartja a február 18-iki politika eredményeit s új nemzetiségi követelésekkel áll elő és a három aktivista német párt együttműködéséből kilép.

A párt hivatalos jelentése szerint a Bund der Landwirte mindig tudatában volt annak, hogy a szudéta németség sorsát a végzet összefűzte az egyetemes németség sorsával. Csaknem tizenkét év óta, sokszor a legnehezebb körülmények között, mindenkor megadta az államnak azt, ami az államé, s éppen ezért jogának és kötelességének érzi, hogy ebben az órában, amelyet a német nép történetében ő is döntő sorsfordulatnak tart és üdvözöl, ünnepélyesen és határozottan kihangsúlyoz-Komárom, — márc. 18.

A szenátus március ió-án tartotta meg a földművelésügyi minisztérium javaslatai felett a vitát, melyben résztvett F ü s s y Kálmán, az egyesük párt népszerű szenátora is, aki fordulatos beszédben bírálta azokat a javaslatokat, amelyek a gazdák helyzetének javítására irányulnak ugyan, de nem bizonyulnak elegendőknek.

Beszédében rámutatott arra. hogy a kormány évekkel ezelőtt megígérte ugyan, hogy kidolgozza a gazdaadósságok kérdésének végleges rendezéséről szóló törvényjavaslatot, de a kormány egyre halogatja a nehéz kérdés végleges rendezését. Közben bevezették a gazdakiegyezési eljárását, de annak sincs foganatja, mert ez a két intézkedés, melynek hatályát a most tárgyalt javaslatokkal meg akarják hosszabbítani, nem hozta meg a várt segítséget. Maga a földművelésügyi miniszter is beismerte, hogy a végleges és komoly segítség csak a gazdaadósságok kérdésének végleges megoldásától várható. Ebben teljesen egyetért a

inagy tanulságot rejteget a kis nemzetek, kis államok számára. Emlékeznünk kell arra, hogy a háború alatt azzal a jelszóval bírták rá egyes nagyhatalmak a kisállamokat a háborúban való részvételre, hogy a kisállamok függetlenségét és szabadságát akarják megvédeni. Tudjuk, hogy ez a jelszó milyen mértékben és milyen elfogulatlanul érvényesült a békeszerződések meghozatalánál. Az egyoldalú elbírálás folytán a jelszó csakis az Úgynevezett győztes államok szövetségeseinél jutott érvényre, de a felosztott országok maradékaira nézve csak az írások biztosítják a függetlenséget. És, mint Ausztria eseténél látjuk, ehhez az írás gyönge. Ha valamely nagyhatalom felteszi magában, hogy hatalmát megnagyobbítja, s a politikai helyzet csak egy kicsit is kedvez neki, végrehajtja elhatározáza a szudétanémetségnek az állammal szemben való igényiéit.

A Bund der Landwirte már a legközelebbi jövőben törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek a következő tartalommal :

1. A szudétanémet néptest népi jogai mint egyenjogú államnép jogai, törvénnyel biztosítandők.

2. Nemzeti önkormányzat a kultúra, a gazdaság, a szociálpolitika és a közigazgatás terén való akadálytalan fejlődés végett.

3. Az elszenvedett sérelmek jóvátétele.

4. A legsürgősebben elintézendők a mezőgazdaság védelméről és biztosításáról szőlő kész javaslatok. Ez nemcsak földmívelésügyi, hanem egyben •nemzeti követelés is, mert a föld és birtok védelme a nemzetpolitika legfőbb feladatai közé tartozik.

A határozatban a német gazdaszöföldművelésügyi miniszterrel, de a módozatokban már nem.

Áttérve a földművelésügyi minisztérium működésére, Füssy szenátor megállapítja, hogy a földművelésügyi minisztérium megszűnt a gazdaérdekek képviselője lenni. A földművelésügyi minisztérium ma a tönkrement maradékbirtokosokat igyekszik menteni, a földművelésügyi minisztérium ma néhány mezőgazdasági és cukorgyári érdekeltséget, szeszkartellt Védelmez és képvisel, de a földművelésügyi minisztérium nemcsak, hogy nem védelmezi, hanem egyenesen szabad prédául kiszolgáltatja a kartelleknek a kis- és törpegazdákat s a középbirtokosokat. Közismertek éppen ezekben a napokban a cukorgyárak és a cukorrépa termelők között folytatott tárgyalások a répa átvételi árakról. A földművelésügyi minisztérium hibás politikája a dolgokat oda érlelte, hogy a csehországi kis répatermelő is teljesen védtelen a cukorrepakartell árdiktatumával szemben. És nincs aki segítségére siessen.

sát és ha a többi hatalomnak valami igen közeli különösebb érdeke nem fűződik a hatalmi lépéshez, akkor a tiltakozások, a demarsok mitsem használnak, ha az áldozatul kiszemelt állam a maga erejéből nem képes magát megvédeni, akkor annak segítségére senki sem megy. Ezt az állítást Ausztria esete a legérfheiőbben igazolja.

Ha nem így állana az eset, akkor jmost nem kellene a nyugati nagyhatalmaknak újabb kijelentést tenni a középeurópai államok egyik legexponáltabb országának, Csehszlovákiának függetlensége fenntartására nézve s nem kellene ismét kormánynyilatkozatban elkötelezniük magukat arra, hogy német támadás »setén készek a Szövetséges nagyhatalmak Csehszlovákiát megvédelmezni. Mindenesetre azonban minden kis állam levonhatja maga számára a következtetést: egyévé tség kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy Csehszlovákiának életérdeke úgy külpolitikai, mint gazdasági tekintetben bekapcsolódni a középeurópai térbe. A mai időket mozgató kérdések ilyen megítéléséből következik, hogy a német gazdapártnak mint kormánypártnak a maga saját útján kell haladnia. Ezért a pártvezető ség elhatározta azt is, hogy megbízottait az aktivista központból és a járási aktivista bizottságokból a mai nappal visszahívja.

Ennek a határozatnak az előzményét politikai körökben arra vezetik vissza, hogy a német gazdaszövetség parlamenti klubjában a közelmúlt napokban Böhm és Zierhut képviselő azt indítványozta, hogy a párt haladéktalanul lépjen ki a kormánytöbbségből s Spiha miniszter nyújtsa be lemondását. Hoszszas tanácskozás után végre a fenti határozatban állapodtak meg.

A műtrágya drágaságáról panaszkodik a szónok, majd pedig a mezőgazdasági gépgyárak kérdésével foglalkozik.

— Egy másfél évtized előtt az volt a jelszó, — úgymond a szónok, -— hogy racionalizálni kell a mezőgazdaságot, hogy a termelést olcsóbbá tegyük, hogy az versenyképes legyen az amerikai .gabonatermeléssel. Számos kis- és középbirtokos nagy beruházásokat is tett és az eredmény az lett, hogy ezzel annyira eladósodott, hogy ennek súlyát most is viseli és falán még unokái is viselni fogják. Ha gazdaadósságról van szó, szocialista gazdaellenségek részéről nagyon gyakori a könnyű vád: elitta földjét a gazda... De azt sohasem hallani, hogy éppen a racionalizálás, a gazdaságok gépekkel való fölszerelése mennyire, milyen nagy mértékben mozdította elő a gazdanyomort.

A legszomorúbb a dologban azután az, hogy a földművelésügyi minisztérium odáig megy, hogy nem átallja még a gazdanyomort sem felhasználni pártdü! csak a maga erejében bízni és ezért kellőképen felkészülni mindenre. A kis országok csak akkor jönnek számításba a nagyhatalmaknál, amikor a saját érdekük védelmére kell fegyvert fogni. Ez így volt a míultlMi s így van a jelenben is. Azzal a különbséggel, hogy most élesebben szeretik kihangsúlyozni az ilyen értelmű szerződéseket, a maliban azonban igyekeztek azokat be is tartani. Csak a világháború erkölcse hozta magával, hogy egyes szövetségesek ellene fordultak szövetséges társuknak, vagyis megszegték kötelezettségüket s a szerződéseket egyszerű papirrongynak tekintették. A kis nemzetek nem lehetnek biztosak, hogy adott esőt ben nem ugyanezen erkölcsök fognak-e döntő szerepei játszani, ezért minden szerződés dacára sajátmaguknak kell megvédeni függetlenségüket.

A gazdaadósságok rendezését sürgette Füssy Kálmán szenátor a szenátus ülésén

46.3 milliávdoi tesznek ki a gazdaadósságok