Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-28 / 60. szám
2. oldal. KOMÁROM« LAPOK 1937. július 28, nyó 150, (—), 163.50, 116 Ive, Kassa 150, (—), 167.50, 123 Ke, Szepsi 150, ( — . 165, 120.50 Ke Királyhelmec 150 . 163.50, 119 ívé, Nagykapos 150, (— . 163.50, 119 Ke, Ungvár 150, ), 164.50, 120 Ke. Munkács 150, (—), 164.50, 120 Kő, Beregszász 150, (—-), 162.50, 118 Ke. Nagyszöllős 150,.(—), 163, 118.50 Ive. Délszlovenszkó gazdaságilag fontosabb községeiben pedig a következő á búza és rozs fölvásárlási ára: Bajos 152. (2), 170.50, 123 Kő, Pozsonvpüspöki 153.50, (3.5Ö), 172.124.50 Ke. Bogva 150, (-), 168.50. 121 Ke, Csata 150, (—), 167.50, 120 Kő, Deáki 152. (2), 170.50. 123 Kő, Diószeg 153, (3), 171.50, 124 Kő, Álbár 150.50, (0.50;, 169, 121.50 Kő, Alsóvárad 150, (—), 167.50, 120 Kő, Udvard 150.50, (0.50), 169, 121.50 Kő, Ekecs 150. (—), 168.50, 121 Kő, Ekel 150, (-), 168, 120.50 Ke. Farkasd 150.50, (0.50), 169, 121.50 Kő, Födémes 151.50, (1.50). 170, 122.50 Ive, Gúta 150, (—),. 168. 120.50 Kő, Ileténv 150.50, (0.50), 169, 121.50 Kő, Galgóc 153, (3), 171.50; 121 Kő, Hodzsafalva 150, (—), 168.50, 121 Ke, Felistái 150, (-), 168.50, 121 Kő,Vághidas 154, (4), 172.50, 125 Kő, Nyitraivánka 153, (3), 171.50, 121 Kő, Kálna 150, (.—), 168.50, 121 Kő, Kéménd 150. (—), 167.50. 120 Kő, Garamkövesd 150, '(—). 168. 120.50 Kő, Kőhidgyarmat 150. (—j, 167.50, 120 Kő. Kürt 150. ('—), 168.50, 121 Ive, Keszegfalva 150 ), 168.50. 120.50 Kő, Köbölkút 150. —), 168. 120.50 Kő, Romját 152. (2), 170.50, 123 Kő, Garamlök 150.50, (0.50 . 169, 121.50 Kő, Kismánya 151, (1), 169.50. 122 Ive, Megyercs 150, (—), 168. 120.50 Kő, Muzsla 150, (-), 168, 120.50 Kő. Negyed 150.50. (0.50), 169. 121.50 Kő, Nemei próna 152, (2). 170.50, 123 Kő, Örsujlalu 150, (—), 168,120.50 Kő, Vágujhely 154, (4 . 172.50. 125 Ive. Diósförgepatony 151.50. (1.50, 170, 122.50 Kő. Párkány 150. (—), 168. 120.50 Kő, Perbele 150.50, (0.50), 169. 121.50 Kő, Pered 151.50, (1.50), 170. 122.50 Ke. Pöstyéu 151. (4), 172.50, 125 Kő. Radvány 150, (—), 168.50, 121 Ke. Ipolyszakállas 150. (—), 166.50, 119 Kő. Vágszercd 153, (3), 171.50, 124 Kő, Szakolca 154.50, (4), 173. 125.50 Ive. Tótmegyer 153. (3), 161.50, 121 Kő. Ögyalla 151. fí), 169.50. 122 Kő. Csallóközcsütörtök 152. (2). 170.50. 123 Kő. Surány 152, (2), 170.50, 123 Ke. Tardoskedd 153. (3 , 171.50, 124 Ive, Nagysalló 150, (—), 167. 119.50 Kő. Tornóc 153, (3). 171.50. 121 Ive. Uszor 152. (2), 170.50. 123 Kő, Pozsonvszőllős 153.50. (3.50 . 172, 124.50 Ke, Nagylég 151.50. (1.50). 170.122.50 Kő. Nagy megy er 150. . 168.50. 121 Ke, Csallóközaranvos 150. (—. 168, 120.50 Ke. Zseliz 150, (—), 167. 119.50 Ke, Zsigárd 151, (1), 169.50, 122 Kő. Másfélmilliárddal lesz több a kiadás az 1938 évben Az 1938. évi költségvetésre vonatkozó kormánytárgyalások csak szeptemberben fognak megindulni. A költségvetés valamennyi tételei még nincsenek megállapítva, de az egyes mi.nisztériumok már megtelték erre vonatkozó) javaslataikat. A Lidove Noviny azt írja. hogy a kiadási tételekéi lénvegesen felemelik, úgy. hogy • a költségvetés több mint egy milliárd koronával emelkediI A katonai kiadásoknál 700. a ljelügvminisztériumnál 200 millió több kiadást irányoznak elő. Ezek a személyi kiadások többletéi jelentik. Az államadósságokra 300 millió korona szükséges. A nemzetvédelmi minisztérium költségeit az. 1938. évre 2375 millióban állapítják meg. A végösszegben az idei 8.454 millióban megállapított költségvetéssel szemben a jövő évi költségvetés összkiadása megközelíti a 10 milliárdot. A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak! Esterházy nemzgy. képviselő interpellált a magyar nyelvhasználati jog visszaállítása érdekében A nemzetgyűlés nyomdája most készílette el nyomtatványban annak az interpellációnak szövegét, amelyet Esterházy János nemzetgy. képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke intézett a belügyminiszterhez, a kassai magyarság nyelvhasználati jogának visszaállítása tárgyában. Az interpelláció azokat a követeléseket és fejtegetéseket tartalmazza, amelyeket az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt kassai expozitúrájánál terjesztett be. Az interpelláció hivatkozik a kisebbségek védelmére vonatkozó békeszerződésekre és az alkotmánytörvényre, melyek a kisebbségeknek nyelvhasználat jogát biztosítják. Majd foglalkozik a népszámlálással s különösen az 1930. évi népszámlálással, amelynek végrehajtása nagy sérelme az itteni magyarságnak, tekintettel arra. hogy míg a Morván túli országokban mindenki saját maga állíthatta ki a népszámlálási ívet, addig Szlovenszkón és Kárpátalján hatósági közegek töltötték ki államnyelven a listákat. Majd a Kassán élő magyarok népesedési statisztikájával foglalkozik s összehasonlítja a népszámlálás hivatalos adatait a választások adataival s főiéig a legutóbbi községi választás eredményével, amelynél megállapítható, hogy Kassán 15 ezer magyar nemzetiségű szavazó van, a magyarok lélekszámút 50°/o-ban állapítja meg. A kassai magyarságnak anyanyelvétől való megfosztása flagráns. jogsérelem, mert a demokrácia szellemével, a kisebbségi szerződésekkel és az alkotmánylevéllel ellentétben szerzett jogoknak elvételét jelenti a népszámlálásnak kétes értékű adatai alapján. Kassán a magyarság száma feltétlenül meghaladja a 20 százalékos arányszámot és ennek következtében vele az 1930. évi népszámlálás adatai alapján súlyos jogfosztás történt, amit orvosolni kell. Az interpelláló a belügyminiszterhez a következő kérdéseket intézte: 1. hajlandó-e a kassai lakosság nemzeti megoszlását a legsürgősebben vizsgálat tárgyává tenni, 2. hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a kassai magyarságot 1933-ban ért sérelem jóvátétessék és Kassán a magyar nyelv visszakapja mindazokat a jogokat, amelyeket azelőtt bírt. Végül kéri az interpellációra a sürgősség kimondását. Japán megkezdi az egész vonalon az általános hadműveleteket A kínai nankingi kormány tíz hadosztályt vont össze — július 27. Az utóbbi napokban elterjedt békés hírek a távol Keleten nem bizonyullak valóknak. A háború elkerülhetetlen és a Peking város falainál s magúban a voll fővárosban lezajlód éjjeli csata után a japánok az egész vonalon hozzálátlak az általános hadműveletek megkezdéséhez. Az a körülmény, hogy a japán vezérkar bemulatla a hadi intézkedések tervéi a unkádénak, arra enged kövelkeztelni. hogy Japán most már semmi körülmények közöd sem állítja meg Lszak-Kína felé nyomuló csapatai!. A japán kormány miniszteri tanácsol tartoll. mely után — tokiói jelentés szerint, — a kormány egyik tagja kijelentette, hogy a japán hadsereg kénytelen olyan rendszabályokhoz nyúlni, amelyek az ország törvényes védelmét szolgálják a japán és Ilopci tartomány politikai tanácsa között kötött egyezmény végrehajtását. A japán kormánynak az a célja, hogy megszüntesse a két ország között keletkező viszályok alapvető okait. Japánnak nincsenek hódító vágyai és nem viseltetik ellenséges érzülettel a kínai néppel szemben, de minden erejével arra fog törekedni, hogy megvédje Kínában az idegen hatalmak jogait és érdekeit. Félhivatalos kínai körök véleménye szerint Szung-Cse-Juan tábornok nem fogadhatja el Japán ultimátumát. Nanking mindenáron meg akarja védeni Észak-Kína területi felségjogát. Abban az esetben, ha japán haderők megtámadnák Szung-Cse- Juan csapatait, a központi kormány azonnal Szung-Cse-Juan támogatására síelne. Á központi kormánynak tíz hadosztálya százezer emberrel jelenleg Hopei tartomány tiéli részén állomásozik. Tiencsinban igen nagy a nyugtalanság és az idegesség a lakosság körében. A kínai lakosok lömegesen menekülnek az idegenek városrészeibe. Húsz japán katona megtámadta és el akarta foglalni az egyik tiencsim kínai rendőrhivatalt, de támadásukat a rendőrök visszaverlek. A Pekingben lakó japánok reggel azl az utasítást kapták, hogy helyi idő szerint délben 12 órakor a követség! városnegyedbe meneküljenek. Pekingben és Tiencsinben elrendelték az ostromállapotot. Oiesó és kitűnő utazási torvek a n^ári szabadságra A Komáromi Lapok nyaraló társasutazásainak rendje: A Komáromi Lapok pompás nyaralási és utazási alkalmat nyújt előfizetőinek és olvasóinak a hegyvidékek felé és a tavak, tengerek partjára, Európa legszebb városaiba. Az utazás kényelmes, autókárokou, vagy vonaton, vagy hajón történik, az ellátás elsőrangú. 10 napos nyaralóutazás a wörli tóhoz (útvonal Becs, Semmering, Klagenfurt) július 31-én, Teljes ellátással, borravalókkal és fürdővel együtt .... 595 Ké. Ugyanez velencei kirándulással együtt........................... 730 Kő. Közös útlevét esetén vízummal együtt 20 Ke külön díj. Egyhetes vöslaui strandolás Pozsonytól—Pozsonyig, borravalókkal s kitűnő ellátással 380 Ke. A nyaralás bármelyik szombaton megkezdhető. 2 hét Cirkvenicába, hajóullal, fürdővel és borravalókkal 878 Kö. Csoportos és társasutak a párizsi világkiállításra, egyhetes 998 Ive. Az utazásokat lebonyolítja az EXPRESS pozsonyi utazási iroda. Az utazáshoz legalább 15 utas jelentkezése kell. Jelentkezzék lapunk kiadóhivatalában, ahol készségesen adunk közelebbi felvilágosítást, vagy prospektust. Úszó szanatórium a Dunán Az ember ösztönös szabadság utáni vágyódásánál fogva álmai netovábbját az önállóságban látja. Mindenki a maga ura, a maga alkalmazottja akar lenni s szívesen felcseréli a függőviszonnyal járó gondtalanságot a szabadsággal járó gondterhes napokkal, erőt és idegei emésztő lekötöttséggel, míg csakhamar rájön arra a paradoxonnak látszó igazságra, bog}' * szabadság rabszolgájává lett. Magamon érzem én is ezt az igazságot, mióla »önállóvá koldusodtam.« Alkalmazottaimnak kijár a fizetéses szabadság, biztosítja számukra a törvény, magam azonban nem tudok szabadulni az igától, nekem sem szabadság, sem fizetés. Ezúttal körülményeim mégis úgy alakultak, hogy három napot el tudtam magamnak lopni önmagámtól, elhatároztam teliát, hogy én is nagyot játszom és szabadságra megyek. Éppen rám fér egy kis pihenés. De mit lehet három nappal kezdeni? A legfiatalabb alkalmazottnak is legalább nyolc napi szabadság dukál fizetéssel. Hogyan tudjak én három nap alatt legalább nyolc napra valót pihenni úgy, hogy azért sokba ne kerüljön? Ez a probléma kínzott napokon keresztül, mielőtt kivettem volna »szabadságomat«, míg a szomszéd ki nem segített tanácsával: — Ha három nap alatt nyolc napra valót és olcsón akarsz pihenni, végy egy hajójegyet a MFTR-nél, ülj fel a Szent Istvánra vagy az Erzsébet királynéra (egész jó társaság), utazz el Bécsbe, az egy nap,, töltsd el ott a második napot s a harmadikon ugyancsak hajón gyere vissza. Meglátod, mintha kicseréltek volna! így kerültem ide a Szent István fedélzetére és most bámulom a hoí kéknek, hol szőkének nevezett Duna habjait. Nem is csodálom, hogy az írók nem tudnak a színében megegyezni, meri hisz nemcsak hol kék. hol szőke, hanem játszik ez a szivárvány minden színében. Éppen most kel a Nap. Ferde sugaraival gyémánt, smaragd, topáz, zafir és még a drágaköveknek ezreit és millióit tűzdeli a vízfodrok csipkéjére. Micsoda tobzódása a szinpompának. micsoda ragyogása a fénynek. Nincs festő, aki fezt vissza tudná adni! Kényelmes ha jószékemben öreg napimádó módjára arccal a jövevény felé fordulok. Áldott jó Napunk. Isten legértékesebb teremtménye, az élet fenntartója. vérünk melegítője, kenyerünk érlelője, könnyeink felszárítója, mi volna, ha egyszer te is úgy eltalálnál aludni örökre, mint ahogy mindnyájan elalszunk egyszer s reggel hiába ébresztenénk, hiába hívnánk, csak nem kelnél fel? Pedig ez is be fog egyszer következni. De hála Istennek hol leszünk mi már akkor?... Jön az őrök sötétség, az örök tél, a föld szívéig ható fagy, jönnek a hóemberek, elkezdenek hólabdázni; ni az egyik hogy kupán találta a másikat!... De ez sem hagyja magát!... Hiába, az ember ne'n tud háború nélkül élni, Még a hóember sem... Most frontba fejlődnek... olt jönnek jégtankok... a gépfegyverek szórják a hógolyókat. Hullanak a hóemberek... már csak alig egy pár harcol. De nini, ez a háború vérnélküli! Hál persze, hogy nem folyik vér, hisz az is megfagyott... Yivát, kitalállak a vérnélküli háborút... Ejnye de jó volt egyet szundikálni és örök télről, végnélküli fagyról álmodozni a hajnali nap melegében. Most veszem észre, hogy a Nap már jócskán felmászott égi létráján, napi feladatának jó részéi el is végezte. Idegeim kellemesen zsonganak, mozogni vágyom. Lemegyek a pompás étterembe, megreggelizem. Közben kibámulok az ablakon. De jó így semmire se gondolni, felszabadul lan a mindennapi gondoktól, tétlenül és gondtalanul nézni a vízbe, bámulni a levegőbe, céltalanul eltétovázni a part zöldjén. Reggeli után visszamegyek a fedélzetre, elfoglalom előbbi fészkemet. A hajó kezd élénkülni, a hálófülkés utasok ébredeznek, egymás után szállingóznak fel a napsugaras fedélzetre. Itt nagyobb kiránduló társaság me-
