Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-24 / 59. szám
I 1937, július 21. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. dig csak egyes cselekmények elvégzésére, vagyis ez esetben, 'is az a döntő, hogy a kiküldött bíróság előtt a magyar nyelv liasználható-e vagy sem. Ha azonban nem az érdekelt felek kérelmére, hanem hivatalból történik ez a bíróküldés, úgy az államnyelv lesz használható. Abban az esetben azonban, ha a kiküldő bíróság, vagy hatóság magyar minősítésű, úgy figyelemmel kell lenni a kiküldött bíróságnak vagy hatóságnak arra, hogy a csak magyarul tudó felek és érdekeltek saját anyanyelvűket használhassák. b) Vámhivataloknál. A vámhivatalok hivataloskodása, külső megjelölése és hirdetményei tekintetében is az az irányadó, hogy melyik bírósági járásban van a székhelye. Tehát magyar nyelvi kisebbségi járásban székelő vámhivatalra nézve az általános kisebbségi kivételek érvényesek. Ha történetesen a vámhivatal külföldön van, úgy a hivataloskodás nyelve tekintetében a legközelebbi belföldi bírósági járásra nézve érvényes rendelkezések döntők. Például a magyar-komáromi vasút állomáson működő csehszlovák vámhivatal úgy tekintendő, mintha a szlovenszkói komáromi bírósági járás területén székelne, tehát a feleket ott is megilleti a ima gyár nyelv használata. (Folyt, köv.) Üzletkiárusítás. Tisztelettel értesítem a nagyérdémű közönséget, hogy Városház utca 7. szám alatt 70 éve fenálló, üveg és porcellán kereskedésein nyugalomba vonulás miatt, megszüntetem. Eladásra kerül: Mindennemű Karlsbadi és Rosenthali porceüán edények, üveg árúk, ezüstözött díszmű árúk, Blondelkeretek, tükrök, lámpa árúk, villanykörték. Mélyen leszállított áron kiárusítok Fíeisdimoim Samu és Fia Újabb kisebbségi sérelmek, amelyek orvoslást kívánunk I 1 dunaszerdahelyi járásbíróságon nincs magyar jegyzőkönyvvezető! Ä dunaszerdahelyi vasútállomáson nem beszélnek magyarul! Ä somorjai állomáson nincsenek magyar feliratok! A csehszlovák kormány illetékes tényezői végre elismerték a kisebbségi problémát. Elismerték létezését és Ígéretet tettek sérelmeink mihamarabbi orvoslására. Ez történt az év elején, ez történt azóta, valahányszor Hodzsa Milán miniszterelnök hivatalosan nyilatkozott a Csehszlovákiában élő magyarság ügyeiről. De hiába hallottuk a szép szavakat, hiába hiszünk a legmagasabbról jött Ígéreteknek akkor, amikor a keresztülvivők, a kishivatalnokok nem fogadják meg az állam vezetőinek szavát, nem tartják be az abban foglaltakat. Nem kérünk, nem kívánunk soha sem többet, mint amennyi minket az érvényben lévő törvények alapján megillet és nem hogy ezt nem kapjuk meg, hanem még meglévő és »nehezen kivívott jogaink gyakorlati megvalósulását is elsikkasztják egyesek. Azon, hogy a dunaszerdahelyi járásbíróság épületében magyar feliratok nincsenek (hiszen Dunaszerdahely lakosságának alig 8üo/o-a magyar) nem is tudunk csodálkozni. Ehhez és hasonló dolgokhoz már hozzászoktunk. De most egv olyan sérelem állL elő a dunaszerdahelyi járásbíróságon, amelyet szó nélkül nem lehet hagyni. A dunaszerdahelyi járásbíróságról elhelyeztek két olyan tisztviselőt, névszerinti Galambos Rudolfot és Kuzslik Miklóst, akik tökéletesen beszéltek magyarul is. Helyökbe egy tisztviselőt küldtek csak Szerdahelyre, aki azonban egyetlen szót sem tud magyarul és így az a helyzet állt elő, hogy a tárgyalások jegyzőkönyveit lehetetlen magyar nyelven felvenni, mert a dunaszerdahelyi járásbíróságnak nincs egyetlen magyarul tudó jegyzőkönyvezetője sem. A dunaszerdahelyi járásbíróságon a hivatalos statisztikai adatok szerinti kulcs alapján a peres ügyek legalább 80 százaléka magyar nyelven folyik. Ilyen nyelven adják be a beadványokat, ilyen nyelven folyik a kihallgatás, ilyen nyelven vallanak a tanuk. Csak a jegyzőkönyvek készülnek államnyelven. A jegyzőkönyvek, amelyeket az államnyelvet nem beszélő tanúnak a végén alá kell irmok. Felhívjuk a pozsonyi felsőbíróság figyelmét erre a jogsérelemre és kérjük, hogy minél hamarabb tegyen eleget jogos kérésünknek! Hogy a csallóközi vasútvonalon fekvő állomásokról lassan végleg eltűntek a magyar feliratok (éppen az ellenkezőjét Ígérték meg az év elején) nem csodálkozunk, sőt, éppen azon tudunk csodálkozni, hogy egy-két csallóközi magyar elnevezése is rajta van még a postabélyegzőkön, de nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy egy olyan magyar város állomásán, mini Dunaszerdahely, ne lehessen magyar nyelven jegyet kérni, az igazán lehetetlen. Kérdezzük jogosan, nem vérig sértő sérelem az, hogy a dunaszerdahelyi állomáson különböző vexaturáknak teltek ki egy úrilányt, mert nem váltott perronjegyet, akkor, amikor az állomáson nincs magyarul is kiírva az, hogy csak perronjeggyel lehet a vonathoz kimenni ! Nem sérelem az, hogy ugyanezen vasútvonalon, amelyet kétségkívül a magyar utazóközönség használ, .újabban magyarul nem tudó kalauzok kezelik a jegyeket?!! Kikhez forduljon az utazóközönség felvilágosításért, akkor, amikor az erre hivatott személy nem érti nyelvét? KIIRT FiliSHÉT ÉS MINDEN EGYÉBB ROVART -Nemcsak a dunaszerdahelyi állomáson vannak csak egynyelvű feliratok. Komorján is csak államnyelvű imformációs tábla lóg a forgalmi hivatal ajtaján! És még számtalan példát tudnánk idézni. Nem lehetetlent kérünk. Ugyanazt kérjük, amit Csehország németlakta vidékein utazva tapasztalunk, láttunk. Minden utasítás és felvilágosítás legalább két nyelven legyen kiírva az állomásokon. Minden helység neve kétnyelvűn legyen kiírva. A menetjegyek kétnyelvűek legyenek. És mind az állomási alkalmazottak, mind pedig a kalauzok-beszéljék az utazóközönség nyelvét is. A vasul üzlet, az utas a vásárlóközönség. így a vasútnak már saját érdekében, forgalma emelése végett is meg kell tennie az utazóközönség kívánságait. Szeretnék már egyszer azt megírni, hogy a vasút eleget tett több év óta hangoztatott sérelmeink orvoslásának. — Anna-bál a Dalegyesületben. Á komáromi Karitasz régi, hagyományos szokást elevenít fel: Anna-bált rendez a Dal egyesület helyiségeiben s kertjében vasárnap, 25-én este. Az •Anna-bálra az előkészületek lázasan folynak. Lesz jó zene, finom büffé. Belépődíj nincs, a jelvény megváltása kötelező. 1 , gyorsan enyhít fájdalmakat a £0 csuklóban és végtagokban;fejia- J afjásnál, meghűlésnél BizzékT'o-J| U galban. Egy kísérlet meggy öz-0ry*|§ vosok javasolják Minden gyógytárban KC 12-- és KC 27-50-értjggg§ V. Rognár Cecil dr. az irodalmi osztóig elnöke. -— Szépművészeti (JESZO) és zeneművészeti osztóig alakulása. — KépkiálUtasok és tárlatok. - Hangversenyek, irodalmi előadások. — Országos Jókai csntennáriumi ünnepéig. — A tizenöt év története. Rákócziünnepélij. —- Színészek a Kulturházban. — Tisztujitás. Az 1923. év kiemelkedő eseményei közé tartozik az, hogy a Jókai Egyesület március 4-én tartolt közgyűlésén az irodalmi szakosztály elnökévé Bognár Cecil dr. főgimn. tanár, egyetemi magántanárt választották meg egyhangú lelkesedéssel, akinek éveken át kifejtett rendkívül értékes működését mindenkor a legnagyobb elismerés kisérte. Bognár Cecil dr.-ban a leglelkesebb s a leghivatottabb férfiút nyerte meg az osztály vezetőjének, aki három éven keresztül kifejtett odaadó, fáradhatatlan irányító munkálkodásával elévülhetetlen érdemeket szerzett magának az egyesület történetében. Színvonalas és nívós szabadoktató és irodalmi előadásai programjának összeállításával és számos előadás tartásával az egyesület kulturéletét nemcsak változatossá, hanem lendületessé is tette, s mély nyomokat hagyott az egyesület tagjainak lelkében. Ugyancsak ebben az évben alakult meg az egyesület keretében, de külön autonom jogkörrel a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (JESZO) is, amelynek megteremtésében nagy érdemeket szerzett Harmos Károly festőművész-tanár, aki az akkoriban Komáromban működő ifjú művészgenerációval karöltve mozgalmas művészi élet kifejlődését mozdította elő. A JESZO alakuló közgyűlését október 17-én tartotta s elnökévé Harmos Károlyt, titkárává Pybcr Kálmánt választotta meg. A nagy reményekre hivatott osztály nagy méretű programjának megvalósítása céljából hét alosztályt alakított, melyek a következők: Kiállítási szakosztály, muzeumszakosztály, állandó művásár szakosztály, város szépitészeti osztály, szakosztály a művészet és műipar kapcsolására, vigalmi szakosztály és propaganda osztály, amelyek éveken át nagy sikerrel működtek. Ezekben a napokban alakult meg az egyesület Zeneművészeti Szakosztálya is, melynek elnökévé Farkas Ferencet, a művészeti osztály köztiszteletben álló elnökét, a kiváló zenei szakembert s titkárának a művészetekért rajongó, vendkivül agilis Polony Béla dr.-t, az osztály érdemes tagját választották meg. Az osztályban Komárom zenei életének legjelesebb képviselői foglallak helyet, akik a megválasztott vezetőiket készséggel támogatták és rendezéseik sikerét elősegítették. Ez az osztály tovább folytatta a művészi osztály eddigi nagysikerű munkáját és több magas színvonalú zenei eseményt készített elő az egyesület hangversenyeinek rendezésével. Az 1923. évi közgyűlésen Gosztonyi Nándor tanai’, az egyesület titkára mondott cm lékbeszédet Madách Imre* ről, a halhatatlan drámairó oenlenUáriuma áalkalmóból. Az előadás méltó volt a nagynevű Íróhoz. A következő évben nagy lendületet vett az irodalmi és szabadelőadások tartása, melyeken több pozsonyi előadó is szerepelt. Irodalmi előadásainkat a közelmúltban elhunyt legkiválóbb magyar írók emlékének szenteltük, ezeken kívül voltak még zenei és filozófiai szabadelőadások is, melyeket zeneszámokkal és szavalatokkal bővitettünk. Előadásokat tartottak az 1924. évben Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár (A tömegek lélektana, — Gárdonyi Gézáról, — A kultúráról címen), Berta Orbán dr. tanár (Turáni átok), Aixinger László dr. nyug. bíró, pozsonyi lapszerkesztő (Az újságírásról), Albrecht Sándor pozsonyi dómkarnagy és Németh István László orgonaművész-zenetanárok (Zeneelméleti előadások), Hajdú Lukács dr. tanár (Herczeg Ferencről), Szijj Ferenc dr. elnök (Ábrányi Emilről), Jankovics Marcell dr. a Toldy Kör elnöke (Svájcról), Weiss Kornélia osztály titkár (Endődi Sándorról), Alapy Gyula dr. főtitkár (Rákosy Viktorról, — A tízéves kultárházról), Borka Géza dr.i (Kiss Józsefről) és mások. Az 1925. évet Jókai emlékének szentelte az egyesület, amiről külön fejezetben számolunk majd be. Szabadoktatási előadásainkon nagy sikerrel működtek közre Aixinger László dr. (Mi, mint tanuk), Mezey János dr. járási főorvos (A tuberkulózis elleni védekezés), Sziklay Ferenc dr. magyar kulturreferens, a Kassai Kazinczy Társaság főtitkára (A művészi alkotás lélektana), Bognár Cecil dr. (Szolidaritások), Jankovics Marcell dr. iró (Uj mese a régi világból), Űlvedi László, a neves fiatal költő (Szerzői est), Alapy Gyula dr. muzeumigazgató (Brigetio, a római katonaváros), Hajdú Lukács dr. (Attila a költők műveiben) és Erdélyi Pál dr., egyetemi tanár (A százéves Zalán futása). Nagyszabású és magas nívójú hangversenyeket rendezett a zeneművészeti szakosztály. így 1924. február 5-én Bartók Béla, a világhírű magyar zongoraművész adott felejthetetlen emlékű önálló hangversenyt, március 15-én Medek Anna, a kiváló operaénekesnő énekművészete ragadta el a közönséget, december 6-án pedig a Rozé-vonósnégyes tartott hangversenyt az egyesületben, amely nagy sikerrel szerepelt Komáromban is. 1925. január 24-én a nagy tehetségű Földes Andor gyermek-zongoraművész tartott hangversenyt, október 7-én Ferrari Albertina hegedűművésznő s november 28-án a Waldbauer—Kerpely vilighirű vonósnégyes lépett fel egy nagysikerű , hangversenyén, mig december 12-én a Pozsonyi Toldy Kör énekkarának és Császár Margit hangversenyénekesnőnek hangversenye zajlott le a kultúrpalotában. Kegyelet es ünnepélly el kapcsolta össze a az egyesület 1925. évi rendes közgyűlését, amelyen Tuba Jánosnak, az egyesület volt érdemes társelnökének, Komárom volt nagy magyarjának áldozott az egybegyült közönség. Jún. 7-én, d. e. 11-kor tartotta közgyűlé-i sét a Jókai egyesület, melynek napirendi zárópontját alkotta a kegjreletes megemlékezés. Fülöp Zsigmond, az egyesület főjegyzője mondott Tuba Jánosról emlékbeszédet, melyben a szülővárosának és nemzetének nagy fiát méltatta szárnyaló szavakkal s markáns vonásokkal vázolta fel a magyar nemzeti kisebbségi közélet e vezéralakjának lelki portréját. Délután fél öt órakor avatták fel Tuba Jánosnak a református temetőben felállított művészi síremlékét, amelyen a Jókai Egyesület vezetősége és tagjai nagy számban, a Komáromi Dalegyesület működőkara pedig testületileg jelent meg. A felavató beszédet a Dalegyesület működőkarának Molecz Tivadar vezetése mellett előadott énekszáma (Gyászos halálod felett) után Alapy Gyula dr. főtitkár mondotta, aki könynyekig megható szavakban emlékezett meg Tuba Jánosról. Gaál Gyula dr. nyug. polgármester, ref. főgondnok a ref. egyház nevében beszélt, Boldog hy Gyula ipartestületi elnök pedig Komárom polgársága nevében mondott lelkeshangú beszédet. Az ünnepély a Dalegyesület karának megható énekével (Csendes a panaszok háza) ért véget. (Folyt, köv.)
