Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-24 / 59. szám

4. oldal.

KOMÁROMI LAPOK

11)37. július 24.

Karlsbad! levél

— július 22.

Kedves Barátom, ne üsd össze csodálkozva a kezeidet, hogy ilyen hamar írok. Tudod úgy vau az. hogy amikor az ember idegenbe kerül, az első napokban még folyton otthon jár az esze, az otthoniakkal foglalkozik, még nem tud kijutni az otthoni hatások alól. Az így összegyülemlett honvágyat tapasztalat szerint legkönnyebben levelezéssel lehet levezetni. Én is ezt cselekszem most.

Tehát tudd meg, hogy megérkeztem ebbe a girbe-görbe országba. Bizony nem kisalföldi magyarnak teremtette az Isten, az egyszer igaz! Hol fel, hol le, de legritkábban vízszintesen. Kínoz a probléma, hogyan lehet itt mégis vízszintesen meghalni? Pedig jóravaló nép lakja.

Az utazásom tűrhető volt, bár egy kicsit sok voll belőle. A végefelé bizony már — evezős nyelven szólván — szerettem velna egy kicsit a fejemen is ülni. Akkor talán nem kaptam volna két tyúkszemet. Lefekvésről szó sem lehetett. A karlsbadi gyors min-, dig zsufoll. Mintha az emberek szándékosan rontanák a gyomrukat, pedig legnagyobb részük csak annak él. Vagv talán éppen ezért?

Megéri nézésünkkor seregesen fogadtak a lakásközvetítők. Elmondták, bogy a fürdő zsúfolt, alig van talpalatnyi üres hely, de azért még protekcióval (már t. i. az ő protekciójukkal) fel lehet hajtani egy-két elfogadható szobácskát. Szerencsém volt, nekem is akadt protektorom s így sikerült az égbolt közelében, a Schlossbergou sátort ütnöm. Elég jó lakás, jó ez a magaslati levegő, a kilátás» is szép, csak bizony tüdő kell hozzá.

Elhelyezkedésem után első utam az orvoshoz vezetett. Igaz ugyan, hogy eredetileg nem akartam orvosi segítséget igénybe venni, korábbi tapasztalataim alapján magam is elő tudtam volna írni magamnak a kúrát, de hát nem lehet. A fürdőigazgatóság pártolja az orvosait s csak azoknak engedélyez fürdőhasználatot és mórborogatást. akiknek ezt valamelyik helybeli orvos előírta. Igv hát kényleien voltam takarékossági szándékomról lemondani.

Akinek törik a nyelve az idegen szóba, az saját anyanyelvén választja meg az orvosát. így választottam én is Arany doktori, akit különben minden magyar ismerősöm a legjobban ajánlott. Perfekt magyar. - mondták. — kiváló szakember. Mindent tud. Ha megtapogatja a gyomrodat, megmondja. mit ettél ebédre.

Az Arany család orvos-dinasztia itt. A rendelő száll apáról fiúra, mint a reáljogú patika. Az öreg Arany dr.-ról Móra Ferenc is kedvesen emlékezik meg írásaiban. <) azonban már nem praktizál, átadta rendelőjét a fiának, akiről viszont én emlékezem meg ezúttal. Bocsánatot kell ugyan tőle kérnem. hogy nem vagyok Móra Ferenc, de be kell látnia, hogy az édesapjának is bizonyára meg kellett járnia az alsó fokait is annak a lépcsőnek, mely Móra tollához vezetett.

Ahogy belépek a várószobájába, első pillanatra el kell ismernem, hogy az orvos jó híre nem lehet alaptalan. A terem ugyanis zsúfolásig megleli, hangos a magyar szóval. Talán magyar fürdővendég nem is megy máshova. Üdítő magyar oázis ez ebben a bábeli nyelvzavarban.

Végre megnyílik előttem is a rendelő ajtaja, széles mosolygó kedvesség fogad s alig megmondom, mi a bajom, máris recitálja fájdalmaimat, észleleteimet, panaszaimat. Tényleg mindent tud. Ilt-ott kérdés, amire zavartan felelek.

— Szokott-e szédülni?

Ez még azt is tudja, hogy preferáucozni szoktam? Ha már tudja, nem tagadom.

— Néha bizony beleszédülök a kártyámba és könnyelműen ellicitálok ötig, oszt ilyenkor rendszerint betlit bukom, — felelem neki gyónási őszin. teséggel.

Azután meg azt kérdi, milyenek a fogaim. Mutatom neki. Bizony elég feketék. A dohányzástól.

Hogy ő nem így érti, hanem tudok-e. velük harapni?

Bizonyára elpirultam erre a kissé indiszkrét kérdésre s rezignáltan válaszoltam:

— Öreg vagyok én már ahhoz kérem, hogy...

— Nem úgy értem, — vág közbe nyájasan — a jó gyomor előfeltétele, hogy az ételt mindig jól megrágjuk.

Hogy így mindennel tisztába jöttünk s megtudtam tőle mindazt, amit eddig is tudtam, felvette a nacionálémat. A széles-kedves mosoly nem szűnt meg, legfeljebb egy pillanatra megmerevedett, amikor bemondtam, hogy újságíró vagyok. Az újságírók ugyanis [nem a legjobb üzletfelek, mindig kedvezményekre utaznak. Ezért nyilván nem is hitt szavaimnak, bár ezt egy szóval sem mondta. A kupiéval együtt ő is tartja, hogy »Fő a jó gyomor és a jó modor.« Ilyen jómodorú úr kerülő utakon győződik meg a paciens szavahihetőségéről. Nem kívánta tőlem, hogy igazoljam újságírói mivoltomat, hanem szives részletességgel elmagyarázta, milyen kedvezmények járnak az újságírónak kúrtaksában, fürdőhasználatban, stb. Azt ajánlotta te-SZKLENÓ. — Múlt vasárnap történt meg a komáromi főgimnázium cserkésztáborában, a nyaralóház ünnepélyes felavatása. A sátrak között szép faház emelkedik, amelynek minden gerendáját, kövét a selmeci erdők adták, amelyet teljes egészében a szorgalmas komáromi építőcserkészek állítottak föl. Zuhogó esőben, sárban, jó és rossz körülmények közölt dolgoztak, de mindig kedvvel s lelkesen, Bíró Lucián főparancsnok felügyelete s irányítása mellett. Vasárnapra a formás faház állott is, amikor a nap kisütött s rengeteg vendég, látogató érkezett a táborba, Komáromból, Selmecbányáról, Szklenófürdőről, a testvér cserkésztáborból. A környék egyszerű lakossága is megjelent az istentiszteleten.

A szentbeszédet Bíró Lucián tanárparancsnok mondta. Az istentisztelet után táborszemle volt, majd a főszakács, Balogh Kálmán főztjét kóstolták meg a vendégek. A roppant udvarias, kedves cserkészpincérek minden kívánságát lesték a közönségnek. A cserkésztábor mindenkinek nagyon tetszett.

Délután három órakor volt az ünnepélyes házszentelés. Az Olympus nevű magaslaton szónokolt a tábor főparancsnoka s szép beszéd keretében avatta föl a házat. A házavatáson Komárom város képviseletében megjeleni Herczegh István főszámvevő, aki Nagy Jenő kormánybiztos üdvözletét vitte, a főgimnázium képviseletében Sárossy Etele tanár, Szklenófürdő képviseletében Gasparecz Tibor, megjelent Selmecbánya város képviselete, megjelentek az érsekujvári s besztercebányai cserkészek, a gimnáziumi szülői szövetség elnöke s nagyon sokan mások. Bombát. hogy előbb szerezzem be ezeket a kedvezményeket és azután majd megadja a további utasításait. Az igazoltatás kellemetlenségeit a jómodorú doktor így hárította át a fürdőbürokráciára.

Megtehettem volna ugyan, hogy nyomban bemutatom neki igazolványaimat és így megtakarítottam volna még egy látogatást, de nem tettem. Két okból nem. Először azért, mert az orvosi vizittel is csak telik az idő, amiben itt milliomos vagyok, másrészt sajnáltam volna elrontani a kedvét ennek a jó embernek. Talán meg is sértődött volna, hogy belenézek a kártyáiba. Meg azután igaz részvéttel is vagyok iránta. Képzeld el; reggel 7-től este 7-ig fogad s nap-nap után minden egyes paciensnek ugyanazt kell elmondania, ugyanazt a receptet megírni. Az ilyen lélekölő munka kíméletet érdemel.

így hát holnap megyek a kedvezményes jegyek után. Kipróbálom írásaim varázserejét. Az eredményt majd megírom, addig is szeretettel üdvözöl

Adóm.

hánvi Árpád tanárparancsnok felolvasta az adakozók névsorát, utánaegv kiscserkész mondott köszönetét a fiúk nevében. A parancsnokság átadta jelképesen két kiscserkésznek az új ház kulcsát s a cserkészek elfoglalták a menedékházat. Majd az építőcserkészek jelvényeinek kiosztására került a sor, később uzsonna volt, este nyockor pedig tábortűz, nagy programmal, a megjelent közönség tiszteletére. Sok szavalat, dal, móka, humoros tánc volt műsoron s a tábortűz igen tetszett a közönségnek. Bíró főparancsnok melleit Kocsis Károly, Romhányi Árpád lanárparancsíiokok, Riszdorfer Miklós, Csonka Ferenc segédtisztek vezetik a tábort, tű-. Csongrády Béla orvos az egészségügyre ügyel föl lelkiismeretesen, nagyszerű szereplő a tábortűznél Bolemann Iván.

A házszenlclési ünnepély rendkívül megnyerte a látogatók tetszéséi, úgyszintén a tábor rendje, fegyelme s tájbeli szépsége is. A cserkészcsapat igen sok pénzbeli s természetbeli adományFkapolt, amelyet majd az értesítőben fognak nyugtázni.

A leánytábor a jövő héten kezdődik.

A cserkészfiúk s gimnazisták tábora július 27-én, kedden ér végei s az egész tábor d. u. 4 órakor indul el a nyaralótelepről Hlinik-Gelelnek állomáson át, ahol 17 óra 16-kor ül vonatra. Ez a vonal Érsekújvárban 20 óra 58 perckor van, Komáromban este lö-kor. A cserkészcsapat kéri a szülőket s a hozzátartozókat, hogy fiaikat ennél a vonatnál várják. A leáányokat ugyanezen a napon, már d. e. a 12 óra 29-es vonatnál várják Getetneken (Hlinik), szekereken s autókon.

A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villanygépekkel Jelszerei;

m

kozmetikai intézel

ü

azonnal eladd.

A dm megtudható a kiadóhivatalban.

Balesetek

krónikája

Komárom

környékén

Tóth József nagymegyeri aratómunkás teheneket terelt a legelőn, a leheiiek valamitől megriadtak s fcldönlölték Tóth Józsefet, aki a földre került s a tehenek összetaposták.

Gyomrán, fején gázoltak keresztül: súlyos belső és külső sérülésekkel szállították a komáromi kórházba.

Szabó Dávid, csallóközaranyosi kocsis szénát hányt a padláson. Egy óvatlan pillanatban megcsúszott s a padlásról oly szerencsétlenül zuhant le, hogy a hátára esett.

Keze, Iába eltörött, súlyos belső sérülésekkel vitték a kórházba.

Koncz Árpád gúlái legény észrevette, hogy gyermekek az uccán világíló-1000’- Ke jutalom.

Szeplőket miteszereket pattanásokat, vörös orrt, barna foltokat, nagy pórusokat és az arcbőrt rutitó egyéb szépséghibákat egyetlen éjszakán eltünteti „S1LFID“ a világhírű szépségszer. SILFID arcát és kezeit selymessé, liliomfehérré és fiatalosan frissé konzerválja. Dr. T -né Zsizskovról írja. „dacára 49 évemnek, csinos, rózsás és

leányos a külsőm és ifjú___ __

hódolóim nem is sejtik hogy nagymama 'vagyok. Szépségemet.^ Önök SILFID krémének köszönhetem. A Silfidet orvosok ajánlják és számtalan kiállításon aranyérmet nyert. Ara: 1 tégely Ki 7 —, dupla csomagolás Ki 11’—. Eredménytelenség esetén visszatérítjük a pénzt. Három napon belüli megrendelésnél ingyen csatolunk egy üvegcse francia Origanparfőmöt, dupla csomaghoz 1 doboz francia arepudert. Adja fel tehát renielését még ma.

Dr. Mir. Kemény, chem. laboratórium KoSice. postafiók B 4.

rakétával játszanak. Nehogy szerencsétlenség támadjon:

a rakétát ki akarta szedni a gyerekek kezéből s a nagy dulakodásban a rakéta a kezében felrobbant, súlyos sebesülést okozva.

Balázs Ferenc gúlái iskolásgyermek a szecskavágóval játszadozott. Keze véletlenül a fogaskerekek közé került s a jobbkezén az ujjakai a gép levágta.

Elsősegélynyújtás után beszállították a komáromi kórházba.

Béke Pál megyercsi gazdasági munkás szénát lumlolt egy szekéren s a szekeret jól megrakta. Egy fordulónál lecsúszott s a szekér kerekei alá került. Súlyos állapotban hozták be a kórházba.

Csalava Rozália 12 éves kislányt Komáromban két héttel ezelőtt kutya harapta meg. Annakidején fájdalmakat nem crzelt, a fájdalmak két béllel a harapás után jelentkeztek: súlyos állapotban vitték a kórházba.

Csaknem hasonló esel történt Kun István 12 éves nagykeszi fiúval. Két héttel ezelőtt megszórta a tüske s most merevgörcsöt kapott; tclaiiuszmérgezést. Kiszenvedett a komáromi kórházban.

Uzsák József kocsis kukoricát szállított Ögyalláról Heténybe. Lovai egy nyúltól megbokrosodtak, Uzsák kiesett a kocsiból s koponyalapi törést szenvedett.

Ki kezdte?

...Hát ki is kezdte megint, — százegyedszer feladhatjuk a kérdést. A feladat ma a kínai-japán ügyre vonatkozik, de ugyanúgy vonatkozhat a spanyol kérdésre, Sztálinra, vagy az iraki petróleumra is. Ki kezdte Kínában? A japán hírszolgálat azt mondja ál-1'ájdalommul: természetesen. Kína kezdte, meri Kína olyan, hogy mindjárt avatkozni akar, nem nyugszik, békétlen s nem hagyja a szegény japánt dolgozni, nem engedi földel foglalni, nem tűrné, bogy a szegény japán terjeszkedjen északra s délre. Kína hallgat: Kína bölcs s tudja, úgyis hiába való a tiltakozás, ha egyszer Japán támadni akar. A türelmetlen japán imperializmus ezegyszer megint igazolási keresett s mi sem volt könnyebb, mint Kínára fogni minden rosszat, miután negyed Kínát birtokába vette s olt berendezkedni akar minél előbb. A testes, nagy Kína, — amelynek tábornokai s tartományai közöli sohasem tudja az ember kiismerni magát. — néha feijajdul s a hódító japánt szeretné már ledobni hátáról. Japán azonban tüstént hegyibe kerekedik s már szúr is, nagy sértettségében ... Hiszen »civilizálni« szeretne angol-francia módra és a civilizáció mindig százezernyi bennszülött halálát jelenti, már \a római foglalások óta.

Ki kezdte? — kérdjük egyre fojtottabb izgalommal, szétpillantva e világi tereken, hiszen az utókor előtt mindig felelni kell a kezdeményezésért s jó, ha az alibit elöld» bebizonyít ja valaki, mintsem eldördülne az első ágyú. Kína kezdte, — dörög Japán szeinforgatva s megkezdi a esapatszállításokal, miközben a kínai csapatok mozgolódása ellen máris tiilakozik. llát nincs joga a megtámadottnak védekezni sem?

Ünnepélyesen avatták föl a komáromi bencés-cserkészek . szkienói nyaralóházát a táborban