Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-18 / 101. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. december 18. 11016 választó van Komáromban A most összeírt választók között 1032-vel több a nőszavazó : 1 Diliéi SÓS BORSZESZ Megszavazták az új adótörvényeket Csütörtökön folytatta és fejezte be a képviselőház a költségvetés fede­zeti javaslatának vitáját. A vita be­fejezése után az előadók elmondot­ták zárszavukat. Majd a napirend fél­beszakítása után MIcsochnak minisz­terré történt kinevezése folytán meg­üresedett egyik házelnöki állásra Vavra Vencel cseh iparospárti kép­viselőt választották meg, aki a foga­dalmat nyomban letette a Ház előtt. Ezután megkezdték a szavazást. A koalíciós pártok az ellenzék állal be­nyújtott valamennyi javaslatot eluta­sították s így a kormánytöbbség megszavazta mind a tizenkét adóeme­lési javaslatot. Legszebb és legolcsóbb kalapok Makkyné Muszi Juliskánál Masaryk utca 12. Alakítást olcsón vállalom Péter a könyveknél marad Irla: Bibó Lajos. Péterről nem először esik szó. Péter ideje kezdetén, mint surbankó gyerek, az a§ztaloslegényi pályán működött. Hozzám távoli rokonság fűzte és egy szép napon kötetet tevő versescsomag­gal kopogtatott ajtómon. Péter akkor a tizennyolcadik évét taposta s mint igazi költőhöz illik, sápadt volt, sovány és egész külseje magán hordta az ál­modozó hajlamot. A versek hasonlato­sak voltak Péter alakjához és lelkivi­lágához: zsenge illatú érzések, ösz­­tövés rímek és világtalan sóhajtások jellemezték ezt az együgyű költésze­tet. Nehéz kérdésnek látszott akkor Pétert felvilágosítani, de egy váratla­nul bekövetkezett szerelem elriasztót-, ta közeléből a múzsákat. A jámbor lélek megismerkedett egy termetes és magánál tizenöt esztendővel idősebb nőszeméllyel és a szenvedélyes vonza­lom, amely ehhez az álmaitól elütő földi alakhoz fűzte, egyelőre kioltotta szívében azokat a lehelletfinom érzé­seket, amelyek versírásra késztették. Péter ezidőben került és csak azután keresett fel ismét, amikor ebben a gyilkos iramú szerelemben vereséget szenvedett. Évvel később még sová­nyabban és még sápadtabban állott meg előttem. — Regényt írtam... — mondotta és nem mert a szemembe nézni. — No, mutasd! — szóltam barátsá­gosan, hogy bátorságot öntsek beléje. Átlapoztam hirtelenében a művet. A regény afféle önéletrajz és vallomás volt, amelyben Péter viharos szerelme történetéi mesélt el. Láttam amúgy is roskadozik fájdalma és csalódása sú­lya alatt, nem akartam a boldogtalant a teljes reménytelenségbe taszítani. Komárom, december 17. Mint ismeretes, az állandó válasz­lói névjegyzéket most állították ösz­­sze s a névjegyzéket december 15- lől 22-ig bezárólag közszemlére tel­ték ki a községekben és városokban. Komáromban a városházán, II. eme­let 21. számú helyiségben tekinthető meg a hivatalos órák alatt. A Komáromban összeírt választói névjegyzékbe fölvett választók a kö­vetkezőképen oszlanak meg választói jogosultság tekintetében. Az I. kerületben összeírtak 1205 fér­fi és 1510 nőválasztót, összesen 2715 választót. A II. kerületben 1362 fér­fit, 1523 nőt, összesen 2885-öt, a Itt. kerületben 1278 férfit és 1531 nőt. összesen 2812-őt és a IV. kerületben 1147 férfit és 1457 nőt, összesen 2604 választót. — összes választók száma 1992 férfi és 8024 nő, összesen 11016. E választók közül nemzetgyűlési és községi választói joggal bírnak 11016, ebből 4992 férfi, 6024 nő. Szenátor-A képviselőházban a kormány be­nyújtotta a pártok föloszlalására vo­natkozó törvényjavaslatot, amely az eddig érvényben levő törvényt több rendkívül szigorú intézkedéssel egé­szíti ki. Az új javaslattal az eddigi törvény hatályát 1939 január hó 1-ig hosszabbítják meg. Az új javaslat az országos hivatal­nak is széles hatáskört biztosít az egyes politikai pártok belső életének szabályozására. Az alkotmány teljes gyülekezési, véleménynyilvánítási, szó­val politikai szabadságot biztosít az állam polgárainak, ezzel szemben az új javaslat 20. szakaszában felhatal­mazza az országos hivatali, hogy egy politikai pári helyi szervezetét felosz­lathatja, ha a szervezet tagjai az ő választásra jogosult 4560 férfi, 5275 nő, összesen 9835. Tartományi kép­viselők választására jogosult 10165 vá­lasztó, ebből 4835 férfi, 5630 nő. Já­rási képviselet választására jogosult 4798 férfi, 5608 nő, összesen 10406 választó. Mint látjuk, a most összeírt vá­lasztók közül 1932-vet több a nő, mini a férfiválasztó. A mull félévi ösz­­szeírásl egybevetve a mostani jegy­zékkel, a választók számában emel­kedés nincsen. Itt is felhívjuk a választó közönség figyelmét a városházán 'kitett szava­zói joggal bíró választók névjegyzé­kének betekintésére. Választójoga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21. évét ©37 december 31-ig be­tölti és legalább három hónap óta tartózkodik állandóan valamely vá­rosban vagy községben. Ha valaki a betekintés alkalmával arról győződ­nék meg, hogy kimaradt a jegyzék­ből, azonnal reklamálnia kell válasz­tói jogát. megítélése szerint olyan működési fejtenék ki, amely veszélyes az állam önállóságára, egységére vagy demok­ratikus köztársasági berendezkedé­sére. A 21. paragrafus szerint ugyanezt a jogot megkapja az országos hivatal egyes pártkörzetek szerveinél is. Sőt a 22. paragrafus értelmében a párt alkidmazoltjá! is megfoszthatja az országos hivatal a pártban viselt funkciójától, ha tevékenysége kifogás alá esik. Ez nemcsak a párííitkárok­­ra, hanem az egyéb tiszteletbeli funk­cionáriusokra is vonatkozik. A 25. paragrafus kimondja, hogy a politikai pártoknak, azok szerveinek, funkcionáriusainak vagy alkalmazot­tainak tilos pártpolitikai célokra kül­földről adományokat, ajándékokat vagy tagsági díjakat átvennie. Kulturális, jótékonysági vagy egyéb közhasznú célokra adott külföldi adományokat csak belügyminisztéri­umi engedéllyel szabad átvennie a párt alkalmazottjának vagy funkcio­náriusának, de a belügyminisztérium ezt a* jogkörét átruházhatja az or­szágos hivatalra. A dunaszerdahelyi kéményseprők nyugtái A Slovensky Juh, el kell ismernünk, újabban sokszor meglepően tárgyila­gosan ír kisebbségi magyar dolgokról s már nem keres annyiszor kákán csomói, mint nemrégiben még meg­tette. Amilyen szép szavakkal írt azonban e napokban a Jókai ünnep­ségről, annyira szereli rögtön figyel­meztetni az egyes Szlovák Ligák cso­­porlvezclőit. ha véli méltatlanságotleL Egyszóval békéje még nem végleges. »Tudják-e, hogy I) unaszerdah elven még nem tudnak szlovákul?« — teszi föl haragosan a kérdést s méltatlan­kodva jelenti ki, hogy a szerdahelyi polgárok a városi hivataltól s más közületektől magyarnyelvű írásokat szoktak kapni. Sőt, horribile dictu, a kéményseprő nyugta is magyarul van kiállítva, valamint a katolikus plébánia hivatal is magyarul adja ki írásait. Mi meg vagyunk győződve ar­ról, hogy Szerdahely ma is színma­gyar város, tehát kisebbségi joga a magyar nyelv szabad használata. De, ugyebár, mit szóljunk sok esetben, mi szlovenszkói magyarok, akik a magyar nyelvű írások kiadása esetében oly sok­szor ru m élvezhetjük eme jogunkat... Mi természetesnek tartjuk, hogy szlová­kok szlovák nyelven olvashatják a hi­vatalos írást, csak rámutatunk arra a körülményre, hogy lám, milyen rossz az, ha valamely anyanyelv nem élvezheti mindig saját jogait... S ne­künk neffn csupán egy ilyen szerda­helyi esetünk van! S elvégre nem le­hel arra kényszeríteni öreg dunaszer­dahelyi polgárokat, hogy elsajátítsák az államnyelvet, ha egyszer megél­tek eddig a magyarral is, s ha már az új nyelv elsajátítása nehezükre esik.­­Mi tiszteljük a szerdahelyiek követke­zetességét, amellyel ragaszkodnak ma­gyar nyelvi s törvényadta, törvény-Péter sugárzó arccal rohant el. At­­razziáztam a könyvtáramat, de nem találtam egyetlen olyan könyvet sem, amelyért ne fájt volna a szívem. Hiá­ba, a harakirit el kelleti végeznem. Hajnali négy óráig válogattam a köny­veket, iámig ezzel a borzalmas selejte­zéssel végeztem. Élmény, emlék fűzött valamennyi darabhoz, amit kiraktam a szoba közepére. Mindegy, meg kel­lett válnom tőlük, ha már egyszer ígéretet tettem Péternek. Péter másnap reggel nyolc órakor legszebb álmomból riasztott föl. — Eljöttem a könyvekért. A kocsi lent áll, — tört rám lihegve, valóság­gal izzadva az izgalmas boldogságtól. A szoba közepére mutattam: — Olt vannak. Viheted, de vidd mi­nél gyorsabban, mert rosszul aludtam az éjjel és álmos vagyok. Péter perc alatt végzett. Két hétig nem láttam, akkor tündökölve ismét megjelent. — Remekül megy az üzlet, — újsá­golta. — Eladtam az egész készletet. Ha volna szives, Lajos bácsi... Itt elhallgatott, nem merte kimon­dani, de fölösleges is volt. — Jöjj el holnap és majd meglát­juk, mit tehetek az érdekedben. Másnap Péter hatvan darab köny­vemet vitt el. Ennek imhol féléve és Péter üzlete virágzik. Ma ismét nálam volt és most már a nyolcszázadik kö­tetnél tartunk. Még három hónap és nem lesz egyetlen darab könyvem sem. Viszont Péter gyarapszik és kapcsolata egyre szorosabbá válik az irodalom­mal. Mit kellene tennem, hogy Aisszaté­­rítsem a múzsákhoz és hogy rábeszél­jem: írjon tovább is verseket és re­gényeket. Költeni mégis csak szebb és dicsőbb dolog, mint krejzleroskodni. Gondolkozom, talán megszülöm a megváltó ötletet. — Nézd, Péter, — szóltam. Tagad­hatatlanul vau benned írói készség és hazudnék, ha azt mondanám, hogy írásaid rosszak. De ez is mesterség, amit meg kell tanulni. Fiatal és ki­forratlan vagy és ennek az állapotnak a kezdetlegességei és tapasztalatlansá­gai ütköznek ki a regényedből, meg a verseidből. Menj haza, olvass jó köny­veket, költs és írj tovább, aztán év vagy kettő múlva meglátjuk, mit kezd­hetek veled. Péter csalódottan és búsan távozott. Harmadnap levelet írt, amelyben el­búcsúzott tőlem és keserűsége hang­ján megköszönte irányában tanúsított jóakaratomat. Azóta öt év telt el és ezalatt az idő alatt mit sem hallottam Péterről. Szo­rongva figyelem a lapokat és folyóira­tokat, hogy nem bukkanok-e rá at a Iá­ból a nevére. Tévedhettem ugyanis Péter írói tehetségének megítélésében. Éberségem, sajnos, hiábavalónak bizo­nyult. A verseket, elbeszéléseket és re­gényeket, amelyeket a lapok közöltek, mindig más írta. így ősz időn kisétál­tam rendesen a lakberendezési vá­sárra is, abban a titkos reménykedés­ben, hogy talán ott találkozom Péter­rel. Gondoltam, esetleg a saját szak­májában, az asztalosmesterségben vitte valamire. De Péterrel ott sem lalál­­koztam, nem talált fel olyan fekvőhe­lyei, amellyel forradalmat csinált Ami­na az asztalos iparban és nem alkotott ezen a téren sem olyan művel, amely kiemelte volna az ismeretlenségből. A tavaszra azután csöngettek az elő­szobám ajtaján. Péter jelentkezett. Alig ismertem rá. Alakja megférfiaso­­dott, orra alját szőke angolos bajusz díszítette, szeme élénken csillogott és nyugodt, nehéz mozdulatai megállapo­­dottságról és erőről tanúskodtak. — Jónapot, — köszönt könnyedén és AÓdáman. ,, — Szervusz, Péter. —-Itt A’agyok ismét, Lajos bácsi. — Ülj le, Péter. Péter helyet foglalt. Röviden, tömör, határozott mondatokban közölte velem az elmúlt öt esztendő történetét. Föl­hagyott a A'ers- és regényírással, ki­hevert® szerelmét és hallgatott ösz­töne szavára, amely arra figyelmez­tette, hogy gyakorlati utón és eszkö­zökkel próbálja keresni az érvényesü­lést. Megnősült, magához való fiatal lányt vett feleségül és ezzel a lépéssel megalapozta életét és jövendőjét. Elha­tározta, hogy könyvkereskedő lesz, mert akármilyen gyenge Arerseket és csapnivaló regényeket is írt annak ide­jén, lelki szükségnek és hivatásának érzi, hogy valami módon kapcsolatot tartson fönn továbbra is az irodalom­mal. Tegnap már ki is A-ett egy alkal­mas helyiséget, megcsináltatta az dí­ványokat, minden rendben van, min­den készen áll, csupán a könyvek hiá­nyoznak, hogy megkezdje működését. Azért keresett föl és azért fordult hoz­zám, hogy legyek segítségére és szerez­zek neki könyvet, amellyel megnyit­hatja a boltot és megindíthatja a for­galmat. Péter közlése egyszerre levertté telt. Hogyan segítsek ezen a szerencsétle­nen? Magam is drága pénzen vásárlók meg minden egyes könyvet. Honnan kferítsek én most Péternek egv kocsi­derékra való nyomtatott művet, hogy átsegítsem az üzleti vállalkozás kezdeti nehézségein. ( — Pé.erkém... — vakartam meg a fejemet. — Nyomott most a könyv­piac, nem tudom, miképpen segítsek rajtad hirtelenében. De valamit gon­doltam. Ha öt ven darab könyv fedezné átmenetileg a szükségletedet, készség­gel állok rendelkezésedre. Gyere el holnap egy targoncával, akkorra elő­készítem a rakományt. Súlyosan szigorítják a párifeloszlatási törvényi

Next

/
Thumbnails
Contents