Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-12-18 / 101. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. december 18. 11016 választó van Komáromban A most összeírt választók között 1032-vel több a nőszavazó : 1 Diliéi SÓS BORSZESZ Megszavazták az új adótörvényeket Csütörtökön folytatta és fejezte be a képviselőház a költségvetés fedezeti javaslatának vitáját. A vita befejezése után az előadók elmondották zárszavukat. Majd a napirend félbeszakítása után MIcsochnak miniszterré történt kinevezése folytán megüresedett egyik házelnöki állásra Vavra Vencel cseh iparospárti képviselőt választották meg, aki a fogadalmat nyomban letette a Ház előtt. Ezután megkezdték a szavazást. A koalíciós pártok az ellenzék állal benyújtott valamennyi javaslatot elutasították s így a kormánytöbbség megszavazta mind a tizenkét adóemelési javaslatot. Legszebb és legolcsóbb kalapok Makkyné Muszi Juliskánál Masaryk utca 12. Alakítást olcsón vállalom Péter a könyveknél marad Irla: Bibó Lajos. Péterről nem először esik szó. Péter ideje kezdetén, mint surbankó gyerek, az a§ztaloslegényi pályán működött. Hozzám távoli rokonság fűzte és egy szép napon kötetet tevő versescsomaggal kopogtatott ajtómon. Péter akkor a tizennyolcadik évét taposta s mint igazi költőhöz illik, sápadt volt, sovány és egész külseje magán hordta az álmodozó hajlamot. A versek hasonlatosak voltak Péter alakjához és lelkivilágához: zsenge illatú érzések, ösztövés rímek és világtalan sóhajtások jellemezték ezt az együgyű költészetet. Nehéz kérdésnek látszott akkor Pétert felvilágosítani, de egy váratlanul bekövetkezett szerelem elriasztót-, ta közeléből a múzsákat. A jámbor lélek megismerkedett egy termetes és magánál tizenöt esztendővel idősebb nőszeméllyel és a szenvedélyes vonzalom, amely ehhez az álmaitól elütő földi alakhoz fűzte, egyelőre kioltotta szívében azokat a lehelletfinom érzéseket, amelyek versírásra késztették. Péter ezidőben került és csak azután keresett fel ismét, amikor ebben a gyilkos iramú szerelemben vereséget szenvedett. Évvel később még soványabban és még sápadtabban állott meg előttem. — Regényt írtam... — mondotta és nem mert a szemembe nézni. — No, mutasd! — szóltam barátságosan, hogy bátorságot öntsek beléje. Átlapoztam hirtelenében a művet. A regény afféle önéletrajz és vallomás volt, amelyben Péter viharos szerelme történetéi mesélt el. Láttam amúgy is roskadozik fájdalma és csalódása súlya alatt, nem akartam a boldogtalant a teljes reménytelenségbe taszítani. Komárom, december 17. Mint ismeretes, az állandó válaszlói névjegyzéket most állították öszsze s a névjegyzéket december 15- lől 22-ig bezárólag közszemlére telték ki a községekben és városokban. Komáromban a városházán, II. emelet 21. számú helyiségben tekinthető meg a hivatalos órák alatt. A Komáromban összeírt választói névjegyzékbe fölvett választók a következőképen oszlanak meg választói jogosultság tekintetében. Az I. kerületben összeírtak 1205 férfi és 1510 nőválasztót, összesen 2715 választót. A II. kerületben 1362 férfit, 1523 nőt, összesen 2885-öt, a Itt. kerületben 1278 férfit és 1531 nőt. összesen 2812-őt és a IV. kerületben 1147 férfit és 1457 nőt, összesen 2604 választót. — összes választók száma 1992 férfi és 8024 nő, összesen 11016. E választók közül nemzetgyűlési és községi választói joggal bírnak 11016, ebből 4992 férfi, 6024 nő. Szenátor-A képviselőházban a kormány benyújtotta a pártok föloszlalására vonatkozó törvényjavaslatot, amely az eddig érvényben levő törvényt több rendkívül szigorú intézkedéssel egészíti ki. Az új javaslattal az eddigi törvény hatályát 1939 január hó 1-ig hosszabbítják meg. Az új javaslat az országos hivatalnak is széles hatáskört biztosít az egyes politikai pártok belső életének szabályozására. Az alkotmány teljes gyülekezési, véleménynyilvánítási, szóval politikai szabadságot biztosít az állam polgárainak, ezzel szemben az új javaslat 20. szakaszában felhatalmazza az országos hivatali, hogy egy politikai pári helyi szervezetét feloszlathatja, ha a szervezet tagjai az ő választásra jogosult 4560 férfi, 5275 nő, összesen 9835. Tartományi képviselők választására jogosult 10165 választó, ebből 4835 férfi, 5630 nő. Járási képviselet választására jogosult 4798 férfi, 5608 nő, összesen 10406 választó. Mint látjuk, a most összeírt választók közül 1932-vet több a nő, mini a férfiválasztó. A mull félévi öszszeírásl egybevetve a mostani jegyzékkel, a választók számában emelkedés nincsen. Itt is felhívjuk a választó közönség figyelmét a városházán 'kitett szavazói joggal bíró választók névjegyzékének betekintésére. Választójoga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21. évét ©37 december 31-ig betölti és legalább három hónap óta tartózkodik állandóan valamely városban vagy községben. Ha valaki a betekintés alkalmával arról győződnék meg, hogy kimaradt a jegyzékből, azonnal reklamálnia kell választói jogát. megítélése szerint olyan működési fejtenék ki, amely veszélyes az állam önállóságára, egységére vagy demokratikus köztársasági berendezkedésére. A 21. paragrafus szerint ugyanezt a jogot megkapja az országos hivatal egyes pártkörzetek szerveinél is. Sőt a 22. paragrafus értelmében a párt alkidmazoltjá! is megfoszthatja az országos hivatal a pártban viselt funkciójától, ha tevékenysége kifogás alá esik. Ez nemcsak a párííitkárokra, hanem az egyéb tiszteletbeli funkcionáriusokra is vonatkozik. A 25. paragrafus kimondja, hogy a politikai pártoknak, azok szerveinek, funkcionáriusainak vagy alkalmazottainak tilos pártpolitikai célokra külföldről adományokat, ajándékokat vagy tagsági díjakat átvennie. Kulturális, jótékonysági vagy egyéb közhasznú célokra adott külföldi adományokat csak belügyminisztériumi engedéllyel szabad átvennie a párt alkalmazottjának vagy funkcionáriusának, de a belügyminisztérium ezt a* jogkörét átruházhatja az országos hivatalra. A dunaszerdahelyi kéményseprők nyugtái A Slovensky Juh, el kell ismernünk, újabban sokszor meglepően tárgyilagosan ír kisebbségi magyar dolgokról s már nem keres annyiszor kákán csomói, mint nemrégiben még megtette. Amilyen szép szavakkal írt azonban e napokban a Jókai ünnepségről, annyira szereli rögtön figyelmeztetni az egyes Szlovák Ligák csoporlvezclőit. ha véli méltatlanságotleL Egyszóval békéje még nem végleges. »Tudják-e, hogy I) unaszerdah elven még nem tudnak szlovákul?« — teszi föl haragosan a kérdést s méltatlankodva jelenti ki, hogy a szerdahelyi polgárok a városi hivataltól s más közületektől magyarnyelvű írásokat szoktak kapni. Sőt, horribile dictu, a kéményseprő nyugta is magyarul van kiállítva, valamint a katolikus plébánia hivatal is magyarul adja ki írásait. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy Szerdahely ma is színmagyar város, tehát kisebbségi joga a magyar nyelv szabad használata. De, ugyebár, mit szóljunk sok esetben, mi szlovenszkói magyarok, akik a magyar nyelvű írások kiadása esetében oly sokszor ru m élvezhetjük eme jogunkat... Mi természetesnek tartjuk, hogy szlovákok szlovák nyelven olvashatják a hivatalos írást, csak rámutatunk arra a körülményre, hogy lám, milyen rossz az, ha valamely anyanyelv nem élvezheti mindig saját jogait... S nekünk neffn csupán egy ilyen szerdahelyi esetünk van! S elvégre nem lehel arra kényszeríteni öreg dunaszerdahelyi polgárokat, hogy elsajátítsák az államnyelvet, ha egyszer megéltek eddig a magyarral is, s ha már az új nyelv elsajátítása nehezükre esik.Mi tiszteljük a szerdahelyiek következetességét, amellyel ragaszkodnak magyar nyelvi s törvényadta, törvény-Péter sugárzó arccal rohant el. Atrazziáztam a könyvtáramat, de nem találtam egyetlen olyan könyvet sem, amelyért ne fájt volna a szívem. Hiába, a harakirit el kelleti végeznem. Hajnali négy óráig válogattam a könyveket, iámig ezzel a borzalmas selejtezéssel végeztem. Élmény, emlék fűzött valamennyi darabhoz, amit kiraktam a szoba közepére. Mindegy, meg kellett válnom tőlük, ha már egyszer ígéretet tettem Péternek. Péter másnap reggel nyolc órakor legszebb álmomból riasztott föl. — Eljöttem a könyvekért. A kocsi lent áll, — tört rám lihegve, valósággal izzadva az izgalmas boldogságtól. A szoba közepére mutattam: — Olt vannak. Viheted, de vidd minél gyorsabban, mert rosszul aludtam az éjjel és álmos vagyok. Péter perc alatt végzett. Két hétig nem láttam, akkor tündökölve ismét megjelent. — Remekül megy az üzlet, — újságolta. — Eladtam az egész készletet. Ha volna szives, Lajos bácsi... Itt elhallgatott, nem merte kimondani, de fölösleges is volt. — Jöjj el holnap és majd meglátjuk, mit tehetek az érdekedben. Másnap Péter hatvan darab könyvemet vitt el. Ennek imhol féléve és Péter üzlete virágzik. Ma ismét nálam volt és most már a nyolcszázadik kötetnél tartunk. Még három hónap és nem lesz egyetlen darab könyvem sem. Viszont Péter gyarapszik és kapcsolata egyre szorosabbá válik az irodalommal. Mit kellene tennem, hogy Aisszatérítsem a múzsákhoz és hogy rábeszéljem: írjon tovább is verseket és regényeket. Költeni mégis csak szebb és dicsőbb dolog, mint krejzleroskodni. Gondolkozom, talán megszülöm a megváltó ötletet. — Nézd, Péter, — szóltam. Tagadhatatlanul vau benned írói készség és hazudnék, ha azt mondanám, hogy írásaid rosszak. De ez is mesterség, amit meg kell tanulni. Fiatal és kiforratlan vagy és ennek az állapotnak a kezdetlegességei és tapasztalatlanságai ütköznek ki a regényedből, meg a verseidből. Menj haza, olvass jó könyveket, költs és írj tovább, aztán év vagy kettő múlva meglátjuk, mit kezdhetek veled. Péter csalódottan és búsan távozott. Harmadnap levelet írt, amelyben elbúcsúzott tőlem és keserűsége hangján megköszönte irányában tanúsított jóakaratomat. Azóta öt év telt el és ezalatt az idő alatt mit sem hallottam Péterről. Szorongva figyelem a lapokat és folyóiratokat, hogy nem bukkanok-e rá at a Iából a nevére. Tévedhettem ugyanis Péter írói tehetségének megítélésében. Éberségem, sajnos, hiábavalónak bizonyult. A verseket, elbeszéléseket és regényeket, amelyeket a lapok közöltek, mindig más írta. így ősz időn kisétáltam rendesen a lakberendezési vásárra is, abban a titkos reménykedésben, hogy talán ott találkozom Péterrel. Gondoltam, esetleg a saját szakmájában, az asztalosmesterségben vitte valamire. De Péterrel ott sem lalálkoztam, nem talált fel olyan fekvőhelyei, amellyel forradalmat csinált Amina az asztalos iparban és nem alkotott ezen a téren sem olyan művel, amely kiemelte volna az ismeretlenségből. A tavaszra azután csöngettek az előszobám ajtaján. Péter jelentkezett. Alig ismertem rá. Alakja megférfiasodott, orra alját szőke angolos bajusz díszítette, szeme élénken csillogott és nyugodt, nehéz mozdulatai megállapodottságról és erőről tanúskodtak. — Jónapot, — köszönt könnyedén és AÓdáman. ,, — Szervusz, Péter. —-Itt A’agyok ismét, Lajos bácsi. — Ülj le, Péter. Péter helyet foglalt. Röviden, tömör, határozott mondatokban közölte velem az elmúlt öt esztendő történetét. Fölhagyott a A'ers- és regényírással, kihevert® szerelmét és hallgatott ösztöne szavára, amely arra figyelmeztette, hogy gyakorlati utón és eszközökkel próbálja keresni az érvényesülést. Megnősült, magához való fiatal lányt vett feleségül és ezzel a lépéssel megalapozta életét és jövendőjét. Elhatározta, hogy könyvkereskedő lesz, mert akármilyen gyenge Arerseket és csapnivaló regényeket is írt annak idején, lelki szükségnek és hivatásának érzi, hogy valami módon kapcsolatot tartson fönn továbbra is az irodalommal. Tegnap már ki is A-ett egy alkalmas helyiséget, megcsináltatta az díványokat, minden rendben van, minden készen áll, csupán a könyvek hiányoznak, hogy megkezdje működését. Azért keresett föl és azért fordult hozzám, hogy legyek segítségére és szerezzek neki könyvet, amellyel megnyithatja a boltot és megindíthatja a forgalmat. Péter közlése egyszerre levertté telt. Hogyan segítsek ezen a szerencsétlenen? Magam is drága pénzen vásárlók meg minden egyes könyvet. Honnan kferítsek én most Péternek egv kocsiderékra való nyomtatott művet, hogy átsegítsem az üzleti vállalkozás kezdeti nehézségein. ( — Pé.erkém... — vakartam meg a fejemet. — Nyomott most a könyvpiac, nem tudom, miképpen segítsek rajtad hirtelenében. De valamit gondoltam. Ha öt ven darab könyv fedezné átmenetileg a szükségletedet, készséggel állok rendelkezésedre. Gyere el holnap egy targoncával, akkorra előkészítem a rakományt. Súlyosan szigorítják a párifeloszlatási törvényi
