Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-21 / 58. szám
öivennyolcadik évfolyam 58. szám Szerda. 1937 július 21, Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS ÖZGAZDASAGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 KC, félévre 40 Ki*, negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ke. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI! Y VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A kormányalakítással megbízol! Hodzsa miniszterelnök befejezte tárgyalásait Szerdán tesz jelentési Benes dr. köztársasági elnöknek Komárom, július 20. Prága, július 20. Prágából jelentik: Hodzsa Milán dr. miniszterelnök hétfőn és kedden egész nap tanácskozásokat folytatott a koalíciós pártok vezetőivel és a kormány volt tagjaival. Az új kormány tagjait a régetekből állítja össze, csupán a pénzügyminiszteri tárcában fog beállani személyi változás. Hodzsa miniszterelnök, miután Kalfus dr. ragaszkodott ismeretes álláspontjához, Trapl dr.-nak aján-Ksk buktatták meg a kormányt? lyeket delegálta, akik eddig képvisel-Heves sajtókampány indult meg a kormányválsággal kapcsolatban. A koalíció ismert két blokkja között dúl az ujságcsata. A szocialisták és a cseh néppárt azzal vádolják az agrárpártot, hogy könnyelműen erőszakolta ki a kormányválságot. Rámutatnak arra, hogy Hodzsa a kompromisszumos megoldást kereste, csupán Zadina és Gserny agrárpárti miniszterek szélsői séges álláspontja és lemondása bírta rá Hodzsát arra, hogy az egész kormány lemondását javasolja. A szocialista néppárti blokk azt állítja, hogy az agrárpártnak egyik titkos célja az volt, hogy Hodzsát a kormányválság révén kibuktassa a kormányelnöki székből. A.hatodai a kormányválsággal régi követeléseit szeretné megvalósítani, hogy a miniszteri tárcákat újra osszák föl a pártok közölt. Ennek a hatalmi terjeszkedési vágynak az agrárpárt azzal vágott elébe, hogy azonnal bejelentette az új kormányban ugyanazon négy tárcára mló igényéi, amelyeket eddig birtokolt s az új kormányba ugyanazon szemé-Kormányválság Hetek óta türelmetlenül várják a gazdák az új gabonaárak megállapítását s ahelyett, hogy végre döntene ebben a nagyon fontos kérdésdésben a kormány, váratlan meglepi* tést szerez a köztársaság lakosságának azzal, hagy a minisztertanács tárgyalásai során felmerült nézeteltérések következtében levonja a végső konzekvenciát és lemond. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy a Gabonatársaság esetleges veszteségeiért nem talál fedezetet a költségvetésben a szükségessé vált százmilliós biztosítékra s mivel ezen álláspontjához makacsul ragaszkodik, a kormány többi tagjával ellentétbe kerül, aminek a vége a lárcáról való lemondás, mely maga után vonja az egész kormány bukását. Senki sem gondolt erre, senki sem várta ezt a válságot és csodálkozással értesült mindenki a kormány visszalépéséről, amely a törvényhozás szünetében igen szokatlan jelenség. Csehszlovákiában azonban ilyen eset is előfordulhat ami minden bizonnyal jellemző a köztársaság belpolitikai viszonyaira, s arra az államkormányzatra, amelynek elhibázott módszerei között merülhetnek csak fel ilyen esetek. Most persze mindenki a válság okát kutatja és pártállás szerint tárgyalják elsősorban a koalíciós sajtóban a váratlanul előállód helyzetet, amelynek előidézéséért nemannyira Kalfust, mint az agrárpártot teszik felelőssé. Igen érdekes, hogy a válságot a koalíció kétféle csoportosulása szerint ítélik meg. Már maga az is fonák dolog, hogy a kormányban helyetfoglaló pártok két csoportra oszlanak. Amint maguk a koalíciós lapok írják: jobb és baloldalra. Ez azt jelenti, hogy a kormányban tárgyalt kérdéseket két irányban szokták megvitatni, ami a közös nevezőre jutást igen megnehezíti. Tehát a harmóniát, az egységet előbb ki kell harcolni a kormányban s csak azután lehet a minisztertanács egységes döntését elérni. A hatalomban részes pártok mindegyike arra törekszik, hogy a saját pártjának érdekei érvényesüljenek a döntésnél, ami hosszas vitatkozásokat idéz elő s ha nem sikerül meggyőzni egymást a pártok képviselőinek. bekövetkezhet a végső eset, amint azt a mostani példa is élénken mutatja. Ez a koalíció egyik veleszületett nagy hibája és valóban ügyes államférfiúnak kell lennie annak, aki az ilyen állapotok között is féken tudja tartani a különböző világnézeteket képviselő kormánytagokat. Csehszlovákiában eleitől fogva koalíciós kormány állóit az ország élén, amelynek munkája a kormányban helyetfoglaló pártok sokszor homlokegyenest ellenkező érdekeinek kielégítésére irányuló, rengeteg számú törvényben és ezek többszörös noveltázásában jutott kifejezésre. A koalíciós kor-Szombati számunkban már röviden megírtuk, hogy a kormány pénteken este elhatározta lemondását a gabonaárak megállapítása körül fölmerült né,zeteltérések következtében. Kalfus dr. pénzügyminiszter ugyanis nem volt hajlandó tárcája terhére vállalni a gabonatársaság javára szolgáló százmilliós garanciát s ezen magatartása annyira kiélezte a helyzetet, hogy végül is bejelentette lemondását. Minthogy pedig ezen elhal ározáshoz ragaszkodott, Hodzsa dr. miniszterelnök javaslatára a kormány valamennyi tagja lemondott. A kormány lemondását szombaton délelőtt nyújtotta át Hodzsa miniszterelnök Benes dr. köztársasági elnöknek, aki a lemondást elfogadta és az ügyek további vezetésevei, illetve az új kormány megalakításával Hodzsát bízta meg. A köztársasági elnök megbízása alapján Hodzsa Milán dr. a kabinet megalakítása céljából megkezdte tárgyalásait a koalíciós pártok vezetőivel. Benes dr. köztársasági elnök a vasárnapot nyári üdülőtelepén töltötte, de hétfőn visszaérkezett Prágába s állandóan tájékoztatta magát a kormányalakítási tárgyalások menetéről. A tárgyalások súlypontja a kormánypártok végrehajtóbizottságaiban volt. A végrehajtóbizottságok állandóan tanácskoztak. A vita tárgyát nem annyira a kormányalakítás képezte, mint azok a problémák, — vagyis a gabonaárak, a vastartalék finanszírozása és az 1938. évi költségvetés kiadásainak rendezése, — amelyek miatt a kormányválság kitört és a kormány lemondásra kényszerült. many mindenféle érdeket ki akart elégíteni s ezért kellett sok, a gyakorlatban be nem vált törvényt hoznia s a rendeletek tömegét kiadnia. Ezért van az, hogy valahány törvényjavaslat tárgyalásra kerül, előbb a kormányban résztvevő pártok vívnak egymással heves harcokat a — kulisszák mögött s csak ha megegyezésre jutottak, akkor lehet a javaslatot a törvényhozás elé bocsátani. De mindenki tudja, hogy nem az eredeti alakjában, hanem a kompromisszumok szerint megfejelt formájában. Hogy ekképen tökéletes törvény nem kerülhet ki a parlamentből, az világos. A mai kormányválság rugóit is ezekben a minden alkalommal megismétlődő pártharcokban kell keresni, amelyeket a miniszterelnök nem mindig képes nyugvó pontra juttatni, amikor azután leveszik a törvényjavaslatokat a napirendről, ha pedig a tapétán forgó kérdés elintézése igen sürgős, a végső konzekvenciához fordul a kormány, mint az a jelen esetben is történt. Hogy a kormányválságot hogyan intézik el, az szinte mellékes kérdés, mert jól tudjuk, hogy a hatalomra mindenkor kaphatók pártok és emberek. A kormány biztosan meg fog alakulni, de ennél fontosabb kérdés az, hogy ez a válság kiket érint legközelebbről. Legfontosabb tehát az, hogy a koalilotta fel a tárcát, de Trapl dr. nem fogadta el azt. A miniszterelnök kedden befejezte tárgyalásait mindazokkal, akik a kormányalakítás kérdésében döntő tényezők voltak. Politikai körökben megállapítják, hogy a miniszterelnök mindazokban a kérdésekben, amelyek a kormány megalakítására jelentékeny befolyással vannak, teljes megegyezést létesített. Tárgyalásainak eredményéről hclnap, szerdán terjeszt jelentést Benes dr. köztársasági elnök elé, akinek beterjeszti az új kormány tagjainak névsorát is. Az új kormány a régi tagokból áll, egyedül a pénzügyminisztérium élére kerül új vezető, Franke dr. iskolaügyi miniszter személyében, aki Kalfus dr. helyébe lép. Az új kor-, mány kinevezése szerdára várható. ték a /kormányban. A cseh néppárt nincs megelégedve a jelentéktelen unifikációs miniszteri tárcával, amelynek élén Srárnek áll, a szocialisták pedig a nemzetvédelmi tárcára vetették tekintetüket és szeretnék Hampl szociáldemokrata pártvezérnek megszerezni azt. Ha pedig ez nem sikerül, akkor úgy akarják az agrárpárt kezéről elütni a tárcát, hogy nemzetvédelmi miniszternek egy tábornokot akarnak kineveztetni. A jobboldal Kalfus dr. makacs magatartásának tulajdonítja a kormány, bukását, amelyet a jobboldal véleménye szerint a baloldal, akként idézett elő, hogy felbíztatta Kalfusl a lemondásra és így a helyzetnek élére állítására s az így bekövetkezett kormányválság' kapcsán reméli a baloldal, hogy az agrárpártnak különösen a nemzetvédelmi minisztérium hatalmi kifejlődésével megnövekedett erejét csökkentheti. Egyelőre azonban minden jel arra mutat, hogy a baloldal eme célját nem fogja elérni. ció két csoportja hogyan fog megegyezésre jutni a gabonaárakra nézve. Mert az bizonyos, hogy a gazdák nem várhatnak. A gabona árát sürgősen kell megállapítani, mert ha ez tovább is halasztást szenved, nagy kárt okoz az országban. Az aratás megtörtént, a gabonát értékesíteni kellene, de megállapított ár hiányában meg sem mozdulhat a gazda. A koalíciós pártok mindegyikének meg kell egyeznie ebben a kérdésben s ha már kormányválságot idézett fel ez a dolog, intézzék el e válságot minél előbb úgy, hogy a megoldás kielégítse a termelőt s a fogyasztót egyaránt. Ebben a pillanatban ez az egyedüli fontos kérdés.
