Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-12-04 / 97. szám
1937. december 4. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Jókai? Hallják-e, mint szólít bennünket, mint figyelmeztet, és mit parancsol?! ő, aki annyi gyönyörű, felejthetetlen órát szerzett nekünk, aki megédesítette '“ifjúságunk napjait, nemes tettre késztető idealizmussal töltötte be lelkünket és örökre megszerettette édes anyanyelvűnket! Neki mindenkihez van szava, figyelmeztetése, parancsa épúgy,' mint volt saját korában is. Lágy, behízelgő hangon szólt a hon széplelkű hölgyeihez, beszélt az ifjúsághoz, az öregekhez, írókhoz, művészeinkhez csak úgy, mint közönségünkhöz; szegényhez, gazdaghoz ép úgy, mint a művelthez, vagy a kevésbbé tanulthoz. Vájjon mit mondott saját korában, és mit mond ma nékünk Jókai?! Talán nem is gondolunk arra s talán ez az, ami miatt kevésbbé tudjuk értékelni íróinkat s költőinket még életükben, hogy amíg a nagy nyugati kultürnemzetek íróit, költőit, nagy nemzetük történelmi múltja, politikai hatalma, nagy tudományos, művészeti és erkölcsi kultúrája, anyagi jóléte és gazdagsága, valamint számbeli nagy erejük mind segítik munkájukban s mindezek a tényezők nagy mértékben hozzájárulnak, hogy az egyetemes emberi léleknek legyenek kifejezői, addig a kis nemzetek, kis .népek, különösen egy oly tragikus sorsú népnek, mint a magyar, írói és költői a nyelvi elszigeteltség mellett, egyetemes emberi érdeklődést már csak azért sem kelthetnek, mert náluk a költészet, az irodalom nem lehet öncélú munka, mert nekik, akiket Végzetük egy kis nemzet szellemi vezetőjévé predesztinált, népüket nevelni, gyógyítani, vigasztalni kell: prófétai meglátással lánglelkürik fényével kell utat miit almok a nagy nyugati kultúrák által már megvalósított eszmények felé, felrázni a hitetlenkedőket, a bízni nem tudókat, belevilágítani az elfogultság vakságába és lerázni a lelkekre nehezedő tespedés nehéz béklyóit. lyz a feladat, hogy a speciális magyar volta mellett egyetemesen emberi is legyen, nemzetnevelő jellege mellett is egészen művészi legyen, Istenadta lángelmét követel. Ilyen lángelméje volt a magyar irodalomnak Jókai, aki a mese üveges hintáján ringatta bele a világ szívébe tragikus népének az élethez való jogosultságát és érdemességét és ugyanakkor halálosan megsebzett népének szívébe az élethez való törhetetlen hitet, az önmagához való bizodalmát, a jó örök diadalának és a rossz ördögi bukásának biztos tudatát és a Gondviselés csodálatos munkájának megértését, mint gyógyító balzsamot csepegtette bele. A mai apokaliptikus idők folyton tornyosuló hullámai között, amikor nemcsak a mi kisebbségi életünkben, de egész Európában a szere tétlenség, a meg nem értés, a viszály és gyűlölet mellett a legkíméletlenebb önzés és hatalmi gőg üli orgiáit, különösen szükségünk van arra, hogy meghalljuk a tanulságokat, amelyek nemcsak Jókainak életművéből, de egész történelmünkből kicsengenek. Meg kell értenünk mindnyájunknak, hogy nagy nemzeti szerencsétlenségeink mindegyikét saját bűneink idézték elő és viszont minden felemelkedésünkhöz, nagy nemzeti erényeink segítettek hozzá. Elfogulatlanul, minden előítélettől merítésen meg kell látnunk és ki kell 'emelnünk történelmünknek, hagyományainknak azokat az időálló, élettámasztó és gazdagító érdekeit, amelyek az európai szellemmel kapcsolják öszsze magyarságunkat. Magyarnak kell lennünk, hogy ezzel fenmaradásunkát biztosíthassuk, nem szabad megelégednünk azzal, hogy nagyjainknak csupán szobrokat emelünk, hanem műveiknek és így az egész magyar történelemnek tanulmányozásával és megismertetésével ki kell alakítanunk a magyar társadalom minden rétegében a legfelsőbbtől a legalsóbbig az igazi magyar nemzeti öntudatot. Ez pedig csak akkor lesz lehetséges, ha a kisebbségi magyar intelligencia tudatára ébred történelmi hiuatásónak. Ha megérzi ez a magyar intelligencia, hogy az ő helyzeti adottságai, műveltsége, szaktudása nemcsak előnyt jelentenek számára, amit egyéni céljaira szabadon kihasználhat, de felelősségteljes kötelezettségeket is rónak rá sorstársaival szemben; ha ez az intelligencia nemcsak akkor ismeri meg a falusi földmívest és a városi iparost, vagy munkást, amikor saját anyagi érdekei kívánják azt, hanem szeretettel és önzetlenül nyújtja feléje a kezét akkor is-, amikor annak van reá szüksége; ha minden magyar férfi és nő igaz örömmel és testvéri szeretette] fogja nézni sorstestvérei boldogulását, előremenetelét és azt minden eszközzel elősegíteni igyekszik; ha ez az intelligencia jövedelmet biztosító foglalkozása mellett időt és fáradságot fog venni magának, hogy megismerje népének számbeli erejét, elhelyezkedését, művelődési, gazdasági és szociális viszonyait. Ha problémáit saját gondjainak fogja felismerni és azokkal elfogultság nélkül és az igazságos megoldásra való törekvéssel fog foglalkozni. Ha teljes mértékben átérzi, hogy egy ugyanazon nemzetnek vagyunk gyermekei, akiknek nem osztályozni, hanem egyesülni; nem Ítélni, de egymást szeretni, megbecsülni és segíteni kell. Ha a kisebbségi magyar intelligencia erre az erkölcsi magaslatra fog felemelkedni és több jóságra, több igazságra és több szeretetre fogja nevelni egymást, de nem üres szavakkal, hanem élő érzésekkel, főleg pedig példaadással, akkor beszélhetünk egy nemzeti öntudattal bíró osztatlan és egységes magyar társadalomról, amelynek egyformán tagja a falusi gazda és mezőgazdasági munkás, a városi kereskedő, iparos és munkás csakúgy, minL a szellemi pályákon működők serege. Az ilyen egyesülés a termelő muríka közösségében összeforrott szívekben, sorstestvéri szeretetében gyökerezik és megingathatatlan. Csak egy ilyen társadalom tagjai lehetnek egymással szemben bizalommal, lelki és szellemi vezéreik iránt tökéletesen fegyelmezettek és tántoríthatatlanok. Ennek a társadalomnak minden tagja érezni fogja, hogy boldogulása a kisebbségi kollektívum boldogulásával Van a legszorosabban összekötve, saját egyéni érdekeit nem fogja oly eszközökkel szolgálni, melyekkel a kisebbségi társadalom közös nagy érdekeit károsítaná. Felelősségtudata lesz. Ezzel a felelősségtudattal fogja nézni a maga és sorstestvérei gyermekeinek nevelését és ezzel az egész magyar kisebbségi társadalom jövőjét is. Befogja látni, hogy nem mindegy, hogy milyen iskolába jár a gyermek és hogy nincs az a fáradság, kellemetlenség és anyagi áldozat, amelynek megho-A minőség győz! ily,Hl m Kb vM .il EMP O-RADIÓ hallatlan olcsó ár mellett 3+1 lámpásos „Kadét" Ke 1290’-5+1 „ „Admiral" Ke 1990-Ne vesződjék régi rádiójával, használja ki nagyszabású csereakciónkat és vegyen részt a milliomodik nyereség szerencsében Egyedárusíiás Komárno és vidéke részére: Müller és Bucsek rádio-elektro-mechanik Komárno. Városház u. 8. Tel. 166. zatala elég lenne saját iskoláinak érdekében. Tudni fogja, hogy nem elég, nem lehet a földön emberhez méltó élet, ami független ennek a világnak hatalmasságaitól, ami önmagával szemben parancsoló, embertársai részére szolgálatrakész: a szerető, igaz, nemes, nagy lélek, a viszonyok minden változásai közt rendíthetetlen lélek, amely el nem pusztítható: erkölcsi jellem. A ragyogó erkölcsi karakterek egész sorát mutatja történelmünk s ha a magyar múltnak ezek az igazi értékei, valamint nemes hagyományaink élővé lesznek gyermekeink lelkében; ha a kisebbségi magyar gyermek már az első imádsága mellett a mese szárnyain kezdi ismergetni múltúnk igaz értékeit, majd később történelmünk nagy alakjait s már ifjú korában tudatosítva van lelkében, hogy reá, mint kisebbségi ifjúra különös feladatot bízott a Mindenható: egy olylan kisebbségi embertípus kialakulását remélhetjük, amely nemcsak fajunk fennmaradását, de a világ elismerését és megbecsülését is biztosítja. A magyar nemzeti öntudattal bíró egységes kisebbségi társadalom ilyen szervezettségben, meg vagyok győződve, hogy összes szellemi és anyagi szükségleteit illetőleg is meg fogja találni a reá váró terhek helyes megoszlását és elviselését. Magához méltatlannak fogja találni, hogy mígegyiesek erejükön felül vállalnak munkát és anyagi áldozatot egész az összeroppanásig. addig a nagy többségből csak mulatságok és szórakozások ellenszolgálataival lehet néhány fillért kipréselni. Be fogja látni, hogy az ilyen társadalmi akciók nemcsak hogy megalázók, de nemzetgazdasági szempontból egyenesen öngyilkosság számba mennek, mert a megmozgatott anyagi értékekből alig egy szemernyi jut a célra s e kis rész n agyon -so k s z o ros a teljesen idegen érdekeket szolgál. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, ma délelőtt lelepleztük Jókai Mór ércbeöntött szobrát. Azt kívánom, azt szeretném, ha ez a szobor többet jelentene az anyagnál, többet jelentene az „Ó — VitelIo van benne!" Csábítóan illatozik mar a konyhában is — hát még mennyire izük majd mindenkinek, ha kitűnik, hogy Vitello van a háziasszony sültjében, föztjében 1 Mindannyian tudják, minő kincs a Vitello. Győződjék meg Ön is róla, hogy ez a tápláló margarin mindig egyformán jó minőségű. VITEII MARGARINE a jő konyha ismertetőjegye ércnél, többet jelentene a művészi munkánál. Legyen ez az ércbeöntött «zobor — élő szobor és hirdesssen, beszéljen minden kisebbségi magyar ember szívéhez, értelméhez. Legyen Cz a holt matéria élő szobor és meséljen nekünk egyetemes magyar nemzetünk ezeréves történelmének dicsőséges és tragikus éveiről. Igazul jón meg a kisebbségi magyarság minden társadalmi rétege ebben a komáromi szoborban. És akkor egy ilyen kisebbség minden tagja tudni fogja a helyét minden viszonyok közt és azt becsülettel fogja állni is; s ha a földi impérium ajtaja becsapódott is előtte, látni fogja és megtalálja az utat a lelki impérium felé, a lelki nagyság, a szellemi hatalom, a kultúrális erő, az erkölcsi diadal felé. Ezen az úton való biztos és sikeres haladásra emelem fel a nagy névvel megszentelt és dicső nagyjaink szimbolikus szellemvérét magábafoglaló kelyhet. A mindenható nagy Isten áldása legyen népünkön!! POHÁRKÖSZONTŐ Elmondotta a Jókai serleglakomán 1937 november 28-án dr Jankovics Marcell A mai ünnepi hangulatban ünnepeltük a magyarság legkedvesebb, legnagyobb íróját, aki egészen a miénk, — szobrot emeltünk, koszorúztunk Jókainak, aki egészen a miénk. Van lelkesedésünk, szeretetünk, büszkeségünk, ami egészen a miénk. Talán ünneprontásnak látszik, hogyha most olyasmiről emlékezem meg, ami ma nem ia miénk, de talán senkié sem, sehol a mai világban. Ez a lélek kieggesúlgoZott harmóniája, ami ma sehol sincs. A világ nyugtalansága, — a holnap örökös gondja, a morál, a bizalom lesiklása, a materialista gondolkozás túltengése, ennek örökös féltékenysége az ideális javak letört uralmával szemben — úgy lesorvasztották a lélek harmóniáját, mintahogy az ősz meg a tél eltemetik a tavasz meg a nyár minden emlékét. Erről a lelki harmóniából akarok itt szólani — éppen a mi Jókainkkal kapcsolatban. Az ő csodálatos művészete éppen azért szuggerált és szuggerál reményt és derűt mindenek szívébe, mert ő ahhoz a ritka embercsoporthoz és a még ritkább költő-csoporthoz tartozott, akik megszakítatlan lelki harmóniát hordanak szívükben és ezt megosztják írásaik utján minden olvasóval. Csak néhány kép életéből. Megvirradnak a 48-as márciusi napok. Csak természetes, hogy ő, a magyar lángelme, ott van rajongó fiatalságával, hol a március virrad. De a zavaros időkből csak a szépséget viszi magával élete utaira. ír, — szépet, bűvöset, ragyogót. Az ország, a nemzet 49 után haldoklik. Uj-épület, Arad, Kufstein. Szenvedés. Jókai is Tardonán bújdosik, a Bükk-hegységhen. ír, szépet, bűvöset, ragyogót. A nemzet 1867 után hinni kezd. Ébredezik. Belesodródik Jókai is a politikába. Hatalmasok veszik körül, — miniszterek, hagyok versengenek barátságáért, tolláért, őt a politika, — az élet e hideg, ármányos Luciferé sem bírja megrontani. 0 ír, szépet, bűvöset, ragyogót. Kitüntetések árasztják el. Királyok és szellemi királyok szorítják meg kezét. A nemzet ünnepli, jutalmazza. Ő nem veszi ezt észre. ír, szépet, bűvöset, ragyogót. Megőszül, őt, áld életében halhatatlan már, kikezdi az elmúlás örök törvénye. Nem veszi észre. Kimondja, hogy öreg ember — nem vén ember. És ír, szépet bűvöset, ragyogót... Bármennyire szenvedett, bármenynyire csalódott, bármennyit küzködött: egyik legboldogabb magyar volt. Ha árnyékba nézett is, aranyfényt látott.. Ha gyarlóságok özönlői léik körül, a hőst kereste. Ha álmatlan gondok gyötörték: szivárványról álmodott. Ezért, az ő ünnepén arra köszöntőm e poharai, sugározzák az ő emlékéből a lelki harmónia, — váljanak Jókai meséi — valóvá! Keresek magyar, német, szlovák nyelvtudással rendelkező fiatal embert, aki eladási, raktárkezelési tevékenységben jártassággal bír. Cim: Hoffmann Simon Komárno. zyorsan segít a végtagok és az I izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűléseknél. Legyen bizalommal a Tógát iránt. Egy kísérlet meggyőzi Számtalan orvosi elismerés. Az összes gyógyszertárakban Ke 12 - és 27-30 árbanka pható
