Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-07-17 / 57. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. július 17, Iskoláink beszámolói. Községi polgári fiúiskola. Az 1936—37. tanévben szeptember 1-én 295 tanulóval, 3 első, 2 második lés 1 harmadik osztállyal, Bíró Gyula igazgatóval, Kecskés István, Vásárhe-' lyi Károly, Zsolnai Béla, Bakonyi Ist­ván, Szelepcsényi Gyula szaktanítók­kal és Ipovitz Sándor kisegítő tanító­val kezdte meg a közs. polgári fiú­iskola működésének 41. évét. A tanítás zavartalanul folyt egész éven át, csak a rk. és ref. hitoktatás terén voltak szünetek, részint beteg­ség, részint személyváltozások miatt. Ebben a tanévben a közs. polgári fiúiskola épületében nyert elhelyezést a csehszlovák állami reálgimnázium I. osztálya, igazgatói irodája és tan­testülete, a közs. elemi iskola I. leány­­osztálya, a ref. tanítóképző tornaokta­tása, a Munkás T. E. gyakorlóórája, a bencés főgimnázium ref. és izr. vallási! tanulóinak hitoktatása. A tan­év folyamán egyhuzamban való taní­tás volt, ami a messze lakó és vidé­ki növendékek korai hazatérését lehe­tővé tette. Az egészségi állapot a múlt tanévben kielégítőnek mondható, az iskolamulasztás pedig általában nem volt oly nagy, mint a múltban. Ko­vács Imre dr. városi főorvos megtar­totta a szokásos szemvizsgálatot, majd 140 tanulót részesített ujraoltásban. Az iskola összes tanulói voltak bal­eset ellen biztosítva. 3 szegény tanulót a Járási Fiatalsággondozó, 5-öt pedig az egészségügyi- és testnevelési mi­nisztérium küldött G—6 heti nyara­lásra. A munkanélküliség oly nagy volt, hogy a növendékek nagy része se­gélyre szorult, amiben segítségükre voltai; a jótékony intézmények, a vá­rosi iskolaszék, Komárom városa, a járási választmány, a Járási Fiatal­sággondozó, a Népjóléti Központ, a Szülők Szövetsége, az Ifj. Vöröske­reszt, melynek 152 tagja volt és a ne­­messzívű emberbarátok. Adományok voltak: 32 pár cipő, 1 téli kabát,"9 teljes alsó- és felsőruha, 115 pár gumicsizma, 46 szvetter, UK)— 120 fiúnak naponta 2 és fél dl. lej, 56-nak ebéd és az arra rászorulók­nak tankönyvek, irkák, rajzlapok, toll, ceruza, tenta és kézimunkaanyag. Az ifjúságnak járt a Vöröskereszt folyó­irata, a Szivárvány és a Szülőföldem c. folyóiratok. A növendékek resztvettek több gyűj­tésben és szép eredményeket értek el. Gyűjtést indítottak a Jókai szobor­alap javára is, melynek eredménye 150 Ke volt. Franke Emil dr. isk. és népin, mi­niszter az iskolai referátus vezetői­vel együtt meglátogatta az iskolát, amikor az intézet nevében Bíró Gyula igazgató üdvözölte a vendégeket. A rendeletekben előírt hivatalos ün­nepélyeket mind megtartották. Részt­­vettek a Jókai szobor javára nov. 25-én rendezett és nagyon jól sikerült ifjúsági előadáson, a köztársaság ka­rácsonyfaünnepén, az iskolaszék által márc. 7-én rendezett műsoros dél­utánon, április 10-én, a Fák ünnepén és május 9-én, az Anyák napján. Ba­konyi István, Zsolnai Béla és Ipovitz Sándor szaktanítók vezetése alatt 7 bábszínház előadást rendeztek febru­ár hó folyamán és szintén Bakonyi István vezetése alatt év végén nagyon jól sikerült rajz- és kézimunka kiál­lítást, Ipovitz Sándor vezetése alatL pedig lornaünnepélyt. Az év folyamán több kirándulást rendeztek az iskola vezetői növendé­keikkel gyalog, kerékpáron vagy vo­nattal. Az állami tanfelügyelő az iskolát gyakrabban meglátogatta, hivatalos látogatását pedig február 27-én tar­totta. Az iskolaszék tagjai szintén ér­deklődtek az iskola belső élete iránt és az ünnepélyeken resztvettek. Az arra érdemes tanulók úgy a rajz- és kézimunkakiállításon, mint a tornaünnepélyen is pénz- vagy könyvjutalomban részesültek. A tantestület minden tagja arra tö­rekedett egész éven át, hogy növen­dékeik nevelése valláserkölcsi alapon álljon és ebben a hitoktatóknak szí­vesen segédkezet nyújtottak. A ma­gyar szülők, akiknek gyermekei nem akarnak tudományos pályára menni, írassák be fiukat a községi polgári fiúiskolába. Gimnazista cserkészeink és nyaralóink Selmecbányái telepe 1937. július 17. • Aki ennek a telepnek és tábornak a kapuján belép, figyelmes lesz két szé­pen megfestett táblára. Az egyiken ez van: »Jókai cserkészcsapat XVII. nagytábora.« Jobbra, balra a cserkész­­liliom és a csapat monogrammja. A másik táblán ez olvasható: »Komá­romi bencés gimnázium nyaralótelepe. 1931, 1932. 1937.« Ezen a táblán Ko­márom és Selmecbánya városi címere látható. Ezekből a feliratokból mindenki tisz­tába jön azonnal, miről van itt szó. Arról tehát, hogy gimnazistáinknak lesz egy állandó telepük, ahol a nagy­vakációk alkalmával csoportokban a legjobban tölthetik cl idejüket. Egé­szen természetes, hogy ez a kezdés a cserkészeknek sok munkájába ke­rült. A sátrak megépítése maga is eb­ben az évben sokkal több fáradságba került, mert erősebbeknek készítették, mint máskor, de különösen a terep egyengetése, kitisztítása és az első me­­uedékház megépítése adott sok mun­kát. De érdemes volt dolgozni, ami­kor ezt a jelentést írjuk, a házon rajta van a májujsfja s piég ma délután meg­kezdődik a zsindelyezés. A ház érde­kessége, hogy minden építőanyagát itt az erdőben teremtettük elő: a fák, a sziklák, á mész, a zsindely, a deszka stb. mind itt helyben készültek és az építő munka egy nagy részét is a cserkészek és a »fegyencek« végezték. Minden tábor munkatábor. A cser­készpedagógia elve: állandóan foglal­koztatni a fiút: akár játékkal, akár munkával, csak beszélni nem szabad. Az idei táborban eddig több volt a munka s kevesebb a játék, mert erre és a fürdésekre csak a délutánok ju­tottak. (Jegyzet: Amikor egy fiú azt írja haza, hogy sok a munka, ez azt jelenti, hogy az otthoni avult felfogás szerint a nagy vakációban d. e. 10—íl-kor kei föl a gyerek, aztán beszél vagy für­dik. Ez azonban nem élet. Ez kigú­nyolása a nevelésnek. A táborban fél 7-kor ébresztő, azután egyéni sátor­takarítás, tisztálkodás 8-íg, utána: 11-ig munka. Fürdés, jsáték csak ekkor kö­vetkezik. De aztán van is étvágy és édes álom! Izom és sok edzés. S ami még énnél is több: egész életre szóló gazdag élménysorozat! Érzék a közös munka és összetartás'iránt!) Megírtuk, hogy a nyaralótelep már keletkezése idején, tehát ebben a nagy­vakációban is kb. 120 diáknak nyújt klimatikus helyen üdülést. Jövőre“'még egy menedékházat építünk s akkor még tökéletesebben tudjuk megoldani azt, amit az erdőben található viszo­nyok mellett általános elismerést ki­vívó módon oldottak meg a serény cser­készkezek. A július 18-iki, vasárnapi felavató ünnepségünkre sokan készülnek a kör­nyékből is, Komáromból is. A veze­tőség ennek azért is örül,, mert a sok cserkész látni fogja, hogy munkáját mások is elismerik, sőt segítik. Egyéb­ként a vasárnapi napirendünk szerint 10-kor istentisztelet van, 1-kor az ebé­den vendégül látjuk a cserkészek hoz­zátartozóit, 3-kor van a házavató ün­nepség, 5-kor pjdig uzsonna. Erre hi­vatalos minden vendég. Este 8-kor tá­bortűz. Elragadóan szép keblek, formás bokák, tökéletes dekoltázs 3 napon belül a párizsi DIVA-krémtöi. Elhervadt vagy fejletlen kebleknél eléri a kivánt nagyságot. Petyhüdt keb­lek hamarosan visszakap­ják rugékony teltségüket. Be van bizonyítva, hogy a DÍVA még idősebb höl­gyek kebleit is megszilár­dítja és emeli. 1000 korona kezesség mellett vissza­kapja a vételárat, ha a DIVA-val nem lesz meg­elégedve és ha annak fe­lét elhasználván, a ma­radékot visszaküldi. — Ára Kő 8, dupla gyógycsomagolás Kő 12. Három napon belüli rendelés esetén ingyen egy üveg eredeti fransia parfömöt csomagolunk a küldemény­hez, duplacsomagoláshoz 1 skatulya szépség­­púdert arcbőre számára. Írjon nekünk tehát még ma! Dr. Mir. Kemény, KoSlce.posta­fiók B. 4. 62 szidja, mindenfei lebe széf másokat ar­ról, hogy a Kisdunába menjen füröd­ni, de .sajátmaga azérl mégiscsak be­lemegy a »halászlébe«. £ A fürdőruha. Lehetőleg: minél ke­vesebb. * Fürdőszemüveg, A szemnek kelle­mes zöld üveg helyett a finomabb nem mindinkább a fürdőruhához job­ban illő színű szemüvegeket hord. A kék és piros dominál. Várjuk az első tarka szemüveg megjelenését. Azt hi­szem, erre sem kell sokat várnunk. * Körömlakk. Szintén egyezik a für­dőruha színével. Eddig még csak a kéz és láb körmeit festik vele, de le­hel, hogy jövőre már a haj színe is a fürdőtrikóhoz fog igazodni. Hasalok. A napon. Ez az egy, ami még a nagy hőségben is érdekelni tud: a NAP. És hálás is érdeklődé­semért. Oly melegen süt le az ég pereméről, hogy a rákok estére meg­­irigylik színemet. De én rendületle­nül hasalok tovább. És mellettem a többiek... * A strandoló, ö reggel 8 órakor már kint fekszik a napon. Pillanatnyilag ez az egyetlen főfoglalkozása. Színe a négerekével versenyez. Fürdőruhá­ja lehetőleg minél kevesebb. Különö­sen, ha a finomabb nemhez lartozik. Ebédjét is magával hozza. Csak este, amikor már »hűs« van, hagyja oil 'a vízpartot. Egyesek szerint a nap igazodik újabban hozzájuk és nem fordítva. Vízben utoljára tavaly vol­tak, de ők azok, akik mindenkit rá­beszélnek arra, hogy jöjjenek ki ve­lük fürdeni, hisz »oly jó a hűs ha­bokban«. * A fürdőző. Csak 10 óra felé megy a Dunára. Azonnal beugrik a vízbe. Kerít valami alkalmatosságot: auto­­pneut, Bafa-párnál és csak 3 óra múl­va jön ki a vízből azzal, hogy »saj­nos, sietnem kell, nem fürödhetek to­vább.« * Az úszó. Komoly szándékai van­nak: úszna, ha lehelne hol. Tavaly még volt fordulótalp a Sportban, az idén már az sincs. Kár ezért a sok tehetséges gyerekért. Kár, mert Ko­máromban az úszósporl megteremté­séhez mindhárom kellék megvan: van víz, van úszó és van mecénás. Csak épp felelősségérzet nincs azokban, akiknek módjukban állna a várva­­várt Danubia felépüléséig is megte­­remteniök a versenyzésre alkalmas úszópályát. * Az evezős. Csakis vadakról beszél­hetünk. A regattások még mindig nem indulhatnak ki a csónakkal, mert nem jött meg erre a felettes hatóságok en­gedélye. Most fájó szívvel nézik a vadakat, akik csakazértis naponta tíz­szer végigeveznek a Sport előtt. * A tudós, öt a strandon láttam. Ha­talmas csomaggal érkezik. Csupa könyv. Egy községi könyvtárra éppen elegendő volna. Szépén kicsomagolja. Egyet kezébe vesz. Azután leteszi. Este a • - könyvtárat becsomagolja. Hazaviszi. Állítólag ezl mindennap megcsinálja. A rossznyelvek szerint elég volt volna egy könyvet vennie a szezonra, hiszen mire annak végére ér, az elejéi már úgyis elfelejlelte. Kezdheti újra az elejéről. * A víz. A Vágdunán remek. A Dunán friss. A Kisdunában büdös. Ezért jár­nak többen a Kisdunára fürödni. A társaság a vízben különben egész kel­lemes: döglöll halak, döglött patkány és a változatosság kedvéért: rothadt szilva, tök- és dinnyehéj. Mindenki ELKAPTA A GÉPKERÉK Varga János komáromi lakatos­inas egy gépet tisztított. A gép for­gásban volt, az egyik fogaskerék el­kapta a kezét s két ujját tőből le­vágta a szerencsétlen inasnak, a töb­bi ujját .pedig összeroncsolta. Súlyos állapotban szállították be a kórházba. LETÖRT AZ ÁG BARACKSZEDÉS KÖZBEN Papp Istvánná 18 éves martosi asz­­szony barackot szedeti a kertjükben. Egy három méter magas fa tetejéről leesett, mivel az ág letört alatta. Esz­méletlenül terült el a földön s az or­vosi vizsgálat megállapította, hogy hátgerincét törte, súlyos agyrázkódást s belső sérüléseket szenvedett. BEOMLOTT EGY VÍZMOSÁS: MEGHALT EGY PÁSZTORFIU Troli István tizenötéves fiú több társával együtt teheneket őrzött, majd elvált társaitól s egy négy méter mély szakadék, vízmosás körül mászkált. A vízmosás egyik fala leomlott s a leszakadt föld eltemette Troli Istvánt. Segélyért kiáltott, mire azonban tár­sai odafutottak, nem találták a fiút: teljesen eltemette a föld. Semmi se­gédeszközük nem volt s a gyermekek Short. Kezd kimenni a divatból. Pedig a férfiak nagyon meg voltak elégedve vele. * Fürdőcipő. Súlya másfél és kél kiló között váltakozik. Úszni nem lehet benne, de divat. * Az uszoda. Ez, ami soha sem lesx Komáromban. * A város. Ilyenkor teljesen népiden. A kereskedők nyugodtan bezárhatnák üzleteiket, ha ugyan egy kereskedés is még üzlet Komáromban. * Mindenki pihen a városban, csak Mihola Gyuszi dolgozik. Ezúttal állí­tólag ezredik nyári tangóján. * Hasalok lovább. Velem a többiek. És szagoljuk a halszagot... puszta kezükkel álltak a föld eltakarí­tásának s meg is találták a szeren­csétlenül járt fiút, holtan. A ráhul­­lotl nagymennyiségű nedves földben megfulladt. A GYERMEK ÉS A LUGKő Raffai Unna, háromesztendős kis­lány otthon játszadozott. Egy óvat­lan pillanatban felemelte a lugköves oldattal lelt poharat s nagyöt ivott belőle, víz helyett. A szerencsétlen kis gyermek irtózatos fájdalmak kö­zöli meghalt. Az eljárás a gondatlan anya ellen megindult. KUTYÁT AKART AGYONLŐNI S ÖNMAGÁT TALÁLTA EL Lakatos József 56 éves csallóközi munkás beteg kutyáját akarta agyon­lőni egy puskával. A fegyvcrl rneg­­löllötle, a kutyáját kikötötte a kerí­téshez, majd ráfogta öreg kutyájá­ra s elsütötte. A puska závárzata ha­talmas dörrenéssel szétrobbant. La­katost a szélrepülő szilánkok fejen s mellen találták, s a Szerencsétlen em­ber szó nélkül rogyott a földre. A závárzat gombja koponyaalapi törést okozott. Azonnal első segítségben ré­szesítették, de nem lehetett rajta se­gíteni s rövidesen kiszenvedett. Dunaparti kavicsok — Különvélemény a strandoló Komáromról — Ismét egy hét, tele szerencsétlenséggel!

Next

/
Thumbnails
Contents