Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-03 / 88. szám

2. oldal.

KOMAROMI LAPOK

Í937. november 3.

A reformáció emlékünnepe

Komárom, november 2.;

Az idén volt 120 esztendeje, hogy Luther Márton a németországi Witlembbergben a vártemplom kapujára kiszögezte híres 95 tételét, amely elindítója volt a reformációnak, a világtörténelem korszakos jelentőségű eseményének. A lelkek felszabadulásának, a lelkiismereti szabadság felébredésének, egy új erkölcsi világrend megteremtésének korszakát vezette be a reformáció, melynek világátalakító hatása az egész emberiség életére nagy befolyással volt.

Október 31-én a protestáns egyházak igaz kegyelettel ülik meg az évfordulót, hogy felidézve a múltat, annak fényes világánál áldozzanak mindazok dicső emlékének, akik a reformációt elindították, akik érte küzdöttek, vérüket ontották, vívmányait kiépítették, fejlesztették és megtartották s az egész emberiség sorsára áldást hozó nagy érlékeit megóvták.

A komáromi református és az ág. evang. egyház az idén is a történelmi naphoz méltóan emlékezett meg az évforduló napján. A református egyház templomában vasárnap, október 31-én délelőtt ünnepi istentiszteletet tartoltak, melyen az ünnepi szent beszédet Galambos Zoltán lelkész, a kiváló szónok mondotta. A ref. tanítóképző vegyeskara Liszt Ferenc egyik klasszikus karáL adta elő Telek y Miklós zenetanár vezetésével nagy hatás mellett. A szentbeszéd után a lelkész Űrvacsorát osztott a híveknek, akik igen szép számban járultak az Űrasztalához. Délután 3 órakor az alkalmi istentiszteleten a szentbeszédet Mikes László ref. s. lelkész mondotta.

Este 6 órakor a templomban emlékünnepély volt, melyen zsúfolásig megtelt a hatalmas templom. Az egybegyűltek a 71. dicséret első versét: lm béjöttünk nagy örömmel..., majd a 37. dicséret 1. és 2. versét (Jövel Szentlélek Űristen...) énekelték el, mely után Mikes László lélekből fakadó imája szállt az egek Urához, áldását kérve az ünnepélyre. Ezután Fülöp Zsigmond főgondnok mondott magvas megnyitót, melyben a reformáció világtörténelmi jelentőségét emelte ki és örök értékű vívmányait ismertette. Trugly Gizella

VIII. o. fg. tanuló Vargha Gyuláné: Krisztus egyháza c. ódáját szavalta el kitűnő hangsúlyozással, a Ref. I. Énekkar pedig Teleky Miklós precíz vezetésével Zwissig: Óh, nagy Isten c. karát adta elő biztos és tiszta intonálással.

Az alkalmi előadást Kcnessey Kálmán dr., a kiváló meteorológus, egyházkerületi tanácsbíró lartotla, aki »A reformáció Isten műve c. .mély gondolatokban gazdag, lelkeket megkapó előadásában az Isten csodálatos erejének, szent akaratának és szerető gondoskodásának az emberekre való hatását fejtegette s rámutatott azokra a kötelességekre, amelyeket az embernek Istennel való egyesülésében teljesítenie kell. A reformációban is az ő kivételes nagyságái kell csodálnunk, mert az ő végtelen jósága hozta létre a lelkek felszabadulását. A szívek mélyére ható, emelkedett szellemű szép előadás után Szabó Mihály III. é. tan. képzős Szigethy Ferencnek örökös reformáció c. költeményét szavalta el hatással, a Ref. Tanítóképző III. éveseinek vegyeskara Gáspár Jánosnak »Hajlékodba, templomodba... c. karát adta elő harmonikus összhanggal, szép kidolgozásban Teleky Miklós zenetanár szabatos vezetésével.

A nagyérdemű közönség szives tudomására adom, hogy Komárnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felszerelt fogászati műtermet nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását.

Schimek Oszkár

fogtechnikus.

Végül Galambos Zoltán ref. lelkész megragadó hatású, fordulatos bibliamagyarázatban vezette rá a híveket arra, hogy milyen termékenyítő hatással van a reformáció az igazi keresztyén lelkekre. S milyen átalakító ereje van az Istenhez hűséggel ragaszkodó emberre. Szárnyaló imával fejezte be Galambos lelkész a magyarázatot, majd a gyülekezet elénekelte a reformátusok himnuszát, a XC. zsoltár első versét, mellyel a lélekemelő ünnepély véget ért.

Az ágostai hitv. evangélikus egyház szintén a hagyományos kegyelettel ünnepelte meg a reformáció évfordulóját. Vasárnap, október 31-én délelőtt 10 órakor a templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, melyen

A fiúnak 1937-ben szobrot emel a

%

szülőváros kegyelete és az egész szlovenszkói magyarság lángoló lelkesedése és megemlékezünk az apáról, aki ezelőtt éppen száz esztendővel hunyta le örök álomra a szeméi a Szombathyutcai családi házban, ahol akkor már napok óta... »... lábujjhegyen jártak a szobában ... mindenki ugyanazzal a ki nem mondott gondolattal tépelődött... míg egyszerre csak lecsukódtak a fáradt szemek, hogy soha fel ne nyíljanak többé és... Móric árva lett.

Éppen a reformáció emlékünnepére szólították a csillagos torony harangjai a híveket és még aznap háromszor »csöndí tettek« velük, jelezvén, hogy férfihalottja van a református egyháznak.«

»... Éjjel van. Az olajmécses pislogó lángja időnként nagyol lobban és ilyenkor furcsa fekete árnyak rajzolódnak a betegszoba falára.

Eszter kemény ernyői állított a mécses elé, hogy még ez a kis lobbanás se zavarja a szunnyadó beteget. Aztán visszaül a nagyvirágos gyapolszöveltel bevont karosszékbe. Gyászruhája olyan halovánnyá tette a máskor olyan pirospozsgás, életvidám, gödröcskés arcát.

Harmadik éjjel virraszt már nagybot cg öccse mellett. Édesanyját váltotta fel, akit a löbbheli, éjjel-nappal tartó ápolás teljesen kimerített. Ügy kellett szelíd erőszakkal eltávolítani és ágyba fektetni, mert csak ültében szundított néha-néha.

... A mécses lobbanik... Eszter lesi a betegnek minden kis mozdulatát. Odakünn zimankós novemberi idő, haragos novemberi szél. A nyári zöld zsalukat nem szedték le, hogy.keskeny résein friss levegő juthasson a betegszobába. A hamvvedres, fülkés svédkályhában csendesen izzik az akácfa szikrája. A kályhanyíláson előtörő fénysávot felfogja a karosszék magas támlája.

... Eszter megigazítja a tüzet, aztán leül, behúnyja a szemét. Aludni próbál, de nem tud. Mindig arra kell gondolnia, ami az édesapja temetésén történt.

Nagyot koppantak a göröngyök a koporsó fedelén. Móric lehajolt, hogy' ő is dobjon a sírba hantot. A hant legördült a koporsóra, és Móric hajoltából nem emelkedett már fel. Ott esett össze a sír szélen... Azt hitték, meghalt. Ezt mind újra látja Eszter. Hányszor, de hányszor átélte már újra... Az a tekintet, amelyet anyja vetett jajszó nélkül, összeszorított ajakkal a drága gyermekre, aki olt feküdt mozdulatlanul... most is belehasíl Eszti szívébe. A novemberi szél zúgása ,mintha a gyásztisztességtévő gyülekezet zsibongása volna... Látja az élesztósi kísérleteket, érzi a megváltó pillanat örömét, amikor a fiú végre felnyitotta a szemét, az élet színe viszszatért az arcába... Aztán a felszabadulás érzése után megint a másik ijedség.

— Hidegrázás, — mondotta az orvos. — Utána forró lázra lehetünk elkészülve.

A fiúnak kicserepesedett az ajka, elfordult, elborult a szeme.

Mindezt újra meg újra átélte, átérezte Eszter. Mindez aludni még most

az alkalmi szentbeszédet Baltazár János evang. lelkész, a jeles tehetségű szónok mondotta a templomot teljesen megtöltő hívek előtt. Az istentisztelet után a lelkész kiszolgáltatta az Űr szent vacsoráját.

Délután 5 órakor nagysikerű vallásos estélyt tartottak a templomban, amelyen a hívek és az érdeklődők nagy számban jelenlek meg. A vallásos est műsorának kiemelkedő pontját képezte Baltazár János lelkész lendületes előadása a komáromi evangélikusok nagy egyházi férfiairól, akiknek érdemeit kegyeletes megemlékezéssel tárta fel a gyülekezet előtt. A műsort az egyházi vegyeskar sikerült szép énekszámai egészítették ki, amelyet Nagy Sándor karnagy vezetett biztos kézzel.

sem hagyta. Az apa ápolásában kimerült anya dehogy akarta elhagyni fia betegágyát. Már-már az ő életét is kezdte félteni Eszter. Végre hát behordozkodhalott ő a betegszobába és a levendulaeoetes kötéseket anyai gonddal és türelemmel váltogatta. A láz lassan csillapodott, a kötések váltása mindig ritkábban és ritkábban vált szükségessé.

Ma, éjfél óta a beteg nyugodtabb... Halkan nyílik az ajtó. Az ajtónyitásban megjelent Jókayné fehér hálófőkötős feje. Eszter lábujjhegyen átsuhan a szomszéd szobába.

— De elcsendesedtetek! — suttogja az aggódó anya. — Azt hittem, elaludtál!

Eszter még halkabban válaszol:

— Éjfélkor tettem rá az utolsó kötést. Azóta nyugodtan alszik. Feküdjék le, édesanyám!

— Te mennél inkább nyugovóra!

— Még ma hadd maradjak! Érzem, érzem, hogy reggelre jobban lesz már! Oly nyugodtan alszik. Még mosolyog is néha.

— Az Űr Isten meghallgatta kérésemet!

Eszter visszasurran helyére, feje oldalra hajlik, csakhamar lecsukódnak szem pillái és rövid, éber álomba merül.

.......A kora reggel imádságos könyve mellett találja Jókaynét. Ajka mozog, de az imát inkább imádságos lelke mondja, hangja nem hallatszik.

Azután halk zsolozsmaszó rezdül meg:

Szivemet hozzád emelem,

És benned bízom, Uram.

A beteg azt álmodja, hogy az égben van, rózsaszínű felhőkön lépked, és rózsaszínű felhőfalon angyalok lágy édes kardala szűrődik keresztül.

A harmadik szobából hallatva hullámzik be az anya énekszava:

És meg nem szégyeníttetem,

Nem nevet senki rajtam.

A fiúcska felébred, de szemét nem nyitja fel. Valami jóleső életérzés langyos zuhatagja ömlik végig egész valóján.

Érzi, hogy ébren van, de még mindig látja a rózsaszínű felhőket, mindig ragyogóbbak, mindig fényesebbek. Az angyali ének mindig szebbé és szebbé válik:

Mert szégyent nem vallanak,

Akik hozzád esedeznek.

... Megismeri édesanyja hangját, kinyílik a szeme. A zsalu nyílásokon beszökő reggeli napfény megvilágítja Eszter halvány arcát, amint a karosszék támláján nyugszik... Az édesanya éneke mindig érthetőbbé lesz. Azok pironkodjanak,

Akik hitetlenül élnek.

Eszter is felébred. Mámorosán néz körül. Móric halk, kérő hangon szól hozzá, mint egykor, igen kis fiú korában:

— Dundi néném, éhes vagyok...«

Kiss Péter Pál.*

* Részlet szerzőnek „A csodagyerek" (Jókai Mór gyermekkoránek regénye) című, sajtó alatt levő ifjúsági művéből, mely Az Én Könyvtáram sorozatban jelenik meg a komáromi Jókai-szobor leleplezésének emlékezetére.

A Katolikus Akció tanácsülése

Október 31-én d. e. fél 11 órakor tarlotta a Kát. Akció nagytanácsa szokásos havi ülését a Majláth-iskola nagytermében Weszelovszky János dr. világi elnök vezetése mellett.

Lestár István dr. szentszéki tanácsos beszámolt a temető rendezése tárgyában kiküldött bizottság működéséről. Ez a bizottság a legutóbbi tanácsülés utasításához híven tovább is kereste a ravatalozó hasznosításának lehetőségeit és örömmel jelentheti, hogy sikerült oly megoldási módozatot találni, amelynek elfogadása esetén az egyházközség eleget tud tenni a ravatalozó építésével felmerült kölcsön visszafizetési kötelezettségének anélkül, hogy a temetési vállalkozókat sérelem érné, sőt a ravatalozási díjak és bizonyos tekintetben csökkenthetők lesznek. Ugyanis az egyik temetési vállalat kötelezi magát, hogy a hitközségnek 7 és fél éven át évi 11.000 Kő kamatnélküli kölcsönt nyújt. Ezt a kölcsönt az egyház akként téríti meg, hogy átengedi a ravatalozó jövedelmét 15 egymás után következő évre a hitelnyújtó vállalatnak, kiköti azonban, hogy' az átengedett jövedelemből a szükséges javításokat is köteles elvégeztetni. Jogában áll az egyházközségnek a gyermek tem etések ravatalozó díját felére csökkenteni és a kupolahasználat díját is redukálni.

Többek hozzászólása után a javaslatot a tanács egyhangúan magáévá tette és a közgyűlés elé ily értelemben lesz indítványt. Utasította azonban a temetőbizotlságot, hogy a temető rendszabályainak kidolgozása tárgyában továbbra is folytassa működését.

Az Eucharisztikus Világkongresszuson való részvétel előkészítése és megszervezésére a tanács egy szűkabbkörü előkészítő bizottságot küldött ki azzal, hogy úgy a szlovenszkói rendezőséggel, mint magával a központi bizottsággal lépjen érintkezésbe az iránt, vájjon meg van-e a lehetősége annak, hogy a komáromi katolikusok a szokásos úrnapi körmenet formájában vegyenek részt a záróünnepségeken.

Tárgyalta a tanácsülés a Kát. Akció országos magyar tagozata által tervbe vett kát. politikai napilap kérdését is és kimondotta, hogy az e tárgyban korábban meghozott határozatát fenntartja és a mozgalmat tőle telhetőén támogatja. Lestár István dr. bejelentette, hogy a részvények árát 500 K- ról 100 Iv-ra szállították le, hogy így azok vásárlását a kis emberek részére is megkönnyítsék. De meg van a lehetősége annak is, hogy akiknek még az is sok, azok többen álljanak össze tehetségükhöz mérten egy-egy részvény megvételére. A tanács a bejelentést örömmel vette tudomásul.

Végül Bíró Lucián főtitkár javaslatára kimondotta a tanács, hogy a katolikus akadémiákat ezen a télen is megrendezi és pedig hetet az advent, hetet pedig a nagyböjt alatt. Minden egyes alkalommal két előadás lesz, egyik világi, másik egyházi tárgyú. Az előadásokat, valamint azok tárgyát és az előadók nevét megfelelő módon meghirdetik, hogy az akadémiák publicitása minél nagyobb legyen. Ezenfelül javasolja a tanács a Katolikus Körnek, hogy az advent és nagyböjt közötti időszakban kizárólag társadalomtudomány körébe vágó vitaestéket rendezzen.

Jóváhagyta a minisztertanács az 1938. évi költségvetés bevételi tervezetét

A péntek este tarlóit minisztertanács ülésének egyetlen tárgya az 1938. évi állami költségvetési tervezet volt. Mivel a minisztertanács október 26-án tartolt ülésén már jóváhagyta a költségveléstervezet kiadási tételeit, a most pénteki ülésen a bevételi tételekkel foglalkozott és valamennyi javaslatot, melyeket a pénzügyminiszter a politikai és gazdasági miniszterek megegyezése alapján beterjesztett, jóváhagyta. Ezzel a kormány az egész 1938. évre szóló költségvetés tervezetet elfogadta.

Lábujjhegyen jártak a szobában...

Komáromban. 1937. október 29-én, Asvni Jókny József halálának századik évfordulóján.