Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-11-03 / 88. szám

Ölvennyolcadik évfolyam 88. szám Szerda, 1937 november 3, Alapította: néhai TUBA JÁNOS.----- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP----­Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 KS. negyedévre 20 Ké. JHllfffldön 128 K5. - Egyesszám ára 1 KO. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Harc a békéért November 8-án kerül a kép­viselőház elé az 1938. évi állami költségvetés A legutolsó rendelkezés szerint .a kormány november 8-án fogfa a parlament elé terjeszteni az 1938. évi állami költségvetést. A következő napon mindkét házban Kalfus dr. pénzügyminiszter fogja a költségvetési tárgyalást expozéval be­vezetni. Amennyiben az állami elő­irányzatra vonatkozó fedezeti javas­latra sor kerül, a pénzügyminiszté­rium mindama javaslatot, amely csak' törvényes alakban valósítható meg, a miniszterközi tárgyalás elé bocsátja. A többi fedezeti javaslatot, amelyekhez törvényes forma nem szükséges, a pénzügyminisztérium a koalícióban létrejövő végleges megegyezés után fogja közreadni. A költségvetés és fe­dezeti javaslatok fölötti végleges po­litikai tárgyalások a héten fognak pár­huzamosan a miniszterközi tárgyalá­sokkal megtörténni. Ilyen módszer mellett remélhető, hogy a költségvetési tárgyalás a képviselőházban, illetőleg a költségvetési bizottságban gyorsabb ütemben fog lefolyni. Sor kerül a nemzetiségi feladatok elvégzésére Az október 28-i államünnep alkal­mából a prágai diplomáciai testület tisztelgését fogadta Benes dr. köztár­sasági elnök, aki a testület üdvözlésé­re adott válaszában többek között a február 18-i programra vonatkozólag következőkben nyilatkozott : — Szociális téren már jelentős ered­ményt sikerült elérni és politikai éle­tünknek ezen második fontos szaka­szán az 1937 február 18-án létrejött egyezménnyel új periódust nyitottunk meg, amely a közeljövőben demokratikus, pa­cifista és igazságos szellemben fogja megvalósítani a többségi nemzet együttműködését a nemzeti kisebb­ségekkel. Ezzel a felszabadító elnök politikai örökségének kívánunk szolgálni és én, mint az ő utóda, kötelességemnek és különleges megbízatásomnak tekintem ennek a programnak, egyetértésben a kormánnyal, hűségesen eleget tenni. Masaryk elnök azt szokta mondani, hogy a mi humánus demokráciánk megköveteli, hogy ebben az államban valamennyi nem­zetiség számarányának megfelelően vegyen részt a közéletben, az állam­­hatalomban és az állami apparátus minden működésében. Az 1937. febr. 18-án létrejött egyez­mény, melyet a cseh és a német po­litikai pártok kötöttek egymással, ugyanezeket a gondolatokat juttatja kifejezésre. Ez az én programom is és ezt a programot meg fogjuk való­sítani. Az 1937. február 18-i program új módszeres politikai munka kezdete és f olytatása egy új belpolitikai kor­szaknak, de mint minden demok­ratikus politika, mindenekelőtt időt, türelmet és főleg jóakaratot igényel. Most lépünk be a köztársaság fönn­állásának huszadik évébe és ezt azzal ünnepeljük, hogy világos és precíz programot adunk jövő munkánkról. Amit most önöknek mondottam, ez a mi jövő programunk legfőbb pontja. Megkezdődött a tör­vényhozás őszí ülésszaka Október 29-én tartotta a nemzetgyű­lés mindkét háza őszi idénynyitó ülé­sét. A képviselőházat délután fél négy­kor nyitották meg. Az ülésen Birke szudétanémet képviselő rövid felszó­lalásában ismertette a teplitz-schönauj esetet és tiltakozott Franlc képviselő bántak mazása ,mentelmi jogának megsér­tése, a gyülekezési szabadság korlá­tozása és a községi választások el­halasztása ellen. A beszédre az ülés berekesztése előtt válaszolt Cserny belügyminiszter, aki a legnyomatékosabban tiltakozott Bir­ke képviselőnek a teplitz^schönaui rendőrség eljárása kapcsán tett szem­rehányásai ellen. A vizsgálatot teljes nyíltsággal és tárgyilagossággal foly­tatják le. A képviselőház legközelebbi ülését november í-én, csütörtökön délután 15 órakor tartja. A. szenátus ugyancsak pénteken d. u. tartotta első őszi ülését. Az ülés előtt a szudétanémetek egy küldöttsége jelent meg a szenátus elnökénél s a klub ama kérését tolmácsolta, hogy a szenátus is foglalkozzék Frank kép­viselő mentelmi jogának teplitz-schö­­naui megsértésével. Hosszas tárgya­lások után az ülést megnyitották és a szedétanémet párt fölolvasta nyilatko­zatát, amire Cserny dr. belügyminisz­ter megadta a választ. A szenátus leg­közelebbi ülését írásban fogják ösz­­szehívni. A választásokat 1939. évre halasztják? Politikai körökben erősén latolgat­ják, hogy mikor volnának megtartha­tók a most elhalaszottt községi vá­lasztások. 1938. ünnepi év, ennek han­gulatát nem volna érdemes választási agitációkkal megzavarni. Emellett szól az is, hogy a jövő évben tartják a tizedik Sokol-kongresszust. 1938. októ­ber végéig nem kerülne tehát sor vá­lasztásokra, de akkor meg 1939. tava­szán volna csak megtartható a vá­lasztás. Minthogy pedig akkorra a nemzetgyűlés is betölti negyedik évét, mindezek latolgatása nyomán az az eszme született meg, hogy ily körül­mények között legcélszerűbb volna a választásokat 1939. őszére elhalasztani, amikor azután a községi képviselő­­testületekkel egyidejűleg, egy agitációs munkával megválaszthatok volnának a járási, az országos képviseletek, sőt a nemzetgyűlés két házának tagjai is. így latolgatják a választások ügyét a koalíciós körökben, ami azt igazolja, hogy a kormánypártban nincs nagy kedv a választásokhoz. Komárom, november 2. A világhelyzet ma is olyan, hogy Igazán csak a hajszálon függ a bé­ke sorsa. Aminthogy évek óta ál­landó feszültségben el a világ s a szkeptikusok minden órában vár­ják a véres konfliktus kitörését és vele a világháborút. Vannak embe­rek, akik a legsötétebb színben lát­ják a világot, sőt számtalan olyan újság is van, amely merő szenzá­cióhajhászásból napról-napra meg­jósolja a háborút s komoly képpel állítja, hogy tovább már nem lehet elodázni a nagy veszedelmet. Sze­rencsére, vannak még emberek, akik uralkodni tudnak idegrend­szerük felett és mély megfontolás­sal és mindent mérlegelve, egy pil­lanatra sem térnek ti a béke gon­dolatától, de a legnagyobb igyeke­zettel dolgoznak azon, bogy elke­rülje a világ az újabb pusztító rom­bolást, a véres és kegyelten hábo­rút. A napokon át tartó és újra meg újra megindított tárgyalások a béke érdekében folynak és ki akarják küszöbölni a véres ösz­­szeütközéseket, amelyek huszon­négy óra alatt két egymás ellen harcoló félre osztanák a világot s abból a szörnyűséges kavarodás­ból, amely a két szemben álló fél gyilkos hadjáratát idézné elő, alig menekülhetne meg ví laki. Érdekes, hogy mindenki, aki ar­ra hivatott s aki a népek sorsának intézésében részlvesz, lépten-nyo mon hirdeti mindenfelé, hogy min­den, ami történik a diplomáciai tárgyalásokon, a békéért történik, a békéért folytatnak háborút a spa­nyolok egymás közölt, Palesztiná­ban, Marokkóban a népek lázadásé a béke érdekében van, a japán­kínai háború is a békét akarja biz­tosítani a távol Keleten, egyszóval a háború is a béke megszilárdításé céljából végzi azt a pusztító mun­kát, amelynek százezrek esnek ál dozatul. Az államok fegyverkezése szintén a békét védelmezi, a hadi­eszközök tökéletesítésében a teeh nika ugyancsak a békének áll szol gálatában, bármerre tekintünk, minden és minden azért dolgozik fárad és izzad, hogy biztosítsa a békét és az emberiséget megóvjr egy újabb világégés rettenetes csa­pásaitól. Ezen az alapon valóban a legideálisabb életet kellene élnie az emberiségnek, azonban fájda­lom, a lehető legnehezebb sors ju­tott neki osztályrészül, mert az em­beri gonoszság minden rosszra ké­pes és nem retten vissza a iegször­­nyübb katasztrófától sem. Az európai hatalmak hosszú és végtelen türelmet igénylő fárado­zással törekednek a békét meginen teni. Egyelőre Európa békéje fo­rog veszedelemben, tehát ebben a kérdésben tesznek erőfeszítéseké!, A spanyol íestvérháború befejezé­sét szerelnék meggyorsítani, azon­ban olyan akadályok tornyosulnak ez elé, hogy előbb az akadályokat kell leküzdeni és elhárítani az út­ból. Arról van szó, hogy az önkén­tes légiókat ki kell szállítani a had­színtérről, inert azt gondolják a ha­talmak, hogy ebben az esetben a spanyol háború véget ér. Ezt a kérdést eddig nem tudták megolda­ni, mivel az egyik nagyhatalom eb­ben az esetben elkeriilhelellenül szükségesnek tartja a harcoló felek elismerését, viszont a másik nagy­hatalom ezt nem fogadja el és egy­általában nem hajlandó hozzájá­rulni ahhoz, hogy Francot elismer­jék harcoló felnek. A diplomáciai tárgyalásokon Olaszország küzd Szovjetoroszországgal s e két ál­lam harca képezi tulajdonképen a tanácskozások meddőségének mag­­vát, amelyet sem Angl a, sem Fran­ciaország nem képes a béke érde­kében megérlelni. Mikor már az összes érdekelt hatelinak meg­egyeztek egy közös elhatározásban, akkor a szovjet képviselője borítja fel a helyzetet s a tárgyalások meg­hiúsulásának veszélye fenyegeti a béke megtartását. Most Brüsszelben fog összeülni a kilenchalalmi konferencia, hogy a távol Keleten dúló japán-kínai há­ború kérdéséről tanácskozzék, de a legnagyobb aggodalommal lehet ez elé is tekinteni, mert Olaszország a Szovjet magatartása miatt nem hajlandó résztvenni azon. A szov­jet résztvesz Brüsszelben a tanács­kozáson, de több mint bizonyos, hogy megjelenése ezúttal sem fog­ja előbbre vinni a dclgokat, mert azzal a hátsó gondolattal jelenik meg a hatalmak közölt, hogy ezen az értekezleten is ugyanúgy meg­nehezítse a megegyezést, mint aho­gyan a henemavalkozási értekezle­ten telte. Nemcsak a spanyol pol­gárháború, hanem a kínai-japán háború is nagy gondot okoz az európai hatalmaknak, amelyeknek harcolniuk kell a keleti veszedelem ellen is. Ezért kellene az európai hatalmak között megértésnek ural­kodnia.

Next

/
Thumbnails
Contents