Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-23 / 85. szám
1937. okióbcr 23. KOMAROMI LAPOK 3. oldal A halálbüntetés az egységes büntető törvénykönyv tervezetében Prága, — okt. 22. nitenskedik. Nem tetszik az sem, hogy végül minden szép kezdeményezés megfakul, elhanyagolódik. Itt van a sokat emlegetett villanyóra. Kezdetben szép reklámképei, feliratai voltak. Tessék most megnézni: visszasüllyedt átkozott vidékiességébe, a reklámfeliratok lekoptak róla s a villanyóra belei lassankint kilátszanak. Megkopott a hajdan szép villanyreklámoszlop. Olyan kopott, mint a bevert tetejű, megrozsdált, ütött-kopott, ferdekalapú többi reklámoszlopunk. Pedig azokban villany sincs. Csak rozsda. S ha már a nem-tetsziknél tartunk: de szép volna a Szentliáromság-szobor alaposan rendbehozva ! NEM TETSZIK, hogy éjjelenként nincs vízvezetéki víz Komáromban. Rengeteg a panasz! Mi az? Kifolyt a Duna, vagy bedagadtak a szivattyúk? Eddig csak nyáron nem volt víz, most már ősszel sincs! Értesítem a n. é. közönséget, hogy Komáromban, Masaryk u. 26. sz. alatt, az udvarban női knlopszaloni nyitottam. Raktáron tartom a legújabb párisi modelleket. Alakításokat legjutányosabb áron vállalom. Szives pártfogásukat kérem tisztelettel Fejér Jcmosné — Érdekes vendége volt a napokban rövid időre Komáromnak. Budapestről jött Pierre Leblanc, Franciaország new-yorki nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Rövid komáromi tartózkodása után Érsekújvár felé Prágába utazott. Az igazságügyi minisztérium most fejezte be az új, egységes büntető törvénykönyv tervezetét. Ez a tervezet már a második a csehszlovák törvényelőkészítésben. Az első büntető törvénykönyv-tervezet már 1920-ban készült el, de a törvényhozók asztalára soha nem került. Ez az első büntető törvénykönyv tervezet különösen azzal keltett annak idején nagy feltűnést, hogy a halálbüntetést eltörölte. A most készített tervezet meghagyja a halálbüntetést, azonban a bíróság szabad mérlegelésére bízza^ hogy a halálbüntetést minden esetben szabadságvesztéssel helyettesítse. Ezenkívül nem alkalmazható a halálbüntetés, ha a bűntettet húsz éves életkor betöltése előtt, vágj’ hetven éves életkor betöltése után követte el a tettes. A büntetőtörvénykönyv tervezete szerint halállal büntetik mindenek előtt a köztársaság ellenes üzelmek;; minősített esetét. E bűntett jogi meghatározása teljesen megegyezik a köztársaság védelméről szóló, ma hatályos, 1923—50. számú törvény 1. paragrafusában adott meghatározással, ehhez azonban újabb, második bekezdést fűz. E második bekezdés kimondja, hogy amennyiben az ármányos üzelemmel az állam önállóságát, egységét, területi épségét, vagy demokratikus köztársasági formáját veszélyeztették, azzal nagy mértékben veszélyeztették emberek éleiét és vagyonát, ha ahhoz katonai mintára szervezett fegyveres erőt vettek igénybe, ha annál a fegyveres haderővel szemben erőszakos ellenállást fejtettek ki, ha külhatalommal, vagy külső tényezőkkel, nevezetesen katonai, vagy pénzügyi tényezőkkel való ármányos érintkezésre került sor, vagy ha egyéb súlyosbító körülmények forognak fenn, úgy a tettest életfogytiglani fegyházzal s ha az ily ármányos vállalkozás vezére, vagy kezdeményezője volt, úgy halállal büntetik. A halálbüntetés második esete a büntető novella tervezetében a »háborús árulás«-t meghatározó 125. és 126. számú paragrafusában szerepel. E két paragrafus vau hivatva helyettesíteni a köztársaság oltalmáról szóló, ma hatályos eredeti törvényt s múlt évi novellája 6. paragrafusában meghatározott »katonai árulás«-t meghatározó paragrafusokat. A törvénytervezet készítője tulajdonképen oly módon járt el, hogy e két paragrafusba foglalta az eddig is hatályos köztársaságoltalmi törvény 6. paragrafusa 1. bekezdésében felsorolt bűncselekményeket, míg a 6. paragrafus 2—4. bekezdésében meghatározóit bűncselekményeket »kémkedés cím alatt külön paragrafusba foglalta. A büntető törvénykönyv tervezete e paragrafusokban a halálbüntetést meghagyja azokra a bűncselekményekre, amelyek büntetése jelenleg is halál, (ha az elkövetés ideje háborús idő), de a halálbüntetést kiterjeszti oly esetekre, ha a bűncselekményeket oly időben követték el, amikor a köztársaságot fegyveresen megtámadták, amikor közvetlenül fenyegető háborús veszély miatt katonai intézkedések történtek. Ezekben az időszakokban — a kimondottan háborús időszak kivételével a katonai bíróságok joghatósága nem lesz kiterjeszthető polgári személyekre, ellenben a polgári büntető bíróságok az ilyen bűncselekményeket sújthatják a a súlyosabb — halál — büntetéssel. A büntető törvénykönyv tervezetének indokolása szerint a halálbüntetés alkalmazásának e kiterjesztését indokolja az a körülmény, hogy a köztársaságot hadüzenet nélkül is megtámadhatják és pedig nemcsak kimondottan hadsereggel, hanem egyéb, katonai mintára szervezett alakulattal s az ilyen támadás a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető háborús konfliktusnak. A tervezet 127. paragrafusában meghatározott kémkedés meghatározását ugyancsak a köztársaság védelmi törvény hatodik paragrafusából, illetve ennek tavalyi novellájából vették át. E bűntettre halálbüntéstést a törvény a minősített esetekben rendel, miként az most is hatályban van, ezenfelül ha a kémkedést iparszerüíeg követték volna el. A tervezet 267. paragrafusának 3. bekezdése szerint halállal büntetik a »gyújtogatás« vagy a »közkárokozás« bűntettének elkövetőjét abban az esetben, ha e büntettek következtében egy vagy több ember életét vesztette. A gyújtogatás jogi meghatározása átveszi a ma hatályos meghatározást, míg a »közkárokozás« paragrafusa felöleli a vízáradás, vasúti, repülőkatasztrófák, hajótörések, robbanások okozását világító-, fűtő-, vízvezetékberendezések rongálását. A 268. paragrafus szerint halállal büntetik a gyújtogatás és a közkárokozás bűntettét is, ha azt háborús, vagy oly időben követték el, amikor a közrendet nagyobb mértékben sértették meg s amikor annak helyreállítására rendkívüli erőt kellett igénybevenni. Ilyen esetben a halálbüntetés nem változtatható át szabadságvesztés büntetésre. Végül halálbüntetést ír elő a tervezet a gyilkosság minősített eseteire. A gyilkosságot ugyanis a 282. paragrafus 1. bekezdése életfogytiglani fegyházzal bünteti. A 2. bekezdés szerint halállal büntetik azt, aki az első bekezdésben meghatározott bűncselekményt két vagy több emberen követte el, b) aki a bűncselekményt aljas és becstelen indító okból, vagy Szijj Ferenc dr„ Szombathy Viktor, Telkes Mihály, Weisz Kornélia. Közművelődési szakosztály: Elnök: Bíró Lucián, titkár: Somogyi István, tagok: Árendás József, Bardocz József dr., Deme Lajos dr., Geöbcl Károly dr., Görényi József dr., Huber János, ifj. Nagy János, Faragó István. Nagy Sándor, Szilágyi Mária, Uhereczky Géza, Vaskó Imre, Wánkay László, Zsolnay Béla. Szépművészeti szakosztály: Elnök: Harmos Károly, titkár: Nagy Barna, tagok: Aranyossy Endre dr., Berecz Gyula, Braun Andor, Bakonyi István, Kincs Izidor, Nádor Ernő, P. Feszty Edit, Polony Béláné, Renner Imre, Rohonyi Oszkár dr., Selye Hugó dr., Vajda Andor dr., Vaskó István. Zeneművészeti szakosztály: Elnök: Pataky Maurus, titkár: Schmidt Viktor, tagok: dr. Bartha Lajosné, Bokrossy Margit, D’Élia Ferenc, dr. Göndör Ábrisné, Ivánffy Gézáné, K. Ledermayer Ilona. Krizsán József, Kiss Margit, Mihola Gyula dr., Molecz Tivadar, Pathó Flóris, Polony Béla dr,, dr. Rohonyi Oszkárné, Teleky Miklós, Uhereczky Ottóné, Weisz Emma. Thiel Janka, Zsidek Béla. Könyvtárbizottság: Elnök: Baranyay József dr., titkár: Deme Lajos dr., tagok: Zombory György, Seidner György dr., Alapy Gyula dr., Schwartzer Károly, Vaskó Imre, Borka Géza dr., Ivánfy Géza, Hajdú Lukács dr. Rendező és szervező bizottság: dr. Aranyossy Enkréné, dr. Aranyossy Lászlóné, Bartos Frigyesné, özv. Csepy Dánielné, Erdős Vilmosné, dr. Kállay Endréné, K. Ledermayer Ilona, dr. Kőváry Józsefné, Papp Kovács Elemérné, dr. Rohony iOszkárné, S. Weszelovszky Magda, Schwartzer Károlyné, dr. Soós Imréné, dr. Szijj Ferencné, Szombathy Viktorné, Balogh Miklós, Bindernits László, Csongrády Béla dr., Deríinyák Gusztáv, Komlós Dezső, ifj. Mohácsy János dr., Müller Rudolf, Nagy Sándor, Széles László, Végh Dezső. Az irodalmi és közművelődési osztály tb. kültagjai Aixinger László dr , Arkauer István, Darkó István, Darvas János, Forgách Géza, Gömöry János dr., Kossá nvi József, Mécs László, Noszkav Ödön. Rácz Pál, Schubert Tódor, Staud Gábor dr., Sziki ay Ferenc dr., Szvatkó Pál dr., Tamás Lajos, Tichy Kálmán. A huszonötödik évi közgyűlés által megválasztott tisztikar tagjai között öten vannak olyanok, akik az egyesület alapítása óta megszakítás nélkül, állandóan tagjai voltak a vezetőség'nek. Jánossy Lajos evang. espereslelkész, előbb alelnöke.s több cikluson keresztül társelnöke az egyesületnek; Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester aki mint titkár, majd ügyvezető elnök s jelenleg mint elnök működik az egyesület élén; Harmos Károly az egyesület alakulásakor a művészeti osztály titkárának választatott meg, később igazgatótanácstag, majd a Szépművészeti Osztály megalakulása óta oszlályelnök; Rannyay József dr. közel két évtizedig mint pénztáros és könyvtáros működött az egyesületnél, jelenleg mint titkár szolgálja, yaz egyesületei; Fülöp Zsigmond az alakuló közgyűlés óta mint főjegyző, 1926.-tól mint alelnök s 1931-től mint ügyvezető elnök működik az egyesületnél. A közgyűlés Szijj Ferenc dr. elnök indítványára kimondotta, hogy a Jókai Egyesület Alapy Gyula dr. felajthetetlen emlékét azzal örökíti meg, hogy nevére pályadíj-alapítványt tesz akképpen, hogy pénztárából évenként 50 koronát folyósít a komáromi Szent Benedek-rendi főgimnázium igazgatóságának kezéhez azzal a rendeltetéssel, hogy ezen összeg évenként január hó 20-án, Alapy Gyula dr. halála évfordulóján, a főgimnázium VIII. osztályába járó azon ianuló részére adassék ki, aki a tanári kar erre illetékes szaktanárai megítélése szerint a legjobb stílussal megírt magyar dolgozatot adja be. A pályadíj első ízben 1937. január 20.-án adandó ki. Megkezdik a könyvtár rendezését. — A Jókai-szobor akció. — Az országos hivatal engedélye országos gyűjtésre. — A JESZÓ őszi kiállítása. — Vitaesték a Jókai Egyesületben. — Jubileumi ünnepély. — Díszközgyűlés. — Szijj Ferenc dr. ünnepi megnyitó beszéde. — Liszt-emlékhangverseny. — Jókai serlegvacsora. — Sziklay Ferenc dr. serlegbeszéde. A Jókai Egyesület gyűjteményeinek rendezési munkálatai tovább folytak ebben az évben s miután a muzeum néprajzi termében felhalmozott tárgyakat is elrendezték és a közönség részére is megnyitották, a könyvtár alapos átrendezését kezdték meg. Az erre kiküldött könyvtár-bizottság megállapította a rendezés irányelveit s az eljárás módozatait, melyeknek figyelembevételével végzik a rendezést és a leltározást. A jubileumi esztendő legnagyobb eseménye a Jókai szobor-akció megindítása. Mint krónikánk elején már említettük, a Jókai Egyesület úgyszólván megalakulása idejében foglalkozott már a tervvel, amely Komárom közönségének a költőfejedelem halála óta a sajtóban és a társadalomban állandóan napirenden tartott vágya volt. Jókai halála után a város megindította a gyűjtést, de az akció intenzív folytatása a Jókai Egyesületre hárult. Az egyesület alapszabályaiba foglalta mint egyik célkitűzését, a Jókai szobor megvalósítását s mihelyt a végleges megalakulás megtörtént, azonnal megkezdte az előkészítő munkát. 1912. december 15.-én Kürthy Istvánné főispánná elnöklete mellett megalakult a hölgyválasztmány, amely a szoborügyet kezébe vette és a legnagyobb lelkesedéssel és ügyszeretettel indította meg vármegye- és városszerte a propagandát az emlékmű érdekében. Az egyesület matinékat, estélyeket rendezett a szobor javára, gyűjtést indított s perselyeket állított föl az általa rendezett előadások alatt, amelyek állandóan ' figyelmeztették a közönséget a szoborakcióra. 1912. év végén a pár évvel azelőtt megindított társadalmi gyűjtés útján befolyt és a város által kezelt adományok összege 8850 K.-t lelt ki, ehhez hozzászámítva a Jókai Egyesület állal rendezett matiné tiszta jövedelmét: 238 K.-t, a rendelkezésre álló összeg meghaladta a 9000 koronát. Az egyesület által megindított erélyes akció és országos gyűjtés rövid idő alalt igen szép eredményt mutatott Jel, 16.000 arany korona gyűlt egybe a nemes célra, azonban az egyesület ezt az összeget a többi alapokkal együtt hadikölcsönbe fektette, amely a háború után elértéktelenedett. A háború utáni években többször felvetődött a gondolat, hogy az egyesület indítsa meg újra az akciót s végre is, amidőn sok egyéb rendeznivaló ügyet elintézed, előbb 1934-ben, majd 1936. év kora tavaszán Szijj Ferenc dr. elnök az elnöki tanács elé terjesztette az akció megindítására irányuló javaslatát, amelyet örömmel tett magáévá az elnöki tanács s megbízta az elnököt, hogy a hatóságoknál a gyűjtés engedélyezése céljából tegye meg a szükséges lépéseket. Alig indult meg az akció, a legnagyobb készséggel siettek támogatására az egyesületnek. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet volt az első, amely 500 Kc-t adományozott a szoborra s ezzel az adakozások is megindultak. Az egyesület az ország valamennyi magyar lapjában felhívást tett közzé a Jókai szobor támogatása érdekében, ugyanakkor felhívást intézett az egyesület tagjaihoz, a kuli uregv es tile lekhez, a magyar közönséghez s mikor az országos hivatalnak 205.473/8—1936. sz. alatt megérkezett az 1937. július 31-ig terjedő időre szóló gyűjtési engedélye, a szoborakció ügye a legszebb támogatásra talált országszerte, úgy, hogy a jubileumi év őszén már a legszebb reményekkel tekinthetett az egyesület a szobor megvalósílása elé. A szobor elkészítése azonban 1937. évre maradt, (Vége köv.)
