Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-13 / 82. szám
1937. október 13. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Mi okozza és mi gyógyítja a köszvényt? A köszvény az utóbbi időben annyit foglalkoztatja az orvostudományt, hogy helyénvaló, ha erről a kérdésről a közönséget is tájékoztatjuk. Ma a köszvény alatt kifejezett anyagéi' í'/avart értünk, amikor is a szervezetben képződött húgysavas sóknemüríttotnek ki, hanem a vérben maradnak vissza és a szövetekben rakódnak le. Időről-időre azután minden következetesség és minden külső hatás nélkül a hevenyes köszvényes roham fejlődik ki, amely magas lázzal, gyulladásos daganatokkal és a közérzet alterációjával jár és a húgysavas sók nátriumos jegeceinek a vizeletben való nagymennyiségű kiürítése jellemző rá. A hevenyes köszvényrohamnál rendszerint a láb öregujj a »Podagra« betegszik meg, de számtalan esetben figyeltük ezt meg, hogy a kéz ujjai »Chiragra«, térdizület »Gonagra« és a karizület »Omagra« betegedett meg. Jóllehet a köszvény problémájával hosszú évtizedek óta foglalkozik főként a német és angolszász irodalom, határozottan mégsem tudták megállapítani, hogy mi az oka ennek a betegségnek, Angolszász tudósok azon a véleményen vannak, hogy faji adottság és öröklés játszanak szerepet. A német és francia tudósok viszont azt állítják, hogyrazyhe életmód, nagymennyiségű alkoholélvezet és főképpen minden sportbeli tevékenység hiánya játszanak fontos szerepet a köszvény előidézésénél. Mindezeket az elméleteket nem ismerhetjük el százszázalékosan. Nem lehet tehát határozottan mondani, hogy túitápláltság, cukorbaj, vagy renyhe életmód lennének a kiváltó momentumok és feltételeznünk kell, hogy egy egész sereg más, eddig ismeretlen ok közrejátszik a betegség, főképp azonban a heveny roham kiváltódásánál. A mai orvostudomány a köszvény osztályzásánál annak alfajaiként a heveny és az idült köszvényt ismeri el. A heveny köszvényes roham, rendszerint éjszaka hidegrázással, lázzal, daganatokkal és erős fájdalmakkal jelentkezik. A beteg öregírj jón vagy Ízületen a bőr bíborvörössé, duzzadtá és fényessé válik és a legkisebb érintésre is erősen fájdalmas. A láz és az erős fájdalom tnár néhány óra múlva megszünhetik, hogy azután a következő éjjel vagy a következő napokban a roham ismét megismétlődjék. A betegség kezdeténél a kötőszöveti elváltozások visszafejlődhetnek. Ha azonban a roham gyakran ismétlődik, úgy a kötőszövetek elvesztik ruganyosságukat és a visszafejlődés lehetősége megszűnik. Kerek, a kötőszövetekkel összekapaszkodó göbök képződnek, melyek nagyon gyakran el is genynyedhetnek és rosszulgyógyuló, egyenetlen szélű fekélyeket képeznek. A górcső alatt ebben a gennyben egész finom húgysavas-sós jegeceket láthatunk. Nagyon elenyésző számban figyeltek meg főként amerikai kutatók a szem szivárványhártyáin elváltozásokat, amelyek a hevenyes köszvényroham alatt fejlődtek ki. Az úgynevezett krónikus, vagy idült köszvény lefolyása és lokalizációja szerint lényegében nem tipikus köszvény, mivel az Ízületek és kötőszövetek elváltozásai itt maradandóak és semminemű visszafejlődésre nem képesek. A betegek közérzete állandóan rossz, ezek a betegek mindig levertek, súlyos betegek benyomását teszik. Az idült köszvénynél az elváltozások főképpen az ágyéki és gerinccsigolyaívben vannak. A hevenyes köszvényes roham felismerése minden nehézség nélkül megtörténhetik. De mindazokban az esetekben, ahol a lokalizáció nem tipikus, a modern diagnosztika minden segély-eszközét igénybe kell venni, hogy határozottsággal állíthassuk fel a köszvény diagnózisát. Mint a legfontosabb diagnosztikai segélyeszközt említjük itt meg a húgysav megállapítását a vérben, 3 gyümölcs és zöldségnap után, amikor is minden zsír vagy húsanyagot kizárunk az étrendből. A kora reggel éhomra vett vért intézeteinkben aztán a Hagedorn-féle eljárással állapítjuk meg. A miligramm százalékban megadott értékek értékes irányítóként szolgálnak a köszvény diagnózisánál. Ugyancsak nagyon fontosnak tartjuk a purin testek jelenlétének megállapítását a vizeletben is. Hosszú ideig a köszvény tipikus kórjelének tartották az ujjak Ízületein megjelenő Heberden-féle göböket. Ma már határozottsággal állapíthatjuk meg, hogy a Heberden-féle göböknek a köszvénynyel semmiféle összefüggésük sincs. A heveny köszvényes roham therápiája a megbetegedett ízület abszolút fixálásában és borogatásokban, valamint száraz-meleg kompresszek alkalmazásában áll. Az általános therápia főként dietikus és ma, hála Soós és Noorden professzorok kutatásainak, minden további nélkül sikerül egy purinmentes főétrend és egy purintartalmú mellékétrend megállapítása. A heves köszvényes rohamoknál balneotherápiáról szó nem lehet, mert hiszen ez a roham súlyos klinikai kórképével mindenképpen teljes nyugalmat kíván. Az atipikus idült köszvény gyógyítása egyrészt ivókúrából, másrészt pedig kénestartalmú iszapfürdők és iszapcsomagolások alkalmazásából, valamint az erősen rádióaktiv és kénestartalmú forrásvíz ivókúrájából áll. Hogy e kezelés mellett a diétás kezelés rendkívül fontos, az természetes, mert hiszen csak ezek együttműködése adja meg az eredményt. Dr. Billes Lajos. Villanyerővel mossák az aranyat Csallóközben Az »Aurea« társaság már kél éve működik Csallóközben. Ismeretes már ősidők óta, hogy a dunai homokban apró szemcsék alakjában igen sok arany van, amelyet a patakok vize hord bele a Dunába. Amikor aranyat tartalmazó kőzet között iramlik a patak, apró szemcsék töredeznek le az arany erezetből. Csallóközben az aranymosás ősrégi-foglalkozás, de csak kicsiben, kezdetleges eszközökkel fizetődik ki, amikor az aranyász olyan korban van, amikor már más munkára nem alkalmas. Jó szerencse esetén egy forintot is megkeresett az öreg csallóközi naponta. A kimosott port azután behozták Komáromba és Király, meg Grünhut ékszerésznek adták el. A Duna medrének szabályozása azonban ezt a népfoglalkozást erősen megakadályozta, mert a Duna sodra erősebb lett és az aranyszemeket továbbviszi a víz. Már csak elvétve találni aranyászó csallóközit. Szap községben van még belőlük, de nemsokára a csallóközi aranymosás egészen a múlté lesz. Már a múltban is történtek kísérletek, hogy a dunai aranyat ne kézi erővel, hanem gépek segítségével mossák ki. Sok kísérletet tett Gönyü és Kolozsnéma határában Hozlicska Imre bányászmérnök 1909 és 10 körül, de nem sok eredménnyel. A kotrógép közben elromlott és a komáromi hajógyárban javították ki. Ekkor volt alkalmam a gépet megnézni és Hozlicska mérnökkel mégis-' merkedni, a dolog nagyon érdekelt, mert a csallóközi aranymosásról akkor könyvem jelent meg. A nagyban való üzem nem járt sehol se eredménnyel ,az üzemre mindenütt ráfizettek. Az arany megszerzése utáni vágy azonban egyre növekedett és fantasztikus mesék keringtek a levegőben. A közvélemény nyomása alól nem tudott kitérni a Magyar Nemzeti Bank és a magyar pénzügyminiszter segítségével a magyarországi dunai partokon végig megejtették a kísérleti aranymosást. Az eredményről Panthó Dezső főbányatanácsos számol be részletesen a Földtani Közlöny 1935-ik évfolyamában. Azért teszi közzé az eredményeket, hogy a további meddő kísérleteknek elejét vegye, vagy aki még kísérletezni akar, az ott kezdje, ahol ők végezték. Szóval ezek a kísérletek se jártak eredménnyel, a Dunán aranyat mosni nagyban, gépekkel nem fizetődik ki. Ettől a meddő eredménytől függetlenül a csehszlovákiai oldalon Stocses dr., a pibrami bányászati főiskola professzora két éve hozzáfogott a csallóközi Duna aranymosási lehetőségének tanulmányozásához. Megalakult az Aurea gazdasági egyesülés, amelynek munkájáról azóta sok cikk megjelent az újságokban. Az Aurea Kolozsnéma és Kulcsod között szerezte meg a Duna medrének a kitermelési jogát. Az egyesület 2.36 milliós tőkével alakult meg, amelyből 1936. május haváig 48 ezer koronát emésztett föl az előmunkálat. Ezeken a munkálatokon kitűnt, hogy naponta 400 köbméter kavicsot kell kimosni, hogy a vállalat kifizetődjék. Kezdetben azonban naponta csak 200 köbméter kavicsot tudtak kimosni, ami 26 ezer korona kiadást jelentett 62 nap alatt és 24 ezer korona értékű aranyat mostak ki, a veszteség tehát kétezer korona. Hogy nagyobb arányban működhessenek, hatalmas kotrógépet rendeltek a Cseh-Morva gépgyárnál egymillió kétszázezer koronáért. Villamoserőhajtásra a vezetékek és egyéb munkálatok másfélmilliónál többet emésztettek föl. E berendezéssel azt hitték, hogy évente nyolcszázezer köbméter kavicsot fognak kimosni, köbméterenkint 120 miligramm arannyal. Számításuk szerint évente százkilogramm aranyat mostak volna ki, ami 3.2 millió koronának felelne meg. Ami az előző nagybani aranymosási üzemeket kisérte, ezt a vállakózást sem hagyta el, ez az a nagy csalódás, amely az Aurea egyesület embereit érte. Hamarosan kitűnt, hogy a kotró, illetve aranymosó gép nem váltja be a hozzáfűzött reményeket és így csak 160 ezer korona értékű aranyat nyertek egy év alatt. Az Aurea vezetői azt állítják, hogy ha a kotró megfelelne az előírt és a megrendelésnél megkívánt eredménynek, akkor az üzem napi tízezer koronát eredményezne. Szó van arról, hogy az Aurea ezért a kotrógépért perelni fogja a Cseh- Morva gépgyárat. A kincskereső Aurea tehát ott áll, (ahol a többi, azóta megszűnt nagyüzemű aranymosó vállalatok állottak, nem tudták az aranymosást jövedelmező üzemmé tenni. Az Aurea azonban még nem vesztette el kedvét és tovább küzd a kitűzött cél eléréséért. (bj) Ms élelmesség netovábbja Élelmességről volt szó. Vacsora után ültünk együtt a falusi házban s mindenkinek volt valami jó története az emberek élelmességéről. Különösen azt firtattuk: mennyire tudja megállni a helyét a falusi kisember ebben a nagy zűrzavarban, ami a világban az uralkodó jelenleg. Persze, mindenki tudott valami jó történetet errevonatkozólag, hiszen élelmességben, talpraesettségben nincs hiány. Vidékek szerint is változik az élelmesség: más a gútai ember pihent eszének eredménye s más a gömöri palócé. Némelyik ember gondolkozásmódját a törvénnyel szemben elfoglalt helyzete, vagy a hatósági közegek elleni ösztönszerű védekezés befolyásolja. Mások üzletileg élelmesek. Ismét vannak olyanok, akik családi körük érdekében fejtenek ki nagy buzgóságot. Szokások és törvények között úgy siklanak némelyek, mint a kígyók. Azt mondja egy jegyző— Nos, hát nekem van egy nagyszerű esetem. Lehet, hogy ez nyeri el a pálmát. Hát kérem: volt a faluban egy agyafúrt suszter. Egyébként kedves, mulatságos ember, csak az volt a baja neki is, ami mindnyájunknak, hogy nem volt sohasem elég pénze. Foltozásból s talpalásból élt őkelme, az új cipőt nálunk is boltokban veszik, a cipész-ipar nagyobb romlására. De azért vidám s ötletes ember volt. Elkövetkezett az ősz s az én suszteremnek nincs betevő falatja sem. Ott állt népes családjával a tél előtt, Ínségben. De feltalálta magát. Egy szép napon adott három koronát a községi dobosnak, dobolja ki, hogy a suszter, Taligás Mátyás, megbízást kapott a városból s ez a megbízás mezőgazdasági megbízás. Azzal bízták meg a susztert, hirdessen pályázatot a legszebb termésű krumplira. x\ki a legnagyobb s legszebb krumplit beszolgáltatja a környékről, az díjat kap: ingyen talpalást. Néhány gyermekét elmenesztette Kérjük ízlelje meg csütörtökön, e hó 14-én fiókunkban Komárno, Masaryk u, 2 a kitűnő Meinl-kávét Meinl Gyula kávébehozatal 170 a szomszéd falvakba s ott is kihirdette a pályázatot. Három nap múlva dőlt a krumpli a derék suszterhez, mint a parancsolat. Minden gazda elhozta a legnagyobb krumpliját, némelyik három-négyet is szállított s aztán jöttek a szomszéd falvakból, mind. A derék suszternek nem volt egyéb gondja, minthogy küiön-külön rakta a pályázatokat, ügyesen csoportosította őket s apró cédulára felírta a pályázó nevét. Egy hét múlva három zsák krumplija lett, a legszebb s a legválogatottabb darabok. Mosolyogtak a krumplik az ügyes suszterre, aki vasárnap kihirdette a pályázat eredményét. Hölgye Bálint nyerte. Rögtön át is vette a díjat: megtalpaltatta a csizmáját. Hölgyének új csizmatalpa lett. A suszternek három zsák finom krumplija. S nem vesztett a bolton senki, mert három krumplit mindenki szívesen áldozott az igazságos pályázatra. (thyvi) — Toaleltcikkek árusítása a vonalokon. A nagyobb igényű utazóközönség kényelmét szem előtt tartva és tekintettel arra, hogy ezen közönség a vonat toalett helyiségeiben elhelyezett papír törülközők használatától idegenkedik, a vasút újdonságot vezetett be, mégpedig minden állomás vasúti könyvesboltjában, vagy újság árusítóinál kapható kis csomag, melyben 1 drb. jó minőségű szappan és 1 lenvászon törülköző van és az ára mindössze csak 1 Ke. Csekély oszszegért mindenki az útját kényelmesebbé teheti. Mennyit kapunk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . 550 50 100 schillingért . . . . 526 50 100 lengyel zlotyért . . 515 50 100 román lejért . . . 16-25 100 német márkáért . . 638'— 100 ezüstmárkáért . . . 710 — 100 dinárért .... . 6005 100 olasz líráért . . . 122-90 100 svájci frankért . . 654-50 100 francia frankért . . 95-30 100 Belgáért .... . 479 — 100 holland forintért . . 1576"— 1 angol fontért . . . 140 75 1 amer. dollárért . . 28-50 Mennyit fizetünk a valutákért? Kő 100 pengőért . . . . 553-50 100 schillingért . . . . 529 50 100 lengyel zlotyért . . 518 50 100 román lejért . . . 16-55 100 német márkáért . . 642 — 100 ezüstmárkáért . . . 720-— 100 dinárért .... . 6045 100 olasz líráért . . . 12410 100 svájci frankért . . 657.50 100 francia frankért . . 95 90 100 Belgáért .... . 481 — 100 holland forintért . . 1582-— 1 angol fontért . . . 14175 1 amer. dollárért . . 2870
