Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-13 / 82. szám

4. oldal. KOMÁROMI LÁPOK 1 töl. október 13. HÍREK — Feloldották a Komáromi Lapok elkobzását. Lapunk f. évi szeptember hó 4-én megjelent 71. számát a ko­máromi államügyészség »Jaross An­dor válasza Dérer Iván igazságügy­miniszternek tálralom nici előadásá­ra e. cikkünk hatvanhárom sora mi­att elkoboztatta. Az elkobzás miatt felfolyamodással éltünk a kerületi bí­rósághoz, amely TI. 2/37/3 számú ha­tározatával a felfolyamodásnak helyt adott: az elkobzást elrendelő ügyész­ségi végzést hatályon kívül helyezte és az elkobzást feloldotta. Az állam­­ügyészség ez ellen felfolyamodással élt és a pozsonyi felső bíróság a komáromi kerületi bíróság feloldó ha­tározatát indokainál fogva helyben­hagyta. — Csapó Antonin temetése. A Szt. Benedekrendet és a kát. főgimnáziu­mot Csapó Antonin tanár elhunyté­val ért gyászban kegyeletes részvét­tel vett részt Komárom egész társa­dalma, amely a köztiszteletben álló rendtag és tanár október 10-én, va­sárnap délután végbement temetésén impozáns számban vett részt. A te­metésen a megboldogult testvérein kí­vül megjelentek a Szí. Benedekrend helybeli székházának és a főgimnázi­um tanári karának tagjai Gidró Bonifác házfőnök, log. igazgató ve­zetésével, a helybeli egyházak és pol­gári hatóságok, iskolák és intézetek képviselői, a főgimnázium tanuló ifjú­sága testületileg, a régi tanítványok s a tisztelők serege és nagyszámú közönség. Az elhunyt tanár koporsó­ját elborították a koszorúk, melyeket a szeretet és hála helyezett a rava­talra. A temetési szertartást L e s t á r István dr. szentszéki tanácsos plébá­nos végezte nagy papi segédlettel s a Róni. Kath. Egyházi Énekkar tagjai­nak Tóth Géza karnagy vezetése mellett való közreműködésével. A gyásszertarlás után a főgimnázium ve­gyeskara adott elő Krizsán József főg. zenetanár vezetésével megható gyászkart. A sírnál a szertartást be­­végző ima után Kocsis Olivér VI. o. fg. tanuló búcsúzott a szeretett osztályfőnöktől és a tanítványai sor­sát mindenkor atyai gondossággal szí­vén viselő jó tanártól, mig a régi ta­nítványok nevében Hrotkó Kristóf bencésrendi fölszentelt áldozár, tanár­jelölt mondott mélyen átérzett, meg­indító szép búcsúbeszédet. A főgim­názium kitűnő vegyeskarának gyász­­éneke zárta be a kegyeletes aktust, mely után az elhunytat a rend sír­boltjában helyezték örök nyugalom­ra. R. i. p! — Farkas Mária hangversenyei. Neyes hegedűművész földink, Far­kas Márta, akinek művészi játéká­ban már oly sokszor gyönyörköd­tünk, október 8-án Pozsonyban, október 10-én pedig Léván a lévai Kaszinó rendezésében vendégsze­repelt igen meleg sikerrel. Léván Körte, az ismert zeneszerző kísér­te zongorán. Kiváló művésznőnk október 15-én Budapesten a rádió­ban Budapest II. hullámhosszán ad hangversenyt. Ebből az alka­lomból á Délibáb közli is Farkas Márta jólsikerült arcképét. A jövő hónapban, november 6-án Rima­szombatban lép tol Farkas Márta, amikor Hubay-estet rendeznek. Farkas Márta egyik kedves tanítvá­nya volt H'ubaynak. — Megoldáshoz közeledik a Singer dr. rágalmazója elleni ügy. Lapunk hasábjain is megemlékeztünk annak idején arról, hogy dr. S i n g e r De­zső kórházi" igazgató-főorvos bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az államügyészségnél, mert az orszá­gos hivatalhoz intézett névtelen levél­ben azt írta róla, hogy hét beteget ölt meg gondatlanságával a kórház­ban. Mint értesülünk, az ügyészség a nyomozati eljárást már befejezte és így remélhető, hogy az arra illetékes bíróság rövidesen dönteni fog ebben az ominózus ügyben. — L'j sziréna. Somorja község uj szirénát szereltetett fel, amelyet a tűzoltóság is igénybe vehet, ha ria­dót kell fuvatni tűz veszedelem ese­tén. — Gyász. Mély részvéttel értesü­lünk, hogy özv. Diósy Edéné szül. P á 1 f y Etelka, életének 66-ik évében hosszas és fájdalmas szenvedés után október 7-én Méufőcsanakon (Ma­gyarország) visszaadta nemes lelkét Teremtőjének, halálával mélységes gyászba borítván szerető gyermekeit. A megboldogult néhai Diósy Edének, a Komáromvidéki Hitelbank érdemes cégjegyzőjének volt özvegye, aki fér­jének pár évvel ezelőtt bekövetkezett halála után Ménfőcsanakra költözőit, ahol gyermekeinek körében töltötte napjait. A felejthetetlen drága jó édes­anya kihűlt porrészeit október 9-én helyezték a ménfőcsanaki róm. kát. temetőben nagy részvét mellett örök nyugalomra. Az elhunytat gyermekei Englert Rózsika és Diósy Ákos Szt. Benedek-rendi tanár s kiterjedt ro­konság gyászolja. Áldás emlékére! — Szerdától vasárnapig játsszák a komáromi Modern moziban a Jókai szobor alapkőletételéről felvett filmet. Köztudomású, hogy a Jókai szobor alapkőletételének ünnepélye alkalmá­val a Kultúrpalota kertjében a film­­operatőr is megjelent, hogy az ünne­pélyes aktusl megörökítse. Ez a film­híradó most érkezett el Komáromba, az alapkőletétel pillanata látható, az elhangzott beszédek némelyike hall­ható s így a komáromiak számára különösen érdekes lesz a filmhíradó­nak ezen része. Mint értesülünk, a Jókai Egyesület lépéseket tesz, hogy miután ez a film bejárta Szlovensz­­kót, a kérdéses filmszakaszt a múze­um számára megvásárolhassa. — Cseh, magyar, német használt könyvek eladók. »Kultúra« Komárno. Baross u. 5. — A lezuhant hajlókerék nyomorék­ká tett egy munkást. A tanyi len­gyárban nagy munkásszerencsétlen­ség történt. Raischel Ferenc 37 esz­tendős szerelő a gyár gépházában dolgozott s egy hajtókereket akart felszerelni, amikor a létra megcsú­szott alatta s a munkás nyolc méter magasból a földre zuhant. Esés köz­ben magával rántotta a súlyos vas­kereket is, amely utána zuhant s egye­nesen ráesett a munkásra. Raischel Ferenc mindkét lába s keze elLörölt, fejét is több helyen bezúzta a kerék. A komáromi kórházban ápolják, fel­épüléséhez kevés a remény. — Csupa szerétéiből kapukulccsal törte be felesége fejét. Vida Lajosné harminckétéves komáromi munkás­asszony régóta rossz viszonyban élt férjével. Vasárnap Vida Lajos ismét összezördült az asszonnyal s alapo­san elverte, majd kikergette feleségét a házból, utána dobálta ruháit s kije­lentette, hogy nem kívánja többet lát­ni az asszonyt. Vida Lajosné megfo­gadta férje tanácsát és elment hazul­ról. Vida később megbánta a dolgot, utánament feleségének s kérlelni kezdte, jöjjön vissza hozzá. Az asz­­szony vonakodott, amire vitába kezd­tek s a vita hevében Vida előrántott egy hatalmas kapukulcsot s úgy el­verte vele az asszonyt, hogy Vidáné­­nak betört a feje s a családi perpat­var vége az lett, hogy a vérbefagyolt asszonyt súlyos fejsebekkel kórházba kellett szállítani. — Leesett az első emeletről. Ko­vács Gyula húszesztendős mázolóta­­nonc a komáromi főuccán egy ház­építkezésnél az első emeleti ablako­kat festette. Megcsúszott, leesett az uccára és súlyos belső sérüléseket szerzett. A mentők azonnal bevitték a kórházba. Itt megállapították, hogy a nagy zuhanás ellenére nem tört cl egyetlen csontja sem. — Leesett a villanyoszlopról. Győry László 23 éves komáromi munkás Párkány vidékén dolgozott a villany­­vezetéken. Egy vigyázatlan pillanat­ban megcsúszott s leesett a villany­­oszlopról: jobboldalát, bordáit, kar­ját eltörte. Súlyos sebekkel s zúzó­­dásokkal vitték a komáromi kórház­ba. — Feledékeny biciaFsta. özvegy PósTay Ferencné somorjai lakos­hoz beállított egy ismeretlen férfi és kérte, hogy biciklijét hagy tegye ott le rövid időre. Azóta már több hét elmúlt, de senki se jelentkezik a kerékpárért Dr. Baranyay József: KOMÁROM A MAGYAR NÉPDALOKBAN (Második folytatás.) Komárom nemcsak a magyar dal­szerzőket ihlette meg, hanem a más nyelvűeket is. 1594-ben Bécsben je­lenik meg Komáromot dicsőítő 2 dal. Egy bécsi antiquár könyvjegyzék így ismerteti ezt a Komáromról szóló két német dalt: Dalok. > »Dalok, két új és valódi újság: Az első a komáromi győzelem. Hang­gal, ahogyan azt Olmütz városában éneklik, vagy gróf Zrínyi Miklós. — A második a moslan keletkező hadi­állapotokról, slb. Hangban, ahogy Störtzenbecker énekli. Wien, Kolb. 1594. 4. Bll. szép fametszetekkel. Weller, Annalesek II. p. 410. Két nagyon ritka históriai ének a komá­romi győzelemről.« Komárom régi dicsőségéről zeng ez a nóta is: HEJ, KOMÁROM... Hej Komárom, Komárom, te búbánat őre, Porladozó vitézek mohos temetője, Szép vidéked halmain nem gerlicék búgtak, Vérrózsákat fakasztó csatadalok zúgtak. Hej Komárom, Komárom, Minden röged megáldom! Hej Komárom, Komárom, könnyek ringató ja, Régi magyar dicsőség tépett lobogója. Itt villogott legtovább a szabadság kardja, Tán a Duna, Nyílra, Vág most is azt siratja. Hej Komárom, Komárom, Minden röged megáldom! Szövegét írta 1905. évben Pósa La­jos, megzenésítette ugyanakkor Szíjj Ferenc dr., Komárom nyugalmazott polgármestere, a Jókai Egyesület el­nöke. Komáromról szól ez a régi gúny­vers is: KURUC TANYA (1709 nov.—dec.) 4. Három híres Komáromok vágynak az országban, Mindeniknek elég jutott a külső jószágban; De az egyik többet ivott, hihető a Vágban, Mert a többit nem engedi élni szabadságban. 5. Rév-Komárom pogácsából vagyon felépítve, A bástyái szalonnával vágynak erősítve. A házak is mind tejfellel lévén fehérítve, Semmi csoda, hogy így el van vára híresítve, Mátrai Gábor, a magyar zenetörté­neti kutatás kiváló alapvetője 1859. évben Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai á XVI. szá­zadból című kiadványában közli ezt az 1709-ből eredő gúnyos dalt, mely­nek 4. és 5. strófája Komáromról szól. Dallamát és szövegét közli még Kún László: Legszebb népdalok és táncnóták c. könyvében, 70. oldal, 68. szám. A Csínom Palkó dallamára is lehel énekelni. E gunyoros vers ötödik versszaka még előbb is ismeretes, mert amikor Tollius Jakab, németalföldi tudós, egyetemi tanár, 1678-ban Komárom­iján jár, már említik ezt ía gunyo­ros verset, de a negyedik sort így is énekelték: A Dunával kőfalai környű vannak véve! Tollius Komáromról úgy ír, mintha paradicsomban járt volna, vidámság, jólét, zene, tánc és énekszó járta itt. A komáromi hajósokat víg és köny­­nyelmű legényeknek festi, akik az adósságot adósságra csinálják. Jellem­ző a komáromi hajósokra ez a régi nóta: Köszönetnyilvánítás Mindazoknak.akik őszinte együttérzésükkel mélységes gyászunkban osztoztak, há­lás szívvel mondunk kö­szönetét Csapó-Zapf család KOMÁROMI HAJOS: GYÖNGYÖM... Komáromi hajós: gyöngyöm... Gyöngyömnek az ára: Kéret engem egy hajós, Hogy menjek hozzája! Hej, Anyám a hajós: Valamennyi mind adós, Nem megyek hozzája! (Dr. Baranyay József: Régi utazá­sok Komárom vármegyében, 111 lap.) Komárom 1849-iki kapulálciója is foglalkoztatja a névtelen, ismeretlen szerzőt és a komáromi vár föladása után a Klapka induló dallamára nem­sokára énekli a nép: HIRES KOMÁROM BE VAN VÉVE. Híres Komárom be van véve, Klapka nagy keggyel el van küldve, Klapka föladta, — Görgey eladta... Egy, két aranyért a magyart eladta. Görgcyt a nép sokáig árulónak tar­totta és ezt ebben a dalban is kifeje­zésre juttatta. Csak a legújabb időben sikerült a történészeknek Görgey! tel­jesen tisztázni a magyar nép előtt. A fenti dal ilyen változatban is elő­fordul: Hires Komárom be van véve, Klapka generál el van küldve. Nem végzi már fényes útját, Éljen sokáig Klapka generál! A harmadik sort így is énekelték: Nem vezeti ő már többé a csatát... A csallóközi nép ajkán is dal terem a komáromi vár föladása után pár napra: HOSSZÚLÁBÚ KLAPKA. Hosszúlábú Klapka Komáromot föladta. Ej, haj! Komáromot föladta! Egye fene a németet. Ezt a kutya nemzetet, Ej, haji Ezt a kutya nemzetet! Závory Sándor, a csallóközi szár­mazású író, gleichenbergi orvos em­líti ezt a régi dalt »Csallóközi em­lékeim« című cikkében, amely a Csal-, lóközi Naptár 1922-iki évfolyamában jelent meg: i A következő dal már szerelmes ének: MAJD ELMEGYÜNK RÓZSÁM, KOMÁROMBA. Majd elmegyünk rózsám Komáromba, Ott is együtt leszünk kovártélyba. Simontornyán most volt a közgyűlés, Ott is aztat tette a jóvégzés: Hogy a katonaság arra menne, Háborút is ottan nagyot tenne. Nekem sincs egyebem egy rózsámnál, Az is zálogban van az anyjánál. Hej, aki azt nekem kiváltaná, Áztat a Kirisztus megáldanál Van nekem szeretőm, nem tagadom. Majd eljön estére, megmutatom. Fekete szemét látni hagyom, Piros két orcáját megcsókolom. E dal szövegét megtaláljuk a Kéz­iratos könyvben 265. szánt alatt. Dal­lamát pedig közli: Kún S. Szerelmi és katona nóták 94. oldalon, 92. szám alatt. (Folytatjuk.) — A kis gyermek s a cuclisüveg. Csicsai Magda kétesztendős gyermek szüleinél, Ógyallán, megszondázott s egy tejesüvegből inni kezdett. Sétálva ivott az üvegből. A küszöbön megbot­lott, arccal beleesett a cuclisüvegbe, amely felvágta arcát s kezét. Nagyon sok véri veszített a szegény kis leány, súlyos állapotban hozták be a komá­romi kórházba. ..

Next

/
Thumbnails
Contents