Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-22 / 76. szám

A kisanfant és Magyarország Komárom, szeptember 21. A népszövetség megkezdte tanács­kozását Géniben, hogy a nemzetközi politikában előtérbe került különbö­ző fontos kérdésekben határozzon. A népszövetség ülésével párhuzamosan sorozatos tárgyalások folynak a kis­­antant államok diplomatái között is, sritik a középeuröpai válságos hely­zet megszüntetésének, jobban mond­va a Dunamedence békéjének bizto­sításán fáradoznak. Mind a három kisanlantállam külügyminisztere Ma­gyarország képviselőjével tárgyal, aminek messze kiható céljai vannak s amelynek eredményes keresztülve­­zelévse esetén a Középcurópában ural­kodó feszültség jelentékeny enyhülé­se várható, sőt a rég óhajtott jó szomszédi viszony megteremtése re­mélhető. Aki a béke híve, örömmel üdvö­zölheti a genfi találkozói, amelyben Csehszlovákia, Románia és Jugoszlá­via végre tárgyalásba bocsátkozik a Dunamedence legfontosabb államával -J Magyarországgal, amelynek éveken való mellőzése teljesen indokolatlan és alaptalan volt. Az a fölényeskedő magatartás, mely a kisanlanl államai részéről sokszor sértő módon nyilvá­nult meg Magyarországgal szemben, teljesen elhibázott s egyben rövid­látó politika volt, amely nemcsak hogy lehetetlenné telle a közeledést, hanem inkább még súlyosbította az ellentéteket az egymással szemben bi­zalmatlansággal viseltető államok kö­zöli, s útját állta a megegyezésnek. Pedig erre nagy szükség lett volna eddig Is, meri hiszen azok között az államok között, amelyek gazda­ságilag nagyon is egymásra vannak utalva, csak a barátságos jó szom­szédi viszony állandó fenlariása és ápolása biztosíthatja a békés fejlő­dést. A megindult tárgyalások kedvező légkörben folytatódnak, a tárgyaló felek tudatában vannak feladatuk fon­tosságának és felelősségük érzetében komolyan törekednek arra, hogy a genfi sorozatos tanácskozások siker­re vezessenek. A tárgyalásokról szóló félhivatalos újságcikkek máris arról számolnak be, hogy minden a leg­jobb úton halad, amit az is bizonyít, hogy sikerüli kiküszöbölni a kényes kérdéseket s így a megbeszélések eredménye biztosítottnak tekinthető. Hogy mik ezek a kényes kérdések, ezúttal nem firtatjuk, de bizonyos, hogy más irányban meg van a lehe­tőség arra, hogy megegyezzenek egy­mással. Hiszen a gazdasági kérdések egész láncolata vár megoldásra, kul­turális kérdésekben is létrejöhet a megegyezés, a kisebbségi kérdésekben pedig valamennyi érdekelt szomszé­dos államnak éreznie kell a szer­ződésekben és az alkolmányalapok-A nemzetgyűlés kegyelete az államalapító iráni Masaryk államalapító elnök emlé­ke iránt hétfőn délután rótta le ke­gyeletét a nemzetgyűlés két háza. A képviselőhöz lekele gyászlepellel bevont üléstermében a képviselőkön kívül igen nagy számú közönség töl­tötte meg a karzatokat s megjelent a diplomáciai kar is a gyá'szülésen. A közönség soraiban jelen volt a gyá­szoló család részéről Masaryk János londoni követ és két nővére is. Az emlékbe&zédet Malypetr házel­nök mondotta, :aki ismertette Masaryk életpályáját és rámutatott rendkívüli képességeire. Azok közé tartozott az államalapító elnök, akiket a Gondvi­selés a nemzetek és az emberiség történetében rendkívüli föladatokra választott ki és éppen azért Masary­­kol rendkívüli képességekkel ruház­ta föl. A kultúra és a politika belső szoros összefüggéséit látva, elhatároz­ta, hogy politikus lesz s a nemzete gazdasági és szociális érdekeiért való harcban az addigi cseh politikával szemben, amely kizárólag a történel­mi államjog alapján állott, reálisabb, a valóságos adottságokkal számított politikát folytatóit. Idealista volt, de realizmust hirdetett. Nemcsak teore­tikus, de gyakorlati demokrata is, ezért demokratizmusa a nyugati mo­dern tanokhoz közeledett. Majd ismertette Malypetr házelnök Masaryk forradalmi tevékenységét, amelynek eredménye a hadifoglyok­ból álló csehszlovák légiók megszer­vezése volt. Ezután a parlamenthez való viszonyát és a demokráciáról való nézetét világította meg a házel­nök, aki azt mondotta, hogy Masaryk a tiszta demokrácia alapján állott és teljes joggal rászolgált a külföldnek erre vonatkozó megállapítására: a je­lenkor legnagyobb demokratája voll. Egész élete példakép és tanulság le­het a népek előtt, mert ő bebizonyí­totta, hogy miként emelkedlietik fel az ember szerény környezetből a leg­magasabb helyre és miként lehetnek a kis nemzetek is jelentős kulturális és politikai faktorokká a világban. Végül a képviselőházi elnök hitet tett arra, hogy a képviselőház Masa­ryk szellemében fog tovább dolgoz­ni. A beszédet a ház állva hallgatta végig. A szenátus gyászütése közvetlenül a képviselőház ülésének befejezte után délután 4 órakor kezdődött. A szená­torok itt is csaknem teljes számban jelentek meg és a gyászűlés méltó­ságában és lefolyásában hasonló volt a képviselőház kegyeleti aktusához. souKup einoR mondotta a gyász­­beszédet, melyet a megjelentek állva hallgattak meg. A szenátus elnöke hangsúlyozta beszédében, hogy Masa­ryk a Gondviselés eszköze volt s köz­ponti alakja a csehszlovák nemzet történelmének. Masaryk nemcsak a felszabadító elnök nevét érdemelte ki, hanem az egységesítő elnök nevét is, mert ő volt az, aki a cseheket a szlo­vákokkal egy nemzetté kovácsolta össze. Majd méltatta az elnök Masa­ryk érdemeit, melyeket az állam meg­alapítása körül szerzett s odanyilat­kozott, hogy a köztársaságban élő nemzetiségek Masaryk miatt megvol­tak győződve arról, hogy a köztár­saság Masaryk köztársasága, vagyis az igazságosság köztársasága lesz. Búcsúzó szavaiban hálásan köszönte meg Masaryknak az egység létrehozá­sáért véghezvitt nagy munkáját s megfogadta, hogy mindent el fognak követni, hogy Masaryk műve örök időkig éljen és viruljon. Komoly közeledési szándék Magyarországhoz A Csehszlovák Távirati Iroda je­lentése szerint Hodzsa Milán dr. mi­niszterelnök vasárnapi rádióbeszédé­ben hangsúlyozta, hogy Csehszlová­kia, melynek békeküldetése van Euró­pában, a fegyelmezett demokráciá­nak, a rendezett szabadság demokrá­ciájának, a törvényes; és erkölcsi te­kintélynek a híve. A leszerelési érte­kezlet kudarca után —■ folytatta a miniszterelnök, — mi is meghozunk minden áldozatot, hogy egyik legbiz­tosabb támaszpont legyünk mindazok számára, akik a világon a békét akar­ják. Tökéletesítettük és tökéletesítjük véderőnket s az egész nemzet kész; védekezni és megvédeni magát, ha a hazát, és demokráciánkat megtá­madnák. Majd megemlítette Hodzsa minisz­terelnök az Ausztriával és a Magyar­­országgal kötött kereskedelmi szerző­déseket; azután így folytatta: — Most azon fáradozunk, hogy cf­­hárítsuk a politikai akadályokat. Meg­győződésünk, hogy ily módon előké­szítjük lelkileg azt a légkört, amely­ben sikerülni fog kölcsönös megértés­sel olyan erős tényezőt teremteni Kö­­zépeurópában, amelyre szilárdan tá­­inaszkodhatik majd a béke és az együttműködés gondolata Európának éppen e kritikus területén. — örömmel üdvözölnők, ha a gaz­dasági nagyhatalmak között megálla­podás jönne létre és meggyőződésünk* íiogy a nemzetközi kereskedelem tár­gyában létrejövő ilyen világegyez­mény megkötése alkalmából készség­gel elismerik majd a Dunamedence különleges helyzetének elvét. Cseh­szlovákia természetesen óhajtja a minden irányban való gazdasági egyii t tműk ödés t. Hodzsa miniszterelnök végül meg­emlékezett az elhunyt Masaryk ala­pító elnökről, aki sikeres harcot ví­vott a csehszlovák nép szabadságáért és a demokratikus eszmék szabadsá­gáért. Masaryk elnököt Lincolnnal és Washingtonnal hasonlította össze. Esterházy János ci politikusoknak a kulturális és gazdasági munkában való szerepéről. A politikamentesség jelszavának igazi értelme — szeptember 21. Sokan a magyarság köréből azt han­goztatják, hogy az itt élő magyarság kulturális és gazdasági életét »politika­mentessé« kell tenni, amit úgy értel­meznek, hogy aktív politikus marad­jon távol minden magyar kulturális és gazdasági tevékenységben való részvé­teltől. Ebben a kérdésben Esterházy János nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke nyilatkozatot adott a P. M. H.-nak, amelyben /a kép­viselő kifejti, hogy közéletünknek és köztevékenységünk­nek egyedüli helyes alapja csakis a ■ keresztény magyar nemzeti gondolat lehet, az pedig nem politika. Mert a politikai munka a közéletnek! csak egyik ága. Aki tehát akár kultu­rális, akár gazdasági, társadalmi, pénz­ügyi vagy sportbéli közérdekű tevékeny­ségében keresztény nemzeti alapra her lyezkedik, az még nem politizál és -nem is politikus, mert ahhoz egyéb kellékek! szükségesek. Joggal még lehet követelni, hogy minden itteni magyar közéleti te­vékenységének minden ágában erre az Hiányban biztosított jogok végrehaj­tásának szükségességét. A kölcsönös­ség elvének igazságos érvényesülése mind a négy államnak életében nagy jelentőséggel bír s ha az eddigi el­zárkózás helyett az egymásrautaltság természetes törvényeinek végrehajtá­sát fogják elhatározni, akkor a Duna­­metlencében új korszak virrad fel az abban lakó népekre és államokra egyaránt. A Magyarországhoz való közeledés elkerülhetetlenül szükséges voltát Hodzsa Milán miniszterelnök is fel­ismerte, az utóbbi időben tett nyilat­kozatai mind arra irányultak, hogy bebizonyítsa a csehszlovák kormány hajlandóságát a megegyezési elősegí­tő tárgyalások felvételére. Legutób­bi rádióbeszéde is erről leli tanúsá­got, amelyben készségét jelentette ki a Magyarországgal felveendő mi­előbbi tárgyalások megkezdésére s a hírek szerint az alapító elnök gyász­­szertartásainak bevégzése után Krof­­ta visszautazik Genfbe s részlvesz a tárgyalásokon. Végleges eredményt senki sem vár ezektől a tárgyalásoktól, de el kell ismerni, hogy nagy horderővel bír már maga az a tény Is, hogy a kis­­anianl államai kiléptek elzárkózott­ságukból és a zöld asztalnál kísére­lik megtalálni azokat a kapcsolato­kat, amelyek az egymás mellett élő államok között természet szerint elei­től fogva megvannak, de amelyeket a helytelen és rövidlátó politika nem engeded eddig érvényesülni. A genfi tárgyalás tehát ha mást nem, de a lelki leszerelési el fogja érni, ami azután már megkönnyíti a közeledés gyakorlati megvalósulását is. A jó­szándék, úgy látszik, minden oldalon megvan, lehetetlen, hogy az eddigi feszült helyzet a genfi találkozás után meg ne változzék az érdekelt álla­mok javára és boldogulására.

Next

/
Thumbnails
Contents