Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-15 / 74. szám

1937, szeptember 15. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Masaryk első köztársasági elnök halála Szombaton este váratlanul rosszabbodott a beteg elnök állapota. Tüdőgyulladás és magas láz lépett fel. Hétfőn este már reménytelenné vált a helyzet. Masaryk G. Tamás köztársasági el­ső elnök több napig tartó betegeske­dése olyan lefolyású volt, hogy a szom­baton délután kiadott orvosi jelentés­ben jelezték, hogy a javulásra való tekintettel, több napi jelentést nem adnak ki az orvosok. Annál nagyobb lett a megdöbbenés, mikor a szombat esti rádióban váratlanul bekövetke­zett rosszabbodásról tettek jelentés. A beteg elnök hőmérséklete emelkedni kezdett, az éj folyamán magas láz jelentkezett, amely elérte a 39.1 fokot. A beteg öntudata elhomályosult, lé­legzete szabálytalan lett, szívműködé­se csökkent és vérnyomása süllyedt. Maixner dr. Masaryk háziorvosa azonnal elhivatta Prágából Weber egyetemi tanárt s vele együtt meg­vizsgálta a beteget. Hajnal felé kez­dődő tüdőgyulladás jelei mutatkoztak. Vasárnap reggel az orvosi tanácskozá­sokba bevonták Ilynek prágai egye­temi tanárt is s a hárem orvos által délelőtt 10 órakor kiadott jelentésben megállapították, hogy a tüdőgyulladás a jobboldali tüdőszárny alsó csúcsá­ban lokalizálódon, a szabálytalan lé­­lekzés egyre tart, a beteg öntudata egyre homályos, de a szív tevékeny­sége kielégítő. Vasárnap este a beteg elnök állapota nem javult, a hétfőn reggel kiadott bulletin szerint rosszabbodás nem kö­vetkezett be, sőt a szív tevékenysége kiadósabb lett, de a hőmérséklet új­ból emelkedett. Hétfőn délelőtt Lanába érkezett Ji­­rásek és Ilynek egyetemi tanár is, akik Maixnerrsl és Weber tanárral együtt újból megvizsgálták a beteget s erről új jelentést adtak ki, amelyben kedvezőbbnek mondották a benyomást a vasárnap délelőtti helyzetnél. Délután 3 órakor a »helyzet egyre igen komoly« lett, este a helyzet vál­tozatlan, de már a 9 órakor kiadott orvosi jelentésben az foglaltatott, hogy újabb rosszabbodás állott be. A rosz­­szabbodás első jele az egyre gyengülő szívműködés volt. Éjfél után egy óra­kor lassan szűnni kezdett a szívműkö­dés és a folyamat feltartózhatatlan volt. A légzés mindinkább lassabbodott és. gyengült. Hajnali 3 óra 29 perckor következeit be a halál Masaryk állapotának hirtelen rosz­­szabbrafordulásáról még szombaton éj­jel értesítette Masaryk János londoni követ, az elnök fia, Benes Ede dr. köz­társaság ielnököt, aki nejével együtt Kistapolcsányról vasárnap reggel el­indult a nagy beteg Masaryk megláto­gatására. Az elnök külön vonata Po­zsonyon, Brünnön és Prágán át dél­után 3 órakor érkezett meg Lanába, almi az elnök a vasútról azonnal a nagy beteghez sietett. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Pöstyénben értesült a kritikus fordulatról,, mire azonnal vo­natra ült és egy napi utazás után va­sárnap este tiz órakar érkezett meg Lanába. Az élet és halál között szenvedő első elnök halálos ágyánál együtt voltak fia és két leánya Masaryk Alice és Relliod Olga asszony, Anna unokája, aki Masaryk Herbert nevű elhunyt fiának a leánya, továbbá Masaryk fi­vérének leánya: Ludmilla férjével Lipa Lajossal, Csehszlovákia rigai követével. Hétfőn éjjel a család, tagjai Benes elnökkel és nejével, valamint Hodzsa miniszterelnökkel és Bechyne miniszterrel együtt a halállal vívódó első elnök betegszobája mellett levő sárga selyemtapétás szalonban vára­koztak, a haldokló ágyánál Maixner dr., Ilynek és Jirásek professzorok tar­tózkodtak. A beteg az utolsó órákban egész idő alatt nyugodt volt, egyetlen hang sem hagyta el ajkát. Behunyt szemmel fe­küdt ágyán, eszméletét egy percre sem nyerte többé vissza. A légzés kedden hajnalban 3 óra 27 perckor szün tmeg s a szívműködés pedig 3 óra 29 perckor, amikor be­következett a halál. Az orvosok meg­állapítása szerint tulajdonképeni ha­láltusáról népi) volt szó, mert a nagy­beteg minden fájdalom nélkül, csen­desen elaludt. A halál közvetlen oka szívnyengeség volt. Masaryk életének utolsó perceiben mellette voltak gyermekei, a köztár­saság elnöke, a miniszterelnök, akiket Maixner dr. értesített közvetlen a ha­lál előtt, a bekövetkező végről. Mikor szíve megszűnt dobogni, leányai zo­kogva borultak a nagy halottra és utoljára megcsókolták édesatyjuk ke­zét és arcát, Benes elnök homlokon csókolta nagy tanítómesterét s mély megrendüléssel búcsúzott Hodzsa kor­mányelnökkel együtt a köztársaság megalapítójától, első elnökétől. Előkészületek a temetésre A köztársaság első elnökének halál­hírét a hivatalos sajtóiroda által rá­dión, telefonon és sürgönyön jelentet­ték az egész országban, úgy hogy ked­den reggel már mindenütt értesültek a bekövetkezett halálról. Prágában kedden délben miniszter­­tanács volt, s még a délelőtt folyamán összehívták a képviselőházat és a sze-. nátust rendkívüli gyászülésre. A minisztertanács elhatározta, hogy Masaryk G. Tamás halálát nemzeti gyásznak nyilvánítja és a temetés be­­fejeztéig az egész köztársaság területén elmarad minden zenés ünnepség, a tisztikar balkarján gyászszalagot visel s általában minden olyan intézkedés megteendő, amely a nemzet nagy gyá­szának kifejezésére szolgál. A kor­mány rendeletet adott ki, melynek ér­telmében a temetés estéjéig valameny­­nyi középületen ki kell tűzni a gyász­­lobogót, illetve félárbócra kell eresz­teni a zászlókat. Az elhunyt első államfő holttestét bebalzsamozták 'és ideiglenesen a lanai kastélyban ravatalozták fel. Innen át fogják szállítani a prágai Hradzsinba, ahol a temetés előtti három napon át lesz ravatalon, melyet a közönség is megtekinthet. A temetés szeptember 21-én, jövő kedden lesz. melyen a gyászszertartás után Benes Ede dr. köztársasági elnök fog elbúcsúzni Masaryk első elnöktől. Majd a kopor­sót a lanai temetőbe szállítják és itt ideiglenesen az 1923-ban elhunyt fe­leségének sírja mellé fogják helyez­ni. Csak majd később fogják örök nyu­galomra helyezni az államalapító földi maradványait az úgynevezett fel­­szabadítási emlékmű mauzóleumában, mely Prágában készül. Masaryk G. Tamás életrajzi adatai Masaryk Tamás Garrigue 1850 már­cius 7-én született a jmorvaországi Ho­­doninban (Gőding), atyja Masaryk Já­nos, az állami birtoknak volt az al­kalmazottja, anyja született Kropacek Terézia volt. Felesége született Gar­rigue Sarolta, aki 1923-ban halt meg Prágában. Házasságukból négy gyer­mek született: Alice, a csehszlovák vöröskereszt elnöke 1879-ben, Her­bert 1880-ban született, festő volt és 1915-ben halt meg Prágában, továb­bá János, aki 1886-ban született, Cseh­szlovákia londoni követe és Revilliod Olga, aki 1891-ben született és Svájc­ban van férjnél. Masaryk Tamás középiskolai tanul­mányait Brünnben végezte, majd a bécsi egyetemen bölcsészetet hallga­tott. 1876-ban szerezte meg a doktori oklevelet, későbben a leipzigi egye­temen, 1879-ben a bécsi egyetemen a bölcsészet részére habilitált. 1882-ben a megújított prágai cseh egyetemre hívták meg a bölcsészet rendkívüli ta­nárának, rendes tanárrá 1897-ben ne­vezték ki. 1883-ban megalapította az Athenaeum tudományos kritikai fo­lyóiratot. 1885-ben Cirill és Metód em­lékezésére az ő kezdeményezésére alapították meg »a cseh nép vallási és egyházi fejlődésének Írásos emlé­keinek kiadására alakult egyesületet«. 1887-ben Oroszországba utazott és érintkezésbe lépett Tolsztoj Leóval. 1891-ben a délcsehországi városok képviseletében beválasztották az osz­trák Rcichsralba, de már a rákövet­kező évben, az ifjucseh pártban ke­letkezett konfliktus miatt, lemondott képviselői mandátumáról. Ugyaneb­ben az évben megalapította a »Nase dóba« című revüt, amelyet 1914-ig szerkesztett, amikor is elhagyta az or­szágot. 1900-ban alapították meg a cseh néppártot, amely később a ha­ladó párt nevet kapta és amelyet rea­lista pártnak neveztek. A párt élére Masarykot állították és ő állapította meg a párt programját. 1907-ben újra megválasztották Reichsrat-képviselő­­nek és ugyanebben az évben előadá­sokkal résztvett a chicagói békekon­ferencián. 1912-ben a Szerbia és Ausz­­tria-Magyarorszáig közötti béke érde­kében fáradozott. 1914-ben, a világhá­ború kitörésekor, ő kezdeményezte a csehek és szlovákok védelmi harcát a monarchia ellen. 1915 őszén Lon­donba kapott meghívást a King Col­­legiumra, mint a szláv tanulmányok tanára. Innen irányította a csehszlo­vák akciót, állandó összeköttetést tartva fenn Párissal. 1917 őszén Oroszországba költözött, ahol hadi­foglyokból csehszlovák hadsereget szervezett. 1918 tavaszán az Egyesült Államokba utazott, ahol érintkezésbe lépett Wilson elnökkel és őt is meg­nyerte a csehszlovák felszabadítás eszméjének. 1918 november 14-én a forradalmi csehszlovák nemzetgyűlés megválasztotta a köztársaság első el­nökének és 1920-ban, 1927-ben és 1934- ben újra őt választották meg elnök­nek. Hazájába 1918 decemberében tért vissza és ettől kezdve legfőbb figyelmét a köztársaság demokratikus rendjének, valamint külpolitikai biz­tosításának felépítésére és megszilár­dítására irányította. 1935-ben szélhü­­dés érte és december 14-én lemon­dott az elnökségről. Mélységes részvél A megboldogult első köztársasági Elnök halála országszerte legnagyobb részvét érzését váltotta ki. Az egyesüli párt részvét­táviratai. Az egyesült párt parlamenti klub­ja nevében dr. Sziillő Géza klubelnök a következő részvéttáviratokat intéz­te ma a gyászoló családnak, illetve Malypetr képviselőházi elnöknek: —■ Masaryk János követ úrnak, Lá­­na. Az egyesült országos keresztény­­szocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubja s a magam nevé­ben mély tisztelettel meghajolva a köztársaság első Elnökének nagy alakja előtt tolmácsolom a gyászoló családnak őszinte részvétünket. — Malypetr János képviselőházi el­nök úrnak, Prága. A köztársaság ala­pitó Elnökének halála alkalmából a? egyesült országos keresztényszocialis­ta és magyar nemzeti párt parlamenti klubja tiszteletteljes részvétét jelen­tem. Komárom részvéte. Komáromban kedden a kora reggeli órákban terjedt el a halálozás híre, amelyre a hatóságok, intézmények, pénzintézetek, kulturális és társadalmi egyesületek házaira kitűzték a gyász­­lobogói. Délelőtt a járási hivatalban a járási képviselőtestület választmánya gyászülést tartott, melyen a tagok va­lamennyien megjelentek. Masaryk első elnök haláláról Pa­ra ss in Sándor járásfőnök mondott részvétteljes megemlékezést. A járásfőnök az első Elnök emlé­kéhez méltó gyászünnepély megren­dezés «céljából a helybeli hatóságok, közintézmények és egyesületek kép­viselőit megbeszélésre hívta meg, me­lyet szeptember 15-én, szerdán ti. u. 2 órakor tartanak a járási hivatal ta­nácstermében. Nagy Jenő, a város kormánybiztosa gyászkeretbe foglalt fölhívással fordult a város lakosságához, amelyben fel­kéri a háztulajdonosokat, hogy a Köz­társaság mély gyászában való együtt­érzésének külső jeléül házukra gyász­lobogót tűzzenek ki. Egyben tudomá­sára hozza a lakosságnak, hpgy a ká­véházakban, illetve minden nyilvános helyen a temetés megtörténtéig zene nem szólhat, mulatságok nem tart­hatók. agrárpárt között A koalíciós pártok között évek óta lappangó ellentétek az utóbbi időkben nagyon kiéleződték s a helyzet az őszi ülésszak előtt a kormány és a pártok számára egyeránt súlyosnak mutatko­zik. A cseh lapokban egymást figyel­meztetik a koalíciós pártok, hogy a súlyos nemzetközi helyzetre való te­kintettel elejéi kell venni egy hosszú kormányválság kitörésének. Hogy nem ok nélkül hivatkoznak a lapok, azt eléggé igazolja a szocialisták ama ja­vaslata, amelyben azt indítványozzák, hogy i a kormánytöbbségi pártok kötelez­zék magukat arra, hogy a minisz­teri tárcákat időnként cserélni fog­ják egymás között s égy párt egy, tárcát legföljebb egy parlamenti cik­lus tartama alatt tarthat birtokában, Ennek a javaslatnak az a célja, hogy az agrárpártot kiemelje mai hatalmi pozíciójából. A legutolsó két év alatt hozolt törvények ugyanis megsokszo­rozták az agrárpárt kezében lévő mi­niszteri tárcák jelentőségét, 'egyrészt rendkívüli felhatalmazásokat adtak a nemzetvédelmi- és belügyminiszterek, nemkülönben a földmivelésügyi mi­niszter kezébe, másrészt fölemelték a költségvetésüket és a rendkívüli beru­házások, amelyeket a tárcák keretében valósítanak meg, nagy gazdasági be­folyást biztosítanak az agrárpárti mi­nisztereknek. Ettől a megnövekedett helyzeti előnytől szeretnék most a szocialisták elütni az agrárokat. De a szocialisták akciójukkal egyelőre csak annyit értek el, hogy az agrárpárt köz­hangulata a szocialisták ellen fordult, aminek Cserng belügyminiszter az ag­rárpárti ifjúsági szervezet kongresszu­sán tartott beszédében kifejezést is adott, amikor kijelentette, hogy A koalíció kebelében folyó harc mai alakja nem felel meg a demokrácia fogalmának. A viszály kitörését egyelőre elhárít­ják az állami költségvetés megállapítá­sával járó előkészületek és a köztársa­ság első elnökének halála, amely az általános gyászban kegyelettel tölti el a rivalizáló pártokat is. A községi választások kiírását követeli a szlovák néppárt A csehszlovák néppárt elnöksége hétfőn Pozsonyban Hlinka András el­nöklete mellett ülést tartott, amelyen a pártelnök beszámolt a politikai hely­zetről. Sokol Márton dr. főtitkár elő­terjesztette jelentését a közeledő köz-­­ségi választásokról, majd arról az elő­készítő munkáról, amelyet a párt a pittsburghi szerződés jövő évi május, 30-án bekövetkező liuszesztendős juhit leuma alkalmára tervez. A jelentés szerint a Hlinka-párt elnöksége kö­vetelni fogja a kormánytól, hogy a községi választásokat minden község­ben egyidőben s egyszerre írják ki. A községi képviselőtestületek mandátu­ma ugyanis csaknem mindenütt egy­szerre jár le s az exlex beállta nem lenne kellemes sem a kormánynak, sem a közönségnek. Az elnökség ez­után behatóan megvitatta a belpoliti­kai és pénzügyi helyzetet s elhatároz­ta, hogy a kormánynál tiltakozni fog a »Slovák ; gyakori elkobzása miatt. % A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villany­gépekkel felszereli m kozmetikai intézet ü azonnal eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents