Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-15 / 74. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. szeptember 15. HÍREK — Egyházi közgyűlés. A Komáromi Református Egyházmegye szeptember 16-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor J tartja a Kollégium nagytermében évii rendes közgyűlését. A közgyűlés elölt' reggel 8 órakor a Jókai uccai ref. templomban istentisztelet. A közgyű­lés fontosabb tárgyai: esperesi je­lentés, lelkészértekezleti jegyzőkönyv, tanügyi, pénzügyi, számvevőszék je­lentései és javaslatai stb. Szeptem­ber 15-én, szerdán délelőtt 10 órakor lelkészértekezlet, délután 3 órakor bí­rósági ülés a Kollégium tanácstermé­ben. A közgyűlés Soós Károly espe­res és Nagy Nándor egyházmegyei gondnok együttes elnöklete mellett fog lefolyni. — Kovács Mihály lett az új somorjai plébános. Bartal Rafael somorjai plé­bános távozásával megüresedett somor­jai plébánosi állást a kegyúri bizottság most töltötte be. Egyhangú határozat­tal dr. Kovács Mihályt, a komáromiak volt népszerű káplánját, adminisztrá­tort választotta meg plébánossá és ezen határozatot a felettes hatósághoz meg­küldték. — Czeglédy Pál esperes — ipoly­­pásztói lelkész. A Kovács Sebestyén Endre ref. lelkész halálával megürese­dett lelkészi állásra az ipolypásztói egy­ház egyhangú határozattal a barsi ref. egyházmegye tudós esperesét, Czeglé­dy Pál garamkissallói lelkészt hívta meg, aki a meghívást elfogadta. — A SZMKE megalakulása Tardos­­kedden. A Szlovenszkói Magyar Kul­túr Egyesület helyicsoportjai megkezd­ték az őszi munkát, a kultúrházakban élénkül az élet, sok szervezet készül előadásokra, színdarabok játszására, dalárdáik új nótákat tanulnak. Az új szervezetek beszervezése is megkezdő­dött, Az őszi szervezkedés első meg­alakulása Tardoskedd községben volt: vasárnap alakult meg nagy lelkesedés­sel a SZMKE helyicsoportja a kultúr­­ház nagytermében. A nagytermet zsú­foltig megtöltött érdeklő közönség előtt az alakuló gyűlést Blázsek József or­vostanhallgató nyitotta meg, majd Szombathy Viktor, a SZMKE főtitkára ismertette a kultúregyesület lényegét s a SZMKE munkáját. Egyhangú lelke­sedéssel mondták ki a megalakulást, megválasztották a vezetőséget is: El­nök Holota Károly tanító, aielnök Va­nya József, titkár Balogh Gyula, pénz­táros Szögyéni Gyula, ellenőrök: Gáb­ris István és Vanya Mihály, jegyző Prisztács Gyula. A választmány tagjai: Zsilinszky Géza közs. bíró, Birkus Ká­roly, Tóth Lajos, Fialka Kálmán, Ci­­bulka István, Vanya István, Benkő La­jos, ifjabb Vanya József, Tóth Ferenc, Labaj István, Szvitko József, Szögyéni János, Blázsek József. Az újonnan meg­választottak nevében Holota Károly el­nök lendületes beszédben köszönte meg a bizalmat s tett fogadalmat a jó s eredményes munkára. — Zombory György értékes felvilágosításokkal szol­gált a kuitúrmunka gyakorlati mene­tére vonatkozólag, Draguny Ferenc az érsekujvári akadémikusok üdvözletét tolmácsolta. — A Baromfitenyésztők Szövetke­zetének közgyűlése. A Komáromi Ba­romfitenyésztők Termelő és Értéke­sítő Szövetkezete 1937. szeptember 30-án, délelőtt 10 órakor, határozat­képtelenség esetén délelőtt 11 órakor tartja Komáromban a Komáromi Ön­segélyző hitelszövetkezet Jókai u. 8. szám alatti székhazában évi rendes közgyűlését. — A városi közkönyvtár olvasói figyelmébe! Amint már jeleztük, Ko­márom város nyilvános magyar köz­könyvtára a nyári rendezési szünet után már megnyílt és a könyvtár ve­zetősége ezúton is fölhívja az olvasó­kat, hogy a szünet előtt kivitt köny­veket sürgősen hozzák vissza a könyv­tárba, mert különben a késedelmező olvasókat kénytelenek lesznek megbír­ságolni. Arra is figyelmezteti a könyv­tár vezetősége olvasóit, hogy csak a számokkal ellátott kérőlapok, cédulák után tud a könyvtár könyveket adni és a cédula nélküli könyvkiadást be­szüntették. Sok olvasó ugyanis otthon felejti a céduláját és azzal jön a Üzleíáthelyezés 131 Értesítem a n. é. közönséget, hogy üveg- és porcellánkereskedésemeí Baross-u. 12. szám alá (Schwartz ruhakereskedés mellé) helyeztem át. Szives támogatást kérve, vagyok tisztelettel: Sárkány Üvegcsiszolást, képkereíezésí, üve­gezést szakszerűen és nagyon előnyös árban elvállalok. üveg­es porcellánkereskedő könyvtárba, hogy kérek bármilyen könyvet. A könyvtári személyzet aztán sokszor tíz-tizenöt könyvet is mutat az illetőnek és mindig az a válasz, hogy ezt már olvastam, amíg-nagy ne­hezen találnak megfelelő könyvet. A könyvtár forgalma olyan nagy, hogy ilyen időpazarlás még a legjobb aka­rat mellett se lehetséges. Az olvasók tehát ne feledjék otthon kérő cédulá­jukat, mert különben a könyvkiadást nehezítik meg. — Áthelyezés. Betrusz Bélát, ä so­morjai magyar iskola tanítóját a po­zsonyi magyar polgári iskolához he­lyezték át. Helyét Szabó Lászlóval, a bogyaréti iskola tanítójával töltötték be. — Máíyusíöldi népünnep Deákiban. Mátyásföld legnagyobb kultúrházát szeptember 26-án avatják fel Deáki­ban. A jelentős kulturális eseménnyel kapcsolatban nagy ünnepségeket ren­deznek a mátyusföldi szomszéd falvak bevonásával. Á műsoron az avatás, dísz­menet, népünnepély és gyöngyösbok­réta szerepel. Az ünnep iránt nemcsak a falvakon, hanem a közeli városokban is nagy érdeklődés mutatkozik, úgy­hogy több ezres tömegre számít a ren­dezőség. Az ünnepélyen minden ma­gyart szívesen látnak. — Az érsekujváriak nagy memo­randumot nyujtoilak be a vasatiguz­­gatósághoz. Az érsekujvári Kereske­delmi Grémium s az Ipartársulat nagy memorandumot dolgozott ki a vasút elleni panaszokkal kapcsolat­ban s a ^memorandumot a vasuligaz­­gatósághoz nyújtották be. A terjedel­mes irat a vasúti összeköttetésről pa­naszkodik, megállapítja annak hibáit s megállapítja, hogy a vasulösszeköt­­tetés legalább 600.000 embert érint, amennyiben tehát ez az összekötte­tés rossz, akkor több, mint félmil­lió ember érdekeivel ellenkezik. A memorandum azt kéri, hogy a jövő­ben a Pozsonyig haladó gyorsvona­tok egész Érsekújvárig közlekedje­nek, foglalkozik a pozsony—zólyomi vasutösszeköttetés hibáival s állást foglal az újvári vasútállomás épüle­tének átépítése mellett. Sürgeti a pos­tapalota építését is. Foglalkozik a vasútállomás előtti tér szégyenletes állapotával, — az állomási árnyék­székek tartalmát egyszerűen kiveze­tik az állomás előtti térre! — s kí­vánja azt is a memorandum, hogy a vasúti alkalmazottak számát szapo­rítsák. Ezzel kapcsolatban mi komá­romiak elmondhatjuk, hogyha Újvár­nak ennyi a panasza a vasútra, ak­kor mennyi legyen a komáromiaknak s a csallóközieknek! Hiszen köztudo­mású, hogy a komáromi utas, aki Léva, Nyitra vagy Párkány felé uta­zik, vagy onnan jön: legtöbb idejét azzal tölti, hogy az újvári állomáson várakozik, unja magát s a vasúti ál­lomás vendéglősének hajt hasznot. Amennyi pénzt a komáromiak unal­mukban az érsekujvári vasútállomá­son hagynak, abból a pénzből ven­déglőt lehetne felállítani Komárom­ban. Nem számítva a sok unalmat, bosszúságot, várakozást! — Megverték a clgánylegényí. So­­morja község határában kóborcigá­nyok: telepedtek le. Ennek a bandának egyik tagja Sztojka Ferenc, akit Loló csúfnéven ismer az egész környék, át akart menni az illésházi kompon a Kis­­duna másik oldalára. Az illésházi ré­vésznek azonban már régen a bögyi­­ben van ez a Loló nevű cigánylegény régebbi viselt dolgai miatt. Ahelyett, hogy átevezett volna a cigánylegénnyel a túlsó partra, husángot fogott és olyan alaposan elverte a legényt, hogy orvosi segítséget kellett hozzá hívni. A vizs­gálat megindult. Árvíz mindenfelé. A sűrű esőzés következtében a Fiekletevfe s a Kisduna is alaposan megáradt: mindenfelől ha­talmas áradásokat jelentenek. A Má­­tyusföldön Királyrév, Aísószeli, Nád­szeg, Alsóhatár s Kisdunaköz községek víz alá kerültek s a víz hatalmas káro­kat okozott. Ilyen nagy vizekre ember­emlékezet óta nem volt példa. Nagy­arányú a talajvíz-feltörés is. A párká­nyi járásban is pusztító vihar volt, ár­vízzel. A sok esőzés következtében az utak erősen megrongálódtak s még az élsőosztályú utak is nagyon rossz álla­potba kerültek. Végleges kereskedelmi szerződés Magyarországgal A vasárnap délelőtt megnyílt pozso­nyi XVII. Dunavásáron megjelent Naj­­man kereskedelemügyi miniszter, aki Országli József szlovenszkói országos elnök beszéde után felszólalt ós beszé­dében a csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződésről nyilatkozott. — A Magyarországgal kötött ideig­lenes kereskedelmi szerződést — mon­dotta — követni fogja a végleges szer­ződés az 1927. évi régi szerződés min­tájára. A tárgyalások annyiban mond­hatók eredményeseknek, hogy a szer­ződés hátralevő részét parafáim lehe­tett. Ugyanakkor tárgyalások folytak a kontingens kérdéséről is. Csehszlo­vák részről a kivitel tűzifára és egyes ipari termékekre lehetséges. Minden­esetre az ipari termékek kivitele Ma­gyarország felé még mindig nem kielé­gítő, mert magyar részről a kompen­zációs cikkekben hiány van és ezért nem lehet csodálni, ha a csehszlovák készáruexport Magyarország felé a ré­ginek negyedére esett. — Revolvere» éjjeli támadás. Csal­lóközben Alsónyárasd és Vásárát kö­zötti országúton az egyik éjszaka vak­merő támadás ért két gyümölcske­reskedőt: Szabó Pétert és öccsét. Du­­naszerdahelyre igyekeztek gyümölccsel erősen megrakott kocsijukkal és na­gyon korán akartak Dunaszerdahelyre érni és éjszaka is utaztak. Éjjel 12 óra után elhagyták Aisónyárasdot és a csendesen haladó lovakban bízva, a két gyümölcsös elbóbiskolt a kocsin. Egyszer azonban különös zajra éb­redtek. Álmosan hátr anéztek és a sö­tétben látták, hogy három alak egy. gyümölcsös kosarat emelt le a ko­csiról és azzal elszaladt. Szabó leug­rott a kocsiról és utánuk iramodott. A tolvajok erre letelték a kosarat és az egyik revolverből Szabó felé lölt. A lövés ;nem talált. A tolvajok erre kia­bálni kezdtek, hogyha utánunk jöttök, akkor lelövünk benneteket. Szabóék­­nál nem lévén fegyver, abba hagyták az üldözést. Másnap jelentési tettek az esetről a csendőrs égnél. A nyomo­zás megindult. — Amikor nem vigyáz a betegápo­ló. Alsónyárasd, csallóközi község­ben az egyik gazda, Csöiie Lajos, teme­tésen vett részt ós ott hirtelen rosszul lett. Az orvos hastífuszt állapított meg. Csölléék nem nagyon vigyáztak a ra­gadós betegséggel szemben és hama­rosan az egész család megkapta a tífuszt, sőt az egyik sógornőjük, Gsöl­­le Imréné, aki a betegeket ápolta, bele is halL a betegségbe. — Borzamas módon olltoíia ki éle­iéi. Czibor Pál bátorkeszii gazda na­gyon megunhatta az életét, mert ugyan­csak borzalmas úton hagyta azt itt. Kiment a határba és ott fölmászott az egyik villamososzlopra 'és ott fönn be­lekapaszkodott a nagyfeszültségű áram vezetékbe, amely azonnal megölte, de a holttest nem zuhant le és órákig csüngött a magasban, amikorra szak­ember jött és levette a pózna tetejéről. Boroshordók, raktár- valamint transporfhordók minden nagyságban azonnal töltő­képes jutányosán kapható ab rak­tár Pilsen, Prága Bratislava és Pe­­zinok. Lisbermann Testvérek, Bratislava, KloLucnseka 1. Tel. 25-24. — Munkahelyén aludt el örökre egy öregasszony. Bart községben élt F'arkas Jánosné hetvenegy esztendős öregasszony, aki már beteges volt. Egyik szomszédasszonya fel akarta keresni, dörömbölt Farkasné ajtaján, aki azonban nem nyitott ajtót. A lá­togató bement a lakásba s Farkast Jánosnál a konyha tűzhelyére borul­va, holtan találta meg. Halálát vég­elgyengülés okozta. — A villám agyoncsapott egy em­beri. Ebed község fölött hatalmas zi­vatar vonult át. A vihar a mezőn érte Fazekas Géza ebedi lakost, aki kaszá­ját vállára vetve iparkodott a zápor elől, fedél alá. Futása közben a vil­lám belecsapott a kasza hegyébe s a szegény embert a villámcsapás meg­ölte. — A csikló s a kerékpár. Polgár Fe­renc hatvanéves farkasdi gazda ked­den délelőtt kerékpáron haladt a köz­ség egyik uccáján. Az egyik udvarból kiugrott egy csikó s pontosan fejen­­rúgta a gyanútlan gazdát. Polgár ösz­­szetört tagokkal terült el, súlyos álla­potban kórházba vitték. — Tizennégyéves fiú öngyilkossága. Naszvadon Simoncsics András 14 éves iskolásfiút valami miatt megszidták szülei. A fiú a szidás után azonnal el­távozott a szülői háztól, a szülők azon­ban semmi rosszra nem gondoltak, mert a gyermek gyakran aludt nagy­szüleinél. Másnap reggel sem találták azonban s keresésére indultak. Nagy rémületükre pénteken reggel a padlá­son felakasztva találták meg: már nem volt benne élet. Elkeseredésében ön­gyilkos lett. — Vízbefult, mert nem voit útlevele. Gábel István 25 éves farkasdi cipész­­legény olcsón s útlevél nélkül akart el­jutni pesti rokonaihoz. Gyalog indult Útnak s Ipolyságnál át akart szökni az Ipolyon. Az Ipoly éppen megáradt s a szerencsétlen cipész az örvényben lelte halálát. Halászok fogták ki holttestét s el is temették. — Motorkerékpár-baleset Bény mel­lett. Klucska Jenő dr. csatái orvos mo­torkerékpáron ment Bényről Csatám, utassal. Bény mellett a motor nekifu­tott egy kőrakásnak s felborult. Klucs­ka dr. eszméletlenül maradt a helyszí­nen, súlyos zúzott sebekkel, utitársá­­nak semmi baja nem történt. Megjelent a TÁTRA folyóirat szep­temberi száma. Meglepően rövid idő alatt nyerte meg a Tamás Mihály szer­kesztésében megjelenő TATRA az írók és az olvasók bizalmát. Ebben a szám­ban szereplő írói nevek, így egymás mellé állítva azt bizonyítják, hogy az igazi irodalmi érték jegyében mégis csak meg lehet teremteni Szlovenszkón a szellemi életnek világnézeti ellenté­tektől mentes koncentrációját. Mécs László, Berkó Sándor és Morvay Gyu­la nagyszerű verseit, Szenes Erzsi fi­nom novelláját hozza ez a szám. Ko­­dolányi János kitűnő napló-szerű írása a testvér finn nép életét mutatja úgy, ahogy az a két évszázadig tartó ki­sebbségi sorsban kialakult. Brogyányi Kálmán a párisi kiállításról, Gömöry János a lévai magyar kultúrmunkáról, Dr. Kerekes György a magyar arany és a cseh ezüst hajdani nagy hatalmá­ról, Dr. Móricz Virág a szlovenszkói emlékművek prágai kiállításáról, Sza­­latnai Rezső a magyar írók szlovák nyelven való érvényesüléséről, Sziklay László az elhunyt Rázus Mártonról, Vájtok Sándor a legújabb szlovenszkói' írógenerációról, Kató Pál Palotai Bo­ris új könyvéről cikkezik. Változatos­ság, érdekesség, színvonal: ez a há­rom a jellemzője az egyre fejlődő TATRA legújabb számának.

Next

/
Thumbnails
Contents