Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-11 / 73. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. szeptember ti. Közgyűlés a tüdőbeteggondozóban Sikertelen akció a gondozó vezetőorvosa ellen Vasárnap, szeptember 5-én délelőtt A legnagyobb igényekéi kielégílő, modern villanygépekkel felszereli ■ kozmetikai intézel ■ • azonnnl eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. — hatoltak a lakásba és mialatt a naszvadi csendőrök a tehetetlen, rokkant gazdái megbilincselték, lakásában elhelyezték a végrehajtást szenvedettet 6 gyermekével és összes ingóságaival. A jogtalansággal szemben védekező gazdái a csendőrök letartóztatták és a fogházba szállították, ahonnan 4 nap múlva kiszabadult ugyan, de hatóság elleni erőszak mialt az eljárás ellene még folyamatban van. Amikor haza került, az egy szobából és konyhából .álló lakásában saját hattagú családján kívül a kilakoltatott hattagú családot is ott találta, amely minden jogcím nélkül benne lakik és a konyhát és félszeri is használja. Állítólag az egész históriát a községi bíró inscenálta, akinek pedig tudnia kell, hogy 12 személynek egy szobába való összezsúfoiása a hygienia legelemibb szabály ednak sem felel meg. Minthogy a szerencsétlenül járt gazda sérelmeit a bírói kiküldött és a csendőrök ellen tett fegyelmi és büntető feljelentéssel kívánja orvosoltatni és meghurcoltatásáért elégtételt kért, a különös falusi jogszolgáltatásnak utójátéka a bíróság előtt fog lefolyni. Hr. G. J. Letették a vonót a komáromi cigányok, csínig nem kapnak rendes fizetési A komáromi cigányok pénteken sztrájkba állottak. Letették a vonót, nem játszanak addig, amíg rendes fizetést nem kapnak. A két helybeli nagykávéházon kívül, — ahol a legnagyobb ritkaság, lia komáromi zenészek játszanak, — mintegy GO— 70 cigány játszik esténként a különféle kiskávéházakban, kocsmákban s vidámítja ebben a szomorú világban a fáradt emberiséget. A cigányzenész rendszerint a vendég kényének-kedvének volt kiszolgáltatva s bizony, ahhoz képest, hogy milyen »pszichológiai munkál végez s mennyi nótát eljátszik, jutalmazása igen szegényes. Kifogylak a mulató gavallérok, éjjeli zene is nagyon ritka, nincs aki foglalkozzék a cigánnyal, a cigány a, nagykávéházból kiszorult s míg Magyarországon, vagy Nyugat európában rönesszánsza, nagy becsülete van a cigánynak, addig éppen Délszlovenszkón kevés. A cigányok megállapodása az egyes vendéglősökkel úgy szólt, hogy személyenként s (esténkéiül 2 koronái kapnak, a többit a tányérozás hozza össze. A keresetnek ezt a keserves módját megunták a cigányok, összeüllek, gyűlést tartottak s elhatározták, hogy amíg rendesebb esti béri. nem kapnak, nem veszik a hegedűt a kezükbe. Lépésüket bejelentették a hatóságnak s az egyes vendéglősöknek is: hatvanöt cigány nem fog muzsikálni s a komáromi kocsmák csendesek lesznek addig, amíg a kölcsönös megbeszélések eredményre nem vezetnek. A cigányok társadalma arra kéri a nagyközönséget, pártolja ökel s a lehetőséghez képest segítse jobb megélhetéshez estéink felvidámílóit, álljon a cigányok ügye mellé. — Halálos botlás. Tragikus körülmények között hall meg Balogh Józscfné nagykéri bábaasszony. Hétfőn hajnalban egy vajúdó nőhöz hívták. A falu főuccáján olyan szerencsétlenül eseti el, hogy koponyájával nekiütődött egy éles kőnek, amely bezúzta koponyáját. A szerencsétlen asszony a helyszínen meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. tartotta a tuberkulózis elleni Masaryk Liga komáromi fiókja évi rendes közgyűlését a szokottnál lényegesen nagyobb érdeklődés melleit. Ezt az érdeklődést különösen fokozta az a körülmény, hogy az egyesületbe napokkal azelőlt nagyobb számú új tag lépett egy olyan akció számbeli alátámasztására, melynek célja az volt, hogy az egyesület agilis ügyvezető alelnökének és tanácsadó vezető orvosának Kalvariszky Jenő dr.-nak helyére Rigó Dezső dr., városunkban pár hónappal ezelőtt letelepedett orvos kerülhessen. A szokatlan megmozdulással a helybeli orvosegyesület legutóbbi választmányi gyűlése is foglalkozott és egyhangúan elítélő álláspontot foglalt el a tanácsadó vezetőorvosa elleni akcióval szemben, s ezen határozatát közölte a Masaryk Liga helyi és országos központi fórumaival is. A helybeli Masaryk Liga választmánya kifejezetten és egyöntetűen az egyesületet megteremtő és kifejlesztő Kalvariszky dr. mellett foglalt állást. Annál kínosabb meglepetést keltett, hogy a fenti állásfoglalások dacára a közgyűlésre az új tagok néhányának aláírásával mégis indítvány jegyeztetett be azzal a kifejezett óhajjal, hogy a közgyűlés tegyen lépéseket az egyesület régi orvosának elmozdítására és az indítványozók által kívánt új orvos beállítása iránt. Ilyen előzmények után nyitotta meg Mezcy János dr. egészségügyi tanácsos egyesületi elnök vasárnap d. e. fél 11 órakor az egyesület közgyűléséi a Szociális Gondozó szorongásig meglelt gyűléstermében. Az előzetes formalitások után Kalvariszky dr. ügyvezető alelnök a tüdőbeleggondozónak 1936. évi működéséről szóló jelentését terjesztette elő, rámutatva azon hiányokra is, amelyek az intézmény kifejlesztése céljából még pótlásra szorulnak, mihelyt a szükséges anyagi fedezel biztosítást nyer. A jelentést a közgyűlés azzal vette tudomásul, hogy az egész választmánynak és főképen az egyesület elnökének Mezey dr.-nak és ügyvezető alelnökének fáradhatatlan munkásságukért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Az 1936. évi pénztári jelentés, zárszámadások és ellenőrök jelentése után a közgyűlés felmentvényt adott a lelépő választmánynak. Az új választmány megalakítására került ezután a sor és már ennél a pontnál éles véleményeltérések voltak, amelyek a közgyűlésen izgalmat keltettek. Az új tagok nagy része már azt sem akarta koncedálni, hogy az előző évek szokásához híven, a régi választmány által kidolgozott jelölő lista benyujtassek, hanem a saját körükből alakított jelölőbizottságra kívánta ezt a ténykedést átruházni. Az elnök végül is szavazásra boesájtotta a kérdési, ami nagy izgalmak között 33:33 szavazatarányi eredményezett. Parassin Sándor járási főnök erre abbeli véleményét nyilvánította, hogy egy jótékony célú szociális gondozó intézménynek semmi esetre sem válhalík javára, ha tagjai két egymással szemben álló táborra oszlanak. Javasolja tehát, hogy paritásos alapon összeállított jelölő bizottság állítsa össze az új választmány névsorát, amit a közgyűlés egyhangúan magáévá is tesz. Az új választmány végül is ezen jelölő' bizottság javaslatára egyhangúan az alábbiakban nyer megalakítást: Mezey János dr., Kalvariszky' Jenő' dr.,. Kunovjanek Ferenc, Bélák- Mihály, ifJ. Nagy János, Barlos Frigyes, Lipscfter Mór dr., Siudler Jaroslav,. Várad! Aladár dr. A választmány kooptálandó tagjai: Parassin Sándor; Nagy Jenő, Hajicsek Emil dr., Singer Dezső dr., Markovics Ede, Göndör Ábris dr., Fleischer Jenő dr., Kudelka József, Raab Mihály dr. Ellenőrök: Fülöp Zsigmond, Kovách Tihamér. Bélák Mihály terjesztette azután elő a maga és társai: nevében beszámolónk elején ismerteteti indítványát, melynek tartalmúival és annak megindokolásával legélesebben szembe helyezkedve szólaltak fel a gondozó régi, tekintélyes, tagjai, akik rámutattak arra, hogy a jelenlegi vezetőorvos, Kalvariszky dr. a megteremtője a városban folyó egész szociálisegészségügyi gondozásnak, akinek működésében még a javaslat meglevőinek sem sikerüli semmi kifogásolhatót találni. Ha az új tagokban olyan dicséretes módon ébredt fel az egyesüld iránti érdeklődés, úgy segílsének újabb anyagi forrásokat szerezni, de ne bontsák meg ennek az egyesületnek békéjét, amely a köztársaság első elnökének nevét viseli, a demokratikus elvvel semmiképen öszsze nem egyeztethető akciókkal. A széles körben lefolytatott vita, melynek keretében az orvosi etika sem maradt megemlítetlenül, Fried Jenő, Báska dr., Lipscher Mór dr., Siudler Jaroslav, dr. Selmeczy Istvánnc, Zsombor Kornél, Telkes Mihály cs. mások részvételével folyt le a közgyűlés résztvevőinek nagy türelme és érdeklődése közben. Az indítvány benyújtói azonban még az elnöknek Sindler Jaroslav objektív felszólalásához fűződő közvetítő javaslata ellenére is szavazást kívántak, mire az elnök az indítványt fél 3 órakor szavazás alá bocsájlolla. A közgyűlés Bélák és lársai indítványát 2!) szavazattal 24 ellenében elvetette. Az elnök azon közvetítő indítványát, hogy az orvosi szolgálatnak jelenlegi állapotában való megtartása mellett gondoskodás történjék az egyesület anyagi megerősítéséről és majd az ilyen módon terjeszkedésre alkalmas egyesület kérje a másik orvosnak beállítását is, az első indítvány elvetői számszerűit 28-an elfogadták, a többiek tartózkodtak a szavazástól. Néhány kisebb jelentőségű indítvány elfogadása után a közgyűlés röviddel 3 óra előtt ért véget. A mindvégig izgalmas .gyűlést Mezey dr. elnök kifogástalan objektivitással és pártatlansággal vezette le. Sajnálattal kell mindenesetre megállapítanunk, hogy még egy kifejezetten humánus intézmény sem tud mentesülni békét megbontó, forradalmi jelszavaktól, pedig éppen ez az átér, ahol a város egész lakosságának nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. kellene a legszorosabban együtt működnie, minden egyéb kérdés, de főleg személyes kérdések teljes kikap- i csolásával. A város magyar közönsége \ megdöbbenéssel értesült a nem mint; den sovinizmustól mentes akcióról, amely alkalmas lehet arra, hogy a i Komáromban élő magyarság és csehszlovák. kisebbség között kiélezze a helyzetet, amire pedig egy ál Lalában, sommi szükség nincsen. Eimek a városnak. békességre van szüksége és helytelenül cselekszik az, aki akár soviniszta, akár politikai vagy esetleg felekezeti okokból minden felelősségérzet nélkül a béke megbontására vállalkozik. Párizsi levelek írja: Doma Ervint A Caíé d’ Angleterre nevű ismeretlen kis. bar-ban sörözünk majdnem mindem nap. De a bar szónál ne gondoljon senki semmi rosszat. Itt Párizsban minden kedves kis vendéglő, söröző vagy borozó a bar nevet viseli, szolidan és ildomosán. Az uccai részen font széliek és kis piros asztalok vannak szép- sorjában, belül elegáns márványasztalok mellett üt fél,Párizs, bennszülöttje. (Párizsban, mindén harmadik ház földszintjén; van egy-ogy ilyen zsúfoll bár, a belvárosban majdnem minden házban is.) Ha a párizsi irodába siet, ha onnan jön, vagy az üzletből, ha kifáradt tárgyalásai1 közben, ide szalad be egy pohár sörre, vagy bordói vörösborra. Innen látni a világváros nagy forgalmát, zsibongó életét. Mi is innen szemlélődünk. Látni itt minden fajta embert, fehéret, feketét és sárgát is. Egy-egy indiai maharadzsa nem is nagyon megy itt Párizsban unikum-számba, mert hiszen elég gyakran látogatnak el ide, amit talán a mostani japán-kínai háború magyaráz meg. * Engedje meg most nekem a komáromi és így közvetve a középeurópai hölgytársadalom is, hogy legmélyebb elismerésem zászlaját meghajtsam elölte. Párizsban jöttem rá többedgammal arra, hogy olyan szép és elegáns nőket, mint Középeurópáhan és főleg Budapesten, itt Párizsban nem igen lehel látni. Még a komáromi lányok is felvehetik a versenyt a párizsiakkal az elegancia terén. A párizsi dáma inkább feltűnően öltözködik mint természetes-bájosán és őszinte-szépen. Csinosság szempontjából is errefelé nálunk sokkal nagyobbak az esélyek. Egy sokai megénekelt párizsi midinett lakkkörmös ujjaival, kiszaggatott szemöldökeivel, a szivárvány összes színeire festett hajával, mély dekoltázssal és sokszor kellemetlenül ható arcfestésével inkább hivalkodó és feltűnő, mint bájos és szép. A sokat leszólt középeurópai divat, amely eredetileg Párizsból jön, de ill nálunk kecsesebb és inegkapóan átformálódik, jobban hat, kellemesebb és a férfiakban is jobb benyomást kelt, mint a valódi párizsi, az őrültség határai felé hajszolt divat. Igaz, hogy ezen a téren is érvényes a régi közmondás, hogy a gusztusról nem lehet vitatkozni! * Párizsban majdnem csak az idegenek tartózkodnak. A jó párizsiak, akik viszont nem nagyon törődnek az idegennel (csak addig, amíg a pénzét ottnem hagyta), ilyenkor menekülnek a forró falak közül. Az idegen joggal kérdezheti, hogy micsoda vándorlás. A pannonhalmi találkozó A figyelmes újságolvasó bizonnyal örömmel olvasta a hírt a nevezetes pannonhalmi találkozóról. Református lelkészek, a főgondnokkal együtt, felkeresték a magyarországi katolikusok egyik legerősebb bástyáját, a kilencszázéves pannonhalmi bencés apátságot, hogy reformátusok s katolikusok keresztényi széliemben kezet fogjanak s mini egyenrangú magyarok, egymás megbecsülését segítsék elő. Aki ismeri Pannonhalma vendégszerelő falait, aki tanúja volt egyszer is annak az elfogulatlanságnak s megbecsülésnek, amely minden vallási! magyart ott fogad, aki egy óráig is lélekzelte a muH finom illatát, az természetesnek veszi, hogy ez a nevezetes találkozó éppen Pannonhalmán folyt. le, — abban a reményben, 'hogy ez á találkozó nem múlik el nyomtalanul s a két felekezet közötti nagy s szent megértésre vezel. Nem egyszerű gesztus ez, sől több a finom szimbólumnál is: ez már cselekedet, mélyérldmű s jövendő hatásában gazdag cselekedet, mindnyájunk hő óhajtása, akik csak magyaroknak valljuk magunkat. Az óhajtás így szól: vajba a két nagy keresztény felekezel, a katolikus és a református megértené egymást Krisztus szellemében s hinítása szerint s valóban ne azl keresse, ami elválaszt, hanem ami összetart s összekapcsol. Akkor, amikor a világ sok országában visszatérünk a katakombákhoz s a jó-keresztények lassankinl földalatti inenhelyeken mernek csak Istenhez fohászkodni: fölösleges és botor fényűzés volna a fclckezclck közötti harcot kiélezni, amikor legfeljebb dogma s magyarázat választ el egymástól, de sohasem a lényeg: az evangéliumi tanítás. A pannon halmi találkozón bizonnyal ott volt Krisztus is s beleegyező mosollyal nézte híveit. Isten feketeruhás szolgáit, amikor az ő nevében szeretet-jobbot nyújtottak egymásnak. Remélnünk kell, hogy a kezek nem válnak szét, hanem szorosan öszszekulcsolódnak s az egymás iránti Szeretet szava nem foszlik el üres hangokká s a (Türelem rózsái megteremnek.
