Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-12 / 47. szám
I Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza öivennyolcadik évfolyam 47. szám Szombat. 1937 június 12. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Megkezdődött a főtárgyalás Tnchacsevszki tábornagy és társai árulási ügyében. Forradalmi hangulat Moszkvában. ták a •— június 11. Egészen a legutóbbi időkig tagadszovjethatóságok Tuchacsevszki tábornagy, volt hadügyi népbiztos és társainak letartóztatását, most váratlanul Moszkvában hivatalos jelentést adtak ki, hogy megkezdődött a főtárgyalás a moszkvai hadbíróság előtt a letartóztatott magas rangú katonai személyek hazaárulása ügyében. A vádlottak padján nyolcán ülnek: Tnchacsevszki tábornagy, volt h. hadügyi népbiztos, Jakir tábornok, a leningrádi katonai kerület volt parancsnoka, Uborovics tábornok, a minszki katonai kerület volt parancsnoka, továbbá Kork, Ejdenem, Feldmann, Primakov és Patna tábornokok, akiket a belügyi népbiztosság detektívjei tartóztattak le különböző időpontokban. A legfelsőbb törvényszék katonai ügyésze a következő bűncselekményekkel vádolja őket: a katonai kötelesség megszegése, a szolgálati eskü megsértése, hazaárulás, a Szovjetunió népének elárulása, a vörös hadsereggel szemben elkövetett árulás stb. Az ügyész vádirata megállapítja, hogy a vádlottak és az időközben öngyilkossá lett Gamarnik tábornok, a vörös hadsereg volt politikai főbiztosa áliamelicnes kapcsolatokat tartottak fenn egy külföldi állam katonai köreivel. Ez a külföldi állam állandóan ellenséges magatartást tanúsít a Szovjetunióval szemben. A vádlottak a szóbanforgó állam katonai kémszervezetének szolgálatában állottak és rendszeresen kémkedtek az illető állam javára, még pedig úgy, hogy bizalmas jelentéseket küldtek a vörös hadseregben uralkodó állapotokról. Káros tevékenységüknek az volt a célja, hogy gyengítsék a vöröshadsereg harci erejét és lehetővé tegyék, hogy ellenséges támadás esetén a szovjethaderő vereséget szenvedjen. A végső cél a szovjelrendszer megbuktatása és a nagytőkések, valamint a nagybirtokosok hatalmának visszaállítása volt. A vádirat azzal a megállapítással végződik, hogy valamennyi vádlott teljes terjedelmében beismerte a terhére rótt vádakat. A Tuchacsevszki tábornagy és tár-Szerkeszlőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton sainak perében megkezdett tárgyalás Moszkvában óriási szenzációt és valóságos forradalmi hangulatot keltett, úgy, hogy Moszkva helyőrségét meg kellett erősíteni. A főtárgyalás folyik, a főtörvényszék épületét nem lehet megközelíteni, mert szigorú katonai kordonnal zárták el az efész környéket. A tárgyalást Ulrich, a legfelső bíróság katonai törvényszékének elnöke vezeti, tagjai a hadügyi helyettes népbiztos Alknis, Saposnikov tábornok vezérkari főnök, Budenny és Blücher tábornagyok. A főtárgyalás előreláthatóan több napon át fog tartani s kétségtelen, hogy újabb halálos ítéletekkel fog végződni. Hét helyett öt választókerületet állítanak föl Szlovenszkőn A nagyszombati, besztercebányai, lipfószentmiklósi és eperjesi kerületet megszüntetik s Pozsony és Zólyom székhellyel uj választókerület lesz Komárom, június 11, Hogy a képviselőválasztások és szenátorválasztások megejtésére felállított választókerületek sok panaszra adtak, okot, azt mindenki igen jól tudja. Nem kell másra, csak arra az aránytalanságra rámutatni, ami a csehországi és szlovenszkói kerületek választási számai között jelentkezett s ami 12000— 15000-nyi különbséget mutatott minden választásnál. A magyar ellenzéki pártok minden alkalommal tiltakoztak a szembetűnő aránytalanság folytán előállt igazságtalanság ellen, amely épen azokban a kerületekben jutott kifejezésre, amelyekben a magyarság nagy tömbben él. A kormány végre elérkezettnek vélte az időt arra, hogy a választókerületek dolgában változás álljon elő és a képviselöházhoz beterjesztene a szlovenszkói és kárpátaljai választókerületek új beosztásáról szóló törvény javaslatot. A javaslat legfőbb intézkedése, hogy a szlovenszkói eddigi hét választókerületből öt új választókerületet létesít. A javaslatban az a fő elv kezd érvényesülni, hogy egy járás területe ezentúl mindig egészben ugyanahhoz a választókerülethez fog tartozni. Eddig Szlovenszkón a következő választókerületek voltak: XV. Nagyszombat, XVI. Érsekújvár, XVII. Turócszentmárton. XVIII. Besztercebánya, XIX. Liptószentmiklós, XX. Kassa és XXI. Eperjes székhellyel. A javaslat szerint megszüntetik a nagyszombati, besztercebányai, liptószentmiklósi és eperjesi kerületeket és ezeknek elosztásával a következő öt új választókerület alakul: XV. Pozsony (új), XVI. Turócszentmárton, XVII. Érsekújvár, XV///. Zólyom (új) és XIX. Kassa. Az új kerületek a következő járásokból állanak: Pozsonyi választókerület: Pozsony városa, Pozsony-vidéki járás, Trencsénbán, Galgóc, Malacka, Vágújhely, Modor, Miava, Pőstyén, Privigye, Szenioe, Szakolca, Tapoicsáby, Trencsén, Nagyszombat. A választókerület 15 képviselőt választ. Turócszentmártoni választókerület: Vágbeszterce, Nagybicose, Csaca, Illává, Alsókubin, Turócszentmárton, Kisucaujhely, Liptószentmiklós, Náimesztó, Puhó, Rózsahegy, Trsztená, Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Kö. - Egyesszám ára 1 Ké. A becsületes állampolgár "Komárom, június 11. Az államokat polgáraik tartják fenn. Azok a polgárok, akik valamely országnak fiai s akik nemcsak azzal bizonyítják be polgári mivoltukat, hogy abban az országban, amelyben életlehetőségüket megtalálták, állandóan tartózkodnak, hanem ennél mélyebb erkölcsi motívumok szabják meg náluk azt a szorosabb kapcsolatot, amellyel évszázadok alatl elválaszthatatlanul odagyökeresednek ahhoz a földhöz, amely az ő államuk területét képezi. Születési vagy letelepedési kapcsolatok ezek, amelyek végzetszerűen határozzák meg valamely polgárnak viszonyát ahhoz az államhoz, amelyhez tartozik s amelynek fentartásához természetes javaival, gazdasági helyzetéhez mért közteherviselésével, életével és vérével járul hozzá. Általában véve, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, hasznos és becsületes állampolgára a hazának. Szüllő Géza dr., a magyarság egyik vezére a napokban beszédet mondott a külügyi bizottságban és ott az egyesült magyar pártok álláspontját megragadó módon fejtette ki a köztársaság külpolitikáját illetően, egyben pedig tiltakozóit az itteni magyar nemzeti kisebbség amalganizálása ellen s kinyilatkoztatta, hogy a magyarság Csehszlovákiában becsületes állampolgár akar lenni és semmi más gondolat nem foglalkoztatja, mint az, hogy vele szemben olyan kisebbségi politikát folytasson a kormány, amely az ő becsületes állampolgárságát biztosítja. A becsületes állampolgárról szólt Szüllő Géza és ezzel megerősíteni kívánta azt, hogy a magyarság méltó a becsületes állampolgár címre, amit a jövőben is meg akar tartani. Másrészt ez a kijelentés cáfolat volt arra a szélsőséges sovinizmusból és nacionalizmusból származó alaptalan ráfogásra, amellyel a magyar kisebbséget szokták lelkiismeretlenül megvádolni, hogy másfelé orientálódik. Sajnos, ennek a vádnak maguk a nacionalista csehszlovák pártok is hitelt adnak és nemcsak parlamenti felszólalásokban, hanem sajtójukban állandóan úgy beszélnek a magyarságról, mint amelyet nem lehet az állam igazi polgárainak tartani. Ebből a felfogásból származnak azok az elnevezések, amelyek megkülönböztetik a cseheket és szlovákokat s egyes nemzeteket elsőrangú államfentarlóknak. más nemzetek fiait pedig másodrendű polgároknak minősítenek. Úgy beszélnek és írnak ezek a soviniszta pártok ezekről a megkülönböztetésekről, mint valami természetes dologról s minden habozás nélkül degradálják le a más nemzetiségeket, amelyeket egyszerűen nem tartanak államfentartó elemeknek. Hogy ez a nem államfentartó elem törvényes kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, hogy sokszor a helytelen kulcs szerint reámért közterheket rendesen megfizeti, hogy a katonáskodással lerója véradóját is az állam iránt s hogy ebben a tekintetben is rátermettségéről, ügyességéről, megbízhatóságáról és tudásáról állandóan a legszebb tanúságot szolgáltatja, avádaskodók nem beszélnek, ellenben minden olyan kérdésben, amelyben a nemzeti kisebbség jogainak érvényesüléséről van szó, azonnal készen állanak a legjobb szándék elgáncsolására sokszor még olyan esetekben is, amikor maga a kormány kezdeményez valamely kisebbség javára. A másodrendűség igazságtalan helyzetét különösen érzi a magyar kisebbség, amely tizennyolc év alatt eléggé bebizonyította azt, hogy politikai érettségénél fogva, de megnyílt, becsületes viselkedésénél fogva* méltatlan a nacionalista politika által hangoztatott nemzeti lefokozásra s mélyen sérti az az elbánás, amelyben a kormány részesíti. Azzal, hogy a békeszerződésekben és az alkotmányalaptörvényben biztosított jogait követeli, parlamenti és közéleti képviseleteiben ezek hiánya miatt a kormány működését jogos bírálatban részesíti, hogy nemzeti öntudatának megőrzésére törekszik, távolról sem szolgált rá az itteni magyarság arra, hogy másodrendű nemzetiségnek tartsák. Bírálatával és törvényen alapuló követeléseinek ismétlésével igenis hozzájárul ahhoz a munkához, amelyet az állampolgári kötelesség teljesítés fogalma meghatároz, már pedig az, aki ezt a kötelességét teljesíti, az egyenlő jogú polgára az államnak mindazon polgárokkal egyetemben, akiket valamely államban, közelebbről Csehszlovákiában ez az elnevezés megillet. Természetesen magának a kormánynak kell arra törekednie, hogy a magyarsággal szemben elfoglalt magatartása olyan legyen, hogy az a magyar kisebbséget egyenlő rangra emelje az úgynevezett államalkotókkal. Megértés, jogaink elismerése és a vállalt kötelezettségek teljesítése s minden, a törvényben biztosított követeléseink maradéktalan kiszolgáltatása szükséges ahhoz, hogy megszűnjenek a panaszok, closzoljanak a kétségek és megteremtődjék a feltétlen bizalom a kormány és a magyarság között. A magyar nemzeti kisebbség ebben az államban becsületes állampolgár akar maradni, de nemzeti öntudatát teljes erejével igyekszik megvédeni és megtartani, ami természetes joga. A kormányon áll elsősorban, hogy a magyar kisebbséget abbeli elhatározásában senki el ne gáncsolja.
