Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-29 / 43. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. .május 29. 597 Adler mérnök Bratislava, Polbvnicky rád 14. Telefon: 26-01. ÚJ és használt írógépek nagy választékban! Saját irógépjavító műhely engedett. Mivel a tanácskozásokon Olaszország és Japán nem vett részt, nem marad más hátra, minthogy e vélemény indokolását Németország képviselőjével folytatott beszélgetésekben kell keresnünk, aki, mint ismeretes, nem a német külügyminiszter, hanem katona, Blomberg marsai volt. Hogy ő mivel járult hozzá a nemzetközi feszültség fölengedéséhez, az eddig ismeretlen. A berlini politikára való befolyása nem kétséges és éppen ezért tulajdonítottak nagy függetlensége iránt. Bécs ezen kívül biztosítani kívánja a dunai államokkal való gazdasági együttműködést s ezt követőn talán a kulturális együttműködést is, nemkülönben a messzeliató kisebbségi védelmet. A nemzetközi helyzet egészben véve, írja a bécsi Reichspost, még ha nem is oly fenyegető, amilyennek látszik a fokozott feszültség és fokozott fegyverkezés mellett, a Duna völgyében levő kisebb államoknak mégis csak megmutatja az egymásra való támaszkodás hasznosságát és előnyeit, ha két nagy dologban egyek tudnak lenni: a béke védelmezésében s a blokkok és nagyhatalmak küzdelmétől való távoltartásban s ha őszintén törekszenek saját katonai és gazdasági függetlenségük védelmére. A helyzet harmadik hivatalos mutatója a budapesti találkozón elhangzott pohárköszöntők. Az Olasz-, Magyarország és Ausztria között kötött s állítólag más államoknak is nyitva álló római jegyzőkönyvre támaszkodtak. Az olasz király pohárköszöntőjében ezen kívül azt mondta, hogy Magyarország érzi, hogy a fasiszta és császári Olaszországban úgy Európában, mint a világban oly barátja van, melyre bátran s nyugodtan támaszkodhatik. Beszédének e részét a bécsi Reichspost nem közölte, a többi bécsi lap igen. Az államfők budapesti és római látogatása is azt mutatja, hogy megvan a szorosabb szövetségre való törekvés, mig Ausztria — ami az államfői látogatásokat illeti — nyilván más csoportba tartozik, noha a berlini és bécsi látogatásra még nem került sor. Ebből és sok mindenből látható tehát az egy táborbeliek viszonyainak bonyolultsága is, annál inkább az Európa két nagy tábora között levő viszonyok komplikáltsága. Nyelvi kisebbségi jogaink II. A nyelvi kisebbségek msghalározása Gyula jelentőséget szereplésének. Az angol lapok találgatásai 25 éves Locarnóról beszélnek s hogy ezt a békepaktumok egész sora követné, melyek célja volna Európa pacifikálása. Nem kell, hogy ezzel ellenkezzék a másik hivatalos jelentés, Páris és Moszkva képviselőinek tárgyalásairól. E jelentés teljesen megerősíti a paktumok politikáján való kitartást Franciaország és Szovjetoroszország kölcsönös segélynyújtása alapján. Ez visszautasítása annak a régi német követelésnek, hogy azt a szerződést, mely okol szolgáltatott Locarnó felmondására, valamiképpen sterilizálják. Vagyis a szerződés érvényben marad s azt nem építik ki a vezérkarok megegyezéseivel s ebben Németország kedvében járnak. Ugyanígy jár Berlin Bécs kedvében, melynek külügyminisztere ragaszkodik a Német- és Olaszországgal kötött szerződések érvényességéhez s nem kívánja London és Páris védelmét, amíg e szerződéseket nem sérti meg London és Páris. Hogy ez ne történhessék meg, Ausztria ismételten biztosította magának London és Páris érdeklődését Ausztria teljes Laci leszerel Irta: Veres Vilmos. — Meggyön a Laci! — mondta az öreg a szemüvege mögül, ahogy a levélolvasás közepére ért, — mert írja, hogy legkésőbb szombaton odahaza leszünk... Az asszony csak motyogott valamit örömében, amolyan »hálisten«-félét, •oszt szétmorzsolta a szeméből előtörő könnyeket, ócska veleegyült megvénült kötényével. Mert nagy szó az, ha a Laci meggyön! Majdnem két álló esztendeje már, hogy katonáskodik ott messze Csehországban, Pardubitzban. Októberben lesz kétesztendeje, hogy elment és azóta csak kétszer volt itthon vagy kilenc napot. Többet nem. Hiába. Ilyen a katonaélet! Most aztán meggyön a gyerek ... Az öreg Maczák tovább böngészte a levelet. Nehezen ment az olvasás, mivel ő is már a hatvan körül járt. A szeme elfárad a petróleumlámpa gyönge fényénél. Az asszony áhítatosan hallgatva várja ,hogy tovább mit mond a Laci. Magaelőtt látja a pirosnadrágban, sarkantyús csizmában, mert huszár a gyerek. Úgy volt, hogy nagysokára, későn született ez a gyerek, amikor már lemondtak róla, hogy még születhessen. ö a harminchatot, az ura a negyvenet taposta már, akkor, amint A nyelvi kisebbségekről a st. germaini békeszerződés rendelkezik. Ezen alapszik a nyelvtörvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendelet is. Ezek szerint a kisebbségi nyelv megállapítása a járásbírósági területek szerint történik. Ha a köztársaság területén legalább egy olyan járásbíróság van, melynek területén a legutóbbi népszámlálás hivatalosan közzétett adatai szerint legalább 20 o/o-ban az államnyelvtől eltérő, ugyanazon nyelvhez tartozó kisebbség lakik, az a nyelvtörvény értelmében vett kisebbségi nyelvnek tekintetik és az e nyelvhez tartozó egyéneket megilletik az összes kivételes rendelkezések. Minket ezúttal csak a magyar nyelv jogai érdekelnek, tehát csak erről beszélünk. Kétségtelen, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a köztársaság területén több olyan járás-Ez azonban nem azt jelenti, mintha a magyar nyelvet csak azok a magyar nyelvűek használhatnák a fenti járások területén működő hatóságok előtt, akik egyben ugyanannak a járásnak, vagy más kisebbségi jogú járásnak a területén laknak, mert ezen járásbíróságok területén és evvel kapcsolamondták, vénségükre látogatta meg őket a gólya. De meglátogatta és hozzá gyereket hozott! — Nemértem ki magam — mondta az öreg megint, levéve szeméről a szemüveget és a lajbi csücskével tisztogatni kezdte. — Mit nem ért? — türelmetlenkedett az asszony. — Ezt a gyereket... — Má mér nem érti? — Mert azt írja: meggyüvünk... — Perszehogy nieggyünnck! — vágta rá az asszony. — Hunne gyűrűiének, hiszen nem maga van... — Hát? — Többen is vannak, akik leszerelnek, — magyarázta tovább az aszszony, — iszen nemcsak a mi Lacink katonáskodik, hanem mások is. A Verő gyerek is katona, meg a Goda Józsi is, hát azok is leszerelnek. — Azok nem a Lacival vannak, — vélekedett Maczák. — Hát nem, azt tudom, de van vele más, azt írhatta, bog}’ megyünk, — mondta és kedve lett volna mindjárt valami kalácsfélét készíteni. Maczák azonban nem érte be sehogy ezzel a magyarázattal. Ő is volt katona, négy évig viselte a szürkét,; így van némi jártassága a katona regulákban, meg a fogásokban. Az utóbbi hónapokban mindgyakrabban gyüttek a levelek a Laci gyerektől, amikben egyszer-másszor amolyan eldugott pénz-kérdésféle is volt. bírósági terület van, amelynek lakói legalább 20o/o-ban magyar anyanyelvűek. A magyar nyelv tehát a kisebbségi nyelvek közé tartozik és így a magyar nyelvet megilletik mindazok a jogok és kiváltságok, amelyeket a nyelvtörvény és nyelvrendelet a nyelvi kisebbségek részére megállapít. A legutóbbi népszámlálás szerint a losonci, kékkői, dunaszerdahelyi, galántai, somorjai, komáromi, ipolysági, lévai, párkányi, ógyallai, zsclizi, érsekujvári, vágsellyei, királyhelmeci, moldavai, szecsei, szobránci, nagykaposi, rozsnyói, tornalyai, feledi, beregszászi, nagyszöllősi és munkácsi járásbíróságok területén van a magyar nyelvnek 20,0/o-ot meghaladó arányszáma, ezen járásbíróságok területén tehát a magyar nyelvet megilletik a nyelvi kisebbségi jogok, amelyeket később részletesen ismertetünk. tosan a felebbezési hatóságok előtt is minden magyar anyanyelvű egyén élhet e jogával, bárhol is lakik a köztársaság területén. Tehát ha például egy Brünnben, vagy Árvaváralján lakó magyar anyanyelvű egyén a komáromi járásbíróság, vagy az ógyallai járási főnökség, illetve a somor-Vagyis nem írta meg, hogy ennyit vagy annyit küldjenek, hanem csak hogy: »igen nagyon elkellene, mert nagy bajban vagyok« ... Hát az anyja az mindjárt is előteremtette, ha nem többet, hát húszharminc koronát. — Hagy legyen szegénynek, ki tugygya, milyen nagy bajija lehet, — mondta sopánkodva és egy öt-hat kilós csomaggal indította útnak a pénzt, nehogy éhezzen, vagy szükséget lásson. Az ura nem sajnálta, de mégis szóvátette akárhányszor. — Ez a gyerek valamiben sántikál! — hajtogatta, — mert olyan furcsán írja azokat a leveleket... — Miben sántikálna? — védte az asszony. — Magának hányszor költött pénz, meg csomag? — Az más, akkor háború volt! De máma nincsen háború! — Az egyremegy. Háború vagy néni háború, de katona, az mindig csak katona marad békében is, nem csak háborúban... — De így békébe nem elég neki a zsold! — mondta Maczák meggyőződéssel. — Én is tudok tán valamit... — Valahogy kibírjuk má aggyig. Oszt maga se vót, mondom, egy szávai se külömb. Akkor, ha kibírtuk, most is kibírjuk má... Ennjdben maradt. Nem feszegették többet a dolgot. Előtte való nap Maczákné nekiállt dagasztani, fűteni. KaIII. Kikel illet meg a nyelvi kisebbségi jog ? A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villanygépekkel felszereli ■ kozmetikai intézel n azonnal bérbeadó vagy pedig eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. jai adóhivatal előtt jár el, tárgyal, vagy írásban előterjeszt valamit, kisebbségi magyar anyanyelvét használhatja, ügyében magyar nyelvű elintézést, határozatot, vagy ítéletet igényelhet, holott a brünni, vagy árvaváraljai hatóságok előtti eljárásban, ezt nem leheli. Nem szükséges tehát, hogy a fél abban a járásban lakjék, amelyben a magyar nyelvnek kisebbségi joga van, mert a nyelvhasználati jog csupán a járáshoz és az anyanyelvhez igazodik, a fél lakhelye tehát közömbös. Sőt még az is vitás a legfelsőbb bíróságok között, hogy megilleti-e a nyelvi kisebbségi jog gyakorlása a külföldön lakó magyarnyelvű egyént az itteni magyar minősítésű járások területén, v^gy sem. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíróságnak több határozata van, melyek elismerik a külföldiek nyelvi jogait. Evvel szemben a brünni legfelső (polgári) bíróság nem ismeri el, hanem külfölditől minden esetben az államnyelv használatát követeli meg. Minthogy alegf. közigazgatási bíróság állásfoglalása az alsóbb hatóságokra nézve általánosságban nem kötelező, így a gyakorlatban a legf. (polgári) bíróság álláspontja érvényesült, vagyis külföldiek az állandó gyakorlat szerint egyáltalán nem használhatják a kisebbségi magyar nyelvet a köztársaság hatóságai előtt. Szabályként állapítható meg tehát, hogy a nyelvi kisebbségi jog mindazokat megilleti, akik magyar anyanyelvűek és a köztársaság területén laknak. Megilleti pedig nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket (kereskedelmi társaságok, csődtömeg, hagyaték slb.) az ezekhez hasonló önálló jogalanyokat (egyesületek, testületek, társulatok, úrbéres közönség slb.), önkormányzati hivatalokat (községi elöljáróság, városi hivatalok stb.), képviselőtestületeket, egyházi hivatalokat és egyéb testületeket is, ha azok magyar nyelven vannak bevezetve a nyilvános lajstromba (cégjegyzék, telekkönyv), vagy ha akár az alapszabályaikban* lácsot sütött. A lúd is a lábasba került. Aznap a délutáni vonatról várták a Lacit. —• Hagy mennyen el a Jankó elejibe — mondta Maczákné déltájt az urának. Jankó valahonnan Lédecről való volt. Még akkor fogadták fel, mikor Laci bevonult katonának. Azóta itt szolgált Maczákéknál. Mivel volt egy pár hold föld, meg marha is. Maguk nem bírták volna már a dolgot. — Nembánom, lehet, — állt rá Maczák. — Osztán a Julinak nem kölíeno szóni? — kérdezte Maczákné. — Mellik Julinak? — kérdezte Maczák nagyot bámulva. — A Hamar Julinak... Maczák elnevette magát. — Köll annak a fene, de nem Hamar Juli! Vagy azt hiszed, hogy egy esztendejénél több, hogy nem írt annak a lyánkának, hogy még most is kiváncsi rája? ValamiL dünnyögött Maczákné, hogy tán igaz a, de mégis furcsállotta, hogy csak a Jankó megy eleibe. Mikor rukkolt, hát akkor legalább a Hamar Juli is elkísérte a vasúthoz. De hát most már mindegy. Mert igazis. Több mint esztendeje, hogy nem írt neki, se haza a Juliról. Megnyugodott hát, hogy ha már így van, legyen így... Hűvös keleti szél kergette a felhő-
