Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-29 / 43. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. .május 29. 597 Adler mérnök Bratislava, Polbvnicky rád 14. Telefon: 26-01. ÚJ és használt írógépek nagy választékban! Saját irógépjavító műhely engedett. Mivel a tanácskozásokon Olaszország és Japán nem vett részt, nem marad más hátra, minthogy e vélemény indokolását Németország képviselőjével folytatott beszélgeté­sekben kell keresnünk, aki, mint is­meretes, nem a német külügyminisz­ter, hanem katona, Blomberg marsai volt. Hogy ő mivel járult hozzá a nemzetközi feszültség fölengedéséhez, az eddig ismeretlen. A berlini poli­tikára való befolyása nem kétséges és éppen ezért tulajdonítottak nagy függetlensége iránt. Bécs ezen kívül biztosítani kívánja a dunai államok­kal való gazdasági együttműködést s ezt követőn talán a kulturális együtt­működést is, nemkülönben a messze­­liató kisebbségi védelmet. A nemzet­közi helyzet egészben véve, írja a bécsi Reichspost, még ha nem is oly fenyegető, amilyennek látszik a foko­zott feszültség és fokozott fegyverke­zés mellett, a Duna völgyében levő kisebb államoknak mégis csak meg­mutatja az egymásra való támaszko­dás hasznosságát és előnyeit, ha két nagy dologban egyek tudnak lenni: a béke védelmezésében s a blokkok és nagyhatalmak küzdelmétől való tá­voltartásban s ha őszintén töreksze­nek saját katonai és gazdasági függet­lenségük védelmére. A helyzet har­madik hivatalos mutatója a budapesti találkozón elhangzott pohárköszön­tők. Az Olasz-, Magyarország és Ausztria között kötött s állítólag más államoknak is nyitva álló római jegy­zőkönyvre támaszkodtak. Az olasz ki­rály pohárköszöntőjében ezen kívül azt mondta, hogy Magyarország érzi, hogy a fasiszta és császári Olaszor­szágban úgy Európában, mint a vi­lágban oly barátja van, melyre bát­ran s nyugodtan támaszkodhatik. Be­szédének e részét a bécsi Reichspost nem közölte, a többi bécsi lap igen. Az államfők budapesti és római láto­gatása is azt mutatja, hogy megvan a szorosabb szövetségre való törek­vés, mig Ausztria — ami az államfői látogatásokat illeti — nyilván más csoportba tartozik, noha a berlini és bécsi látogatásra még nem került sor. Ebből és sok mindenből látható tehát az egy táborbeliek viszonyainak bo­nyolultsága is, annál inkább az Euró­pa két nagy tábora között levő viszo­nyok komplikáltsága. Nyelvi kisebbségi jogaink II. A nyelvi kisebbségek msghalározása Gyula jelentőséget szereplésének. Az angol lapok találgatásai 25 éves Locarnóról beszélnek s hogy ezt a békepaktumok egész sora követné, melyek célja vol­na Európa pacifikálása. Nem kell, hogy ezzel ellenkezzék a másik hi­vatalos jelentés, Páris és Moszkva képviselőinek tárgyalásairól. E jelen­tés teljesen megerősíti a paktumok politikáján való kitartást Franciaor­szág és Szovjetoroszország kölcsönös segélynyújtása alapján. Ez visszauta­sítása annak a régi német követelés­nek, hogy azt a szerződést, mely okol szolgáltatott Locarnó felmondására, valamiképpen sterilizálják. Vagyis a szerződés érvényben marad s azt nem építik ki a vezérkarok megegyezései­vel s ebben Németország kedvében járnak. Ugyanígy jár Berlin Bécs ked­vében, melynek külügyminisztere ra­gaszkodik a Német- és Olaszország­gal kötött szerződések érvényességé­hez s nem kívánja London és Páris védelmét, amíg e szerződéseket nem sérti meg London és Páris. Hogy ez ne történhessék meg, Ausztria ismé­telten biztosította magának London és Páris érdeklődését Ausztria teljes Laci leszerel Irta: Veres Vilmos. — Meggyön a Laci! — mondta az öreg a szemüvege mögül, ahogy a levélolvasás közepére ért, — mert írja, hogy legkésőbb szombaton odahaza leszünk... Az asszony csak motyogott valamit örömében, amolyan »hálisten«-félét, •oszt szétmorzsolta a szeméből előtö­rő könnyeket, ócska veleegyült meg­vénült kötényével. Mert nagy szó az, ha a Laci meg­gyön! Majdnem két álló esztendeje már, hogy katonáskodik ott messze Csehországban, Pardubitzban. Októ­berben lesz kétesztendeje, hogy el­ment és azóta csak kétszer volt itt­hon vagy kilenc napot. Többet nem. Hiába. Ilyen a katonaélet! Most az­tán meggyön a gyerek ... Az öreg Maczák tovább böngészte a levelet. Nehezen ment az olvasás, mivel ő is már a hatvan körül járt. A szeme elfárad a petróleumlámpa gyönge fényénél. Az asszony áhítatosan hallgatva várja ,hogy tovább mit mond a Laci. Magaelőtt látja a pirosnadrágban, sar­­kantyús csizmában, mert huszár a gyerek. Úgy volt, hogy nagysokára, későn született ez a gyerek, amikor már lemondtak róla, hogy még születhes­sen. ö a harminchatot, az ura a negy­venet taposta már, akkor, amint A nyelvi kisebbségekről a st. ger­­maini békeszerződés rendelkezik. Ezen alapszik a nyelvtörvény és ennek vég­rehajtása tárgyában kiadott rende­let is. Ezek szerint a kisebbségi nyelv megállapítása a járásbírósági terüle­tek szerint történik. Ha a köztársaság területén legalább egy olyan járás­­bíróság van, melynek területén a leg­utóbbi népszámlálás hivatalosan köz­zétett adatai szerint legalább 20 o/o-ban az államnyelvtől eltérő, ugyanazon nyelvhez tartozó kisebbség lakik, az a nyelvtörvény értelmében vett ki­sebbségi nyelvnek tekintetik és az e nyelvhez tartozó egyéneket megilletik az összes kivételes rendelkezések. Minket ezúttal csak a magyar nyelv jogai érdekelnek, tehát csak erről be­szélünk. Kétségtelen, hogy a legutób­bi népszámlálás adatai szerint a köz­társaság területén több olyan járás-Ez azonban nem azt jelenti, mintha a magyar nyelvet csak azok a magyar nyelvűek használhatnák a fenti járá­sok területén működő hatóságok előtt, akik egyben ugyanannak a járásnak, vagy más kisebbségi jogú járásnak a területén laknak, mert ezen járás­­bíróságok területén és evvel kapcsola­mondták, vénségükre látogatta meg őket a gólya. De meglátogatta és hoz­zá gyereket hozott! — Nemértem ki magam — mondta az öreg megint, levéve szeméről a szemüveget és a lajbi csücskével tisz­togatni kezdte. — Mit nem ért? — türelmetlenke­dett az asszony. — Ezt a gyereket... — Má mér nem érti? — Mert azt írja: meggyüvünk... — Perszehogy nieggyünnck! — vág­ta rá az asszony. — Hunne gyűrűié­nek, hiszen nem maga van... — Hát? — Többen is vannak, akik lesze­relnek, — magyarázta tovább az asz­­szony, — iszen nemcsak a mi Lacink katonáskodik, hanem mások is. A Verő gyerek is katona, meg a Goda Józsi is, hát azok is leszerelnek. — Azok nem a Lacival vannak, — vélekedett Maczák. — Hát nem, azt tudom, de van vele más, azt írhatta, bog}’ megyünk, — mondta és kedve lett volna mindjárt valami kalácsfélét készíteni. Maczák azonban nem érte be se­hogy ezzel a magyarázattal. Ő is volt katona, négy évig viselte a szürkét,; így van némi jártassága a katona re­gulákban, meg a fogásokban. Az utóbbi hónapokban mindgyak­­rabban gyüttek a levelek a Laci gye­rektől, amikben egyszer-másszor amo­lyan eldugott pénz-kérdésféle is volt. bírósági terület van, amelynek lakói legalább 20o/o-ban magyar anyanyel­vűek. A magyar nyelv tehát a kisebb­ségi nyelvek közé tartozik és így a magyar nyelvet megilletik mindazok a jogok és kiváltságok, amelyeket a nyelvtörvény és nyelvrendelet a nyelvi kisebbségek részére megállapít. A legutóbbi népszámlálás szerint a losonci, kékkői, dunaszerdahelyi, ga­­lántai, somorjai, komáromi, ipolysági, lévai, párkányi, ógyallai, zsclizi, ér­­sekujvári, vágsellyei, királyhelmeci, moldavai, szecsei, szobránci, nagyka­­posi, rozsnyói, tornalyai, feledi, be­regszászi, nagyszöllősi és munkácsi járásbíróságok területén van a ma­gyar nyelvnek 20,0/o-ot meghaladó arányszáma, ezen járásbíróságok te­rületén tehát a magyar nyelvet meg­illetik a nyelvi kisebbségi jogok, ame­lyeket később részletesen ismerte­tünk. tosan a felebbezési hatóságok előtt is minden magyar anyanyelvű egyén élhet e jogával, bárhol is lakik a köz­társaság területén. Tehát ha például egy Brünnben, vagy Árvaváralján la­kó magyar anyanyelvű egyén a ko­máromi járásbíróság, vagy az ógyal­lai járási főnökség, illetve a somor-Vagyis nem írta meg, hogy ennyit vagy annyit küldjenek, hanem csak hogy: »igen nagyon elkellene, mert nagy bajban vagyok« ... Hát az anyja az mindjárt is elő­teremtette, ha nem többet, hát húsz­harminc koronát. — Hagy legyen szegénynek, ki tugy­­gya, milyen nagy bajija lehet, — mondta sopánkodva és egy öt-hat kilós csomaggal indította útnak a pénzt, nehogy éhezzen, vagy szüksé­get lásson. Az ura nem sajnálta, de mégis szó­­vátette akárhányszor. — Ez a gyerek valamiben sánti­­kál! — hajtogatta, — mert olyan fur­csán írja azokat a leveleket... — Miben sántikálna? — védte az asszony. — Magának hányszor köl­tött pénz, meg csomag? — Az más, akkor háború volt! De máma nincsen háború! — Az egyremegy. Háború vagy néni háború, de katona, az mindig csak katona marad békében is, nem csak háborúban... — De így békébe nem elég neki a zsold! — mondta Maczák meggyőző­déssel. — Én is tudok tán valamit... — Valahogy kibírjuk má aggyig. Oszt maga se vót, mondom, egy szá­vai se külömb. Akkor, ha kibírtuk, most is kibírjuk má... Ennjdben maradt. Nem feszegették többet a dolgot. Előtte való nap Ma­­czákné nekiállt dagasztani, fűteni. Ka­III. Kikel illet meg a nyelvi kisebbségi jog ? A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villany­gépekkel felszereli ■ kozmetikai intézel n azonnal bérbeadó vagy pedig eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. jai adóhivatal előtt jár el, tárgyal, vagy írásban előterjeszt valamit, ki­sebbségi magyar anyanyelvét hasz­nálhatja, ügyében magyar nyelvű el­intézést, határozatot, vagy ítéletet igé­nyelhet, holott a brünni, vagy árva­váraljai hatóságok előtti eljárásban, ezt nem leheli. Nem szükséges tehát, hogy a fél abban a járásban lakjék, amelyben a magyar nyelvnek kisebb­ségi joga van, mert a nyelvhasználati jog csupán a járáshoz és az anya­nyelvhez igazodik, a fél lakhelye te­hát közömbös. Sőt még az is vitás a legfelsőbb bíróságok között, hogy megilleti-e a nyelvi kisebbségi jog gyakorlása a külföldön lakó magyarnyelvű egyént az itteni magyar minősítésű járások területén, v^gy sem. A prágai legfel­sőbb közigazgatási bíróságnak több határozata van, melyek elismerik a külföldiek nyelvi jogait. Evvel szem­ben a brünni legfelső (polgári) bíró­ság nem ismeri el, hanem külfölditől minden esetben az államnyelv hasz­nálatát követeli meg. Minthogy alegf. közigazgatási bíróság állásfoglalása az alsóbb hatóságokra nézve általános­ságban nem kötelező, így a gyakor­latban a legf. (polgári) bíróság állás­pontja érvényesült, vagyis külföldiek az állandó gyakorlat szerint egyálta­lán nem használhatják a kisebbségi magyar nyelvet a köztársaság ható­ságai előtt. Szabályként állapítható meg tehát, hogy a nyelvi kisebbségi jog mind­azokat megilleti, akik magyar anya­nyelvűek és a köztársaság területén laknak. Megilleti pedig nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket (kereskedelmi tár­saságok, csődtömeg, hagyaték slb.) az ezekhez hasonló önálló jogalanyokat (egyesületek, testületek, társulatok, úrbéres közönség slb.), önkormány­zati hivatalokat (községi elöljáróság, városi hivatalok stb.), képviselőtestü­leteket, egyházi hivatalokat és egyéb testületeket is, ha azok magyar nyel­ven vannak bevezetve a nyilvános lajstromba (cégjegyzék, telekkönyv), vagy ha akár az alapszabályaikban* lácsot sütött. A lúd is a lábasba ke­rült. Aznap a délutáni vonatról várták a Lacit. —• Hagy mennyen el a Jankó ele­­jibe — mondta Maczákné déltájt az urának. Jankó valahonnan Lédecről való volt. Még akkor fogadták fel, mikor Laci bevonult katonának. Azóta itt szolgált Maczákéknál. Mivel volt egy pár hold föld, meg marha is. Maguk nem bírták volna már a dolgot. — Nembánom, lehet, — állt rá Ma­czák. — Osztán a Julinak nem kölíeno szóni? — kérdezte Maczákné. — Mellik Julinak? — kérdezte Ma­czák nagyot bámulva. — A Hamar Julinak... Maczák elnevette magát. — Köll annak a fene, de nem Ha­mar Juli! Vagy azt hiszed, hogy egy esztendejénél több, hogy nem írt an­nak a lyánkának, hogy még most is kiváncsi rája? ValamiL dünnyögött Maczákné, hogy tán igaz a, de mégis furcsállotta, hogy csak a Jankó megy eleibe. Mikor rukkolt, hát akkor legalább a Ha­mar Juli is elkísérte a vasúthoz. De hát most már mindegy. Mert igazis. Több mint esztendeje, hogy nem írt neki, se haza a Juliról. Megnyugo­dott hát, hogy ha már így van, le­gyen így... Hűvös keleti szél kergette a felhő-

Next

/
Thumbnails
Contents