Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-29 / 43. szám
1937. májm; 29. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Értesítés. A nagyérdemű építő-, asztalos- és ácsmester urak, valamint az építtető közönség szives tudomására hozom, hogy üzletemet villanyerőre berendezett fűrész-és gyalnfizemmel bővítettem ki. — Midőn még felhívom t. vevőim figyelmét dúsan felszerelt raktáramra, kérem szives látogatásukat. Tisztelettel 13 Fűnk Mór Kontárno, Rákéczy uG&a 40. Hiába fordulunk panasszal a postahivatalhoz, mely ugyan minden esetben elrendeli és foganatosítja a vizsgálatot a zavar okozójának kipuhatolására, de megfelelő orvoslást nem nyújthat, mert az érvényben lévő előírás szerint a postahivatal csak ama zavarok megszüntetéséről gondoskodik, amelyek valamely rádió-vevő-állomás berendezésének és használatának vibrálásai által a környékbeli állomások használatát hátrányosan befolyásolják. Ez aránylag csekély zavarnál sokkalta hátrányosabb azonban az iparosok, gyárak, orvosok stb. által üzemben tartott villanyos gépek okozta zaj, amelynek megszüntetése csakis zajelhárító készülékek — amelyek ma már jutányosán beszerezhetők — alkalmazásával eszközölhető. A gépek tulajdonosai azonban mindaddig, amíg a törvény a zajelhárító készülékek használatát kötelezőleg elő nem írja, illetve az ezen készülékekkel el nem látott villanygépek használatát büntetés terhe alatt el nem tiltja, kihágás! eljárás alá nem vonhatók és a rádiótulajdonosok kénytelenek a boszszantó zavarokat eltűrni. A rádióval kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló törvény javaslata már két évvel ezelőtt elkészült ugyan, azonban tárgyalására eddig még sor nem került, már pedig annak mielőbbi életbeléptetése fontos közérdeket képez és a legtöbb európai államban már régen behozták a rádió-vételt gátló zavarok megszüntetése iránti törvényes intézkedést. Tagadhatatlan, hogy a rádió a modern technika legcsodálatosabb vívmánya és rendkívüli jelentőségét rohamos és általános elterjedése igazolja. Nincs még oly technikai találmány, mely népszerűség tekintetében versenyre kelhetne a rádióval. Nagyon kívánatos tehát a rádiótörvény mielőbbi életbeléptetése, hogy végre megszűnjenek a rádió-engedélyeseknek panaszai a vételt zavaró zajok miatt. Dr. G. J. Miért ugrik a gyapjú-anyag a mosásnál össze? Erre egyszerű a felelet. Mert a mai napig nem fedezte fel kegyed me'g a Trimin mesés tisztító és frissítő fürdőt, selyem, gyapjú és egyéb érzékeny szövetek részére. Ha „felfedezi“ a Trimint, soha többé nem fog mással mosni finom szövedékeket. 1 zacskó — 2 tisztító fürdő — ára T— Ké, a nagyobb csomagolás 4-— Ké. Kapható minden üzletben. ■ I I I ■ WÉHHHHI■ HHHHHHHi HH 4‘ I I A magyar apákhoz 1 A magyar anyákhoz! akár az ügyrendben vagy más szabályzataikban, jogerős határozatban vagy rendeletben kimondják, hogy tárgyalási nyelvük a magyar. Nagyon fontos tehát, hogy ezek a jogi személyek maguk megállapítsák tárgyalási, üzleti nyelvüket és különösen a községi képviselőtestületek megalakulásukkor e kérdésben határozatot hozzanak. Ha több tárgyalási nyelvük van, az államnyelv a döntő, ha ez egyúttal jegyzőkönyvi nyelv is, egyébként az a nyelv, amely első helyen van megjelölve. Vagyonlömegeknél (hagyaték, csődtömeg stb.) az eddigi tulajdonos nyelve az irányadó, alapítványoknál és egyéb célvagyonoknál az a nyelv, melyen ennek igazgatása történik, vagy amely az alapítvány céljából, vagy az atapítólevélből folyik. Vagyis a magyar célú alapítványok, vagy azok, melyek alapítólevele magyar nyelven készült, igényelhetik a nyelvi kisebbségi jogot. Rádióhallgatók panaszai Alig van rádiótulajdonos, aki nem bosszankodik, amikor a hallgatást zavaró zajongás és kattogás miatt kénytelen a vevőkészüléket kikapcsolni. A zavart előidéző zajt rendszerint valamely szomszéd épületben használatban lévő villanyerőre berendezelt gép vagy műszer okozza, amellyel szemben a rádióelőfizető teljesen tehetetlen, mert nincs törvényes intézkedés arra nézve, hogy a zaj megszüntetése céljából a villanygépek tulajdonosaival szemben eljárni lehessen. két az őszi táj felett már ekkor. Vetni kezdtek a határban, a fecskék is gyülekeztek a villanydrótokra, azok is menni készültek. Szeptember vége felé közelgett. Úgy lett aztán, hogy Jankó egyedül ment a vasúthoz Laci eleibe. Az öregek, mind a ketten, boldog izgatottsággal lesték, várták a fiúkat, aki úgy alkonyat táján meg is érkezett. Maczák alig akart hinni a szemének. Mintha nem is a Laci lett volna az, aki ott ült elő a gyeplővel a kezében, mellette pedig valami urasféle kéksapkás nőszemély bámészkodott le a kocsiról. Jankó pedig a hátulsó ülésen vigyorgott sunyi ábrázatával. Mikor átestek az első viszontlátás örömén, Laci befelé indult, a kéksapkás pedig tétován nézett maga körül. — Gyere Annuska! — invitálta Laci előre. Az öregek értetlenül tekintgettek egymásra. Nem értették, hogy hogyan és mint kerül ez a lányféle ide Lacival. Csak Maczák agyán villant át a legutolsó levél, amiben Laci azt írta, hogy: megyünk... Azonban nemsoká kellett tépelődni nekik, mert alig értek a szobába, Laci minden bevezetés nélkül kitálalta: — Annuska, a feleségem ... — ?? — mind a ketten kérdőjellé változtak. — A feleségem Pardubitzból — jeA csehszlovákiai magyarság fennmaradása és jövője függ attól, hogy mi magyar szülők magyaroknak neveljük gyermekeinket. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy gyermekeink a magyar szellem, a magyar lelkiség, a magyar kultúra ragaszkodó gyermekei, hűséges munkásai, bátor fenntartói és szorgalmas továbbépítői legyenek. Ezért gondoskodunk arról, hogy fiaink és leányaink a csehszlovák államnak öntudatos, nemzetiségüket nyíltan is valló, jellemes és becsületes magyar nemzetiségű polgárai legyenek. Ezért gondoskodunk mi magyar szülők arról, hogy utódaink a köztársaság minden nemzetiségű ifjúságával a magyarság világszerte elismert kulturszinvonalához méltóan felvehessük a versenyt. Tehát, ha határoznunk kell afelől, hogy gyermekünket járassuk-e középiskolába avagy sem, úgy a választás nem lehet kétséges. Ma minden pályán jobban érvényesülnek azok, akiknek középiskolai végzettségük van. Az ipari és kereskedelmi pályához is kívánatos legalább 4 középiskolai alsó lentette ki Laci újra. — Hogy, hogy? — kapott szóhoz az anyja. — Maga is vót katona, ügyi édesapám? — kérdezte Laci az apját. — Vótam, de hát... — Hát gondóhattya akkor, hugyan van az. Hát még ott Pardubitzba, ahol magyar szót alig hall az ember. — Hát magyar? — lélegzett föl Maczák. — A fenét! Nem a. Tiszta német. Egy árva szót se beszél magyarul, —- mondta Laci és csillogó szemekkel nézett Annuska ijedt ábrázatába. Ez meg szó nélkül, tétován állt a szoba közepén, kezében még mindég ott tartotta a vászontáskát. Maczákné meg csak nézte hol a fiát, hol a leányt. Nem, erre nem számítottak. Mi lesz a Julival? Aki talán még ma is hűségesen várja a Lacit? Osztán ez kituggya, kifia-lánya lehet? — tünedezett el s öreg esze alig bírta a gondolatokat. — Tán haragusznak érte? — kockáztatta meg Laci a kérdést, mikor látta, hogy mind a ketten nagyot hallgatnak. — Hát olyan furcsa a dolog — kapott szóhoz az anyja —, mert ez még nem történt meg a környéken ... Meg mi lesz a Julival? — Semmi. Majd férhöz megy, ha még eddig nem ment — mondta Laci egykedvűen, — úgyis esztendeje már, hogy nem írtam neki. Nem volt érosztály elvégzés?. Ha az a kérdés, hogy magyar anyanyelvűnkön taníttassuk-e gyermekünket, úgy a gyermek jól felfogott érdeke és az egész magyarság érdeke is azt kívánja, hogy igen. Aki gyermeke jövőjével és az életben való boldogulásával törődik, csakis anyanyelvén taníttatja tovább gyermekéi. Az anyanyelvi oktatásnak előnyei pótolhatatlanok. A gyermek az általános műveltség elemeit teljesebben tudja elsajátítani és a szerzett tudása szerves egészévé válik egyéniségének. Az a gyermek, aki anyanyelvén tanul, könnyebben és többet ért meg, így műveltebb, életrevalóbb, talpraesettebb lesz. AZ a gyermek, aki anyanyelvén tanul, mindenkor jobban boldogul, mert biztosabban alkalmazza a tanultakat. Az egyetemeken jobb eredménnyel végeznek azok a magyar fiúk és lányok, akik magyar középiskolát végeztek, mint a nem-magyar középiskolákban nyelvi okok miatt bukdácsolók. Az államnyelvet a magyar középiskolában eléggé elsajátították ahhoz, hogy az egyetemen játszva tökéledemes... — Mé nem? — kíváncsiskodott Maczák is. — Mer megírták mások, hogy járnak hozzá. Hát ezér ... — Ehen, értem, — mondta Maczák félmegértéssel. — De ezt meg elhallgattad — és szemével a kéksapkásra mutatott. — Meglepetésnek tartogattam! — nevette el magát Laci, látva, hogy mégse haragusznak annyira az öregek, mint először hitte. — Szép meglepetés, azt mondhatom, — mondta szinte magának Maczák. — És csakugyan megeskütté véle? — Ahogy vesszük... — válaszolta Laci kissé megzavarodva a kérdéstől. — Hogy, hogy? — csudálkozott Maczák. — Úgyhogy pap előtt nem ... — Jegyző előtt se? — Ott se... — Akkor hát rendben van! — könynyebbült meg Maczák, de Maczákné is. Annuska pedig csak nézett, hol az egyikre, hol a másikra. Sehogyan se tudott rájönni, miről is lehet a szó, csak akkor kezdte magát jobban érezni, mikor látta, hogy az öregek arca kissé felderül és Laci mosolyog. — És legalább beszél magyarul? — kérdezte rápillantva Annuskára. — Nem, egy árva szót se! — mondta Laci. — De majd megtanul. — Igazán nem tucc magyarul? — tesítsék nyelvtudásukat. Éppen így az ipari és kereskedelmi pályákon is sokkal jobban érvényesülnek az anyanyelven oktatott gyermekek, mert képességeik jobban bontakozhatnak ki. Egyedül az anyanyelvi oktatás segíti a gyermeket ahhoz, hogy egyéniséggé, teljes értékű emberré fejlődhessék. Másnyelvű iskolában, melynek’ környezetébe nem tud beleilleszkedni, a gyermek másodrangúnak, mellékesnek érzi magát, jelleme félénk, ingadozó lesz és elveszti nemzeti liovátartozandóságának biztos érzését. Ezért á nem-anyanyelven nyert iskoláztatás a gyermek egész életére kihat. A magyar tannyelvű iskolák minden fokozaton alaposan és eredményesen tanítják az államnyelvet. Magunk is valljuk, a magyar ifjúságnak meg kell tanulnia az államnyelvet, hogy versenyképes legyen. — Könnyebb azonban egy iskolában is tanult nyelvet külön szorgalommal tökéletesíteni, mint egy nemzeti kultúrát megkésve utólag pótolni. A magyar iskolába járó ifjúságot a magyar MENZA Egyesület és a szülői társulat anyagilag állandóan támogatja s az intézeti sígélyző egyletek a szegénysorsú tanulókat ingyen könyvekkel és tanszerekkel látják el. Ezért gyermekeink érdekében magyar középiskolában taníttatjuk őket, gondoskodjunk, hogy megtanulják az államnyelvet, de ne áldozzuk fel magyar voltunkat, a magyar szellemiséget és a magyar kultúrát, amely, kell, hogy gyermekeink legdrágább kincse legyen és maradjon! Brat ista va—Pozsony és környéke magyar iskolai szülői társulatainak szövetsége. kérdezte most már Annustól Maczákné. Annus a fejét ingatta csak. — Baj. Legalább magyarul tunna! — kelt fel a székről Maczákné, ahová az első percben leült, mikor Laciékat bekísérte a szobába. Ment, hogy enni adjon nekik. Maczák is felkelt, hogy hozzon egy üveggel a viszontlátás örömére... Ezen az éjszakán nagyon keveset aludtak valamennyien. Mire másnap megvirradt, már belenyugodtak abba, hogy a Laci idegen lányt hozott közéjük. De nem a falubeliek. Másnap nem győzték kikisérgetni az asszonyokat, akik a Laci »feleségére« voltak kíváncsiak. Harmadnap Maczákné már kénytelen volt az ajtót is becsukni a kíváncsiskodók elől. Nem akartak már a beszédekből többet hallani, mint amit két nap óta hallottak; Egyikük se. Mindannyian nyomott hangulatban jöttek, mentek egymás mellett, csak Janónak volt jókedve. Sehogy nem tudták megérteni ezt a változást, csak akkor, mikor alig egy hétre, hogy a Laci hazajött, Jankót egy reggel hiába keresték Annussal együtt, mert mind a ketten eltűntek. Egyikük se tudta, mikor és hová mentek. Most aztán Laci igazán leszerelt ...
