Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-26 / 42. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937, május 26. Adler Gyula mérnök Bratislava, Polbvnicky rád 14. Telefon: 26—01. ÚJ és használt Írógépek nagy választékban! Saját irógépjavltó műhely javaslat nem tesz különbséget a léte­sítendő műszaki főiskola fakultásai és osztályai között. Javasolja vegyiipari­­technológiai fakultás szervezését is. A kinevezendő tanároknak szlovákoknak kell lenniök s nem szabad protekciós gyermekeknek lenniök. Dr. Síp miniszteri tanácsos, az is­kolaügyi minisztérium képviselője ész­revételei után a bizottság úgy határo­zott, hogy a számos kiegészítő és mó­dosító javaslatra való figyelemmel a kormányjavaslat részletes megvitatá­sára albizottságot választ. Szegény szülők — szegény Ifjúság! Ha olyan családnál vagyok látogató­ban, ahol iskolás gyerekek is vaunak, -általános tünet, hogy a szülők együtt tanulnak a gyerekekkel, leányokkal. Nemcsak tanulnak, hanem drukkol­nak és a nehéz tanulók minden szen­vedését átérzik azok a szülők, akik di­ákkorukban talán nem is szenvedtek annyit, mint most. Az akkori mulasz­tást most kell nékik pótolni. Vannak kivételek ugyan, ahol a gyerekek jóla­­knulók, de.sajnos, .ez..nagyon ritka esel. •A többségnél a gyßpejkpt, 'pagy^rőfpszú;■ v' tessel, állandó szülői dorgálással, ki­kérdezéssel, együtt tanulással átver­­gödletik a középiskolán. És ezzel hö­­.velik a tanult emberek számát, akik nem tudnak aztán elhelyezkedni. Érettségi után iparos pályára, vagy más életmódra áttérni már szinte le­hetetlenség. (Elavult felfogás.— Szerk.) Ha a középiskolát csak azok végez­nék el, akik azt könnyen és minden maga és szülői erőlködés nélkül tanul­nák át, ha nem is lenne a helyzet egé­­. szén rózsás, de sokkal jobb sors várna az érettségizettekre és azokra, akik nem végeztek középiskolát, mert ezek az utóbbiak is valahogy eltudnának helyezkedni és nem rontanák az érett­ségizettek amúgy se nagyon jó hely­zetét Ha visszagondolunk a mi ifjúsá­gunkra, igazán nem emlékszünk szü­lőkre, akik együtt kínlódtak volna a tanuló fiáikkal. Aki nem bírta a közép­iskolát, az elmaradt és elhelyezkedett másképpen és a diákélet nem állott folytonos rettegésből. Önállóbbak és lelkileg edzettebbek voltunk mi, ak­kori tanulók. Hogy a szüléink kikér­dezték volna bennünket mindennap, nem is igen tudok rá esetet. Igaz, hogy akkor nem volt futball, ami most minden diák lelkét annyira betölti, hogy a tudományoknak nagyon kis hely marad. Éreztük, és velünk szü­letett ösztön volt, hogy az iskolába azért járunk, hogy ott tanulnunk kell. Az is igaz, hogy az »inasnak adlak«. című fenyegetés akkor borzalmasabb volt a diákra nézve, mert akkor nem • volt annyi képzett, tanult iparos, mint most. Nem egy családapa barátom jobban várja a vakációt, mint a fia, mert hi­szen kikérdezője, házi instruktora a fiának és a napi munka után alig van pihenője. Nem egy családanyától hal­lottam, hogy a tanuló fiát azzal vi­gasztalta, hogy ne idegeskedjél édes fiam, majd csak elmúlik már ez a pár hét. Minket senki sem vigasztalt ezzel, pedig akkor a tanulóra több teher ne­hezült, mint most. Mi edzettebbek, ön­állóbbak voltunk és nem szorultunk szülői beavatkozásra. És ilyenkor, tan­év vége felé se volt rajtunk idegesség, mint a mostani gyerekeken. Végig jár­ni a tanévet, az kötelességünk volt és semmi idegesség nem jelentkezett raj­tunk. Ez már sajnos, az elpuhult kor tünete, amely erőt vesz a szülőn és diákon egyaránt. És talán a szülők túlnagy szeretető teszi mindezt. Például ismerek szü­lőket, akik reggel a fiúk helyett maguk állítják össze a fiúk iskolaszereit, tan­könyveit az aznapi órarend szerint. Sajnos, ez a szokás kezd nagyon elha­­rapódzani. Törődtek a mi szüléink azzal, hogy reggel milyen tankönyvet vittünk az iskolába? Ha nem jót vit­tünk, az a mi bajunk volt. Ez már Katolikus nap Komáromban Mint már jelentettük, a komáromi esperesi kerület papi értekezlete a komáromi kát. Akciót bízta meg az ez évi katolikus nap megrendezésé­vel. Ennek előkészületeit tárgyalta a kát. Akció május 23-án Veszelovszky János dr. elnöklésével megtartott ta­nácsülésén. Elhatározta a tanács, hogy a kato­likus napot június 20-án tartják meg, amelyre meghívják a kerület összes egyházközségeit. Az ünnepség napján délelőtt 9 órakor ünnepi nagymi.se lesz a Szent András templomban, me­lyen az installációs alkalmi nagy énekkar ismét szerepelni fog. Délután fél 3 órai kezdettel felvonulás lesz, ez után kb. fél 4 órai kezdettel a gimnázium udvarán előbb a nap cél­ját szolgáló beszédek hangzanak el, amit szórakoztató előadások követ­nek. Az előbbi során a Szent Ágoston Egyesület és a kát. Ifj. Egyesület ré­széről is történnek felszólalások, az utóbbi műsor keretében vidéki és helybeli egyesületek és intézmények műkedvelői szerepelnek. A gazdagnak Ígérkező nap előkészí­tését és lebonyolítását több albizott­ság között osztották fel. így megala­kították a propaganda bizottságot dr. Kállay Endre vezetésével, a kulturális bizottságot Kocsis Károly, , a vigalmi bizottságot Balogh Miklós, a szervező­­bizottságot Jedlicska István, a jelvény és pénztárbizottságot Gallé István és Szó by István, a fogadó bizottságot Jakab István, a műszaki Bizottságot Langsádl Lajos és Bindernics László vezetésével. Május 21-én megalakult már a nagy hölgybizottság is, mely­nek élére a közbizalom Schwarzer Károlynét állította. E bizottság gon­doskodik a program legnehezebb ré­széről, vagyis a büfféről, az ételek és italok kiszolgálásáról, valamint a szórakoztató játékok (szerencsehalá­szat stb.) lebonyolításáról, úgyszin­tén az ezekkel kapcsolatos előkészü­letekről. A megalakított bizottságok a legna­gyobb lelkesedéssel vállalkoztak ará­juk bízott feladatok teljesítésére és így remény van arra, hogy az idei katolikus nap sem méreteiben, sem erkölcsi és anyagi eredményeiben nem marad el a két év előtti kato­likus naptól. A tiszta jövedelem a kai. sajtóalapot szolgálja. Úrnapi körménél A tanácsülés második tárgysorozati pontja az úrnapi körmenet előkészí­tése volt. E tekintetben elhatározta a tanács, hogy szokásos módon ren­dezi meg a körmenetet, amely a Ná­dor u., Fürdő u., Hajnal u., Király­püspök u., Köztársasági u., Iílapkatér és Nádor u. útvonalon halad el. Lombsátrak ismét az Irgalmas Nő­vérek zárdájánál, a főgimnáziumnál, a városház előtt és a Szentháromság szobornál lesznek. A rendező bizott­ság felkéri ez útvonal lakóit, hogy ab­lakaikat szíveskedjenek kivilágítani. A nctáni torlódások elkerülése céljából karszalagos rendezők és cserkészek fogják felkérni a közönséget a felvo­nulási rend fentartására. A felvonulás rendje a következő- 1. Keresztvivők. 2. A fiúk Szívgárdája. 3. A Majláth-iskola növendékei taní­tóikkal. 4. A községi elemi iskola kát. fiúnövendékei tanítóikkal. 5. Az áll. siketnéma iskola kát. növendékei. 6. A csehszlovák tannyelvű elemi és pol­gári iskolák kát. fiú növendékei taní­tóikkal. 7. A községi polgári fiúiskola kát. növendékei tanáraikkal. 8. A Szt. igazán túlságos beavatkozása a szülői szeretetnek a diák életébe. Lerontja a diák kötelességérzetét és várja, hogy az éleiben is mindent más csináljon helyette. Ez nem a nehéz, küzdelmes életre való nevelés, hanem nevetséges elkényesztetés. Az pedig nem edzi a lelket az élet küzdelmeire. Őszintén sajnálom ezeket a szegény szülőket és szegény ifjakat. Csak leg­alább ne növekedne a számuk, de saj­nos, mind több és több családban lá­tom föllépni ezeket az elszomorító tü­neteket. Benedek-rendi gimnázium növendékei tanáraikkal. 9. A tűzoltó zenekar és díszszázad. 10. A céhek és ipartársula­­tok zászlóik és lobogóik alatt. 11. A csehszl. tannyelvű iskolák leánynö­vendékei tanítónőikkel. 12. A községi elemi iskola kát. leánynövendékei ta­nítónőikkel. 13. Az állami polgári le­ányiskola kát. növendékei tanárnőik­kel. 14. A gimnázium leánynövendé­kei. 15. Leányok Mária-kongnegácíója. 16. A Szent Szív Társulat. 17. Az Ól­­táregyelet és a Szent Erzsébet Egy­let. IS. A női szerzetes rendek. 19. A Simor-leányiskola növendékei. 20. A legméltóságosabb .Oltúris z mis ég. 21 :.JA z Egyházi Énekkar. 22. A hatóságok Nagy érdeklődés előzte meg a ko­máromi Kereskkedelmi Grémium va­sárnapi gyűlését. Az érdeklődés a tisztújításnak szóTit s a tisztújítást erős korteskedés, röplap-szórás előzte meg. A gyűlést vasárnap délelőtt tartották meg az Ipartársulat nagytermében, Soltész Pál közigazgatási főbiztos, mint a felügyeiohalóság képviselőjének je­lenlétében. A gyűlést Hoffman Simon elnök nyitotta meg. Az elnök, megnyi­tójában hosszasan szólott a kereskedő­társadalom sok nehéz kérdéséről. A krízis valamit engedett, — mon­dotta többek között, — de még ma sem tartunk az 1929-es idők kon­junktúrájánál. A válságot legjobban a kereskedőosztály érezte meg, amelyre nagyon sok szociális teher hárul. A gyáros csak készpénzben ad árut s így a kereskedő csak nagy kockázatok árán hitelezhet. A monopóliumok is igen korlátozzák a kereskedelmet, azonkívül a kar­tellek s a trösztök is nagy problé­mák elé állítják a közvetítőkeres­kedőket. Elismeri, hogy minden érdekelt kíván­ságát nehéz teljesíteni egyszerre afel­­sőbhségnek, de a kereskedővilág szá­mára minél nagyobb jóindulatot kér. Panaszok hangzanak el az adórend­szerrel szemben, amelyet nem úgy oldottak meg, ahogyan azt a törvény kivánta. Hangoztatta az elnöki bejelentés, hogy a kereskedelem érdekei gyakran szorulnak háttérbe politikai hatá­sok nyomán s így nem csoda, ha az érdekképviseletek munkája sokszor meddő marad. Az egységáruházak veszedelméről is szólott, amely minden nagyobb város kereskedőtársadalmának létét veszé­lyezteti. A kereskedőtársadalom po­litikai erőtlenségére vezethető vissza az egyoldalúan irányított gazdálkodás­­rendszere is, amely a szabad vállalko­zást akadályozza. Az irányított gazdálkodás elve nem rossz, viszont máskép hajtják végre, mint ahogy azt a törvényhozók el­képzelték. Sürgeti a jelenték a kereskedők nyug­díjbiztosítását is. Nem látja azonban a kereskedőtársadalom azt az új szel­lemet, amelynek az adózás rendszeréi át kellene hatni: kevesebb szigorúságot és több de­mokratikus belátást az adózásban: képviselői. 23. A kegyuraság tagjai. 24. Az egyházközség képviselete és isko­laszéke. 25. A Katolikus Akció helyi vezetősége. 26. A hivatalok és testüle­tek képviselői. 27. A Ivat. Legénvegv­­let. 28. A férfiak. 29. A nők.' A karnagyi állás betöltése Lestár István szentszéki tanácsos plébános bejelentette a tanácsülésnek, hogy a már évek óta gazdátlan kar­­nagyi állás betöltése aktuálissá vált. Ugyanis Löhner József kisegítő kar­nagy, aki éveken keresztül minden díjazás nélkül, csupán ügyszeretetből végezte a nehéz munkát, az utóbbi hónapokban a kegvúrtól némi tiszte­letdíjat kapott, amit azonban az ál­lam levont nyugdíjából. Nem volna tehát méltányos, hogy a templom to­vábbra is igénybe vegye Lohner Jó­zsef ingyenes szolgálatait, bár ő is­mert buzgalmában továbbra is kész volna a karnagyi teendők elvégzésé­re. Kérdi tehát a tanácsot, kívánj a-e hogy a karnagyi állás végleges betöl­tése iránt megtétessenek a kegyúrnál a szükséges lépések? A tanács Lóhner József érdemei­nek hálás elismerése mellett egyhan­gúan az állás végleges betöltése mel­lett foglalt állást cs elhatározta, hogy ez iránt az egyházközséggel karöltve küldöttségileg keresi fel a kegyúri jogokat ez idő szerint gyakorló kor­mánybiztost. ezt kéri a kereskedőtársadalom is. Megemlékezett a jelentés a kikötő ton­naforgalmáról, amely az utóbbi idő­ben ismét emelkedett, noha ez sem érte még el a konjunkturális idők jó forgalmát. Itt is vannak azonban félős pontok: a fa átrakási tarifáját ' '.cmélték's aggodalohiraeítd ökót-áiinak a gondolata, hogy egyéb ilVen emelé­sek is lehetségesek. Az általános helyzetjelentés után a grémium belső életében lefolyt esemé­nyekről adott képet a jelentés. Meg­emlékezett a grémium halottairól, Löwinger Samuról és Spitzer Béláról. A grémiumnak fokozott munkát kel­lett kifejteni az érdekvédelem szolgá­latában. Taglétszám 866. A grémium ügykezelése jó. A grémium is szorgal­mazta a tanonciskola felállítását, sok segélyt osztott ki, valamint közbenjárt, hogy a Dunarakparlon lévő piacot hagyják a Dunaparto'n s ,n)e vigyék át a Kossuth-térre. A grémium közben­járt a Skoda-hajógyárnak munkával való ellátása érdekében is, aminek folytán a munkások száma 300-ra szaporodott. A kikötő forgalma ér­dekében is erős munkásságot fejtett ki a grémium, valamint eredményesen tiltakozott a telefonelőfizetési árak emelése ellen. Az iuségakció megre­­ofrmálása érdekében is javaslatokat dolgozott ki a kis- és közép kereskede­lem érdekében. A grémium kirakat­versenyt rendezett s a kirakatok szép­ségének színvonala azóta is emelke­dőben van. Több előadást is tartottak. Tiltakozott a grémium a teljes va­sárnapi munkaszünet bevezetése el­len is. Az elnöki bejentések után a száma­dásokra került sor. A grémium 61000 korona költségvetéssel dolgozott tavaly s körülbelül hasonló keretek között marad idén is. A naptárak ügyében azt határozták, hogy ezután is fognak ajándéknaptá­rakat osztogatni a vásárlóknak. A Szlovenszkói Kereskedelmi Gré­miumok Országos Szövetségének köz­gyűlésére Fried Jenőt, Svábénik Já­nost, Ipovitz Józsefet, helyettesükül Taub Márkot, Koltay Rezsőt s Ke­mény Dezsőt választották. Ezután következett az elnökség meg­választása, Soltész Pál közig, főbiztos elnökletével. A választás, — az azt megelőző izgalmak ellenére, — min­taszerű rendben folyt le s délután 5 óráig tartót. Elnökké Hoffmann Simont válasz-Figyelő. A katolikus Akció tanácsülése A Komáromi Kereskedelmi Grémium elnökválasztó közgyűlése Ismét Hoffmann Simont választották meg elnöknek

Next

/
Thumbnails
Contents