Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-26 / 42. szám

1937. május 26.________________________‘____ KOMÁROMI LAPOK Minden félreértés mellőzése érdekében. A Trimin gyapjú és selyem frissítő fürdő a finom szöveteknek akkor sem árthat, ha ezeket az oldatban esetleg hosszabb ideig áztatjuk. A legtöbb esetben azonban elegendő, ha selyem, gyapjú vagy más érzékeny szöve­teket a Trimin fürdőben három percig áztatjuk. Csak kivételes esetekben lesz szükség a tisztátlanság eltávolítására hosszabb fürdetésre. Ezen ese­tekben egyszerűen tovább áztatjuk a kérdéses szövetet. A próbazacskó ára 1— K5, a nagyobb csomagolás 4'— Kß-ba kerül. Mi lesz a Komáromi Városszépítő Bizottság első célkitűzése? — „Azt akarjuk, hogy komáromi ember s idegen: egyképen otthon érezze magát Komáromban!“ tottálc meg 2H szavazattal, áléi­nak Ruzsicska Emil és Taub Márk ellenőr Laky Nándor, pénztári iel­lenőr Reichenthal Károly lett. A választmány listáit a fellebbezési idő, 14 nap, lejárta után olvassák össze. * Magunk részéről a grémiumi válasz­tásokba sem pro, sem kontra nem szóltunk bele. Ez végre is a kereske­dők ügye. Nem tudjuk azonban szó nélkül hagyni az elnökség jelentésé­nek a vasárnapi munkaszünetre vo­natkozó részét. A kereskedelem nem­csak a munkaadók, hanem nagyobb részben az alkalmazottak tevékenysé­géből adódik össze. A vasárnapi mun­kaszünetet könnyebben viseli el a munkaadók anyagi és egyéni érdekei, mint az alkalmazottak egészségi köve­telményei. Sajnálatos szociális jelen­ség tehát, ha' a grémium elnöke érde­mül hozza fel az eddigi vezetőség ja­vára a vasárnapi teljes munkaszünet elgáncsolását. E téren több szociális megértést várunk a jövőben a gré­mium egyébként érdemes vezetőségé­től. Halálos végű motorkerékpározás a vonat alá Megdöbbentő motorkerékpár sze­rencsétlenség történt kedden délután Eket közelében, a vasúti átjárónál. Rosenlhál Miksa, a nemesócsai ma­lom egyik tisztviselője motorkerék­párján a pozsonyi országúton haladt. Hamar akart hazajutni Komáromból, az együk vasúti átjárónál, ahol so­rompó nincsen, éppen közeledett Po­zsony felől a személyvonat. Átakart futni a síneken, a vonat azonban el­kapta és az utast a kerékpárral együtt pozdorjává zúzta. A mozdony­­vezető az utolsó pillanatban látta a közelgő szerencsétlenséget, gyorsan fékezett is, de a katasztrófát elke­rülni nem tudta. A szerencsétlen fia­talember azonnal kiszenvedett. Az eset nagy megdöbbenést váltott ki Komáromban. Oh áldott májusi esői A márciusi és áprilisi állandó eső­zés után, amikor joggal hihet­tük, hogy kimerültek már az egek csatornái, aggódva gondoltunk május havára, amikor a májusi eső éltető eleme és biztosítója az egész évi ter­mésnek, a gazdag aratásnak. Aggód­tunk, hogy a sok esőzés miatt elmarad a májusi eső, amelyre azt mondja a gazdaember, hogy aranyak esnek. Hála Isten, csalódtunk a feltevé­sünkben és a májusi esőből is jutta­tott az Egek Ura. A gazdák öröme nagy, mert az áldott májusi eső igen kevés község határát kerülte el. Egyszer Feste tich György, a keszt­helyi gazdasági intézet megalapítója fölvitte Bécsbe az egyik gazdáját és megmutatta a gazdag császárváros minden fényét, pompáját. A keszt­helyi gazda száj látva bámulta a pom­pát és a fényt. Festetich megkérdezte tőle: — No, gazduram, mit gondol, mit ér ez az egész nagyváros, ez a szép Bécs? A gazda minden gondolkozás nél­kül azt felelte: — Hát megér egy májusi esőt! A gazdának igaza volt. A világ egyik legnagyobb áldása a májusi eső, amely­nek minden cseppje aranyat ér és nem is esőcseppek hullanak az ég­ből, hanem értékes aranypénzek. Boldog a gazda, a földmíves és bol­dog mindenki, aki az emberiség bol­dogságát a szívén viseli, hogy má­jus utolsó hetében azt írhatjuk, hogy az áldott májusi eső nem maradt e] és az előző nagy károkat okozó túl­iesőzések hátrányait legalább kipó­tolja. Bár az aratásig még sok-sok veszély fenyegeti az életet, a kenyeret, de egy bíztató jel, a májusi eső mégis bizalommal, reménységgel tölti el a lelkeinket... (bj) Múlt szombati számunkban foglal­koztunk a komáromi Városszépítő Bi­zottság szervezkedésével. A Bizottság a kormánybiztos összehívása folytán alakult mjeg s a;zt a célt tűzte ki maga elé, amit mi magunk is sokszor han­goztattunk : Komáromot, amennyire csak lehet s amennyire az anyagi adottságok engedik, szépíteni, csinosítani. Mindazok, akik utazásaik során nyu­gati kisvárosokat láttak, meglepetve tapasztalják, hogy a szlovenszkói vá­rosok amazokhoz képest mennyire el­hanyagollak, gondozatlanok, mennyire hiányzik belőliijt az európai csin, a tisztaság. A szudétanémet városok például összehasonlíthatatlanul fölötte álla­nak rend s szépség tekintetében a délszlouenszkói városoknak. De a mi portengerünkben is rendet lehet teremteni valamennyire. A Szé­pészeti Bizottság első ülésén hossza­san foglalkozott azokkal a kérdések­kel, amelyek közelebb vezetnek a vá­rosrendezéshez s csinosításhoz. A fej­lett ízlés megfelelő színvonalára kell emelni a várost, várost. A takarékosság sem zárja ki azt, hogy a haladást elő ne segítse. Egysze­rűség, de szépség: ez a városszépítés elve. Azt akarjuk, hogy a városban otthon érezze magát a polgár, a munkás és az idegen. Rendezett, tiszta viszonyokat kívánunk! A feladatok így oszlanak meg: Az uccák, terek, sétányok karbantartása, Teljes elismeréssel és igaz örömmel emlékezünk meg a Komáromi Ref. Tanítóképzöintézet növendékeinek műsoros estélyéről, amely május 23-án folyt le nagy sikerrel a Kollégium dísztermében szépszámú közönség je­lenlétében. Az estélyen megjelent vá­rosunk magyar társadalmának és tan­intézeteinek számos vezető tagja, akik­nek jelenléte azt bizonyította, hogy meleg érdeklődéssel és rokonszenvvel viseltetnek a fontos hivatást teljesítő új középiskola iránt. A műsoros es­tély arra szolgált, hogy a növendékek színvonalas program keretében bemu­tassák a zene, a dal művelése terén, valamint előadóképesség tekintetében elért fejlődési eredményeket és szép előadásukkal feledhetetlen estet sze­rezzenek a hallgatóságnak. Ezt a célt az intézet teljes mérték­ben el is érte, mert amit énekelőadás­ban, zenében, szavalatban és szabad előadásban bemutatott [növendékeivel, a legnagyobb elismeréssel találkozott. A műsor minden száma elnyerte a a hallgatóság tetszését, amelynek szűnni nem akaró tapsokban adott a közönség kifejezést. A műsor első része komoly számok­ból állott, azt is megírhatjuk, hogy több értékes művészi nívójú számból., A tanítóképző vegyeskara több ének­számot adott elő, így előadta Lányi Ernőnek Hajlékodba, templomodba... kezdetű énekét, Goudimel Cl.-nak Óh seregeknek Istene c. zsoltárát Teleky Miklós tanár-karnagy vezetésével és előadta Liszt: Szép énekszó c. művét rendezése, jó világítása. A házak elő­­kertjeiben s ablakaiban a virágkul­tusz. Fásítás. A magán és középítke­­zósieknél az esztétikai külső megbírá­­lása. Alkalmas ünnepségek rendezésé­nél a Szépítő Bizottság tanácsadó tes­tület lesz. Fontos feladat az idegenforgalmi propaganda s az ehhez szükséges intézmények: fürdő, sétány, sport, jó szállodák felkarolása. Megkéri a bizottság a kereskedőket, hogy cégtábláikat hozzák vedbe s mi­előtt valaki cégtáblát festtet, portálét készíttet: kérje ki a bizottság vélemé­nyét. Különösen ügyel a bizottság a terekre s a Klapka-teret is rendbe­­hozalja, amint a Széna-tér a város felügyelete alatt új s szép képet kap< Az Erzsébet-sziget elején is parkot lé­­tesil let. Idetartozik az is, hogy a vá­rosházát nenováltassa a város. A virág­védelmet is fokozni fogja s megkeresi a rendőrséget, hogy a virágtolvajok s virágpusztítók ellen szigorúan járjon el. Komárom ablakaiba virágot kér a lakóktól. Gazdag, bő programúi ja van a Szé­pítő Bizottságnak: a Bizottság havonta fog ülésezni. A Bizottság azonban csak úgy fogja teljesíteni szép feladatát, ha a vá­ros minden egyes lakása is támo­gatja a Bizottságot célkitűzésében s ha a város lakosságának is féltett gondja lesz a város külső csinosítása. Lassan, fokonként talán az első hely­re küzdbetjük fel magunkat Délszlo­­venszkón. Komárom város csinosod­­jék: ez legyén a jelszó! ás a nőikar Árokháty Béla: XC. zsol­tár c. művét, Nagy Sándor képezdei igazgatótanár vezénylésével nagy pre­cizitással, fegyelmezett biztonsággal és általános tetszés mellett. Különösen megragadta a közönséget Liszt Ferenc nagy elmélyülést igénylő nehéz mű­vének szabatos és nívós előadása, amely úgy a kiváltó betanítónak és vezetőnek, mint a kar, a zenekar tag­jainak és Teleky Miklós művészi har­móniáim kíséretének megérdemelt el­ismerést szerzett. Simon István II. é. kép. növendék gonddal megszerkesztett szép üdvözlő beszéde, Szendi László lendületes sza­valata (Tompa: Isten hatalma és Budnyánszky Gy.: Hiszek Istenben), Mester Irma megkapó, közvetlenhan­gú szavalata (Szabolcsba M.: Imádság idején és Ének a szeretetről), úgyszin­tén Tóth István mélyen átgondolt nagyhatású előadása (Ady: Imádság és Az élet c. költeményei) őszinte nagy tetszést váltottak ki. Szünet után isméit a vegyeskar éne­kelt, előadván .Harmat Artúrnak Jaj, be hangos ... c. hangulatos népdalegy­­velegjét Teleky Miklós tanár-karnagy vezetésével. A női kar Nagy Sándor igazgatótanár vezetésével Lányi Ernő Falu végén kurtakocsma c. művét adta elő, Bajcsy Irén tanár simulé­­kony zongorakísérete mellett, mindkét előadás nagy felkészültségről tanúsko­dott, ami nem is maradt elismerés nél­kül. Igen jó előadásban hallottuk a vegyeskartól Kacsóh P. népszerű da­lának : Késő ősz van ... interpretálá­sát és a műsor végén Teleky Miklós A ref. tanítóképző intézet nagysikerű műsoros estje — május 25. ! átiratában a Lehullott a rezgőnyárfa c. megkapó népdalegyeveleget, melyek­kel úgy a kitűnő karnagy, mint a kar csak gyarapították elismert sikerüket. Várndy Sándor II. é. növ. szeretet­teljes szavakkal megírt Anyák napja c. szép felolvasása a szívek mélyéig hatott, Persely István II. é. növ. Kol­dus az uccasarkon c. ügyes rajzának is megérdemelt sikere volt. Simon Zol­tán művészi igényeket is kielégítő, megragadó hatású drámai szavalata (Kiss József: Gedővár asszonya) egyik kiemelkedő száma volt a nívós mű­sornak, Nagy Sarolta növ. zongora­­játéka (G. Lange: Habanere fantazla a Carmen-ből) precizitásával nyert meleg elismerést, míg Szabó Mihály II. é. növ. Szentjóbi Szabó Lászlónak Az együgyű paraszt c. humoros versé­vel szerzett derűs perceket. Az egész estélyen meglátszott, hogy nagy gonddal készítették elő s fárad­ságot nem kímélő lelkes szeretettel tanították be a tanárok az egyes szá­mokat. Igaz elismerés ezért a tanító­képző kiváló igazgató-tanárának Nagy Sándornak, valamint lelkes tanártár­sainak: Derne Lajos dr. és Teleky Miklósnak, akik minden dicséretet megérdemelnek. Ez a szép estély is bizonysága annak, hogy az intézet a legjobb kezekben van, amelyek bizto­san vezetik a fejlődés útján előre. 3. oldal Hodzsa Milán Komáromban A Komáromban fölállítandó Jókai szobor alapkőletételével kapcsolatban az összes magyar és csehszlovák la­pok téves tudósítást közölnek, ame­lyek szerint az alapkőletételen részi­vesz Hodzsa Milán miniszterelnök és ezt a tisztán irodalomtörténeti ünne­pélyt arra akarják fölhasználni, hogy Komáromban politikai tüntetések és gyűlések legyenek. A dolog tisztázá­sára fölkerestük Nagy Jenőt, Komá­rom város kormánybiztosát és ez ügyre vonatkozólag az alábbi nyilat­kozatot hallottuk: — A Jókai Egyesület vezetősége, dr. Szijj Ferenc elnök, Gidró Bonifác fő­gimnáziumi igazgató, Bíró Lucián fő­­gimn. tanár elnökségi tagok és Komá­rom város nevében Nagy Jenő kor­mánybiztos május 24-én, hétfőn dél­előtt fölkeresték Hodzsa Milán mi­niszterelnököt és meghívták a júni­us 20-án megtartandó Jókai szobor alapkőletételének ünnepélyére. A mi­niszterelnök megígérte, hogy a kor­mány képviseletében résztvesz az alapkőletételen. Ott a kormány kép­viseletében beszédet mond. Az ünne­pély után pedig résztvesz a Jókai Egyesület által rendezett közebéden. A miniszterelnök június 20-án dél­előtt 10 és 11 óra között, az ünnepély előtt érkezik Komáromba, ahol dél­után 3 óráig marad. Innen Érsekúj­várra megy, ahol résztvesz a délszlo­­venszkói mezőgazdák manifesztációs nagygyűlésén. Komáromba jövet a miniszterelnök leszáll Hodzsafalván és átveszi a hodzsafalvi díszpolgári oklevelet. a -Eddig szól a kormánybiztos nyilat­kozata, amelyből megnyugtatóig lát­ható, hogy Komáromban a szobor alapkőletételekor semmiféle politikai gyűlés vagy megnyilatkozás nem lesz. Egy nyugdíjas lévai tanár Komáromba jött meghalni Kedden a komáromi rendőrség kü­lönös tartalmú levelet kapott Dusek Béla pozsonyi közjegyzőhelyettestől. A levélíró közli, hogy édesapja, Du­sek Ernő nyugalmazott lévai tanár Pozsonyba levelet írt neki s jelezte, hogy Komáromba megy öngyilkossá­got elkövetni. A rendőrség azonnal erőteljes nyomozást indított s a kedd délutáni órákban megtalálta az ön­gyilkos tanár holttestét a Vágduna melletti kiöntések gödreiben. MMden igazoló írását magával vitte a halál­ba az életúnt, 64 éves tanár, akinek öngyilkossága eleddig ismeretlen ok­ból történt.

Next

/
Thumbnails
Contents