Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-26 / 42. szám
Ötvennyolcadik évfolyam 42. szám Szerda, 1937 május|26. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Hajlandó a kisanlanl Magyarország egyenjogúságáról tárgyalni Krofia dr. külügyminiszter expozéjából A számok beszélnek Komárom, május 25. Amióta a keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt egységes párttá alakult, most vasárnap volt az első alkalom arra, hogy ennek az egyesülésnek számokban is kifejezhető eredményéről meggyőződést szerezhetett a magyarság. A kassai városi képviselőtestületi választás fényesen igazolta azt a véleményt, hogy a két magyar pártnak egyesülnie kell, mert az egységben rejlő hatalmas erő fokozottabb mértékben hathat közre a magyar kisebbségi élet kifejlődésére és döntő súllyal működhet magyar sorsunk jobbrafordulásának sikeres előmozdítására. Az egyesült párt kassai szervezete teljes győzelemmel került ki a választásokból s nemcsak hogy régi mandátumainak számát tartotta meg, hanem szavazóinak számát közel másfélezerrel növelte, ami fényesen igazolja az egyesülésnek a magyarságra való eredményes hatását. De amikor az egyesült pártnak sikerét elkönyveljük, lehetetlen, hogy csak egyszerűen tudomásul vegyük a szép eredményt, mert ennek a választásnak nemcsak pártszempontból van nagy jelentősége, hanem a magyar nemzeti kisebbség szempontjából is, amelyet igen közelről érint ez a választás. Kassa városában az 1930. évi népszámlálási slalisztika szerint a magyarság a húsz százalék alá csökkent, 17.8 százalék magyar nemzetiségűt mutattak ki a népszámlálók. A kassai magyarság ennek következtében elveszítette mindazokat a jogokat, amelyek a köztársaságban élő kisebbségeket törvény szerint megilletik, ami legelsősorban is a magyar nyelv hatóságok előtt való használatának mellőzésében jut kifejezésre, de kifejezésre jut mindazon esetekben, amelyekben a kisebbségi jogok érvényesítésére szükség volna. Kassán ma hivatalosan nem ismerik a magyar nyelvet és Rákóczi történelmi nevezetességű magyar városában ma a magyar nyelv úgyszólván csak vendégjogot élvez. Aki Kassán jár. lépten-nyomon meggyőződhetik erről és csak keserűséggel szívében gondolhat arra a kegyetlen sorsra, amelyre ennek az ősi gyönyörű kultúrvárosnak magyar polgárai jutottak. A statisztika igen fontos tudomány a nemzetgazdaság szempontjából. Az államok és diplomaták sokat foglalkoznak vele és adatait sokszor állítják oda döntő bizonyíték gyanánt állításaik igazolására. A statisztika rendkívül fontos a választások szempontjából is, mert a választások eredménye a statisztika tükrében mutatja meg igazi képét, ez az eredmény szolgáltat bizonyítékot sok olyan adatra, amelyet más vonatkozásokban szintén megdönthetetlennek tartanak. Ebben az esetben igen érdekes adatokat Komárom, május 25. Krofta dr. külügyminiszter részletes expozét mondott a képviselőház külügyi bizottságának ülésén, amelyet azután a szenátus külügyi bizottságában is megismételt. A külügyminiszter expozéjában rámutatott a spanyol polgárháború okozta feszültségre, foglalkozott aroma—berlini tengely politikai jelentőségével, hangoztatta a kisantant egységét, majd áttért Csehszlovákiának Magyarországhoz és Ausztriához való viszonyának ismertetésére. Erre vonatkozólag a következőket mondotta: — Szükségesnek tartom, hogy némileg megvilágítsam jelenlegi viszonyunkat Ausztriához és Magyarországhoz. Az osztrák-csehszlovák viszony az utóbbi időben rendkívül barátságos volt. A barátságot előmozdítja a politikai és a gazdasági élet kiválóságainak gyakori személyes érintkezése és a két állam sajtójának magatartása. Magyarország lélektani akadályait megértjük, de azért bizonyos, hogy az a gondolat, amely a középeurópai népek gazdasági együttműködésének lehetőségére és szükségességére vonatkozik, Magyarországon is hódít. Darányi Kálmán miniszterelnök és más magyar politikusok többször kifejezték hajlandóságukat az együttműködésre. A magyar államférfiak nyilatkozatai után némileg a kisebbségi kérdés is felderült, mert ezek az államférfiak elismerték, hogy a magyar kisebbség sorsa nem oly sötét, mint előbb általában állították. De még ha ez nem is volna így, elhatároztuk, mint Hodzsa miniszterelnök többször kifejezte, hogy magyar polgártársainkkal szemben is alkalmazzuk ugyanazokat az elveket, amelyek tekintetében ez év februárjában német polgárainkkal megegyeztünk és így elérjük, hogy semmiféle panaszuk ne legyen helyzetükkel szemben. — Nem jelentené a csehszlovákmagyar viszony megjavulását, ha Magyarország egyoldalúan felmondaná a trianoni békeszerződés katonai záradékait, hogy ezzel elérje nemzetközi egyenjogúságát. Reméljük azonban, hogy Magyarország ina, amikor megérti a középeurópai államok békés együttműködésének előnyeit,laz egyenjogúság kérdésének megoldásánál előnyben fogja részesíteni az érdekelt államokkal való tárgyalásokat. A kisantant számtalanszor kifejezte hajlandóságát arra, hogy ezekben a tárgyalásokban résztvesz. — Abban az időben, amikor a gazdasági együttműködés értékét mindennél többre becsülik, nem akarnak megszűnni azok a hírek, amelyek a prága—bécs—budapesti háromszög megalakításáról szólnak. A valóságban csak arról van szó, hogy a kisanlant és a római jegyzőkönyvek gazdasági elveit egységbe illesszük és érvényre hozzuk. Természetesen a két szomszédos nagyhatalom, Németország és Olaszország érdekeit feltétlenül tiszteletben keli tartani a középeurópai gazdasági problémák rendezésénél. Csehszlovákia együttműködését Ausztriával és Magyarországgal az a tény mozdítja elő, hogy e három állam lakosságának életmódja és magatartása alig különbözik és hogy a múltból e három állam közöli anynyi kapcsolat létezett, hogy kár volna e kapcsolatokat ki nem használni ®gy olyan akcióhoz, amely egész Európát egészségessé teheti. A törvényhozás hét házának legközelebbi ülése A képviselőház június hó 3-án 15 órakor tart plenáris ülést. Tárgysorozatában szerepel a kassai műszaki főiskola felállításáról szóló kormányjavaslat és a szlovenszkói és kárpátaljai, az államfordulatkor csak egyházi funkcionárius előtt kötött házasságok érvényességéről szóló szenátushatározat. Az első javaslat jelenleg a kulturális bizottság alválasztmányában fekszik s azt a kulturális bizottságon kívül még a költségvetési bizottságnak is tárgyalnia kell. A házasságjogi szenátushatározatot csak az alkotmányjogi bizottság tárgyalja. E bizottságokat — nemkülönben a külügyi bizottság ülését is valószínűleg június első napjaira (június 1-3- ra) hívják össze. A szenátus plenáris ülésének határideje még ismeretlen. Egyre több koalíciós lap jelentése szerint a parlament és a szenátus legfeljebb június 20-ig tart üléseket s ajkkor mindkét Ház megkezdi nyári szabadságát. Itt említjük meg, hogy a képviselőház azt a szokást honosította meg, hogy bizonyos idő óta a képviselőház plenáris üléseit csak csütörtöki s pénteki napokra hívja össze, míg a keddszerdai napokon a bizottságok üléseznek. A kassai műszaki főiskola megszervezése A képviselőház kulturális bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a kassai műszaki főiskola megszervezéséről szóló kormány javaslattal. Lukács előadó szerint Kassa mellett Kárpátaljára való figyelemmel döntött a kormány. A legelőbb megnyitandó fakultások megválasztásánál Szlovenszkóés Kárpátalja természeti kincseire s a lakosság gazdasági tevékenységére, nemkülönben a szépen fejlődő katonai hadiiparra voltak figyelemmel, mely utóbbinak nagy jelentősége van Szlovenszkó és az egész állam védelme szempontjából. Lehet, hogy kezdetben a műszaki főiskola hiányossága s excentrikus fekvése miatt a látogatottságot illetőleg bizonyos nehézségekkel kell majd megküzdeni, de e kérdésen helyes ösztöndíj-politikával kell segíteni. Az előadó javasolja, hogy a létesítendő műszaki főiskolát dr. Stefánik Milán Rastislav repülésügyi technikus nevéről nevezzék el. A főiskola megszervezése 1 millió rendes és 3 millió rendkívüli állami költséget igényel. Uj építkezésekkel egyelőre nem számolnak! s a főiskolát bérelt helyiségekben helyezik el. A vitában Domín (cseh nemzeti egységpárt) a két német műegyetem egyesítéséit s a pozsonyi egyetemnek természettudományi fakultással való kibővítését sürgette. Szivák szlovák néppárti képviselő szerint Szlovenszkón és Kárpátalján évenkint mintegy 40 rendszeresített kultur és forgalmi mérnöki állást töltenek be. Hiba, hogy a szolgáltat a választási statisztika. A vasárnapi választáson beadtak összesen 31824 szavazatot, amelyből 9033 szavazat esett az egyesült párt listájára, vagyis az összes szavazatok mintegy harminc százaléka választotta meg az egyesült párt magyar jelöltjeit. Egész bizonyos tehát, hogy a választóknak egyharmadrésze magyar választó, nem számítva a magyar szociáldemokratákat és a kommunistákat, akiknek tudvalévőén legnagyobb része szintén magyarokból áll. A választási eredmény rácáfol a népszámlálási statisztikára, mert azt senki sem hiszi, hogy az egyesült magyar pártra más, mint magyar nemzetiségű, is adta volna szavazatát, azt meg igazán nem lehet állítani, hogy a kassai magyarság lélekszámúban az elmúlt hat és félév alatt ilyen nagy szaporodás állott volna elő, amikor köztudomású, hogy az utóbbi években éppen 'a csehek telepedtek le nagy számban a városban. A statisztika számadatai tehát különös fontossággal bírnak a magyar kisebbségre, amit a kassai példa ékesen bizonyít. Nem lehet csodálkozni, ha az ilyen meglepő statisztikai eltérések láttára fölmerül a kérdés, hogy melyik adat felel meg a tényeknek? A népszámlálás számösszege, vagy a mostani választás eredménye? A választás a legteljesebb ellenőrzés mellett folyt le. Nemcsak a pártok, hanem maga a hatóság is lelkiismeretesen ellenőrizte a szavazást, amely titkosan folyt, minden befolyás kizárásával. A szavazatok összeszámlálása is a kirendelt bizottság ellenőrzése mellett ment végbe, tehát hiba, vagy tévedés ki volt zárva. A választás eredménye pedig azt mutatja, hogy Kassa városában ezidőszerint legalább is harminc százalék magyarnak kell lennie, amit megdönteni lehetetlen. Sokszor hallottuk, amikor különösen magyar nemzetiségi kérdésben nyilatkoztak hivatalos helyeken, hogy a statisztika így vagy úgy mutatja, a számok beszélnek, a számok nem hazudnak. Mi is ezt állítjuk, de állítjuk azt is, hogy minden statisztikai adat megállapításánál a megfelelő ellenőrzés is szükséges, legalább is olyan mértékben, mint az a választásoknál történik. Akkor bizonyára nem cáfolná meg az egyik statisztikai adat olyan élesen és kirívóan a másik adatot, amelyet a különböző módszerek iioztak nyilvánosságra. S akkor a magyar nemzeti kisebbség is bizalommal és megnyugvással fogadhatna valamennyi statisztikai számot, amelyet az ő sorsának irányításánál felhasználhatnak.
