Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-15 / 39. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1935. május 15. Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok, hüdések, köszvényes­­csuzos loboknál 517 csíz jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál árak az össz­költségekkel: az elő- és utóidényben 14 napra Kő 760 — 21 „ „ 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CS1ZI jód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság Ciz-kűpele, Slov. gunk, majd ez a kör fokozatosan bő­vül s egyszer csak azt vesszük észre, hogy a magunk könnyelműsége foly­tán még azi is elkótyavetyéltük, amit kimért számunkra a nyclvlörvény. Kossuth Lajos szerint, aki jogai­ról lemond, azt soha vissza nem tudja szerezni azokat, míg ha erőszakkal vesznek el tőlünk valamit, *ahhoz jogunkat mindig tart­hatjuk és adandó alkalommal érvé­nyesíthetjük is. A lemondás pedig pedig nemcsak kifejezett lehet, ha­nem hallgatólagos is. Ha valamely jo­gommal hosszabb időn keresztül nem élek, az a jogom elévül s még ha akármilyen okirat, záloglevél vagy telekkönyvi bekebelezés biztosítja is azt, elévülés után többé érvényesíteni nem tudom. Magunk iránti legelemibb köteles­ségünk tehát, hogy drága anya­nyelvűnk jogait minden téren, az élet minden megnyilvánulásában megvédj ük. Szomorú valóság azonban, hogy leg­többen egyáltalán nincsenek tisztában ezekkel a jogokkal, vagy csak na­gyon fogyatékosak ezek az ismere­teik. A magyar betegség, la (nemtö­rődömség mellett tehát még ez is elő­segíti nyelvi jogaink fokozatos össze­zsugorodását, sőL idővel teljes meg­semmisülését. Ezért elhatároztuk, hogy e jogain­kul lapunk szombati számaiban nyi­tóit állandó rovatban részletesen is­mertetjük olvasóinkkal, akiket viszont arra kérünk, hogy a mi cikkeinkből nyeri ismeretei­ket ne rejtsék véka alá, hanem kö­zöljék azokkal a magyar testvére­inkkel is, akik bármi okból nin­csenek abban a helyzetben, hogy lapunkat állandóan olvassák. Végigvezetjük olvasóinkat a nyelvtör­vény összes rendelkezésein, megfelelő magyarázatokkal, példákkal és min­tákkal világítjuk meg a kevésbbé ért­hető részleteket s ha még ez' sent volna elég, a magyar pártok irodái bármikor a legnagyobb készséggel áll­nak rendelkezésére azoknak, akiknek esetleges kételyeik volnának. Nyelvében él a nemzet s ha nyelvét elveszti, elvész vele a nemzet is. Az lskolafigyi minisztérium elismerte a református tanítóképző intézetei Az 1937 38. tanévben ismét megnyílik az L osztály Komárom, május 11. A szlovenszkói és kárpátaljai egye­temes református egyház komáromi tanítóképző intézete fordulóponthoz érkezett el. Mint örömmel értesülünk,, az iskolai népművelődési miniszté­rium leiratban értesítette az intézetet fenntartó Egyetemes Konventet, hogy a tanítóképző intézet megnyitását tudomásul veszi. Az iskolai minisztérium pozsonyi referálusa folyó évi május 8-án kelt leiratában értesíti az iskolát elismeré­séről és pedig a következő rendelke­zéssel: Az iskola és népművelődési minisz­térium 1937. április 5-én kelt 26.861/37.—II./2. szám alalli rende­letével, a megnevezett intézetnél tartott vizsgálat és a beérkezett bi­zottsági jelentés alapján, a szlo­venszkói és kárpátaljai ref. egyház egyetemes konventjének 1935. év május hó 23-án kell 263/35. számú bejelentését, amely szerint két vál­takozó évfolyammal bíró ref. ma­gyar koedukáeiós tanítóképző-inté­zetei állít fel Komárnoban és annak I. évfolyamát 1935. évi szeptember 1-én megnyitja, — utólagosan tu­domásul vette. A leirat ezenkívül elrendeli, hogy az intézethez szükséges helyiségekről, felszerelésekről az igazgatóság mielőbb gondoskodjék s az emelendő új isko­laépület tervét a pozsonyi referátus­­hoz terjessze fel. Ez az iskolaügyi minisztériumi leirat minden kétséget eloszlat abban a te­kintetben, hogy a ref. tanítóképző mű­ködése a legkisebb akadályokba üt­köznék. Bár a vonatkozó törvény ren­delkezése szerint az iskola felállítá­sának bejelentése elégséges a műkö­dés megkezdéséhez, az intézet igaz­gatótanácsa eleitől fogva arra töre­kedett, hogy a minisztérium elisme­rése, illetve tudomásulvétele is biz­tosíttassák a tanítóképző részére. A legfelsőbb tanügyi fenhaióság fontos leirata minden kétséget kizáró mó­don biztosítja most már a képző to­vábbi akadálytalan működéséi, amely­hez a magyar kultúra nevében sok si­kert kívánunk. * * * Az egyetemes református egyház komáromi tanítóképzőintézetében az 1937/38. tanévben az I. osztály ismét megnyílik. Ezen osztályba elsősorban ref. vallású tanulók vétetnek föl nem­re való különbség nélkül, akik 15. életévüket 1937. szeptember 1-ével be­töltötték, teljesen egészséges szervczc­­tiiek s a tanítói pályára alkalmasak, a középiskola négy alsó osztályát vagy a polgári iskolát sikeresen elvégezték és a megkívánt felvételi vizsgán min­den tekintetben alkalmasnak bizo­nyulnak. — A felvételi kérvények a ref. tanítóképzőintézet Igazgató Ta­nácsához címzendők és 1837. május 31-ig kell beküldeni a ref. tanítóképző intézel igazgatóságához Komárom, Széchenyi ucca. A kérvényhez a kö­vetkező mellékletek csatolandók: szü­letési anyakönyvi kivonat, állampol­gársági bizonyítvány, iskolai bizonyít­vány (a legutolsó évvégi és félévi), ha­tósági orvosi bizonyítvány, lelkészi hivatalos bizonyítvány, a jelentkező vallásos életéről, egyházi vagy ha­tósági erkölcsi bizonyítvány azoknál, akik a folyó isk. évben iskolába nem járlak, egyházi vagy hatósági bizo­­nyítvány a szülők vagyoni helyzetéről,, foglalkozásáról és családi állapotáról. A felvételi vizsgák június hó utolsó napjaiban lesznek és azok írásbeliek és szóbeliek. Az évi tandíj ref. val­lású tanulóknál évi 600 Ke. A tanulóki ellátásáról és lakásáról az intézet Igaz­gatósága gondoskodik. A tanulóknak vidékről való bejárása nincsen meg­engedve. Bármilyen egyébb felvilágo­sítást az intézet Igazgatósága ad. Ernst Häckel dr. tanár nyelvpedagó­gus módszere! TANULJUNK KÖNNYEN GYORSAN ANGOLUL Az angol nyelv alapos elsajátításá­nak könnyű és gyors módszere min­denki számára. Irta: Szenczi Miklós dr., az aberdeeni egyetem (Nagybri­­tannia) Magisztere, a br. Eötvös Jó­zsef Collegium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölé­sével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, Ernst Häckel dr. ta­nár már ismert és közkedvelt mód­szere szerint feldolgozva és össze­állítva. A kiváló szerző neve és a Häckel­­módszer világsikere biztosítékai az angol nyelvtan újszerűsége, kiváló ér­tékei és rendkívül használható vol­tának. Kapható az UNIO-ban, Masaryk u. Komáromi esküdflszék A szolgalegény eszméletlenné verte gazdáját, majd bedobta egy kútba, meri összevesztek A komáromi esküdtszék második napján egy szolgalegény emberölési bűnpörét tárgyalta a dr. Kroneraff­­tanács. Digasz Imre 24 éves gazda­sági cseléd agyonverte gazdáját, Áren­dás Ferencet, mert az rosszul bánt vele. 1936 szeptemberében lépett a szolgalegény Árendás szolgálatába, hogy az állatokat gondozza. Az öreg Árendás igen házsártos volt, rosszul bánt alkalmazottaival, s a vádlott szolgai igény vallomása sze­rint mindent elkövetett, hogy el­lenszenvét kimutassa. Semmivel sem volt megelégedve s különösen akkor lelt rossz a szalgalcgény helyzete, amikor egy rossz lóval összetörte az ekét. Többízben összeszólalkoztak s az öreg Árendás kijelentette, hogy a szolga­­legény vagy megszökik, vagy pedig meghal. A kérdéses este tovább ve­szekedtek, az öreg Árendás nem hagy­ta békén vacsorázni a szolgalegényt, megfegyegette, amire Digasz Imre fcífogoít egy do­rongot s fejbeverte vele Árendás Ferencet. Árendás elveszítette az eszméletét, Digasz megijedt, ©gy targoncára rakta gazdáját s be­ledobta a kútba, ahol Árendás Fe­renc megfulladt. A szomszédok ezt az utóbbi jelenetet látták is, Digasz csendőrkézre került. Az esküdtszéki tárgyalás során azzal védekezett, hogy gazdája annyira ül­dözte, hogy attól féli: gazdája emész­ti el. Inkább ő végzett vele. Kihall­gatták az elhunyt 65 éves gazda fele­ségét is, aki bizonyos derültséget keltve mondta el, hogy ha be kell vallani az igazai: férje nagyon rabiá­­tus természetű voll. S emiatt nagyon sok kellemetlenségben volt része. Sem a meggyilkolt gazda fia, sem felesége nein kívánták a vádlott le­gény megbüntetését, sem egyéb kártérítést nem kértek. A bíróság arra igyekezett világosságot vetni: előre megfontolt szándékból kö­vette-e el teltét a legény, avagy hir­telen felindulásból? Az esküdtszék erős felindulásból elkövetett, ha­lált okozó súlyos testi sértés bűn­tettében találta bűnöseink: s 2 és fél évi börtönre Ítélte. Súlyosbító körülmény volt az, hogy oly kegyetlen módon ölte meg gazdá­ját a legény s hogy a "kútba dobta. Egyhítette a büntetést a tettes fiatal­sága. Úgy az ügyész, mint a védő fellebbezett. Adler Gyula mérnök Bratislava, Pofovnicky rád 14. Telefon: 26—01. Új és használt Írógépek nagy választékban! Saját irógépjavító műhely Újra tárgyalta a komáromi esküdtszék a királynéréti gyilkosságot A komáromi esküdtbíróság újra tár­gyalta a királynéréti gyilkosság ügyét, amelyet már a tavalyi ciklusban tár­gyalt s akkor a két vádlottat, Szabó Kálmánt s Tóth Kálmánjáét előre megfontolt gyilkosság bün­tette miatt 15—15 évi fegyházra ítélték. A pór föllebbezés folytán került uj tárgyalás alá. Még 1935 őszén történt, hogy Tóth Kálmán királynéréti kis­gazda gyújtogatás gyanújával a ko­máromi fogházba került. Tóth Kálmánt, saját véleménye sze­rint Szabó Kálmán juttatta csendőr­­kézre s emiatt bosszúval fenyege­tőzött. Szabó Kálmán szeretője Tóth Kál­mánná volt s így a két szerelmesnek érdekében állott, hogy a férjet, aki­nek bosszújától féltek, eltegyék láb alól. Tóth Kálmán ellen bizonyíték a gyújtogatás ügyében nem merült föl s később kiszabadult. A két szerel­mes az alkalomra várt, amikor elte­­hetik láb alól a férjet. Tóth Kálmán egyizben Komáromba utazott s távol­­léte alatt az asszony s szeretője meg­beszélték a haditervet: elébemennek a vasútra és a sötét bokrok között megölik. Még utoljára kiszerelnieskedték ma­gukat, nagymennyiségű alkoholt it­tak bátorításul, majd Szabó revol­veréért ment s megvárták a vona­tot. A férj gyanútlanul közeledett, a kis állomás körül sötét volt. Sza­bó Kálmán néhány lépésnyi távol­ságból rálött a férjre többször is, majd amikor Tóth összeesett, biz­tonság okából még revolverével is fejbevágla, az asszony pedig össze­szurkálta a férjet egy magával ho­zott konyhakéssel. A hullát másnap reggel találták meg s nem volt nehéz a tetteseket kinyo­mozni. A tárgyalásvezető dr. S o ó s Imre felsőbírósági tanácsos újra ki­kérdezte a vádlottakat s a gyilkos legény ismét mindent beismert. Sze­retőjét azzal vádolta, hogy az asz­­szony bujtatta föl a gyilkosságra. Sok bort adott neki innia a gyilkosság előtt. A gyilkosság másnapján az asz­­szony még felkereste szerelőjét s ezt mondta neki: — Te »tölhő«, el ne árulj engem, reánt ne szólj. Különbeni is látszik, milyen tutyi-mutyi vagy, ha én ott nein vagyok, az uram még hazajön, de akkor én szurkoltam volna agyon a késsel! A tárgyalás szenzációjaként a gyilkos­sággal vádolt asszony az új esküdt­széki tárgyaláson mindent tagad s visszavonta előbbi vallomásait. Nem ismert be semmit, sem a felbuj­­lást, sem azt, hogy a gyilkosságnál jelen volt. Tavaly azért ismert be mindent, hogy »megkönnyítse vádlot­­társa helyzetét«. A szembesítés izgal­mas volt: a gyilkos legény állításai­val szemben az asszony tagadott: — Nézd, Kálmán, miért akarsz en­gem a bajbarántani? Három gyer­mekem van, az igazai mondd s te azzal nem segítesz már magadon, ha engem berántasz... — Az igazai mondom! — vallja a legény, — te is velem voltál. A tanuk is az asszony ellen valla­nak s megcáfolják az asszony egyes állításait. A gyilkossággal vádolt asz­­szony végül gyermekei életére eskü­szik ártatlansága bizonyítására. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság Szabó Kálmánt szándékos emberölés és jogtalan fegyverhaszná­lat miatt 6 évi fegyházra és 600 Kc-ra ítélte. Tóthnét nem találták bűnösnek,, fölmentenék és azonnal szabadlábra helyezték. Az ügyész 3 napi gondol­kozás! időt kért.

Next

/
Thumbnails
Contents