Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-15 / 39. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1935. május 15. Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok, hüdések, köszvényescsuzos loboknál 517 csíz jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő- és utóidényben 14 napra Kő 760 — 21 „ „ 1100 — Otthon tartandó ivókúrákhoz CS1ZI jód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság Ciz-kűpele, Slov. gunk, majd ez a kör fokozatosan bővül s egyszer csak azt vesszük észre, hogy a magunk könnyelműsége folytán még azi is elkótyavetyéltük, amit kimért számunkra a nyclvlörvény. Kossuth Lajos szerint, aki jogairól lemond, azt soha vissza nem tudja szerezni azokat, míg ha erőszakkal vesznek el tőlünk valamit, *ahhoz jogunkat mindig tarthatjuk és adandó alkalommal érvényesíthetjük is. A lemondás pedig pedig nemcsak kifejezett lehet, hanem hallgatólagos is. Ha valamely jogommal hosszabb időn keresztül nem élek, az a jogom elévül s még ha akármilyen okirat, záloglevél vagy telekkönyvi bekebelezés biztosítja is azt, elévülés után többé érvényesíteni nem tudom. Magunk iránti legelemibb kötelességünk tehát, hogy drága anyanyelvűnk jogait minden téren, az élet minden megnyilvánulásában megvédj ük. Szomorú valóság azonban, hogy legtöbben egyáltalán nincsenek tisztában ezekkel a jogokkal, vagy csak nagyon fogyatékosak ezek az ismereteik. A magyar betegség, la (nemtörődömség mellett tehát még ez is elősegíti nyelvi jogaink fokozatos összezsugorodását, sőL idővel teljes megsemmisülését. Ezért elhatároztuk, hogy e jogainkul lapunk szombati számaiban nyitóit állandó rovatban részletesen ismertetjük olvasóinkkal, akiket viszont arra kérünk, hogy a mi cikkeinkből nyeri ismereteiket ne rejtsék véka alá, hanem közöljék azokkal a magyar testvéreinkkel is, akik bármi okból nincsenek abban a helyzetben, hogy lapunkat állandóan olvassák. Végigvezetjük olvasóinkat a nyelvtörvény összes rendelkezésein, megfelelő magyarázatokkal, példákkal és mintákkal világítjuk meg a kevésbbé érthető részleteket s ha még ez' sent volna elég, a magyar pártok irodái bármikor a legnagyobb készséggel állnak rendelkezésére azoknak, akiknek esetleges kételyeik volnának. Nyelvében él a nemzet s ha nyelvét elveszti, elvész vele a nemzet is. Az lskolafigyi minisztérium elismerte a református tanítóképző intézetei Az 1937 38. tanévben ismét megnyílik az L osztály Komárom, május 11. A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház komáromi tanítóképző intézete fordulóponthoz érkezett el. Mint örömmel értesülünk,, az iskolai népművelődési minisztérium leiratban értesítette az intézetet fenntartó Egyetemes Konventet, hogy a tanítóképző intézet megnyitását tudomásul veszi. Az iskolai minisztérium pozsonyi referálusa folyó évi május 8-án kelt leiratában értesíti az iskolát elismeréséről és pedig a következő rendelkezéssel: Az iskola és népművelődési minisztérium 1937. április 5-én kelt 26.861/37.—II./2. szám alalli rendeletével, a megnevezett intézetnél tartott vizsgálat és a beérkezett bizottsági jelentés alapján, a szlovenszkói és kárpátaljai ref. egyház egyetemes konventjének 1935. év május hó 23-án kell 263/35. számú bejelentését, amely szerint két váltakozó évfolyammal bíró ref. magyar koedukáeiós tanítóképző-intézetei állít fel Komárnoban és annak I. évfolyamát 1935. évi szeptember 1-én megnyitja, — utólagosan tudomásul vette. A leirat ezenkívül elrendeli, hogy az intézethez szükséges helyiségekről, felszerelésekről az igazgatóság mielőbb gondoskodjék s az emelendő új iskolaépület tervét a pozsonyi referátushoz terjessze fel. Ez az iskolaügyi minisztériumi leirat minden kétséget eloszlat abban a tekintetben, hogy a ref. tanítóképző működése a legkisebb akadályokba ütköznék. Bár a vonatkozó törvény rendelkezése szerint az iskola felállításának bejelentése elégséges a működés megkezdéséhez, az intézet igazgatótanácsa eleitől fogva arra törekedett, hogy a minisztérium elismerése, illetve tudomásulvétele is biztosíttassák a tanítóképző részére. A legfelsőbb tanügyi fenhaióság fontos leirata minden kétséget kizáró módon biztosítja most már a képző további akadálytalan működéséi, amelyhez a magyar kultúra nevében sok sikert kívánunk. * * * Az egyetemes református egyház komáromi tanítóképzőintézetében az 1937/38. tanévben az I. osztály ismét megnyílik. Ezen osztályba elsősorban ref. vallású tanulók vétetnek föl nemre való különbség nélkül, akik 15. életévüket 1937. szeptember 1-ével betöltötték, teljesen egészséges szervczctiiek s a tanítói pályára alkalmasak, a középiskola négy alsó osztályát vagy a polgári iskolát sikeresen elvégezték és a megkívánt felvételi vizsgán minden tekintetben alkalmasnak bizonyulnak. — A felvételi kérvények a ref. tanítóképzőintézet Igazgató Tanácsához címzendők és 1837. május 31-ig kell beküldeni a ref. tanítóképző intézel igazgatóságához Komárom, Széchenyi ucca. A kérvényhez a következő mellékletek csatolandók: születési anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, iskolai bizonyítvány (a legutolsó évvégi és félévi), hatósági orvosi bizonyítvány, lelkészi hivatalos bizonyítvány, a jelentkező vallásos életéről, egyházi vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány azoknál, akik a folyó isk. évben iskolába nem járlak, egyházi vagy hatósági bizonyítvány a szülők vagyoni helyzetéről,, foglalkozásáról és családi állapotáról. A felvételi vizsgák június hó utolsó napjaiban lesznek és azok írásbeliek és szóbeliek. Az évi tandíj ref. vallású tanulóknál évi 600 Ke. A tanulóki ellátásáról és lakásáról az intézet Igazgatósága gondoskodik. A tanulóknak vidékről való bejárása nincsen megengedve. Bármilyen egyébb felvilágosítást az intézet Igazgatósága ad. Ernst Häckel dr. tanár nyelvpedagógus módszere! TANULJUNK KÖNNYEN GYORSAN ANGOLUL Az angol nyelv alapos elsajátításának könnyű és gyors módszere mindenki számára. Irta: Szenczi Miklós dr., az aberdeeni egyetem (Nagybritannia) Magisztere, a br. Eötvös József Collegium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölésével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, Ernst Häckel dr. tanár már ismert és közkedvelt módszere szerint feldolgozva és összeállítva. A kiváló szerző neve és a Häckelmódszer világsikere biztosítékai az angol nyelvtan újszerűsége, kiváló értékei és rendkívül használható voltának. Kapható az UNIO-ban, Masaryk u. Komáromi esküdflszék A szolgalegény eszméletlenné verte gazdáját, majd bedobta egy kútba, meri összevesztek A komáromi esküdtszék második napján egy szolgalegény emberölési bűnpörét tárgyalta a dr. Kronerafftanács. Digasz Imre 24 éves gazdasági cseléd agyonverte gazdáját, Árendás Ferencet, mert az rosszul bánt vele. 1936 szeptemberében lépett a szolgalegény Árendás szolgálatába, hogy az állatokat gondozza. Az öreg Árendás igen házsártos volt, rosszul bánt alkalmazottaival, s a vádlott szolgai igény vallomása szerint mindent elkövetett, hogy ellenszenvét kimutassa. Semmivel sem volt megelégedve s különösen akkor lelt rossz a szalgalcgény helyzete, amikor egy rossz lóval összetörte az ekét. Többízben összeszólalkoztak s az öreg Árendás kijelentette, hogy a szolgalegény vagy megszökik, vagy pedig meghal. A kérdéses este tovább veszekedtek, az öreg Árendás nem hagyta békén vacsorázni a szolgalegényt, megfegyegette, amire Digasz Imre fcífogoít egy dorongot s fejbeverte vele Árendás Ferencet. Árendás elveszítette az eszméletét, Digasz megijedt, ©gy targoncára rakta gazdáját s beledobta a kútba, ahol Árendás Ferenc megfulladt. A szomszédok ezt az utóbbi jelenetet látták is, Digasz csendőrkézre került. Az esküdtszéki tárgyalás során azzal védekezett, hogy gazdája annyira üldözte, hogy attól féli: gazdája emészti el. Inkább ő végzett vele. Kihallgatták az elhunyt 65 éves gazda feleségét is, aki bizonyos derültséget keltve mondta el, hogy ha be kell vallani az igazai: férje nagyon rabiátus természetű voll. S emiatt nagyon sok kellemetlenségben volt része. Sem a meggyilkolt gazda fia, sem felesége nein kívánták a vádlott legény megbüntetését, sem egyéb kártérítést nem kértek. A bíróság arra igyekezett világosságot vetni: előre megfontolt szándékból követte-e el teltét a legény, avagy hirtelen felindulásból? Az esküdtszék erős felindulásból elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében találta bűnöseink: s 2 és fél évi börtönre Ítélte. Súlyosbító körülmény volt az, hogy oly kegyetlen módon ölte meg gazdáját a legény s hogy a "kútba dobta. Egyhítette a büntetést a tettes fiatalsága. Úgy az ügyész, mint a védő fellebbezett. Adler Gyula mérnök Bratislava, Pofovnicky rád 14. Telefon: 26—01. Új és használt Írógépek nagy választékban! Saját irógépjavító műhely Újra tárgyalta a komáromi esküdtszék a királynéréti gyilkosságot A komáromi esküdtbíróság újra tárgyalta a királynéréti gyilkosság ügyét, amelyet már a tavalyi ciklusban tárgyalt s akkor a két vádlottat, Szabó Kálmánt s Tóth Kálmánjáét előre megfontolt gyilkosság büntette miatt 15—15 évi fegyházra ítélték. A pór föllebbezés folytán került uj tárgyalás alá. Még 1935 őszén történt, hogy Tóth Kálmán királynéréti kisgazda gyújtogatás gyanújával a komáromi fogházba került. Tóth Kálmánt, saját véleménye szerint Szabó Kálmán juttatta csendőrkézre s emiatt bosszúval fenyegetőzött. Szabó Kálmán szeretője Tóth Kálmánná volt s így a két szerelmesnek érdekében állott, hogy a férjet, akinek bosszújától féltek, eltegyék láb alól. Tóth Kálmán ellen bizonyíték a gyújtogatás ügyében nem merült föl s később kiszabadult. A két szerelmes az alkalomra várt, amikor eltehetik láb alól a férjet. Tóth Kálmán egyizben Komáromba utazott s távolléte alatt az asszony s szeretője megbeszélték a haditervet: elébemennek a vasútra és a sötét bokrok között megölik. Még utoljára kiszerelnieskedték magukat, nagymennyiségű alkoholt ittak bátorításul, majd Szabó revolveréért ment s megvárták a vonatot. A férj gyanútlanul közeledett, a kis állomás körül sötét volt. Szabó Kálmán néhány lépésnyi távolságból rálött a férjre többször is, majd amikor Tóth összeesett, biztonság okából még revolverével is fejbevágla, az asszony pedig összeszurkálta a férjet egy magával hozott konyhakéssel. A hullát másnap reggel találták meg s nem volt nehéz a tetteseket kinyomozni. A tárgyalásvezető dr. S o ó s Imre felsőbírósági tanácsos újra kikérdezte a vádlottakat s a gyilkos legény ismét mindent beismert. Szeretőjét azzal vádolta, hogy az aszszony bujtatta föl a gyilkosságra. Sok bort adott neki innia a gyilkosság előtt. A gyilkosság másnapján az aszszony még felkereste szerelőjét s ezt mondta neki: — Te »tölhő«, el ne árulj engem, reánt ne szólj. Különbeni is látszik, milyen tutyi-mutyi vagy, ha én ott nein vagyok, az uram még hazajön, de akkor én szurkoltam volna agyon a késsel! A tárgyalás szenzációjaként a gyilkossággal vádolt asszony az új esküdtszéki tárgyaláson mindent tagad s visszavonta előbbi vallomásait. Nem ismert be semmit, sem a felbujlást, sem azt, hogy a gyilkosságnál jelen volt. Tavaly azért ismert be mindent, hogy »megkönnyítse vádlottársa helyzetét«. A szembesítés izgalmas volt: a gyilkos legény állításaival szemben az asszony tagadott: — Nézd, Kálmán, miért akarsz engem a bajbarántani? Három gyermekem van, az igazai mondd s te azzal nem segítesz már magadon, ha engem berántasz... — Az igazai mondom! — vallja a legény, — te is velem voltál. A tanuk is az asszony ellen vallanak s megcáfolják az asszony egyes állításait. A gyilkossággal vádolt aszszony végül gyermekei életére esküszik ártatlansága bizonyítására. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság Szabó Kálmánt szándékos emberölés és jogtalan fegyverhasználat miatt 6 évi fegyházra és 600 Kc-ra ítélte. Tóthnét nem találták bűnösnek,, fölmentenék és azonnal szabadlábra helyezték. Az ügyész 3 napi gondolkozás! időt kért.
