Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-15 / 39. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza űtvennyolcadik évfolyam 39. szám Szombat, 1937 május 15. KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára I Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A könyvek könyvének tanítása szerint kétezer évvel ezelőtt sebesen zúgó szélnek zendülése, kettős tüzes nyelvek megjelenése ragadta izgalmas csodálkozásra a sokaság lelkét, mely valami megmagyarázhatatlan erőtől indíttatva, benső lelki felbuzdulástól vezérelve gyűlt össze Jeruzsálem piacán, hogy meghallgassa az első Pünkösd ünnepén az apostolokai, akik megtelve szentlélekkel, szóltak vala más nyelven a gyülekezethez. Az isteni hatalom mindeneket felemelő csodája győzedelmeskedett e napon, inert az apostolok tanítása az egybegyült népeket annyira megragadta, hogy ezren és ezren tértek meg és lettek tántoríthatatlan hívei a Kriszlusnak, akinek dicsőséges egyházát a legelső Pünkösd ünnepén alapították meg. Azóta áll a nagy mü és megdönthetetlen fundamentumát képezi az egész emberiség erkölcsi világának, melyet gyarló emberi erő össze nem zúzhat, el nem pusztíthat, de amelyre minden sorscsapások és keserves megpróbáltatások közölt is bizton lehet építeni. Távoli történelmi idők vérzivataros korszakait átélve, büszkén ragyog ránk a krisztusi hit glóriás fénye s besugározza a nehéz idők súlyos napjaiban is az annyiszor csodálkozásba eső és megzavarodollan veszteglő lelkeket, s új bizalmat áraszt a szeretet után vágyódó szívekbe. A Szentlélek életetadó erejét áhítozzuk most is, amikor verejlékezésünk napjaiban sóhajtozzunk a megnyugvásnak, a kölcsönös megértésnek s a lélek és szív zavartalan békéjének, reményeink beteljesedésének égi ajándéka után. Amikor az egész világ minden pillanatban kirobbanható villamos feszültségben él s az emberi elvakultság és határtalan gonoszság meg akarja semmisíteni azt az évezredeken át kipróbált erkölcsi alapot, amely az emberiségnek egyedüli megtartó bázisa s továbbfejlődésének biztos záloga. Mert még ünnepnapjaink lélekemelő hangulatában sem élhetjük zavartalan békességben emberi életünket, a pünkösdi hallclujába, a szívek ájtatos imáiba belezúg a távolban embertelen kegyetlenséggel dúló háború zaja, melyben az emberi elme csodálatos alkotásainak erejét az emberek ezreinek könyörtelen feláldozásával bizonyítják be hosszú hónapok óta a bizonytalanságban élő világnak. Nincs az emberek között cgyakarat, ezrek és ezrek ezerfelé húznak, a megbékélés, a kicngesztelődés gondolatát elnémítják az emberi önzés, a féktelen hatalmi vágy mindenre képes érzései. Nem tudjuk megérteni egymást, pedig olyan nagy szükség volna egyetértésre és megbékélésre, mint még talán soha, hiszen a biztos pusztulás fog reánk zúdulni, A nem állami tanítók, tanítónők és óvónők fizetési és nyugdíj sérelme — Hokky szenátor interpellációja — május 14. Hokky Károly egységes párti szenátor, törvényhozó társaival együtt interpellációt intézett az iskolaügyi és népművelődésügyi miniszterhez, a nem állami tanítók, tanítónők és óvónők alapfizetése és egyéb sérelmei tárgyában. Az interpelláló rámutatott arra a különböző bánásmódra, amelyben az iskolaügyi minisztérium részesíti a tanítóságot és óvónőket, akiket aszerint kezel, hogy állami vagy nem állami tanerőkként működnek. E hátrányos megkülönböztetés a fizetés és nyugdíjjárandóságoknál jut kíméletlenül kifejezésre, ami nemcsak méltánytalanság velük szemben, de érthetetlen is, mert hiszen a nem állami tanítók, tanítónők és óvónők éppen olyan értékes művelői a kultúrának, mint előnyös helyzetben lévő állami kartársaik. Az 1926. évi 104. számú törvény 1. §-ának 2. pontja megígérte a nem állami tanszemélyzet fizetésének rendezését. De a beígért külön törvény 11 év után még mindig nem jelent meg, holott azóta a nem állami tanítók és tanítónők, de még inkább a nem állami óvónők helyzete egyenesen kétségbeejtő lett. Az 1926. évi 104. számú törvény fizetést megállapító rendelkezései a nem állami tanítókra is vonatkoznak. De a törvény végrehajtásából folyó kiadások viselésére a törvény 45. §-a a nem állami iskola fenntartókat kötelezte. Az iskola fenntartók azonban kivétel nélkül oly szegények, hogy a szükséges anyagi eszközöket előteremteni képtelenek. Ezt az állam is méltányolta, mikor a törvényben megállapított illetményre való kiegészítés céljából államsegélyt utalványozott. Ez az államsegély azonban csak az iskola-fenntartók részére nyújtott előleg, amely bármikor beszüntethető. Ez kitűnik a pozsonyi isk. referátus 1937 január hó 30-án kelt 97.000/36-1/4. számú rendeletéből, amely azt mondja, hogy semmiféle törvény nem kötelezi az államot az előlegek kiutalására. Az 1935. évi állami zárszámadási költségvetés bizottsági tárgyalása alha vissza nem terünk arra az alapra, amelynek fundamentumát a krisztusi hit, a keresztény gondolat alkotja. A pünkösdi ünnep áhítatában mélyedjünk el hitünk örök értékű tanításaiban és győződjünk meg újra meg újra arról, hogy nincs más erő, mint az, amely a Krisztusban és jamely általa él s amely az újjászületés, a beteljesedés után a diadalmas életet jelenti. Hiába futnak a megtévelyedett lelkek üres fantomok után, hiába akarják a hamis próféták vakmerő módon újra megváltani a világot, a jeruzsálemi piacon elhangzott apostoli szózat erejét legyőzni senki sem tudja, semmiféle földi hatalom meg nem ingathatja. Csak annak az imádságnak teljesedése jöjjön el, hogy a Szentlélek egyakaraltal töltse be a szíveket, egyetkalmával dr. Horák, a legfelsőbb számviteli ellenőrző hivatal elnöke hosszabb beszédben emlékezett meg a nem állami tanítók és tanítónők^ valamint óvónők és tanítói özvegyek illetményeiről és nyugdíjáról s ő is szükségesnek tartotta e rendezetlen kérdés rendezését, csak a fedezetre vonatkozólag nem nyilatkozott. A kérdés sürgős rendezést kíván, mert a nem állami nyugdíjas tanítók, tanítónők és özvegyek — valamint az óvónők illetményeit és nyugdíjait a régi magyar törvények szerint és a később hozott csehszlovák törvények alapján is el kellett ismerni. Tehát elvben elismerik törvényeink ez illetmények rendezésének szükségességét, csak a fedezetről nem történt meg hosszú évek, sőt évtizedek óta a gondoskodás. Az a sok sérelem, mely a nem állami tanítókat és óvónőket érte illetményeik, illetve nyugdíjaik elvonása miatt, méltán kelt ezek soraiban nagyfokú elégedetlenséget, mert állandóan súlyosbítja amúgy is nehéz anyagi helyzetüket. Múlt év november 7-én a magyar tanítóság Komáromban az akkor ott időző Franke dr. iskolaügyi miniszternek négy memorandumot nyújtott át, kérve 'a tanítóság, főleg a nem állami tanítók és óvónők sorsának javítását. A miniszter megígérte a bajok orvoslását s ennek már hetedik hónapja, de az Ígéret beváltásának semmi nyoma. Az interpelláló szenátor sürgős intézkedést kér aziránt, hogy az 1926, évi 104. sz. törvény és mindazok a törvények és rendeletek, amelyek a történelmi országok állami tanítóinak, tanítónőinek fizetését szabályozzák, a szlovenszkói és kárpátaljai tanítókra is kiterjesztessék és velük egyenrangúakká és egyenlő illetményünkké tétessenek; — az 1926 évi 104. sz. törvény 14. §-a, mely az állami óvónők illetményeiről rendelkezik, végérvényesen- kiterjesztessék Szlovenszkó és Kárpátalja nem állami óvónőire is; — a nem állami tanítók, tanítónők és óvónők, amennyiben hatósági orvosi bizonyítvány alapján félévi, vagy egy évi szabadságot kapnak, ez időre az iskola fenntartók indokolt kérésére az államtól illetményeiket megkapják; — végül a vonatkozó törvény novellálása utján gondoskodjék a miniszter arról, hogy a nem állami tanítóknak háborús évei szolgálatukba szintén beszámíttassanak. Munkanélküli molnárlegény revolveres merénylete a prágai parlamentben Megdöbbentő esemény történt a képviselőház csütörtöki ülésén, melyhez hasonló még nem fordult elő a prágai parlament történetében. Abban a pillanatban, amikor Malypetr házelnök az ülést berekesztetle, a közönség részére fenntartott karzatról pisztolylövés dördült el. Egy feldúlt arcú fiatalember forgópisztollyal kezében a karzat korlátjáról előrehajolva, egyenesen az elnöki emelvényre célzott s miközben valami becsmérlő szavakat kiáltott a megdöbbent képviselők felé, elsütötte fegyverét. A páratlan incidens hatása alatt a len gondolatban egyesítse az elméket, hogy azt a drága ajándékot, melyet a Megváltó halálával szerzett meg az emberiség számára, e földön élő minden ember boldogítására, békességére és testvéri szereidére használjuk fel. Akkor elmúlik rólunk az ellenségeskedés átka, nemzeti kisebbségi életünkre is a beteljesedés napja fog felragyogni, melynek fényében megbékélt lelkek és megértő szívek fogják a nemzeti fejlődés és előrehaladás útját járni. Jöjj azért közénk, pünkösdi Szentlélek csodás hatalmaddal s áraszd el a lelkeket az egyakarat mindent meghódító erejével, hogy az egész emberiség lelkesedve énekelje az egymásra talált emberek örvendezésével a megértésnek, a szeretetnek hallelujás himnuszát! (.—) képviselők felugráltak helyeikről, leírhatatlan izgalom keletkezett a teremben, de a rendőrök nem veszítették el lélekjelenlétüket, hanem Fiala teremőr scgílségével hamarosan ártalmatlanná tették a merénylőt., Hatlövetű forgópisztolyát elvették tőle és letartóztatták. A merénylőről a vizsgálat kiderítette, hogy Sebek Józsefnek hívják, ungarischhradischi származású, munkanélküli molnárlegény, s azt állítja magáról, hogy efölötti elkeseredésében akart végezni magával, közben azonban elhatározta, hogy előbb valakit lelő, hogy ilyen módon hívja föl sorsára a figyelmet. A képviselőház elnöksége azonnal vizsgálatot rendelt el, melynek: során megállapították, hogy A merénylő tulajdonképen kétszer sütötte el fegyverét, de a második lövés csütörtököt mondott. A golyó az elnöki emelvény fölött elhelyezett márványtábláról pattant vissza a miniszteri padsorok elé, ahol Jorecsek iparospárti képviselő megtalálta a teljesen eltorzult állapotban levő lövedékét. A vizsgálat megállapította azt is, hogy Sebek a forgópisztolyt legutóbbi munkaadójától lopta. Kihallgatása során azt vallotta, hogy merényletével a jgabonamonopólium és a kartellpolitika ellen akart tüntetni, mert nézete szerint ennek a két intézménynek köszönheti, hogy munkanélkülivé lett. Sebeket a rendőrség egyelőre fogvatartja.
