Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-08 / 37. szám

1937. május 8. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. Lesz-e uszodánk ? Városunk közönsége állan­dóan figyelemmel tartja az uszoda ügyét. Vettük s közöl­jük az egyik beérkezett hozzászólást: Ez a kérdés időszerű, mert köze­ledik a fürdőidény és minthogy Ko­márom város lakosságának nagy ré­sze már évek óta nélkülözi az uszo­dát, ezt a közegészségügyi szempont­ból annyira fontos intézményt, kívá­natos volna, ha az intéző körök az uszoda megoldását megint kézbeven­nék és eredményesen dűlőre vinnék. Ha az a nagy ügybuzgóság, amely harmadéve az uszoda megvalósítása érdekében megnyilvánult, csak vala­mennyire lobog még, akkor remélni lehet, hogy az ige az idén feltétlenül testet ölt. Remélni lehet különösen akkor, ha a harmadévi nagy mére­tekhez nem ragaszkodunk. Mert hi­szen, ha tárgyilagosan szemléljük ezt a — különösen a tanulóifjúságra néz­ve annyira fontos — intézményt, be kell látnunk, hogy a több mint 300000 koronába kerülő uszoda Komárom közönségének igen drága. Drága pe­dig azért, mert nyilvánvaló, hogy a nagy kényelemmel berendezett uszo­dát ekkora városban, mint Komárom, az érdekeltség nem képes üzemben tartani. A város pénztára pedig nincs olyan helyzetben, hogy egy ilyen költ­séges intézménynek a fen tartását biz­tosítani tudja, különösen Komárom­ban, ahol vízzel vagyunk körülvéve és mindenkinek módjában van ingyen a szabadban fürödni. De ettől elte­kintve, az sem volt szerencsés gon­dolat, hogy a nagyszabásúra terve­zett uszoda az Erzsébet szigeten épül­jön fel, mert olt bizony amellett, hogy a szúnyoghad gyötrelmeit kellene el­szenvednünk, ki vagyunk téve annak is, hogy magasabb vízálláskor a szi­getet elönti a víz és akkor az uszoda az egész fürdő idény alatt hasznave­hetetlen. Minthogy tudomásunk szerint a tervbe vett uszodának a részjegyzése nem járt megfelelő eredménnyel, — azért még sem lehet azt mondani, hogy az uszoda megvalósítása kútba esett. Meg lehet azt oldani szerényebb keretek közölt is és pedig olyan mé­retben, amely méret a helyi igénye­ket minden nagyobb megterhelés nél­kül képes lenne kielégíteni. A város irattárából bizonyára elő lehet keres­ni azt a tervet,illetve ajánlatot, ame-OUALITÄTS - FAHRRÄDER Kerékpárok ezrei bizonyítják, hogy cégünknél vásárolt kerékpárok minden strapát, minden utat hiba nélkül bírnak. Raktáron: Premier, Eska, Göricke. Zbrojovka, Peugeot, Sportclub stb, kerékpárok verseny és strapa ki­vitelben. Kedvező részletfizetési feltételek. Két évi jótállás. Szállí­tok strapa férfi kerékpárt felsze­relve, kézpénzért 489'— Kő-ért. Hoffmann Simon Komárno, Kossufh-tér 3. A nagymegyeri fióküzlet nyitva vasárnap és szerdán. 516 AUTARKIA Ezt a szól is meg kellett tanulni, mint a week-endet, a happy-endet, a fallangislákal s a tankot. Autarkia: a szótár szerint az autark annyit jeleni: »aki önmagának elég«. Mai meghatározás szerint: gazdasági ön­ellátás. Ezt is megértük. Európában (most ez a divat mindenfelé s min­den állam autark akar lenni. A ! politikai függetlenség, az aulárkia célja azonban örökös háborús veszéllyel jár. Az aulárkiás gazdaságpoli­tika öngyilkos politika, amelynek jelensége a felpuffadás. Ez azonban a javulással nem téveszthető össze, — sőt ellenkezőleg: ez betegség. Még pedig súlyos. Az egyes nemzetek gazdasági jóléte, az autarkiával ellentétben a nem­zetközi világkereskedelem észszerű megszervezésétől függ s nem attól, hogy minden szükséglet az országban lerem-e, hanem attól, hogy az egész világ termelésében határozott beosztás, összhang s folytonosság lé­tesüljön. Ha a nemzetközi kereskedelem helyesen működik, akkor a há­borús veszedelem önmagától eltűnik, mert amit a világ nemzetközi keres­kedelme eredményben elér, azt egyetlen háború sem tudja felmutatni. Nem lehet tehát végcél, hogy minden állam gazdaságilag teljesen önálló legyen, hanem ellenkezőleg: csak a nemzetközi megállapodások, szükségletek kicserélése elsősorban, az együttműködés vezethet tartós eredményre. Ez a megállapodás biztosítja a békét s ezzel oldódik meg] a nyersanyag kérdése is. A világgazdaság rendezésétől függ az egyes nemzetek jóléte s jövője, az autarkia fokozása pedig összeomlásra, hábo­rúra vezet. Ha majd az autarkia helyeit a nemzetközi együttműködés lesz az uralkodó eszme s ezt gyakorlatilag is keresztülviszik, akkor nem kell majd egész hajórakományokat a tengerbe dobni, kávét s narancsot, búzát s cukornádat, miközben más országokban éhínség pusztít s mérges gá­zok helyett vasutat s házat fognak építeni az emberek. Ez legyen az igazi autarkia. A béke s a szeretet autarkiája... lyet néhány évvel ezelőtt a helybeli hajógyár vezetősége terjesztett be a városi tanácsnak. Ezen ajánlat sze­rint 50—60 ezer koronáért pontonok­ra épült, vizen tetszés szerint elhe­lyezhető és a helyi viszonyoknak tel­jesen megfelelő uszodához jutna a város. Azonban lehet, hogy a mai nehéz viszonyok között erre az áldozatra sem képes a város. Ez esetben ott vannak a városmajorban hentergő fürdőkabinok és egyéb uszodai fel­szerelések, amely készletet felhasz­nálva, akármelyik helybeli fakeres­kedő minden nagyobb költség nélkül képes lenne olyan uszodát berendez­ni, amely, ha a magasabb igényeket nem is lenne képes kielégíteni, de minden nehézség nélkül tudná a köz­egészséget szolgálni és módot nyúj­tana különösen arra, hogy a tanuló ifjúság megtanulhatna úszni. Hogy ez utóbbinak milyen nagy jelentősége van, igazolja különösen az, hogy újab­ban más városi és községi elöljáró­ságok elrendelték, hogy valamennyi oda való 12—14 éves fiú és leány köteles úszni tanulni. És ha figyelembe vesszük még azo­kat a gyakori és legtöbbször halált okofcó szerencsétlenségeket, melyeket minden felügyelet nélkül, a szabad­ban való fürdés okoz, az intéző kö­rök még inkább indíttatva kell érez­zék magukat arra, hogy az uszoda­ügyet nem lehet évröl-évre elodáz­ni, hanem úgy közegészségi, mint közbiztonsági szempontból minél előbb meg kell oldani. (j. i.) Kékké, a miniszterek barátja Egy érdekes életű földink halt meg A múlt század végén és a jelen szá­zad elején a hírszerzés technikája nem volt olyan tökéletes, mint most és ha az államférfiak, a politikusok akarták tudni, hogy mi történik az őket ér­deklő társaságokban, klubbokban, ka­szinókban, hát tartottak maguknak egy megfelelő hírszerzőt, aki aztán infor­málta őket mindenről. Ilyen nevezetes és mindenki által tisztelt hírszerző volt Frischer Gyula, aki innét, Ko­márom vidékéről származott Budapest­re. Valósággal habituéja volt a politi­kai életnek. Alacsony, vézna, keszeg­külsejű emberke volt, de ismeretségben állott a hatalom legismertebb férfiai­­val, sőt igen sokkal pertu barátság­ban volt. Egyszerűen csak Kekkének hívták és bejáratos volt a legelőkelőbb körökbe. Hieronymi Károlynak, Széli Kálmánnak, Dániel Ernő bárónak volt a bizalmas barátja. Ezenkívül még sok szabadelvű párti politikusnak is. Be­járatos volt a nagy urakhoz és bizal­mukat bírta és soha azzal vissza nem élt. Igen belsőséges jóbarátságban élt Gsernoch János hercegprímással, aki­vel még káplán korában barátkozott össze és megjósolta neki, hogy herceg­­prímás lesz. Különösen szerelte az erdélyi poli­tikusokat. A Balaton kávéházban volt a tanyája, ide jöttek hozzá a független­ségi képviselők és Justh Gyulával is intim barátságban volt. Még a mos­tani vezetőférfiak közül is sokkal fön­­tartotta összeköttetését. Az utóbbi hetekben aztán beteges­kedni kezdett. Ekkor tűnt ki, hogy Kekkének nincs senkije a barátain kívül, akik eltartották. Majd bejuttat­ták a Rókus kórházba és ott gondos orvosi ápolás alá vették, de már nem tudtak rajta segíteni. Meghalt. Vasár­nap temették el nagy részvét mellett. Vele Budapest életének egy érdekes, kedves, mulatságos figurája hagyta itt ezt a sivár földi életet. Megverték — egész életére nyomorék marad A közeli Csornok községben a falu fiatal legényei engedélynélküli mulat­ságot rendeztek az egyik kocsmában. A mulatságra a szomszédos községből is több legényt meghívtak. Vígan folyt a mulatozás és éjfélig semmi rendza­varás nem történt. Éjfél után azonban kirobbant a veszekedés. Néhány legény összeszólalkozott, mire Ilkó György, aki tűzoltó egyen­ruhában volt és a rendet tartotta fenn, beleavatkozott a veszekedésbe, hogy szétválassza a veszekedőket. Az egyik legénynek, Bencz Józsefnek azonban nem nagyon imponált a tűz­oltó egyenruha, rálámadt Ilkára és annak tűzoltó kitüntetéseit letépte. A veszekedést valahogyan cl tudták nyomni, de Ilkó két rokona megfogadta, hogy bosszul fog állni a sértésért. Amikor Bencz kerékpáron eltávozott a mulatságról, meglesték és az egyik fejszével sújtotta fejbe, a másik va­lami tompa tárggyal addig ütötte, amíg vértől elborítva eszméletlenül össze nem esétt. Munkába menő emberek találták meg az út porában. A súlyosan sérült le­gényt orvoshoz vitték. Az orvosi vizs­gálat megállapította, hogy egész éle­tére nyomorék marad. A vizsgálat! megindult a támadók ellen. Szabad kézből eladó egy nagy ház üzlethelyiséggel. Cim a kiadóban. 362 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilina, átefánlk-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové'Zámky» Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia Anyák napja A szeretet almavirágos ünnepe és az Önzetlen áldozatkészség próbatétele jez a nap, amelyen ünnepeljük az anyai szívet, hódolunk a. legtisztább emberi érzelem, az anyai szeretet előtt és le­rakjuk ennek oltárára szerény áldo­zatunkat, bár tudjuk, hogy azt mél­tóan viszonozni úgy sem tudjuk soha. Ünnepeljük a szeretetet, mert szere­­tetre, melegségre vágyunk ebben az önző, rideg, szer etet nélküli világban. »A szeretet mozgatja a napot és a többi csillagokat«. — mondja Dante, Teliát a mi földünket és rajta az em­bereket is. A Teremtő szeretete hozta létre a világot, az ö szeretete fűti lé­tünk minden zugát s az igaz szeretet képes csak megváltani az emberisé­get. Amikor tehát az anyákat ünnepel­jük, ezzel a legideálisabb, legmagasz­­tosabb és a legmélyebb szeretetet szol­gáljuk és ezért van az, hogy a mai napán szívesen áldoz az eszményien szép célra mindenki, akinek a szívét csak egy szemernyi kis szeretet is me­legíti. Munkácsy Mihály »Krisztus Pilátus előtt« című legnagyobb és egyik leghí­resebb alkotásán 47 személy között egyetlen nőszereplő van, aki melegen, szeretettől megszépültén és átszelle­mült én öleli magához karján ülő gyer­mekét. A gyülölködők és hamisan vál­dás kod ók rád tömegéből annyira kivá­lik ez a szépség és jóság, hogy a mű­vész tisztelői és a kép bámulói közül többen megkérdezték a művészt, mit keres ebben a feneketlen rútságban a gyermekét tartó anya? Munkácsy azt bálaszolta, hogy az anya és gyemeke ketten képviselik a tömegben a még szuringadó kereszténységet, vagyis a legtisztább szeretetet. A művészi zseni tehát méltónak ta­lálta az anyai szeretetet arra, hogy előhírnöke légyen a krisztusi szeretet­nek és ezzel az anyai szeretet kétség­telenül a legmagasabb piedesztálra emelte. Tegyük mi is magunkévá ezt a felfogást, hajoljunk meg a legna­gyobb hódolattal és elismeréssel az anyaság előtt, mert ebben a gyökeréig megromlott világban talán az anyai szeretet az egyetlen erő, mely még többé-keüésbbé összetart bennünket. És bármennyire tépdessék is pompás tollazatát a megkótyagosoáott új ta­nok, ezt az egyet egész biztosan nem tudják megölni soha. —y. Szüllő Géza dr. a Magyar Tudományos Akadémia tagja A budapesti Magyar Tudományos Akadémia napokban tartott tagválasztó ülésén a történelmi, politikai és tár­sadalomtudományi osztály külső tag­jává választotta Szüllő Géza dr. nem­zetgyűlési képviselőt, az egyesült párt parlamenti klubjának elnökét. Szlo­­venszkó magyarsága osztatlan öröm­mel fogadta ezt a hírt, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia ilyen méltó megtisztelésben részesítette az itteni magyarság politikai vezérét. Megrendeléseinél, vagy vásárlásainál hivatkozzék a lapunkban megjelent hirdetésekre!

Next

/
Thumbnails
Contents