Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-27 / 25. szám
ÖtvennvolcadlU évfolyam. 25. szám. Szombat, 1937 mércfiiR 27. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. >>>i^^la£Ílonajji£hai^UBA_JANOS^___ Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Főszerkesztő: GAAL GYULa dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ueca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Húsvéli szellem Irta: JAROSS ANDOR. Komárom, március 26. Hétköznapi gondbarázdák egy-két napra kisimulnak, elcsitul a kenyérkergető életzaj, az államélet nagy eseményeit mozgató erők félreállnak, egy-két napig nincs világtörténelem, mert a kereszténység emlékezik. Emlékezik egy kis eseményre, mely közel kétezer év távlatából kUldi sugárözö(nét s IgiCsi a szó, mikor azt mondom, hogy évezredek szellemtörténetét határozta meg, mert Krisztus kereszthalála és feltámadása a véges emberi horizonton túlívelően olyan erők példaadása volt, melyeket nem tudunk telmérni, csak vonatkozásba hozzuk a Végtelennel, az Alkotóval, aki a kis ember gondját viseli. A krisztusi önfeláldozás emlékünnepe a hatalmas, nagy példa nyomán mégis a hétköznapokra ád nekünk tanítást s mint egy hatalmas, nagy fény, mely megvilágítja az élet minden apró kis zugát, annak minden szegletét, úgy kap ebben a sugárözönben értelmet sok minden jelentéktelennek látszó életmozzanat. Rádöbbenünk, hogy az emberi élet tele van sok kis önfeláldozással, melyek a Megváltó példája mögött úgy balnak, mint egy szentjánosbogár fénye a nap sugárözönéhez képest, míg azonban ezt a kis fényt a nap láthatatlanná teszi, addig a krisztusi márlirium lénye minden apró, kis fényforrásra külön rávilágít és azt felerősíti. A modern ember sokszor hitette el magával, mennél jobban halad technikában, tudományban, saját állami és társadalmi berendezésében, annál inkább függetlenítheti magát a krisztusi tanoktól, pedig minden nagyobb elmélyülés nélkül rádöbbenünk, hogy éppen az emberileg tökéletesebb életforma, a technikai haladás, a tudás szélesebb elterjedtsége az erkölcsi értékek fontosságát tolják előtérbe. A modern társadalmi élet, mely közelebb hozta az embert az emberhez,' mely fokozatos felelősséget hirdet egymással szemben, az egyén függetlenségét lényegesen csökkentette. Az autarch gondolkodás, mely csak az ÉN szemszögéből méretezte a tennivalót, mind kisebb térre van zsugorodóban. Napról-napra történnek események, talán nem is vesszük észre, melyek az egyén életét beleállítják a közösség, az úgynevezett kollektivum szolgálatába. A közösségnek pedig csak úgy tudunk szolgálni, ha áldozni tudjuk az egyéni előny, egyéni nyereség azon részét, melyet a közösség most már magáénak követel. Minél közelebb kerülnek az emberek egymáshoz, annál tökéletesebb az emberi élet, de ennek mértébe az egymásért való munka, az egymásért való harc. A krisztusi imirliriuni példaadása ebben a tökéletesedő társadalmi életben mérhetetlen fontosságúra teljesedik ki. Csak az az ember tud áldozatot hozni, csak az lesz hajlandó egyéni életéből értékeket a köznek juttatni, akiben az áldoznitudás, az áldozniakarás feszítő ereje él. Mi, kisebbségi magyarok most vagyunk csak azon az úton, hogy ezt a szellemet, melyet fennmaradásunk, jövőnk diktál, a modern társadalomszemléleten keresztül megismerjük. Most tanuljuk, mennyire egymásra vagyunk utalva, mennyire össze kell fognunk ebben az államban, hol a közösség gondolata nem fedi mindig a mi közösségi fogalmainkat. Áldani kell a Gondviselést, hogy az évente visszatérő húsvéti ünnep szellemiségével új és újabb lendületet ád nekünk, melyen keresztül megtanuljuk a mi hétköznapi kis önfeláldozásainkat a krisztusi önfeláldozás hatalmas perspektívája mellé odaállítani, hogy egy T atarescu román miniszterelnök tiszteletére, prágai tartózkodása alatt, Hodzsa Milán dr. miniszterelnök lakomát adott, amelyen érdekes pohárköszöntők hangzottak el. Hodzsa miniszterelnök felköszöntőjében azt hangoztatta, hogy Csehszlovákiát és Romániát egymással, valamint Jugoszláviával nem puszta politikai barátság, vagy védelmi szövetség fűzi össze, a kisantant egységes regionális organizmussá alakul, amelynek természetszerűleg egységesek a külpolitikai célkitűzései, akciói és módszerei. Hodzsa miniszterelnök történelmi visszapillantást vetett akisantant három államának kialakulására, majd kijelentette, hogy azok a diplomáciai, gazdasági és katonai alapok, amelyeken a kisantant nyugszik, olyan hatalmas belső erőt adnak ennek az államközi szervezetnek, amilyennel semmi más hasonló alakulat nem rendelkezik Európában. A kisantant ma inár tevékenységét egyre inkább kiterjeszti a gazdasági politikára, s ezen a téren olyan alapokat teremt, amelyeken meg lehet valósítani valamennyi dunai állam együttműködését. — Az a hivatalos közlemény — folytatta azután Hodzsa — amely beszámolt a Budapesten Schuschnigg osztrák kancellár és a magyar politika vezető tényezői között lefolyt tanácskozásokról, megerősít engem abban, hogy helyes feltevésekből indultam ki. A mi országaink szívesen kiveszik részüket a dunai államok együttműködésének kiépítésében. Ez az együttműködés további lehetőségeket teremt kis fényt kapjanak, melyből egy évig tudunk élni. Husvét példaadása nem áll meg az áldozatnál, mert a feltámadás tényével igazolja az áldozathozatal célszerűségéi, eredményességét. Hatalmas tanulság hétköznapjainkra, mely az áldozat nagyságái az eredmény értékvonalába állítja egyidejűleg. Husvét szelleme így örök nuinkálója a tökéletesedő közösségi életnek, hatása először az egyént alakítja át, hogy megtanuljon nemcsak önmagáért élni. Ilusvét szellemének még soksok munkaterülete van: Ha lesznek ideális közösségek, akár nemzetiek, akár államiak, akkor jön majd el az idő, mikor ezeket a kollektivuinokat úgy kell átalakítani, hogy maguk a kollektivumok sem önmagukért, hanem a nagy közösségért vannak. A világbéke gondolata, melyet jelenleg tankok, ágyuk, repülőgépek és gáztartályok őriznek, így kapcsolódik husvét szelleméhez. Nekünk magyaroknak pedig legyen a husvét ezeknek a gondolatoknak mentén: önmagunkra találás és feltámasztó remény. majd arra, hogy Németországgal és Olaszországgal korrekt kapcsolat és intenzív munkaközösség jöjjön létre. Tatarescu román miniszterelnök válaszában főleg azt hangsúlyozta, hogy a kisanlant három állama kitart eddigi politikája és szövetségesei mellett. A kisantant három állama meg akarja kísérelni — mondta —, hogy kioltsa Középeurópában a régi viszálykodások feszültségét és szélesebb alapon szervezze meg a szomszédos népekkel való együttműködést. Románia és Csehszlovákia a kisantant és szövelségei keretében la béke politikáját űzi. — A kisantant — fejezte be szavait a román miniszterelnök — változatlanul ragaszkodik a határok sérthetetlenségéhez, amelynek biztosítéka a három tagállam erős hadserege, egysége és szövetségi rendszere. Újra kísérleteznek liummal Mint ismeretes, a tervbevett állatmonopólium körül sok diszkusszió és bonyodalom keletkezett, ami azután általános állásfoglalássá alakult ki a javaslat ellen. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint a földmívelésügyi minisztérium most hamarosan újabb javaslatot dolgozott ki, amely azonban alig változtat a lényegen. A változás csak annyi, hogy a monopólium hatásköréből kiveszik a dobozba csomagolt húskonzerveket és a halkonzerveket, egyébként a javaslatban minden a régi. Található azonban egy újítás a javaslatban. Ez az újítás az lenne, hogy a korrriúnybiztost a monopóliumhoz nem a kormány, hanem a földmívelésügyi minisztérium nevezné ku Ha ezt az indítványt elfogadják, akkor az agrárok hegemóniáját lesz hivatva elősegítem. A javaslatot a földmívelésügyi minisztérium észrevételezési eljárás alá bocsátotta, de az észrevételek megtételére olyan rövid időt szabott meg, hogy azzal a többi minisztériumok sem értenek egyet. Már az a körülmény is azt bizonyítja, hogy a földm ívelésügyi minisztérium javaslatát egyáltalában nem lehet szerencsésnek mondani s nemcsak az érdekeltség nagy többségénél találkozik ellenszenvvel, hanem a kormány több tagja sem tartja keresztülvihetőnek és elfogadhatónak az indokolatlanul nagy megszólalásokra okot szolgáltatható állatmonopóliumot. Az ifjúság katonai kiképzésére táborokat állítanak föl a szabadban. Az előzetes katonai nevelésre vonatkozólag Kudlacsek tábornok beszélgetést folytatott a napokban egy prágai német újságíróval, akinek a tervről a következőket mondotta: — Arról van szó mindenekelőtt, hogy a 6—17 éves fiatalságban előzetes neveléssel fokozzuk a képességet a katonai szolgálatra. Vannak dolgok, mint például a fegyverforgatás, amit a serdülő ifjúság már előbb is elsajátíthat. Az erkölcsi és elméleti nevelést a javaslat a különböző egyesületekre bízza, de a katonai kiképzést a katonai halóságok tartják fenn maguknak. Szó van arról, hogy hatalmas kiképző táborokat fognak létesíteni a szabad természetben. A katonai hatóságok hathatós segítséget várnak ebben az ügyben a főiskolásoktól. Az előzetes katonai nevelésről szóló törvényjavaslat már júniusbau a parlament elé kerül s ebben az esetben a jövő tanévben már az összes iskolákban bevezetik az előzetes katonai nevelést. A tornatanárokat és tanítókat május hónapban Prágába, Brünnbe és Pozsonyba hívják össze és tanfolyamok keretében oktatják ki őket a szükséges tananyagról. Adakozzunk a Jókai szoborra! Hodzsa és Tatarescu a dunai államok együttműködéséről Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza
