Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-17 / 22. szám

ötvennyolcadig évfolyam. 22. szám. Szerda. 1037 mArciii« 17, KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Kész évre 80 Ké, félévre 40 Kő, negyed­évre 20 Ki. — Külföldön 120 K5. S3 Felelős főszerkesztő: Alapította: néhai TUBA JÁNOS. GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR szerdán és szombaton Hodzsa dr. miniszterelnök egyenlő jogokat Ígért vala­mennyi nemzetiség számára Nyugati egyezmény Komárom, március 16. A harmadik birodalom egy merész elhatározással bevonult csapataival a semlegesített Rajna-viilékrc s ezzel a lépéssel megsemmisítette a locarnoi szerződést. A nyugati hatalmak meg­rökönyödve fogadták Németország vakmerő cselekedetét s az első pil­lanatban háborús provokációnak vet­ték azt s csak Hitler kancellárnak a Rajna vidék visszafoglalásával kapcso­latban tett hékcjavaslata csillapította le a francia háborús pártnak fellán­golt harci kedvét. Anglia diplomá­ciájának higgadt megfontoltsága és bölcsessége kellett ahhoz, hogy az egyenjogúságát saját elhatározásából és erejéből kivívott harmadik biro­dalomnak lépését megértsék és a bé­ke megmentésére tárgyalásokat kezd­jenek egymás közölt. A múlt év áp­rilisában megkezdődtek a második lo­carnoi tárgyalások, de nagyon las­san haladnak, amit különösen igazol az is, hogy az érdekelt államok csak félévi időközökben váltanak egymás­sal jegyzéket és ezeknek megbeszélé­se újabb félévbe kerül, ami semmi­­képen sem segíti elő a nyugati álla­mok között megkötendő új egyezmény megvalósítását. Most a német válaszjegyzék érke­zett meg Londonba és másolatát át­nyújtották a berlini francia nagykö­vetnek is. A jegyzék azt a gondola­tot veti fel, hogy a nyugati nagyha­talmak kössenek egymással négyha­talmi egyezményt, melynek értelmé­ben Németország, Anglia, Franciaor­szág és Olaszország érdekeik megvé­dése céljából egy közös szövetséget alkotnának s e szerződésben Fran­ciaország és Németország köteleznék magukat, hogy egymással a jövőben nem viselnek háborút. S ha mégis konfliktus támadna közöltük, akkor Anglia és Olaszország döntenének a támadó felett. A jegyzékből kitűnik, hogy Németország nem kívánja, hogy Franciaország felmondja a Szovjct­­oroszországgal és Csehszlovákiával kötött szerződéseit, ami határozott haladást jelent, mert ezzel Német­ország megdönti azt a, különösen Franciaországban elterjedt hiedelmet, hogy a szovjettel kötött szerződés megszüntetésére Németország min­dent elkövet még a béke kockáztatá­sával is. Ezzel szemben azonban a jegyzék azt kívánja, bogy konfliktus esetén Angolország és Olaszország ha­tározzanak abban a kérdésben, váj­jon Franciaországnak joga van-e szö­vetségesei segítségére sietni. A német jegyzék után közvetlenül átadták a nyugati hatalmaknak Olasz­ország jegyzékét is, amely minden­ben megegyezik a német jegyzékkel. Ez az egyöntetűség azt bizonyítja, hogy a béke végleges biztosításának ma a nagyhatalmak összefogását la-Komárom, március 16. A csehszlovák hírlapírók szindiká­tusa Hodzsa Milán dr. miniszterelnök tiszteletére vacsorát rendezett, ame­lyen a miniszterlenök az újságírók által hozzá intézett kérdésekre hosz­­szabb beszédben válaszolt. Beszédé­ben nyilatkozott a kormánynak a nem­zetiségi kérdésben tett Ígéretéről, amelynek gyakorlati megvalósítására nézve azt mondotta, hogy a pénzügyi, a gazdasági és a munkanélküliségi kér­dések megoldása után a kisebbségi kérdés kerül a kormány munkájának előterébe. — A kormány politikáját ezen a téren nem kisebbségi, vagy regionális politikának akarom nevezni, — úgy­mond, — hanem összefoglalom a »közigazgatóisi re­form« jelszó alatt. Az alkotmánytörvény alapján hozott új törvények elégségesek arra, hogy a demokratikus igazságosság szabályai szerint megoldják a kisebbségi prob­lémát. A közigazgatás reformjának előkészítése közben biztosítottuk a leg­felső közigazgatási bíróság judikaturá­­jának kötelező voltát. Más rendsza­bályokkal is arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a gyors és modern de­mokratikus közigazgatást minden vo­nalon. Majd a miniszterelnök Kárpátalja önkormányzatáról beszélt, szólt a kár­pátaljai eseti iskolákról, s fölemlítette, hogy az autonómiára vonatkozó tör­vényjavaslat a húsvéti szünet után kerül a képviselőház elé. Az alkotmány parancsáról és a cseh­­német kérdésről szóló felvilágosításai után a nemzetiségek számára járó egyenlő jogokra nézve a következő­ket mondotta: látják a legeredményesebb módnak s bár Franciaország eleve elfogad­hatatlannak találja a német jegyzé­ket, nem lehetetlen, hogy annak mé­lyebb tanulmányozása után mégis csak közelebb fognak jutni a ma még ellentétes vélemények. Különösen, lia figyelembe vesszük Anglia külügyi hi­vatalának azt a véleményét, hogy min­den javaslat haladást jelent az elmúlt utóbbi hónapok hallgatásával szem­ben. Talán lehet úgy magyarázni Né­metország javaslatát a négyhatalmi szerződésre, hogy az nem felel meg a népszövetségi gondolatnak, mert hiszen Németország a négyhatalmi alakulatot függetlenül a népszövetség­től akarja megteremteni, erre azon­ban az a válasz, hogy a népszövet­ség a gyakorlatban már régen a nagy­hatalmak vezetése alatt áll s a benne tömörült hatalmak és államok a nyu­gati nagyhatalmak véleménye szerint igazodnak. Franciaország még mindig ragasz­kodik a kollektív védelem gondola­— Az, ami a német kisebbségre vonatkozik, az vonatkozik vala­mennyi nemzetiségre, tehát a ma­gyarokra is. A magyar kisebbség­nél bizonyos kiegészítésekre van szükség, mert a magyarságnak a közigazgatás olyan dolgokat nem nyújtott, amelyeket a németeknek már megadott. Ez éppen most van útban. — A csehek és szlovákok számára a személyi politika új konkurrenciát jelent. Természetesen nem vehetünk föl annyi új embert az állami közigaz­gatásban, hogy ia megfelelő arányt nyomban elérjük. Nem bocsáthatunk el cseheket, hogy a helyükre némete­ket nevezzünk ki. A csehek és szlovákok azzal ja­víthatják meg helyzetüket, ha nyelveket tanulnak. Tanulják meg a német és a magyar nyelvet. A nyelvek tudása előnyt fog hozni számukra az előléptetésnél. Ebben nincs nemzeti deíetizmus. A miniszterelnök a továbbiakban ki­jelentette, hogy az országos elnökök hatáskörének kiszélesítése különösen Szlovenszkón fog bírni nagyobb je­lentőséggel, mert kinevezési jogköre olyan hivatalnokkategóriákra fog vo­natkozni, amelyek a történelmi 'or­szágrészekben nincsenek is. A kor­mányelnök beszélt még a koalíció ki­alakulóban levő ideológiájáról. A koa­líciói jól funkcionáló szervezetnek tart­ja. A miniszterelnökség föladata sze­rinte főleg az, hogy az egyes minisz­tériumok együttműködését siettesse. Régebben az erők húsz százalékát ha­tásköri vitákra fordították. Ez meg­szűnt. A miniszterelnökség személyi referátust épít ki minden részletkér­désre. [Iához s a négyhatalmi blokk megala­kulása ennek a gondolatnak érvénye­sülését örökre meggátolná. Pedig en­nek keresztülvitele sem lehetséges. Hiszen ha elv szerint a népszövetség valamennyi tagjának egymás segítsé­gére keltene is sietnie, ez a népszö­vetség két tagja közölt fölmerült kon­fliktus esetén lehetetlennek bizonyul, amint azt az olasz-abesszin háború eléggé megmutatta. Mit tudott a nép­­szövetség ebben a súlyos cselben ten­ni? Hiszen még a blokádot sem volt képes keresztülvinni! Éppen ezért minden olyan kezdeményezést, amely a békére törekszik, bizalommal kell fogadni és nem kell keresni benne olyan momentumot, amely az eddigi helyzet súlyosbítására irányulna, ha­nem fel kel! ismerni a jóindulatot és meg kell ragadni a békére nyújtott ke­zet. Mert az egészen bizonyos, hogy az európai négy nagyhatalomnak vég­re is meg kell érleni egymást, külön­ben alig van remény arra, hogy bé­ke legyen a világon. Van már egy német hivatalnoka, odakerül egy kárpátorosz és ta­lán egy magyar is. A kisebbségi politikát illetően egy esztendei várakozási időt kér, ennyi idő alatt meg lehet majd látni az első eredményeket. A miniszterelnök végül a jugoszláv— olasz közeledésről nyilatkozott. Kije­lentette, hogy a kisantantnak nincs mit aggódnia Olaszország közeledése miatt. Ebből az egész kisantantnak elő­nye lesz. Két hónapon belül Csehszlovákiá­nak valamennyi középeurópai ál­lammal rendezett kereskedelmi viszonyai lesznek. Megkezdte a par­lament a húsvéti szünetet. Pénteken tartotta a képviselőház a téti ülésszakban utolsó ülését, ame­lyen a Jugoszláviával kötött kereske­delmi és hajózási pótegyezmény, va­lamint az Ausztráliával kötött keres­kedelmi egyezmény ratifikálása sze­repelt. Mindkét egyezményt vita nél­kül fogadták el első és második olva­sásban. Második olvasásban megsza­vazták az előző ülésen tárgyalt ja­vaslatokat s több mentelmi ügyet in­téztek el. Az ülés végén Malypetr ház­elnök kellemes húsvéti ünnepeket kí­vánt a képviselőknek s bejelentette, hogy a képviselőház legközelebbi ülé­sét, minden valószínűség szerint március 30-ára vagy 31-ére fog­ják összehívni, amikor a tavaszi ülésszakot is meg­nyitják. 1 zsidó nacionalisták a miniszterelnöknek memo­randumot nyújtottak át. A csehszlovákiai zsidó nacionalisták küldöttsége megjelent Ilodzsa dr. mi­niszterelnök előtt, akinek emlékiratot nyújtott át. A küldöttségben résztvett Goldstein és Kugel zsidópárti képvi­selő is. A memorandumban a zsidó nacionalisták követeléseit foglalták ösz­­sze. A küldöttségnek a miniszterel­nök kijelentette, hogy a kormány február 18-iki nem­zetiségi nyilatkozata valamennyi „ nemzetiségre, tehát a zsidó ki­sebbségre is vonatkozik. A memorandumban előterjesztett kí­vánságok a miniszterelnök nézete sze­rint a kormánynyilatkozat talaján ál­lanak, a kormány azokat jogosultak­nak tartja s ezért megvalósítja a hébernyelvű isko­lák államosítását. Ez a rendelkezés hét kárpátaljai hé­ber iskolára vonatkozik. A miniszter­­elnök megígérte, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvénytervezet­ben a kormány tekintettel lesz az ortodox zsidóság vallásos érzületére és támogatni fogja a zsidó nemzetiségű ifjúság aktív gondozását épúgy, mint a többi nemzetiségét is. A többi elő­terjesztett kívánságot közigazgatási úton megnyugtatóan fogják elintézni.

Next

/
Thumbnails
Contents