Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-17 / 22. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. március 17. Hogyan történi a három izsai legény katasztrófája ? Ä sármi trsiló szörnyű küzdelem hiteles története teties időben, térdig érő sárban Az 1938. évi költ­ségvetés összeállí­tásának alapelvei. A pénzügy:. udérium a napokban megküldött© a többi minisztériumnak az 1938. évi állami költségvetés ösz­­szeállítására vonatkozó irányelveket. Az irányelvek azonosak az idei költ­ségvetésnél érvényesített elvekkel. A kiadási összegeknek azonban lényegesen alacsonyabbaknak kell lenni, mint a: 1937-ben. Az állandó és beosztott állami alkal­mazottak szolgálati illetményeit az 1937. évre vonatkozó előírások által megszabott összegben kell besorozni. Az állami alkalmazottak kiadásait és jutalmait a jövőben különállóan fog­ják kimutatni. Borzalmas szerencsétlen­ség a Dunán A vontató gőzös ketté szelte a halászbárkái Tegnapelőtt éjszaka borzalmas sze­rencsétlenség történt a Dunán Ás­ványráró község határában. A sötét éjszakában minden jelzőlámpa nél­kül haladt egy halászcsónak a Duna habjain. A halászok nem vették ész­re, hogy a sötétben vontatóhajó kö­zeledik feléjük. Nagy szélvihar dü­höngött és annak zúgása elnyomta a közeledő hajó zakatolását. A hajó kormányosa sein vette észre a csónakot és a hatalmas hajó nekiment a ladiknak, ketté­szelte és a csónakban ülő halá­szok a vizbchullottak és kétségbe­esve kiabáltak segítségért. A nagy vihar és a hajó kerekei által okozott zaj miatt a hajón nem hal­lották a kiabálásokat és így nem is tudták, hogy szerencsétlenség tör­tént. Hosszú percek után a hajó egyik matróza észrevette, hogy emberek vergődnek a vízben. Megállították a hajót. Erős reflektorokkal megvilágí­tották a visel, s motorcsónakon a már fuldokló halászok segítségére siettek. Keltőt sikerült megmenteni, de Hadik Frigyes 26 esztendős ásványrárói ha­lász belefulladt a Duna hullámaiba. A szerencsétlen ember holttestét még nem találták meg. Egyik szlovenszkói laptársunk írja: Valláskérdések a közéletben Lépten-nyomon beleütközünk a köz­életben burkolt vagy nyílt ellentétek­be, amit valamely vallásfekezethez tartozandóság vet felszínre. Sokszor olyan kihatásai vannak, hogy miatta szükséges és nélkülözhetetlen intézmé­nyek léte forog veszélyben. Gondol­kodó ember előtt érthetetlen, mert az esetek mindegyikénél kiviláglik, hogy az ellentéteket szítók vagy kirobbantók épen a saját vallásuk alaptanainak el­lenére, tehát vallásuk ellen cseleksze­nek, amikor ilyeneket kezdeményez­nek. A lóláb is kilátszik, mert az ilyen esetek személyi rátermettség nélküli önző érvényesülési vágyakat leplez­nek, holott minden vallás önzetlen­séget követel híveitől. Ezért van az­után annyi rátermettség nélküli köz­életi nagyság« és ennek természetes velejárója: egy beteg közélet. Kasztkérdések a közéletben Eszközeiben és kihatásában hason­lóak az előbbihez. Alapja a manapság annyit hangoztatott: osztályöntudat. Lényege az, hogy általános közéleti vonatkozásokban is saját társadalmi osztálya, helyesebben ehhez tartozó egyének részére követel előjogokat más osztályok rátermettebbjeinek egyene­sen ellenséges érzületű kirekesztésé­vel. Eredményként az egyoldalú »osz­tályöntudat« elfogultságával űz olyan dolgokat is, amihez nincs is köze és még kevésbé — tudása. A közéleti munka ezen keresztül tevékenység he­lyett frázispuffoglatásban merül ki, ami legjobb takarója a tehetségtelen­­ségnek. (—.) A három szerencsétlenül járt izsai legény utolsó óráinak történetébe még mindig nem tud belenyugodni a köz­vélemény. A magyarázat, amelyet a nyomozás és a boncolás szolgáltatott, sokak előtt nem kielégítő. »Három erős, katonaviselt legény végkimerülésben sárbafuk — ez első hallásra valóban hihetetlennek tűnik s mivel az ember sohasem az egyszerűbb magyarázatot fogad­ja el, hanem a komplikáltabbat, — megindultak a találgatások. Valóban, lehetett volna a három sze­rencsétlenül járt Tárnok-legénnyel kapcsolatban alkohol mérgezésre, me­­tilalkoholra gondolni, bűntényt is vél­tek: hatezer korona volt a legények zsebében, s lehet, hogy ezt valaki elirigyelte tőlük. A csendőrség s az or­vosi bizottság pontosan kivizsgálta az esetet s a következőket állapította meg: A három legény, miután sikeresen túladott a kél ökrön Hetényben, inni kezdett. Egész nap bort s feketekávét ivott, enni nem evett egyikük sem, tehát táplálék nem szívta fel az alko­holt. Kilencven koronát ittak el, egy negyedik társukkal együtt. Félhét óra tájban, — már sötét este volt, — szedelőzködtek, erősen boros állapot­ban. Negyedik társuk az ítéletidőben, vízben, szélfúvásban nem akart ve­lük menni. Ez volt a szerencséje. A három beborozott legény megindult utolsó útja felé. Vaksötét volt, az utat alig látták s a Zsitva kiöntései még nagyon hasonlítanak az ősipocsarak­­hoz: térdig süpped benne a láb. Bo­torkállak a kiöntések, mocsarak, isza­pos földek között, mindegyre nagyobb küzdelemmel. Az egyik keskeny, karfa nélküli pallóról, — amely egy patak fölött vezeteti át, — a fiatalabb legény lecsúszott, belezuhant a vízbe s rövid evickélés után belefulladt. Bátyja s unokatestvére kínlódva lát­tak neki a mentésnek. A nyomokból megállapítható volt, milyen küzde­lembe került, amig vízbefult öccsü­ket kicipelték a sárból: mellig gázollak a vízben s iszap­ban, alkoholosán, kimelegedve, míg végre kihúzták szerencsétlenül járt öccsüket, aki már akkor halott volt. váliukra vtittéty s a kegyetlen, kísér-Abból a nemes versengésből, amely­nek célja a komáromi Jókai szobor fölállítása, kiveszi a részéi a komá­romi ipariskola derék műkedvelő gárdája is és március 21-én, vasár­nap este 8 órai kezdettel előadják az Iparos Kör színpadán Bús Fekete László pompás vígjátékát, a »Mélió­­ságos asszony trafikja« címűt, amely mindenütt a legmelegebb sikereket aratta. Az ipariskola agilis igazgatója, Telkes Mihály szeretettel és a tőle megszokott fáradhatatlan kitartással rendezi ezt az előadást is és lia ehhez hozzávesszük az ambiciózus műked­velő gárdájának tüzes lelkesedését, a siker már biztosítva van. A darab igen mozgalmas, eleven, élénk tempójú és nem kevesebb, mint harminc szereplő lép föl benne az ipariskolai ifjúság legjobb műkedve­lői közül. Szerepelnek: Wellioffer Manci, Mackó Bözsi, Bartalos Tercsi, Pataky Bözsi, Dékány László, Sebella Ernő, Szilárd István, Dékány István, Csapó Imre, Szolik Imre, Kosa Jó­zsef, Schlesinger László, Mráz László, Kovács László, Kollár Nándor, Csor­na Béla, Zsirkó Ernő, Liszák Tibor, vinni kezdték Izsa felé. Az órákhosszat tartó út, a kegyetlen idő, a borgőzös állapot, nemkülönben a hatalmas teher, amit cipelniök kel­lett, lassankint kifárasztotta őket. Többször elestek. Végre nem bírták tovább: minden lépésnél jobban bele­­süllycdtek a sárba. Letették a hullát, bátyja mellédült, az unokatestvér a közeli Bokros puszta felé igyekezett. De így, egyedül is nagy küzdelmébe került tovább vonszolnia magát. Se­gítséget akart hozni. Már jó pár száz méternyire volt, amikor elveszítette félcsizmáját, majd másik csizmájával végkép be­leragadt a sárba, elkezdett négykéz­láb mászni, majd arcra esett s ki­fulladtál! úgy maradi. Arccal zu­han! a nedves homokba, feje bele­fut-«deli s mivel felkelni a kemény küzdelemtől nem tudott: ott ful­ladt meg a szerencsétlen legény, a nedves homokban. Társa pedig, aki öccse holttestét őriz­te, megdermedt s megfagyott. Első pillanatra ez is hihetetlen, de az or­vosok már régen eldöntötték, hogy felhevült ember magasabb hőmér­séklet mellett is megfagyhat, mint egyébként. Az alkoholtól felhevült test és a kül­ső, null fokos hőmérséklet közölt nagy volt a különbség: kimerültem s huzamos ideig feküdt öccse holt­teste mellett a nagyobbik Tárnok fiú, ami aztán hirtelen nagy hőmérséklet­­csökkenést okozott nála s végül meg­­dermesztette. így akadtak rá reggel. Tárcájában mind a hatezer korona meg volt. A nyomozás szerint inetil­alkohol mérgezésről szó sem lehe­tett, mert a kocsmában többen is ittak ugyanabból a borból,, s a halált kétségkívül fulladás okozta két le­génynél. így ért véget három derék, erőteljes magyar legény élete: tanul­ság, — ne igyon alkoholt az, aki hosszú és fárasztó út előtt áll. * A tragikus végei ért gazdalegénye­­ket szombaton délelőtt temették az egész falu lakosságának óriási rész­véte mellett. A szerencsétlenek kopor­sói felett Galambos Zoltán komá­romi lelkész mondott mélyen meg­indító gyászbeszédet. Bartalos Nusi, Csillag Rudolf, Vince József, Broczky Zoltán, Valkó Lajos-. Közönségünk ne mulassza el meg­nézni ezt a kitűnő vígjátékot. Ezzel hármas nemes célt segít elő: a Jókai szoboralapot gyarapítja, megjelenésé­vel ambicionálja a derék műkedvelő­ket és végül önmagának szerez pár kellemes órát, pompás szórakozást. Jegyek (7, 5, 3 és 2 koronás ár­ban) már kaphatók Czibor Géza Jó­kai uccai kalapüzletében és este a pénztárnál. — Huszonhetedszer büntettek meg egy mvotlmultú tolvajt Komáromban Mátyus Kálmán, a komáromi alvilág egyik igen ismert alakja ismét a fog­házba került: immár huszonhatszor volt kisebb-nagyobb bűncselekmények miatt ielítólve s ez az ítélete a huszon­­hetedik. A téli hidegben Csollány Lajos szekfüuccai házából szerezte be a fát: a magas falon átmászott s na­gy obbmennyiségű tűzifát vittel, amit később a lakásán meg is találtak.! Részben kereskedett vele. A bíróság jogerősen háromheti fogházbüntetés­sel sújtotta. Bokor Margit meghall Megilletődött szívvel írjuk ezeket a sorokat. A legszebben indult és fé­nyes művészi sikerek biztos zálogát biró neves művészi életpálya törött kelté. Bokor Margit, a mi kedves, népszerű primadonnánk, aki a Föl­des színtársulattal szerepelt nálunk pár évvel ezelőtt és már az első esté­ken megszerezte a nehezen fölmele­gedő komáromi közönség rokonszen­­vét, szeretetet, Budapesten hirtelen meghalt. Pedig a fiatal művésznő végre el­érte azt, amire vágyott, amiről álmo­dott. Szorgalmas munkájának, vér­beli tehetségének elismeréséül a bu­dapesti Magyar Színház igazgatósága leszerződtelte és a színház most szin­­rekerülő újdonságának fő női szere­pét neki adta. Bokor Margit boldog­sága nem ismert határt. Már a pró­bák is megkezdődtek, amikor a fia­tal, bájos művésznő életébe a kegyet­len sors avatkozott bele. A veszedel­mes járvány, az influenza őt is meg­támadta és az influenzából kétoldali tüdőgyulladás támadt. Állapota olyan súlyosra fordult, hogy életveszélyes állapotban kellett egyik szanatórium­ba szállítani. Itt valamit javult, de a könyörtelen sors könyvében más volt róla megírva. Állapota újra sú­lyosra fordult és a nagyreményekre jogosul L fiatal művésznő kiszenve­dett. Komáromban is élénken emlékez­nek a bájos művésznőre, aki művészi tudásával olyan sok felejthetetlen es­tét szerzett nekünk. Emlékét szeretet­tel őrizzük meg telkünkben. — Csallóközaranyoson kullúrliáz épül. A csallóközaranyosi ref. egyház vezetősége elhatározta, hogy kultúr­­házat épít, hogy különösen a fiatal­ságot a lelkileg egészségtelen levegő­től elvonja s mélló keretei adhasson a csallóközaranyosi magyarság kul­turális törekvéseinek. Remélhetőleg a kultúrház az általános, egységes ma­gyar kultúrát is szolgálni fogja. H,s áj posS&i dljsaabás Március 1-je fontos dátum a posta­­szolgálat történetében, ugyanis a pos­taigazgatóság részéről intézkedés tör­tént, a régi magyar és oszrák rendsza­bályok egységesítése érdekében és ez­zel av jövőben a posta díjszabás meg­változtatása esetén nem kelt a posta­ügy i i n inisztéri u mii oz fordulni, így a postaigazgatóság ezentúl saját hatás­körében intézkedhetik. Ez természe­tesen nem történik önkényesen, ha­nem az érdekelt minisztériumok, fce­­reskedelmi! és iparkamarák előzetes meghallgatása után. Ha tehát a kö­zönségnek (kereskedelmi és iparkama­rák stb.) panasza, vagy különleges kí­vánsága van, módjukban áll ezt testü­letek, szervezetek, stb. révén orvoslást találni és igényeiknek megfelelő rend­szabályokat megvalósítani. Az új díjszabást illetőleg, a követ­kezőkre figyelmeztetjük olvasóinkat: Eddig a 20 grm-nát súlyosabb leve­leknél 30 fillért fizettünk rá s min­den újabb 20 grm-nál fokozatosan emelkedett a portó, ezzel szemben március í-lől 20 grm-nál súlyosabb le­vélnél 60 fillér a ráfizetés, azonban fezzel a díjjal 100 grm-ig bérmentesít­hetünk levelet. A postahivatalok által kiadott leve­lezőlapok díja március 1-től 60 fillér. A legkisebb expressdíj (az általános díjon felül) 2 Ke, (eddig 1 Ke volt) — l kg-nál súlyosabb csomagoknál 3.— Ke. i Lényegesen csökkentették a csoma­gok díjszabását. A közelebbi és távo­labbi díjöv megmaradt. A közelebbi díjövben a díjszabás: 1 kg-ig 2.— Ke, 5 kg-ig 3.— Ke, 10 kg-ig 6.— Ke, 15 kg-ig 9.—Ke, 20 kg-ig 12.—Ke, 25 kg­­ig 15.— Ke. A távolabbi díjövben a díjszabás: 1 kg-ig 2.50 Ke, 5 kg-ig 4— Ke, 10 kg-ig 8.— Ke, 15 kg-ig 12.— Ke, 20 kg-ig 16.— Ke, 25 kg-ig 20.— Ke. A tömeges csomagfeladásnál elő­nyösen használhatjuk ki az úgyneve­zett »posta-áruk« díjszabását, mert itt megtakaríthatjuk a csomagszállítólevél díját, azonfelül olcsóbb a díjszabás is. Az ipariskola tanulói a Jókai szobor javára szinielőadásf rendeznek Ä méltóságom asszony trafikja kerül szinre

Next

/
Thumbnails
Contents