Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-27 / 17. szám

ötvennyolcad!!« évfolyam. 17. szám. Szombat, 1937 február 27, Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Jaross Andor országos pártelnök nagyszabású beszámolója a komáromi járási pártszervezet ülésén Megalakult az egyesfiit párt komáromi járási pártszervezete Elnökök: FÜLÖP ZSIGMOND és KIRÁLY JÓZSEF Komárom, február 26. Rendkívül nagy lelkesedés mellett tartotta az Egyesült országos keresz­­tényszocialista és magyar nemzeti párt komáromi járási pártszervezete ala­kuló ülését február 25-én, Komárom­ban, a Dózsa-féle Vigadó nagytermé­ben, hova ez alkalomra a járás 26 községében működő pártszervezet képviselői nagy tömegekben gyűltek egybe. Az ógyallai járás 11 közsé­gének pártszervezete küldöttségileg képviseltette magát az ülésen, ezzel is dokumentálva azt az összetartást, amely az egységes párt tagjai között fennáll. Az alakuló ülésen megjelen­tek soraiban voltak Jaross Andor nemzetgy. képviselő, országos párt­elnök, Füssy Kálmán szenátor, Ko­­czor Gyula országos központi párt­igazgató, Nagy Nándor, Fülöp Zsig­­mond országos végrehajtó biz. tagok, Kállay Endre dr., Király József, Hi­­kisch Károly, Sümeg Ernő, Vörös Ede, Bödők Sándor, Fcszty István, Kürthy Benő, Czibor Géza, Martinko­­vics Aladár orsz. pártvezetőségi ta­gok, Csery István plébános, Ruttkay Béla, Fürst Mihály, Csepy Béla, Bara­­nyay József dr., Broczky István, Ba­logh Miklós, Komáromi Lajos, Szi­­gethy János, Páti Nagy Mihály, Fogl Károly és sok más párttag. A kerületi központot Kristóff Sándor országos pártigazgaíó, Derfinyák Gusztáv és Kalitza Sándor főtitkárok s Varecha József munkástitkár képviselték, akik a szervezet alakuló közgyűlését nagy körültekintéssel készítették elő. Me-gsafitéís és a választások Az ülést Füssy Kálmán szenátor nyitotta meg és mint korelnök vezette azt végig. Elnöki megnyitójában hang­súlyozta, hogy erős összetartásra van szüksége az itt élő magyarságnak, amely azt kívánja, hogy nemzeti ki­sebbségi jogait minden vonalon ér­vényesíthesse. Nem szabad politikai játékot űznünk, de nem szabad sem felekezeti, sem osztálykülönbségek ki­élezésével megzavarni a magyarság sorait. A két testvérpárt egyesülése történelmi forduló az ittélő magyar­ság életében, az egyesülésben rejlő nagy erővel kell küzdeni a magyar­ság jogaiért, a magyarságba és Isten­be vetett bittel kell dolgozni nemze­tünk szebb és boldogabb jövőjéért. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Derfinyák Gusztáv főtitkár ismertette a jelölő bizottságnak ja­vaslatait. A járás községeiben mű­ködő pártszervezetek képviselői egy­hangú lelkesedéssel határozták el a komáromi járási pártszervezet meg­alakulását. Ezután a járási szervezet elnökévé Fülöp Zsigmond bankigazgatót (Komá­rom) és Király József esperes­­plébánost (Csicsó) választották meg nagy lelkesedéssel, egyhan­gúan. A tisztikar tagjainak megválasztá­sa is egyhangúan történt. Megválasz­­tattak alelnökökké Bödők Sándor bir­tokos (Csicsó), Czibor Géza jár. ipart, elnök, kalapos (Komárom), Dosztál Ignác iparos (Nagymegyer), Fogl Ká­roly munkavezető (Komárom), Geőbel Károly dr. ügyvéd (Komárom), Jankó Gyula gazda (K. Néma), Kosztolányi Gáspár földbirtokos (Megyercs), Kür­thy Benő birtokos (Felsőgellér), Mar­­tinkovics Aladár főintéző (Csicsó), Os­­váth István birtokos (Cs. Aranyos), Öllős István birtokos (Ap. Szakállas), Szövő Kálmán birtokos (Gúla). Jegy­zők: Pongrácz József (Nagykeszi), Mészáros Géza (Szitás), pénztáros: Mikus István (Füss), öllős István (Ap. Szakállas), ellenőr: Farkas Péter (Bo­­gya) és Takács Ferenc (Örsujfalu), Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám-ára 1 korona. Bécsi látogatás. Komárom, február 26. Mikor a múlt évben, júliusban Ausztria vezetői kibékültek a harma­dik birodalom kormányával, az egész világ azzal a megnyugtató érzéssel vette ezt tudomásul, hogy Európa egyik nehéz problémája, az Anschluss kérdés — legalább belátható időre — lekerül a nemzetközi politika napi­rendjéről és ebben a tekintetben már nincs is ok az aggodalomra. A for­radalmak egész során keresztülment Ausztria ezzel a megegyezéssel fel­szabadult a lidércnyomás alól és bi­zalommal folytathatta a konszolidá­ció munkáját azon a megkezdett úton. amelynek alapjait a nemzetének füg­getlenségéért életét feláldozó Dolfuss, a háború utáni viharos idők egyik legrokonszenvesebb nemzeti politiku­sa rakta le s amelyen önfeláldozó ki­tartással viszi előre országa hajóját a méltó utód: Schussnigg kancellár. Hiltler. Németországának nagy ál­lamférfiúi bölcsességre valló diplo­máciai gesztusa, mely az Ausztriában levő nemzeti szocialisták reményeit szerte foszlatta, erős lökést adott Ausztria belső rendjének végleges megszilárdítására és arra. hogy a harmadik birodalommal felvegye a gazdasági összeköttetést olyan ala­pon, amelyen a két egymás mellett élő testvér nép a legjobb barátság­ban biztosíthatja függetlenségét min­den külső befolyás kizárásával. A helyzet a júliusi szerződés óta annyira megszilárdult, hogy a napok­ban már a német nemzeti szocializ­mus egyik exponált vezető államfér­fin, Neurath külügyminiszter látogat­ta meg az osztrák fővárost s napokig folytatóit tárgyalást Ausztria kancel­lárjával és más vezető személyisé­gekkel. Noha a német birodalmi kül­ügyminiszter elutazásakor kijelentet­te, hogy látogatása nem volt állam­politikai esemény, mégis biztosra ve­hető, hogy megbeszélései olyan kér­dések körül forogtak, amelyek a két állam közötti helyzet megszilárdítá­sára irányultak. Ezt igazolni látszik a hivatalos jelentés is, amely szerint Neurath látogatása harmonikusan és a legteljesebb megértés jegyében folyt le s bár politikai megállapodások nem történtek, kultúrpolitikai szempont­ból a látogatás eredményes volt, mert az államférfiak elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki a kölcsönös kultúrügyek elintézésére. ! Noha az osztrák hivatalos körök tartózkodóan viselkedtek Neurathtal kapcsolatban, meg lehet állapítani, hogy a látogatásnak mégis csak meg volt a maga értelme s ha figyelembe vesszük, hogy a két állam vezető fér­­fiai ezúttal mint a legjobb baráti vi­szonyban élő államok képviselői ül­hettek le egymással tanácskozásra, lakkor ennek a látogatásnak mégis csak jelentősnek kellett lenni, mely­ből a két államra nézve az egymás közötti helyzet tisztázására vonatkozó következményeket vonhatjuk le. Hogy a látogatással kapcsolatban a bécsi nácisták egy jelentéktelen kis cso­portja tüntetést kísérelt meg a har­madik birodalom melleit, nem szá­mítható zavaró körülménynek, az ilyen kis excesszusak még más alka­lommal is előfordulhatnak az exal­­táltabb elemek részéről, ennek a né­met külügyminiszter sem tulajdoní­tott nagyobb jelentőséget, mert igen jól tudja, hogy a nemzeti szocializ­mus abban a pillanatban elvesztette talaját Ausztriában, amikor független­ségét Németország elismerte. De különben is a rettenetes meg­próbáltatásokon keresztülment Auszt­ria belső rendje annyira megszilár­dult, hogy a Dolfuss által megszer­vezett hazafiasfront a legerősebb biz­tosítéka a belső békének és az ország további fejlődésének. Schussnigg kan­cellár és kormányzó társai biztos és erős kézzel vezetik az országot, mely­nek nem lehet egyéb óhaja, mint a belső rend melleit a körülötte élő államok részéről a megértés és tel­jes függetlenségének minden hátsó zászlótartó Páti Nagy Mihály és Ke­lemen Ferenc (Komárom), háznagy: Horváth Vince (Nagymegyer) és Kö­les Gyula (Ekecs). Megválasztották ezután a járási me­zőgazdasági, járási ipari, járási kultu­rális, népgondozó és népegészségügyi szakosztályok és a járási munkás­szakosztály elnökeit, majd megalakí­tották a járási szervezet választmá­nyát, melynek a párt komáromi já­rási képviselőtestületi választott tag­jai hivatalból tagjai. A választások után Fülöp Zsig­mond és Király József járási párt­szervezeti elnökök megköszönték a bizalmat s lelkes szavakkal mutattak reá a járási szervezet fontosságára és a magyarság életérdekeinek szolgála­tában reá háruló feladatokra. ígére­tet tettek, hogy a megtisztelő bizalmat a magyarság, közelebbről a komáro­mi járás magyar népének érdekében kifejtendő munkával akarják megér­demelni. Kérték a járás egyesült párti tagjainak készséges támogatását, mert csak az együttes, vállvetett munka segítségével érhetjük el, hogy önma­gában bízó, megelégedett magyar nép éljen ezen a földön. Ha a megértés és egység fog uralkodni közöttünk, nem fog elmaradni az Isten áldása sem. Az elnökök lendületes beszédeit lel­kes tapssal fogadta az alakuló gyű­lés, amely ezután feszült érdeklődés­sel hallgatta meg az egyesült párt szeretett országos elnökének, Jaross Andor nemzetgy. képvise­lőnek nagyszabású beszámolóját a politikai helyzetről. Elhibázott külpolitika Jaross Andor országos pártelnök mindenekelőtt meleg szavakkal üd- Arözölte a párt országos vezetősége ne­vében az új járási szervezetet, annak elnökeit, tisztikarát, s bejelentette, gondolat nélküli elismerése. Ez a ter­mészetes és emberi kívánság Európa valamennyi állama részéről honorál­ható azzal, hogy Ausztriát nehéz hely­zetében támogassák és pártfogolják. Ausztriának meg van az ő történel­mi hivatása, ezt fel kell ismerni min­den államnak és eszerint kell értékel­ni önállóságát. A német külügymi­niszter látogatása igazolta azt, hogy Ausztria rendet teremtett a saját por­táján, vele tehát megértéssel kell vi­seltetniük külpoliíikai vonatkozásban Európa többi államainak is, ame­lyekre Ausztria konszolidálódása so­kat jelent. Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Next

/
Thumbnails
Contents