Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-05 / 63. szám

Otténhetedlk évfolyam, 63, szám. Szerda, IÖB0. angneztas 5, Előfizetési ír csehszlovák értékben: Helyben ée vidékre poétái szétküldéssel egész évre 89 Ké, félévre W K6, negyed­évre 21 K5. - Külföldön 12» KIS. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelő* lösierkesztße GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAY JÓZSEF Főtnunkatársaks FüLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Masaryk-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Km lesz népfront. Komárom, augusztus 4. Amióta a kormány szoros katonai szövetségei kötött Szovjeloroszország­­gal, a csehszlovákiai kommunisták taktikái változtattak. Éveken keresz­tül a legintranzigensebb osztálypoli­tikát folytatták, legvehemensebben tá­madták a kormányt és állandóan pro­pagálták a forradalmat, mint egyedüli megválló módszerét és eszközét a proletárok felszabadításának. Még élénk emlékezetünkben vannak azok a harcok, amelyeket a kommunisták vívtak a kormánnyal szemben és azok az elkeseredett támadások, amelyeket a szocialisták ellen folytattak éveken keresztül, akiket a fasiszták közé so­roztak és a munkásság árulóinak ti­tuláltak. Taktikájukkal teljesen izo­lállak magukat s bár a parlament­be minden alkalommal feltűnő szám­ban kerültek be, a választásokon elért eredményeknek semmi haszna sem mutatkozott, mert szélsőséges világ­­szemléletük erős akadályt képezett a szerintük burzsuj kormányban részt­­venni és a kapitalistákkal együtt in­tézni az ország ügyeit. Következetesen kitartottak a forra­dalom mellett és minden ténykedésü­ket ennek a gondolatnak megvalósítá­sára koncentrálták. Mikor aztán a csehszlovák kormány pártfogóra ta­lált Szovjeloroszországban s vele a legszorosabb szövetségre lépett, a köz­társaságban megszervezett kommunis­ták is észbe kaptak és a legutóbbi időkben kísérletet tesznek a közele­désre. De persze: elveik teljes meg­tartásával. Hogy Franciaországban megalakult az úgynevezett népfront, amelyben a kommunisták és szocia­listák fgolalnak helyet, az új, csábítóan hangzó jelszavat alkalmasnak talál­ták a kommunisták arra, hogy Cseh­szlovákiában is megvalósítsák azt. Azokhoz fordultak tehát, akikhez leg­közelebb érzik magukat, a szociálde­mokratákhoz és felszólították őket, hogy egyesüljenek a népfront megala­kítására. Hasonlóképen kísérelték meg a közeledést a cseh nemzeti szo­cialistákhoz, akikről pedig illett volna tudniok, hogy nagyon messze álla­nak a proletároktól, s azoktól az el­vektől, amelyek a rombolásban és felforgaláshan akarnak érvényre jut­ni. A szociáldemokraták kosarat adtak a kommunistáknak és bizony líije­­lentették, hogy nincs bizalmuk velük szemben, mert az a gyanujok, hogy az egész hépfronti kezdeményezés csak agitációra szolgálna, ami pedig tagadhatatlanul a kommunisták ré­szére hozna eredményt. így áll-c a dolog, nem firtatjuk, de mindeneset­re jellemző, hogy végeredményben egy és ugyanazon célokért küzdő szo­ciáldemokraták nem kívánnak a mun­kásság és a nép képviselőivel együtt s Komárom, augusztus 4. Jaross Andor, az egyesült pártok elnöke a jobb- és baloldal harcáról. Az egyesült országos keresztényszo­­cialista és magyar nemzeti párt el­nöke, Jaross Andor a PMH va­sárnapi számába cikket írt a jobb- és baloldal harcáról, melynek során rámutat a bolsevizmus romboló ha­tására. Cikkében többek között a kö­vetkezőket írja: — A csehszlovák köztársaság olyan nemzetiségi jellegű állam, amelyben nemzeti jellegű parancsuralom el sem képzelhető és fenn nem tartható. A demokráciái, — csak legyen az igazán nemcsak szóban, hanem lényegileg is, — veszély erről az oldalról nem fe­nyegeti. Veszély legfeljebb a másik oldalról jöhetne, ha a szovjetkapcso­lat olyan társadalmi folyamatot segí­tene elő, mely a második és harma­dik internacionálé érdekközösségéből bolsevista forradalomba menne át. A bolsevizmus pedig széjjelrombolja a nemzeti társadalmakat s olyan új szo­lidaritást állít be helyére, melyen be­lül egy nemzeti kisebbség elveszít­heti minden értékét, melyet évtizedek küzdelmével védett meg és tartott meg. A demokrácia, nem az, amely inkább formai, mint tartalmi, hanem a hirdetett eszmei, egyedül alkalmas kisebbségi értékeink fenntartására és továbbfejlesztésére. Ez a demokrácia: nemzeti demokrácia, mely minden nemzetnek biztosítja a maga érdeké­ben való életlehetőséget. Ezt a de­mokráciát nem fenyegeti semmi kül­ső veszedelem. Azok az áldemokra­ták, akik ma harccal akarják meg­védeni ezt a demokráciát, nem ezt, hanem azt a világot védelmezik, ame­lyik letünőben van abban a pillanat­ban, mihelyt kiirtjuk a forradalmi) lehetőséget olyan társadalmi felelős­ség hirdetésével és megvalósításával, mely minden dolgozni akaró ember­nek kenyeret ad. Állítom, hogy a jobboldal és baloldal harcában »köz­társaság helye nem a baloldalon van s még kevésbé van nekünk, magyar kisebbségnek okunk a baloldali pro­paganda csapdájába esnünk s egy olyan téves világszemlélet hatása alá kerülnünk, mely csak romokon be­dolgozni. Még a legszebben hangzó új jelszó mellett sem, a népfronton sem. Ebben a kérdésben teljesen szo­lidárisak velük a német szociálde­mokraták és a cseh nemzeti szocia­listák is, akik szintén nem hajlan­dók a kommunistákkal szorosabb kap­csolatba kerülni. Habár a szocialisták visszautasítá­sukban nem is említik a testvéri alli­ance fő akadályát, azért mindenki tudja, hogy elutasító magatartásukban igen nagy szerepet játszik az a körül­mény is, hogy fnrnd'í» báróm szöcia­resztül mer az építésre gondolni. A demokráciának nem lehet és soha­sem lesz szálláscsinállója az, aki meg­gyalázott apácák, halálra kínzott pa­pok, megcsonkított oltárok és lerom­bolt templomok áldozatával harcol a »haladás« érdekében. Mi bátran vad­­hatunk szint egy olyan népuralom! mellett, mely minden nemzet évszá­zadok óta kitermelt értékének meg­mentésén és megtartásán keresztül a nemzeti társadalom és a közösség szolgálatába állítja az egyes embert. Nem kell a szociáldemokratáknak a kommunistákkal együtt alakítandó »népfront«. A kommunisták újra ajánlatot tet­tek a szociáldemokrata pártnak egy­séges »népfront«-ban való együttmű­ködésre, amire külpolitikai szempont­ból volna szükség. Az ajánlat megté­tele után az egyes pártok azonnal összehívták vezetőségeiket és megtár­gyalták a kommunisták ajánlatát. A szociáldemokrata párt azonban úgy döntött, hogy elveti a kommunisták­kal való együttműködést, mert a kom­munisták ajánlatát nem tartják őszin­tének és azt csak agitációs eszköznek vélik. A Pravo Lidu jelentése szerint hasonlóan fog határozni a csehszlo­vák nemzeti szocialista párt, amely ugyancsak elutasítja a kommunisták­kal való együttműködést. De a német szociáldemokraták sem hajlandók együttműködni a kommunistákkal, mert felfogásuk szerint a kommu­nisták felhívása nem komoly és csak agitációs célokat szolgál. Esterházy János az egyesült pártok megalakulásáról. Esterházy János, az egyesült or­szágos keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párt ügyvezető elnöke nyilatkozott a két párt egyesüléséről, a választási eredmények mérlegelé­séről. Nyilatkozata során többek kö­zött a következőket mondotta: — A magyarság mindig belekapcso­lódott ugyan a nyugati gondolatvi­lágba, de azt saját nemzeti jellegé­nek megfelelően alakította át és tette magáévá. Nem jár tehát helyes úton az, aki a mi új alakulatunkban a magyar fajiság »felébredését« és va­lista párt bent ül a kormányban, résztvesz a hatalomban, ami kizárja a kommunistákkal való olyan együtt­működést, mint a tervezett népfront. Hiába, a hatalom sokat jelent, azért is ragaszkodnak ahhoz olyan maka­csul. A kommunistáknak is be kel­lene először lépniük a koalícióba, de persze akkor az előszobában szegre kellene akasztaniok azt az elvet, amely scinmikcpcn sem illeszthető be a ha­talmon levő pártok kormányzati elvei köze és le kellene mondaniok arról, hogy ó világ megváltását egyedülfor­lamilyen magyar »totalitást« akar meglátni vagy akar abból kisütni. Mi nemzeti alapon állunk és magyar nemzeti alapunk egy a kereszlény­­alappal, amellyel szervesen fonódik egybe. Ennek következménye az, hogy nem ismerhetünk más nemzetek irá­nyában semmilyen türelmetlenséget, elzárkózást vagy elkülönülést, mert akkor megtagadnék a keresztény gon­dolatot. A magyar múlt Szent István­tól kezdve azt tanítja, hogy a keresz­tény nemzeti alap az egyedüli lehe­tőség arra, hogy a magyarság gyakori izoláltsága mellett is vonzóerőt tud­jon gyakorolni más nemzetekre, ezek fiaival legszorosabb testvéri együtt­működést alakítson ki s így erősítse önmagát és sorstestvéreit. — Azt is olvastam egy külföldi lap­ban — folytatja tovább Esterházy Já­nos, — hogy a mi új alakulatunk faji alapra volt kénytelen helyezkedni, mert a legutolsó választásokon eddigi taktikánk nem vált be, szavazataink száma csökkent és egy mandátumot is veszítettünk. Ez mindenképen téves állítás, mert az 1935. évi képviselői választásokon pártjaink 291.831 sza­vazatot kaptak, amiből Szlovenszkóra és Ruszinszkóra 265.000 esett, az előző 1929. évi választáson pedig 257.131 szavazatot, tehát kevesebbet értünk el. Hogy egy mandátumot egy Mór­­vántúli szenátornak adtak, ez csak az itteni bonyolult választási aritme­tikának tulajdonítható. A szerkesztők szolgálati viszonyát rendező törvény. Vasárnap lépett érvénybe a szer­kesztők szolgálati viszonyát rendező törvény. Ez alkalomból a PrávoLidu méltatja Klein képviselőnek a törvény kezdeményezése körül szerzett érde­meit. A Lidové Listy az újságíró ka­marák sürgős megszervezését köve­teli. A sajtókamarák föladata volna ellenőrizni mindennemű időszakos sajtótermék kiadását. Csak a sajtó­kamara akadáyozhatná meg a zsaro­lás céljából megindított sajtótermé­kek kiadását. A lap értesülése sze­rint Práágában a legközelebbi he­tekben indul meg egy csehnyelvű na­pilap, mely létét zsarolásra rendezi be. Az ilyen sajtóterméket csak a kamara akadályozhatna meg. radalom útján lehet elérni. Ezt a szocialisták már régen belátták és ha ők is eszküsznek az internacionaliz­musra, ez nem zavarja meg őkel a csendes jólétet biztosító elpolgáriaso­­dásban, mely végre is a kapitalizmus erősítésére vezeti őket. A népfront megbukott s egyelőre nem sok kilátás van arra, hogy megvalósuljon. A mun­káspártok egymás iránti bizalmatlan­sága buktatta meg, de közbejátszotl a hatalmi kérdés is, amely a húsos fa­zekaknál ülő pártoknak egészen mást diktál. _

Next

/
Thumbnails
Contents