Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-29 / 61. szám
Otvenhetedik évfolyam, 61. szám. Szerda, 1636. július SO, ElSflzetésl ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kf. - Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 borona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelő# főszerkesztő« GAAL GYULA dr. Szerkesztőd BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Fömunkatársakd FCLOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Németország és Csehszlovákia gazdasági viszonya. Komárom, július 28. A köztársaság külügyminisztere legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy Csehszlovákia és Németország jó szomszédi viszonyban él egymással és a két állam minden tekintetben korrekt magatartást tanúsít egymás iránt. Az ilyen hivatalos kijelentések rendszerint a külügyi bizottság ülésén történnek s ha az ellenzék szónokai a részükre kiszabott idő alatt vitába is szállnak a külügyminiszterrel az ilyen és hasonló nyilatkozatok diplomáciai értékének lecsökkentésére, a koalíciós többség végre is tudomásul veszi a külügyminiszter jelentését s minden marad úgy, ahogyan eddig volt. Vagyis, ha a legkorrektebb szomszédi viszonyban is élünk a német birodalommal, azért mégis csak úgy áll a dolog, hogy sokkal korrektebb lenne reánk nézve, ha Németországgal a szubjektív érzések teljes kikapcsolásával például gazdasági tekinlelben szorosabb volna a kapcsolat s a két szomszédos állam külkereskedelmi mérlegének számadatai ezt kézzelfoghatóan is igazolnák. Sajnos azonban, ez nem mutat kedvező képet. Némelország elenyészően csekély mennyiségű árut vásáról Csehszlovákiában és jelentékenyen nagyobb mérvű a köztársaságba a behozatal, ami persze külkereskedelmi életünkre bénítőlag hat. kereskedelmi kormány feladata volna, hogy ezen a kedvezőtlen helyzeten segítsen és kövessen cl mindent, hogy a szomszédi korrekt viszony külkereskedelmi vonatkozásban is megjavuljon. Egy prágai jelentés szerint a nyári hónapokban erre nézve bizonyos lépések tétetnek, amelyek egyelőre ha nem is hivatalosak és ha nem is teljes meghatalmazással történnek, mégis igen szükségesek és az állam érdekében valók lennének. Preis dr.-nak, az ismert tekintélyes bankigazgatónak jelentékeny ismeretköre van Németországban s már a múlt évben is felkeresett egynéhány német előkelőséget, akikkel barátságos megbeszéléseket folytatott a két ország gazdasági kapcsolatainak megszilárdítása érdekében. Preis dr. most ment szabadságra és mivel ezuttal is Németországba utazott, a lapok ezen útjához különböző kombinációkat fűznek és különös jelentőséget tulajdonítanak annak. A kombinációkra az szolgáltat okot, hogy Preis dr. elutazása előtt megbeszélést folytatott dr. Krofta külügyminiszterrel, ami egészen bizonyos, hogy a két állam közötti viszonyra vonalkozott. De a híradás úgy szól tovább, hogy a külügyminiszter értésére adta Preis dr.-nak, hogy Csehszlovákiának ter-Komárom, július 28. Benes dr. köztársasági elnök szerint a béke fentartható s a háború Európában elkerülhető. A közép- és déleurópai államok békeszervezeteinek képviselői konferenciát tartanak Prágában, melyet szombaton nyitottak meg. A konferenciát a békét a kollektiv biztonság alapján megszervező csehszlovák végrehajtó bizottság hívta egybe s az a célja, hogy előkészíLse a genfi világbéke kongresszust s erre biztosítsa a kis nemzetek és államok képviselőinek legszorosabb együttműködését. A konferencia résztvevői tisztelegtek Benes dr. köztársasági elnöknél, aki beszédet intézett a konferencia tagjaihoz és hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának szilárd elhatározása a legvégsőkig folytatni békepolitikáját és ezért minden alkalommal arra fog törekedni, hogy minden nemzetközi kérdésben megegyezzék szomszédaival. A köztársasági elnök újra megismételte azt a határozott meggyőződését, hogy a helyzet komolysága ellenére a békét fenn lehet tartani s hogy Európában a háború elkerülhető. Hangsúlyozta továbbá, hogy egyetlen nemzet sem érné el célját, amely háborút idézne fel Európában. Az ilyen háborút katasztrófa követné, ami mindent eltemetne és Európát általános káoszba taszítaná. Kifejtette, hogy nem szabad visszariadni azoktól a kötelezettségektől, a melyek abból keletkeznek, amit kollektiv biztonságnak nevezünk. A jelenlegi Európa egyik legnagyobb nehézségét a különféle államokban uralkodó különféle politikai és szociális rezsimek és az egymás ellen irányuló kölcsönös propagandájuk alkotja. Bátran meg kell mondani, ha nem tartjuk kölcsönösen tiszteletben azokat a különféle rezsimeket, akkor hamarább keletkezhetik konfliktus. Majd hivatkozik a köztársaság elnöke Blum francia miniszterelnöknek arra a beszédére, melyet a Németország és Franciaország közötti viszonyra vonatkozólag mondott, melyben kijelentette, hogy az egyedüli helyes és lehetséges eljárás abban áll, hogy kölcsönösen tiszteletben tartmészetesen érdeke, hogy a Németországhoz való gazdasági viszony megjavuljon és ezt a célt a politikai kérdésekre való tekintet nélkül akarja követni Csehszlovákia. Ha ez igaz, akkor csak helyesléssel találkozik a kezdeményezés, mert mindenki érzi, hogy Csehszlovákiának északi nagy szomszédjával előbb vagy utóbb tisztába kelt jönnie és a kereskedelmi kapcsolatnak meg kell erősödnie. Elég helytelen dolog, hogy minden korrekt viselkedés mellett is annyira eltávolodott a két ország egymástól, hogy a cseh nacionalista lapok hajéit egymást. Az európai demokrata államok készek ehhez hozzájárulni a béke biztosításáért. De mindenesetre megkívánják azt a többi kormányoktól is. Végül a köztársasági elnök megköszönte a tisztelgést és teljes sikert kíván a konferencia munkájához. A külföldi sajtótermékek cenzúrájának meggyorsítását sürgeti Gilíer János dr. orsz. választmányi tag. Ismeretes, hogy a külföldről s így különösen Magyarországból Szlovenszkóba küldött nyomdai termékeket terjesztés előtt cenzúrának vetik alá s ennek eredményétől függ, hogy az országos hivatal megadja-e a behozatali és terjesztési engedélyt. Sokszor előfordul, hogy a külföldi sajtótermékeknek átnézése rendkívül lassan történik, az itteni könyvárus cégeknek és könyvterjesztő vállalatoknak tetemes kárt okoz. Ennek a sérelemnek orvoslása végett Giller János dr., Szlovenszkó országos választmányának tagja a következő beadvánnyal fordult a pozsonyi országos hivatalhoz: Az országos hivatal adminisztratív hatáskörébe tartozóan a pozsonyi rendőrigazgatóságon cenzúrahivatal működik, amely átvizsgálja a külföldről idejövő nyomdaterméket. Ennek a cenzúrahivatalnak működése ellen a szlovenszkói magyar kisebbségnek megokolt panaszai merültek fel, mert különösen a Magyarországból érkező nyomdatermékek átvizsgálásakor olyan késedelmes elintézés mutatkozik, mely sérti a szlovenszkói magyarság kulturális igényeit. Lehet, hogy a késedelmes elintézésnek az oka az elégedetlen hivatalnoki személyzet. Egy konkrét esettel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy múlt év novemberében odaérkezett karácsonyi színdaraboknak cenzúraengedélyét csak folyó évi februárban adták ki, minek következtében egy szlovenszkói könyvárus cég tetemesen károsodott. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok tehát az országos elnökséghez, hajlandó-e ezen cenzúrahivatal működését a konkrét eset kapcsán felülbírálni és hivatalos működésének gyorsítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni? sábjai tele vannak Németország elleni háborús uszítással s egyik-másik szocialista lap máris rémképeket fest olvasói elé az elkerülhetetlen háborúról. Ha már ezeket a lapokat nem képes megfékezni az állam, legalább legye meg azt, hogy keresse a módját és alkalmát a Németországgal való oly értelmű megbékélésnek, hogy kikapcsolva azokat a tulajdonképpen csak Franciaország számára politikai kérdéseket, amelyek tekintetében a nézetek eddig nem nyertek tisztázást, a gazdasági téren igyekezzék olyan Bechyne miniszter a kormány közlekedésügyi politikájáról. Vasárnap nyitották meg a Margitfalva és Vöröskő közötti vasútvonalat ünnepélyesen, amelyen megjelent Bechyne vasutügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes és Dérer Iván dr. igazságügyi miniszter is. A vasút forgalombahelyezésével kapcsolatban Bechyne miniszter beszédet mondott, amelyben többek között megállapíttotta, hogy a köztársaság már túl van a gazdasági válság csúcspontján s ezért lényegesen kiszélesítették az államvasutak beruházási programját. Ezután adatokat sorolt föl, melyek szerint az államvasutak beruházási tétele 1934-ben 222 millió koronát lett ki s az összegből 69 millió koronát fordítottak új vasútvonalak építésére. A tavalyi beruházás 286 milliót, az idei pedig 721 milliót tesz ki s a miniszter szerint a beruházási összegek felét Szlovenszkón használták fel. Felemlítette, hogy most folyik a Puhó és Felsőlédec, valamint az Aranyosmarót és Üzbég közötti vasútvonalak építése és folynak a Besztcrcebánya- Divéki-Felsőstubnya közötti vasútvonal építésének előkészítő munkálatai. Ami a vasútvonalak javítását illeti, a miniszter kijelentette, hogy e célra 22 és fél millió koronát fognak fordítani s hogy a kormány a szlovenszkói összeköttetés meggyorsítására s a nyugat és kelet közötti új teherárúdíjszabás kidolgozására törekszik. A megnyitásról a miniszter indítványára üdvözlő táviratot küldtek Benes dr. köztársasági elnöknek és Masaryk első elnöknek. Délben Dobsinán díszebéd volt. Szlovenszkón tartja a kisantant legközelebbi konferenciáját. A kisantant államainak külügyminiszterei legközelebbi konferenciájukat Csehszlovákiában tartják meg. Eredetileg szeptember első napjaira Prágába tűzték ki az összejövetelt, mivel azonban a népszövetség az eredeti tervtől eltérően, csak szeptember 21-én ül össze, a kisantant konferenciáját is elhalasztották és szeptember 17-től 19-ig tartják meg. Miután pedig ugyanakkor Benes dr. köztársasági elnök Szlovenszkón fog tartózkodni, a konferenciát Szlovenszkóban fogják megtartani és pedig valamelyik fürdőhelyen, Szliácson, Pösmegegyezésre jutni, aminek termékeny eredménye lehet Csehszlovákiára nézve. Helyes tehát az a feladat, amit Preis dr. vállalt magára s amely a külügyminiszter tudtával való kezdeményezést, véleménykicserélést, előzetes tájékozódási jelent. Csehszlovákiának igen fontos érdeke, hogy Németországgal olyan szomszédi viszonyt létesítsen, amely nemcsak korrekt, hanem termékeny is s amely a külkereskedelem élénkítését s a gazdasági kapcsolat megszilárdulását mozdítja elő.
