Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-22 / 59. szám
ötvenhetedik évfolyam. 59 szám. Szerda, 1930. jálins 2S POLITIKAI LAP. EMHIzetto ár (Mtetttvák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kt, félévre M Kt, negyedévre 29 K6. - Külföldön 12» K& EijcMzám ára 1 bereu*. Európa két liilioi'baii ? Komárom, július 21. A Loearno-konfer encia körül hetek óta élénk vita folyik az angol és francia diplomaták között, akik sehogysem tudnak megegyezésre jutni abban a kérdésben, hogy a konferenciát még abban az esetben is meg kell tartani, ha Olaszország nem jelenik is meg 'Londonban. Legújabban ugyan már eltekintenének attól, hogy a megbeszélésen Olaszország is részt vegyen. — amely egyébként elutasította a meghívást, — de úgy Franciaország, mint Anglia arra törekednek, hogy a konferenciának meg legyen a kellő sikere, meri ha az félsikerrel, vagy pláne balsikerrel végződik, akkor igazán semmi értelme sincs annak, hogy az érdekelt bárom hatalom, már mint Anglia, Franciaország és Belgium olyan értelemben kösse le magát egy újabb szerződéshez, amelynek betartását lehetetlen volna biztosítani Olaszország hozzájárulása nélkül. Arról pedig, hogy Németország résztvegyen az új Loláméban, az adóit viszonyok közöli álmodni sem lehet. Franciaország ugyan a hiábavaló kísérletek után sürgeti a konferenciát és megelégszik azzal is egyelőre, hogy a három halalom üljön össze és tárgyalja le az új szerződés módozatait, Angliái azonban ismert óvatossága arra indítja, hogy ne menjen bele valami olyan megállapodásba, amely »ein teljesen rendezi a fontos kérdést s amely bizonyos oldalon megoldatlant! hagyna olyan dolgokat, amelyeknek elintézése nélkül az új Locarno csak egy diplomáciai okmány maradni melynek végrehajtása ismét nehézígekhe ütközne. Anglia még a látszata, is el akarja kerülni annak, hogy ebken a nagyhorderejű ügyben az egyoiaiúság jusson érvényre, amikor ige félő, hogy ha így fejlődnek az esen,nyék, Európa két táborra szakad t újra bekövetkezik az 1914-iki állapi, amely katasztrófához vezetett. Sgybritannía irtózik a háborútól, ennv számtalanszor adta példáját 1918 ,ja mindazokban a kérdésekben valósom oly állásfoglalásával. amelyek \kszor heves kirobbanással veszéhTjpjtójj Európát. Az o mérséklő uangja^méteiten megfékezte azokat az halatokat, amelyek kitörni készültek.,jZ0„y0S hatalmak részéről. Angliának teljesen (}(■., van. Ahogy most áll a helyzet ahogyan annak további fejlődéséből.övetkeztelni lehet, fennáll az a >u,tőség, hogy Europa hatalmai ké g*ószcn csoportosulnak és mindkét ,£szen annyira kiélezik az ellentéleke^Qgy abból egy újabb világégés robL,j,al ki. A nyuguli hatalmaknak Sz«et_ Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Beleifo fósmrkesatfia GAAL GYULA dr. Szerkesztő* BABANYAY JÓZSEF dr, Főmunktttársak? FCLÖP ZSIGMOND és AIXLNGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, július 21. Benes dr. köztársasági elnök a magyarokkal való viszonyról. A legközelebb meg fog jelenni dr. Benes Ede köztársasági elnöknek »Nemzetek forradalma« című háromkötetes műve magyar nyelvű kiadásban. A köztársasági elnök könyve magyar kiadása elé élőszót írt, melyben vázolja általános történeti felfogását és kitér a magyar-csehszlovák viszony kardinális kérdéséire is. A köztársaság elnöke ismerteti a mai Európa kialakulását, a világháború folytán bekövetkezett egyes régi államalakulatok szétesését és átcsoportosulását. A térképen új Európa jelent meg, amely kulturálisan és politikailag érett nemzetek egészséges és természetes önzéséből támadt s az európai kontinens történetének új fejezetét, a nemzeti egységek fejlődését és haladását tette lehetővé. A nemzeti egységek közötti békés.egy ittlétéi* és együttműködés alapjának kiépítését okosan, a békülékenység jegyében kell végeznünk és kölcsönösen meg kell egymást értenünk s ezt mindazoknak, akik veszteséget szenvedtek. okosan lehetővé kell tennünk, józan kiutat kell keresnünk főleg ott, ahol nemzeti kisebbségek maradtak az új államalakulatban. Az európai államok és nemzetek közötti jogviszony megteremtéséhez feltétlen szükséges a becsületes jószándék a kölcsönös közeledésre és együttműködésre, továbbá, hogy egymást rendszeresen és minél szélesebb alapon megismerjük és megértsük. Ezek az elvek megvalósításukért kiáltanak különösen azokban az államokban és ama nemzetek kebelében, amelyeket a múlt ellentétes táborokba kényszerűéit s amelyek mai gondolkodásában is hol erősebb, hol enyhébb formában a mull árnya kísér. Csehszlovák ia és Magyarország is az ilyen államok sorába tartoznak, éppen ezért rájuk is vonatkozik a kikerülhetetlen szükségesség, hogy véglegesen megtalálják a múltból a jövőbe vezető utat, amely le tudta vonni a tanulságot a történelmi fejlődés törvényéiből. Rájuk is vonatkozik, hogy mindent cl kell követniök egymás megértése érdekében. — Nagyon örülnék — írja a köztársasági elnök előszavában —, ha magyarra fordított könyvem hozzájárulna ehhez a kölcsönös megértéshez és megismeréshez. Szerelném, ha meggyőzné a magyar olvasóközönséget, hogy azt a nagy erőfeszítést, amelyet a háború nagy történelmi korszakában a csehszlovákok odahaza és a külföldön kifejtettek, csakis saját nemzeti szabadságuk lángoló vágya, a nemzeti igazságosság megvalósításának eszménye vezette és hogy minden helyzetben távol állt tőlünk minden gyűlölet, más nemzetek imperialista és soviniszta legyőzésének bármilyen szándéka. Nem volt és nincs bennünk elfogultság és gyűlölet a magyar nemzettel szemben, még ha azelőtt szembe is kelleti helyezkednünk a magyar állammal és politikájával. Oroszországgal való szövetsége a legnagyobb veszélyt jeleidben a világ számára, ha egyik-másik szövetségesnek harei kedvét nem sikerül lclohasztani még idejében. Hogy ezzel a minden eshetőséget magában hordozó szövetkezéssel szemben a hatalmak másik csoportja szintén minden! elkövet, azt nem lehet csodálni, hiszen legtermészetesebb joga az embernek a védekezés, amely öszlönös szívóssággal nyilatkozik meg a nemzetek részéről, ha veszedelmet éreznek. És hiába találnak ki a diplomaiák mindenféle leplezési mesterkedést a valóság clhoniályosítására, a fojtott légkör, a nagy feszültség izgalomban tartja az egész világot, mely látva a nemzetek között fennálló gyűlölködést, a hatalmak közöli uralkodó nagyfokú bizalmatlanságot, s ezek nyomában a határtalan fegyverkezést valamennyi államban, rettegve gondol arra a pillanatra, amelyben ismét egymás ellen vezetik a népekei a pusztulásba. Anglia a béke megtartásának elvétől vezéreltetve, a lokarnoi konferencia elé olyan munkaprogramot akar terjeszteni, amely a fennálló problémák megoldását tüzle ki célul és amelyeknek megoldásával elkerülhetővé lenné azt a veszélyt, amely már igen közel áll a lehetőségekhez: Európának két táborra való szakadását. Ezenkívül szükségesnek tartja az angol kormány, hogy öthatalmi konferenciát hívjanak egybe új Locarno megteremtése céljából. Ez a konferencia Londonban üljön össze és már a meghívás elfogadása egyúttal jelentse a program elfogadását is. Az angol kormány eme az egész emberiség érdekében való törekvését csak helyeselni lehet s a hatalmaknak minden támogatást meg kell adutok ahhoz, hogy Anglia igyekezele sikerre vezessen. Európa kettészakadását meg kell akadályozni s amely állam nem volna képes felülemelkedni egoisztikus szempontjain, azt felelősségre kell vonni az egész világ előtt, amelynek békéjét és nyugalmát veszélyezleli. Beláthatatlan kár származna abból, ha megtörténne a szakadás, éppen ezérl Anglia oldalára keil ebben a kérdésben mindazoknak államok, akik felelősséget éreznek a világ békéje és nyugalma megtartásában. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri «szerdán és szombaton Jól ismertük és ismerjük a magyar nép kulturális, politikai és szociális kvalitásait és sohasem akartuk útját állni a magyar nemzet szabad fejlődésének, mert meg vagyunk róla győződve, hogy végül is nemcsak jóviszonyba kerülünk a magyar nemzettel, hanem a közös munkának is el keH következnie. Szentül hiszem, hogy Ifjú ‘nemzedékeink, amelyeket megkíméltek a múlt érzelmei és küzdelmei,, biztosan eljutnak ehhez a megegyezéshez és az őszinte, barátságos együttműködéshez. A mi kötelességünk, hogy ezt a megértést előkészítsük s legalább is úgy dolgozzunk, hogy ne hátráltassuk vagy ne hiúsítsuk meg a mielőbbi megértési. Derer Iván dr. miniszter az oiasz-osztrák-iiémct megegyezésről. A ligetfalusí szociáldemokraták vasárnapi gyűlésén megjelent Déréi- Iván dr. igazságügyminiszter és nagyobb beszédet mondott. Hangsúlyozta az államvédelmi kölcsön nagy jegyzési eredményét, melyben a konszolidáció bizonyítékát látja. Az igazságügyminiszter kijelentette beszéde folyamán, hogy a kisantant-szövetség Franciaországgal és Szovjetoroszországgal defenzív természetű, de ez a defenzív szövetség nagyobb erőt képvisel, mint egy támadó szövetség. Az Ausztriára vonatkozó olasz—német megegyezés a miniszter szerint csak a kérdés elodázását jelenti, de nem hozta meg a megoldást s ezért csak egy bizonyos időre küszöböli ki a nyugtalanságot. Dérer szerint a német—olasz megegyezés egy időre bizonyos egyensúlyi helyzetet teremtett, ami Csehszlovákiának is érdeke. Ez a megnyugvás valószínűleg lehetővé fogja tenni a Csehszlovákia és Németország közölli barátságos kapcsolatok megvalósítását és az Olaszországhoz való további közeledést. A dolgok fejlődése lehetőséget ad arra is, hogy a Csehszlovákia és Lengyelország közötti viszony barátságos irányban fejlődjék. Csehszlovákia és Szovjetoroszország barátkozása. Szovjetoroszország légihaderejének legfőbb parancsnoka, A1 k s n i s lábornok megérkezett Csehszlovákiába. Az orosz repülők megérkezésekor Mach nik nemzetvédelmi miniszter üdvözlő beszédet mondott, melyben többek között megemlékezett a köztársaságnak és a szovjetnek egymáshoz való baráti viszonyáról is. Az a baráti kapcsolat — úgymond —, a mely ina nemzeteink között kialakulóban van, a történelmi fejlődés következménye és folytatása annak a szeretetnek és reménynek, amellyel a csehszlovák nemzet a nagy keleti rokonnemzetet körülveszi. A csehszlovák nemzet ama képviselői, akiknek az utóbbi időben alkalmuk volt az önök országát megtekinteni, valamennyien dicsérettel emlékeznek meg nemcsak az emberi tevékenység
