Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-18 / 58. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936. július 18. 1940. június ífO-ig* hosszabbították meg? a gabonamonopofliuinot A vetésterületek szabályozása. - A gabona idei ára. Komárom, július 17. Megjelent a gabonamonopóliumról szóló új keretrendelet, amely 1940. június :40-ig marad érvényben. A törvények és rendeletek tára 218, 219, 220 és 221 számok alatt közli a gabonamonopóliummal összefüggő valamennyi rendeletet, amelyek szabályozzák a Gabonatársaság feladatait, a magánjogi kötelezettségekre vonatkozó eljárást s a vetésterületek kiterjedését. Az új rendelet a Gabonatársaság üzletkörét kiterjeszti a szárított takarmányrépára és a takarmánymelaszra s feljogosítja a Gabonatársaságot, hogy a bevásárlási árakat úgynevezett illetékekkel terhelje meg. A régi rendelet 18. §-a akként változik, hogy a gazdák kötelesek lesznek a belföldi gabonafölöslegek apaszlásában résztvenni, ha a Gabonatársaság nem tudná a készleteket másképen apasztani. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a gazdákra, akik kukorica kivételével, 20 q-nál nagyobb mennyiségű gabonát nem ajánlanak megvételre a Gabouatársaságnak. A fölös gabona készleteiből átvett mennyiséget nem szabad a gazdáknak lisztté őröltetni. Ha a magánjogi kötelezettségek kiszámításának alapjául a gabona (búza, rozs, árpa, zab, kukorica) árai szolgál, akkor a gabona ára alatt a Gabonatársaság által megállapított, illetékekkel csökkentett beváltási ár értendő. Vonatkozik ez a mezőgazdasági bérletekre is, de nem vonatkozik azokra a magánjogi kötelezettségekre, amelyek olyan megállapodásból erednek, mely a rendelet életbelépte után létesült. A rendelet már életbelépett. A folyó gazdasági évben, a 221. sz. rendelet értelmében nem szabad több gabonát és több búzát vetni, mint amennyi az egyik-másik község számára meghatározott táblázatban százalékszerűen lesz megállapítva. A táblázatokat a hivatalos lapban teszik közzé. Akik a rendeletet nem tartják be azokkal szemben a búza beváltási árából 20 százalékig terjedő összegű levonásokat fognak érvényesíteni. A rendelet feljogosítja a Gabonatársaságot arra is, bogy 1937. május i-én ellenőriztesse a vetésterületek állását. A gabona idei áraira nézve a következő intézkedések tétetlek. A hivatalos lap pénteki száma közli a Gabonalársaság 3/III. számú hirdetményét a gabona áráról. A Gabonatársaság prágai fuvarparitásban a következő bevásárlási és eladási árakat léptetik életbe a) —37. gazdasági évre. Búza: : 1936 hektolitere. üveges félkeménv lisztes 82 kg.-os 168— 166 —‘ 161.— 80 81 kg.-os 166— 163 — 158.— 79 kg.-os 161.— löl-156.— 78 77 kg.-os lök— 158.— 153 — 76/75 kg.-os 159— 151 — iie.-7 4 kg.-os 15 1— 119 — iii.— A bordeaux és serifbuza ára métermázsánként I koronával alacsonyabb a lisztes (lágy búza áránál. A búza eladási ára 1936 augusztus 1. és 1937 június 30. között métermázsánként 12 koronával haladja meg a fenti bevásárlási árakat. Rozs: 72 kg.-os 126 — 71 kg.-os 125.50 70 kg.-os 125.— 69 kg.-os 124.50 68 kg.-os 124 — 67 kg.-os 123.— 66 kg.-os 121.50 65 kg.-os 119.50 A rozs eladási ára az aug"sztus 1- június 30-ig terjedő időszak tartama alatt 11 koronával múlja fölül a bevásárlási árakat. Árpa: 68 kg.-os, malátagyártásra alkalmas, beraktározhátó, egészséges, száraz, férégmentes, szagtalan 125.— 60 kg.-os gyöngébbminőségű 109.— 50 kg.-os ' * ' 100 — A malátaárpa eladási ára a gazdasági év egész folyamán 9 koronával múlja fölül a fenti árakat. Az egyéb árpa eladási áru 8 koronával magasabb a bevásárlási árnál. Zab: 53 kg.-os 114,-r 52/51 kg.-os 113 — 50 kg.-os 112 — 49/48 kg.-os 111-47/46/45 kg.-os 110 — 44/43/42 kg.-os 109 — 41/40 kg.-os 108 — ab eladási ára a gazdasági egész tartama alatt 8 koronával magasabb a beváltási árnál. Belföldi kukorica: A Gabonatársaság a belföldi eredetű kukorica beváltási és eladási árát érseku j vári paritásban a következőképpen határozza meg: Bevezetésül fel kell elevenítenem régi emlékeimből egy mesébe is illő valódi történetet, mely a komáromiakat különösképpen fogja érdekelni már azért is, mivel legnagyobb szülöttjükről: Jókai Mórról szól. Erzsébet királyné 1895-ben e páratlanul szép fekvésű, ősrégi fenyvesektől körülvett fürdőhelyen nyaralt, használta az ivó- és fürdőkurát, órákig tartó erdei sétákon és kirándulások alkalmával élvezte a természet leirhatatlan gyönyöreit és testileg-lelkileg meggyógyultan a legnagyobb megelégedéssel és felejthetetlen emlékekkel hagyta el a fürdőt. Ez az esemény akkor világszenzáció volt. Már maga az a körülmény, hogy egy nagy monarchia fejedelemasszonya, aki a külföld legelőkelőbb fürdőhelyeit szokta látogatni, váratlanul egy kis magyar fürdőhelyet választott nyaralás céljára, óriási feltűnést keltett. Nem csoda tehát, hogy amidőn a nyári szünet után a parlamenti élet Budapesten újból megindult és az ország minden részéből összesereglett képviselők ismét felkeresték a pártklubokat, ezekben a királyné bártfai tartózkodásáról, mint világeseményről sok szó esett. A szabadelvű pártkörben, ahova természetesen a miniszterek is jártak, annál az asztalnál, ahol a miniszterelnök s részt vett egy tarokk partiban, szintén a nagy eseményt tárgyalták és az egyik képviselő azzal a kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, mint legkompetensebb fórumhoz, hogy tulajdonképpen miért választotta a királyné Bártfát nyaralási helyül? Miután kielégítő feleletet adni senki sem tudott, megszólalt a tarokkpartihoz tartozó Jókai, mondván: hát ha nem tudjátok, megmondom én. A királyné még tavasszal levélben kért fel engem, hogy tanácsoljak neki egy megfelelő magyar fürdőt a nyári pihenésre. Erre ajánlottam neki Bártfát. De hát miért éppen Bártfát ajánlotta neki? volt a további kérdés. Honnan ismered Bártfát, mikor nyaraltál ott? Nem voltam én ott soha életemben és csak azért jutott eszembe, mert az én Ádám (Bornemissza) barátom, aki minden nyáron ott szokott saját villájában nyaralni, sokszor emlegeti ezt a fürdőt, ami elég garancia arra, hogy a királynét is ki fogja elégíteni, aminthogy tényleg úgy is történt. Bornemissza Ádám ugyanis hosszú éveken át volt a bártfai kerület országgyűlési képVib) sárga flóréit Sin. putyi és egyéb kiss zenül 1V2.— c) cinquanlino és pignoletto 125.— d) sárga és fehér lófogú és fehér gömbölyű 105.— havi pótdíj: no verni), és deoemb. 1.— havi pótdíj: januárban és febr. 3.— havi pótdíj: márciusban és ápr. 2.— A morzsolt tengeri eladási ára 8 koronával múlja felül a beváltási árakat. Csöves kukorica: Beváltási alapárak: szept. oki. nov. a) sárga, nagyszem ű gömb. 5Ü.— 56.—60.— b) sárga florentin, putyi és egyéb kisszemű 52.— 58.— 62.— c) cinquantoni és pignolelte 62.— 68 — 72.— d) sárga és fehér lófogú és fehér gömbölyű 48.— 54.— 58.— A csöves kukorica eladási ára 4 koronával múlja felül a beváltási árakat. A külföldi kukorica eladási ára: A külföldi kukorica eladási ára ab Pozsony, Komárom, Lénárlfalva-országhatár, Ivenyhec-országhatár, Sátoralj auj hely-országhatár, Csap-országhatár és Feketeardó-országhatár franko vagon a következő: nagyszemű 129.— beszarábiai (kisszemű) 129.— einquantino 142.— Ezek az eladási árak 1936 augusztus 1-től 1937 június 3ü-ig maradnak érvényben. Ab Petro vice (Oderberg mellett) az eladási árak 2 koronával magasabbak. selője és mint ilyen szintén a Jókai-féle tarokkpartinak egyik tagja volt. Ez az érdekes történet, melyet a feledéstől megóvni már azért is érdemes, hogy a nagy regényíró életrajzi adataiból ki ne maradjon, ahhoz az elhatározásomhoz adott impulzust, hogy Bártfárói fürdőlevelet írjak, amikor nem is vagyok ott. Igen ám, csakhogy én egymásután negyven nyarat töltöttem ezen a fürdőhelyen és öt éven át mint A kikötőben minden csendes. Évek óta a legritkább esetben akad ott valakinek munkája, ami kevés álrakodás történik, azt elvégzik a daruk, emberi munkaerő oda nem szükséges, legfeljebb csak annyi, amennyit a daruk igényelnek. Ez pedig édeskevés. Fülünkbe csengenek még most is azok az Ígéretek, amelyek jó néhány évvel ezelőtt meglehetős nagy hangon hirdették Komárom arauyjuezi napjait és olyan paradicsomi állapotokat helyeztek kilátásba a város lakosságának, amilyenek csak a mesék országában találhatók fel. Vagy két éven keresztül volt is munka a Duna partján, a lengyel szén szállítása Komáromon keresztül bonyolíitatott le és tavasztól késő őszig élénk forgalom uralkodott a kikötőben. Volt munka bőven, aki akart, dolgozhatott és kereshetett, a forgalom Komárom vendéglői és kereskedelmi életében is lendületet vett, a munkanélküliség minimális volt. Egyszer azután minden megváltozott. A lengyel szén nem bírta a súlyos szállítási költségeket és más útvonalon keresztül juttatja ki külföldre szállított rendeléseit. Próbálkoztak még jugoszláv gabonával is a kikötőben, de ez is elmaradt, úgy hogy most már csak a legritkább esetben van valami átrakodás a kikötőben. Az állam több mint harminc milliót beépített a kikötőbe, tervbe vette a nagyméretű rakodó pályaudvar kiépítését is, azonban ez is csak tefav maradt, anélkül, hogy kilátás"' VOlha állnak a közel jövőbeb 'vál^Ö megvafürdőigazgató is működtem, minek folytán alaposan ismerem gyógytényezőit, intézményéit, berendezését és egész történetét. Így hát megengedhetem magamnak azt, hogy 500 kilométernyi távolságból közöljem ott szerzett benyomásaimat a nyilvánossággal. Éppen ez a nagy távolság zárja el nemcsak most, de a világháború előtti időben is Komárom és vidéke elől ezt a ritka szépségű és nagy gyógyerejü fürdőhelyet, melynek hatalmas fenyvesektől illatozó, ózondús hegyi levegője és vastartalmú szénsavdús forrásai elsősorban az alföldi lakosoknak vannak indikálva. Budapest, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Nagyvárad, Miskolc és a többi nagyalföldi városok szolgáltatták a bártfai fürdővendégek főkontigensét A műit század végén, amikor a királyi udvar látogatása folytán világhírre tett szert és rohamos fellendülést mutatott, számos alföldi és budapesti család pompás nyaralót építtetett vagy szerzett és ezen kivül két nagy modern szálló, inhalatorium, gyönyörű strandfürdő létesült. Természetesen egy nagystilü kaszinó is épült, mely egy modern kávéházzal és táncteremmel együtt az előkelő társaság találkozó és szórakozó helyéül szolgált. Habár a kaszinó megszűnése folytán és a devizakorlátozó rendeletek miatt a magyarországi vendégek száma az utóbbi években lényegesen megcsappant, természeti szépségei és gyógyintézményei továbbra is változatlanul Knnállanak és a pihenést és gyógyulást keresők igényeit teljes mértékben kie égithetik. Különösen csodatevő hatással bir a fürdő női bajokra, hurutos bántalmakra és vérszegény, sápkóros gyermekekre. Kassa város gyermekakciója és a Joint évek óta százszámra küldi Bárlfára a rosszul táplált szegény gyermekeket üdülésre, akik négy heti nyaralás után piros-pozsgás arcocskákkal hagyják el a fürdőtelepet. Nagyon ajánlatos volna, ha Komárom és vidéke is szervezne Bártfára ilyen akciói, mely a szegény néposzlály satnya gyermekeit hasonló áldásdús jótéteményben részesítené, — mint a Járási Fiatalsággondozó évek óta oly szép eredménnyel teszi. — Egy gyermek napi ellátása legfeljebb 10-12 Kc-ba kerülne és az utazás díjtalanságát minden esetre lehetne kieszközölni. Dr. G. J. lósíLására. Kétségbeejtő pangás honol a dunaparli átrakodó telepen és a kél kilométer hosszúságú pályatesten csak elvétve lehel látni olyan vasúti kocsikat, amelyekből árukat raknak ál a hajókra. A valamikor nagy bőséggel kecseglctő kikötő sivársága mered a szemlélő elé, aki elkeseredetten látja, hogy milyen szomorú képe van az egész partnak, amelyen tizenkét pár vasúti sinl raktak le annak idejében, hogy a várt forgalmat lebonyolíthassák. Igen. a vasúti sínek most is ott vesztegelnek és otl rozsdásodnak, ölnyi magasságra benői te a gaz. a ducivá az egész területet s mint amelynek nincsen gazdája, ott éktelenkedik ország-világ láttára, szégyent hozva azokra, akiknek kötelességük lenne lenni valamit te. kikötő s a komáromi sok száz munkanélküli érdekében. Valóban nincsen hatóság, amely utána nézne az oltani szomorú állapotoknak és lépéseket tenne, hogy az évek óta elhagyatva álló, a büdös bürök és más hitvány gaz valóságos dzsungelével elborított területet legalább megtiszlíttassa a dudválól? Mit szól ebhez az idegen, aki Komárom nevezetességeit szemléli s aki előtt Komárom kereskedelmi életfa ilyen visszataszító képben tárul fölt ' Ha nincs is forgalom a kikötőben, akkor sem szabadna az enyészetnék kitenni azokat az objektumokat, á mélyeket olt elhelyeztek, vagy senki sem viseli ezért a felelősséget? Á kikötő területén uralkodó elvadult állapotokra — liá talán még nem volna róla tudomása, — felhívjuk' a kikötőépítés Vezetőségének figyelmét. ' | Morzsolt kukorica: Beváltási alapárak: a) sárga, nagyszemű gömbölyű 110.— Fürdőiével Bártfafürdöröl. Bojtorján és gaz verte fői a kikötőt. Komárom, július 17.
