Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-12-12 / 100. szám
Xiapnnk mai sz&maa jövőheti teljeslládió-iiitisorttartalmazza Otvenhetedik évfolyam-____________ ÍOO. szám, Nzorobat. 1036 dpopmber IS, KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák ér lékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Felelős főszerkesztő: Alapította: néhai TUBA JÁNOS. GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Eőmunkatársatn FÜLOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Jaross Andor: „Adják meg a lehetőséget, hogy a saját nemzetünk érdekében dolgozhassunk“ A ruganyossá vált kommunizmus. (AL) Nem akarunk belebocsátkozni annak taglalásába, mi a külömbség a bolsevizmus és kommunizmus között. Valószínű, hogy azok a tömegek, amelyek akár az egyiknek, akár a másiknak hívei, szintén nem foglalkoznak ezeknek a tanoknak elméletével. A hatása azonban mindkét iránynak ugyanaz. Legalább ezt tapasztalhatjuk ma az egész világon. Ha ma már nem is hirdetik nyíltan a világnak proletarizálását, a világforradalmai és nem hirdetnek irtó háborút a burzsoázia ellen, végeredményben mindkét irány egyformán törekszik erre és főcélja a forradalmasítás, azonban most már inkább bevehető és nem oly nyers eszközökkel, mint aminőket akár a kommunizmus, akár a bolsevizmus kezdetben rendszeresített. Ma a népfrontok megalkotása útján törekednek erre a főcélra, ami mellett hirdetik, begy a demokrácia védelmére kell szembe fordulni minden fasiszta iránnyal. De tetszetős mezbe is öltözik a bolsevista és kommunista propaganda, mert mint azt itteni lapjaikból is megállapíthatjuk, nemzeti jelszavakat hangoztatnak, nemzeti törekvések előmozdítóiul jelentkeznek és ily módon akarnak hatni olyanokra, akikben erős a nemzeti érzés. Nagyon jól tudják a kommunista és bolsevista vezetők, hogy manapság mind erősebben hat a nemzeti érzés és ezt ők a maguk céljaira kívánják fölhasználni. De nem elég ennyi! Töriénjék bármilyen tömegmegmozdulás, ott látjuk ma a kommunistákat, akik a humánus, karitativ, kulturális munkában is részt kérnek és szerepet vállalnak, hogy így a maguk részére is biztosítsanak gyümölcsöket. Szokatlan ez, mert eddig a munkásmozgalmakra helyezték a fősúlyt és csak a proletár érdekeket védelmezték a kapitalistákkal ésburzsoákkal szemben, most azonban minden térre terjesztették ki működésüket és agitációjukat. Pozsonyban legutóbb antlrevizionista manifesztáció folyt le, amelyre hagvszámban vonultak föl a kommunisták, akik végül az egész rendezést az ő céljaiknak megfelelő tüntetéssé tették, holott a rendezés kezdeményezőinek szeme előtt hazafias csehszlovák állásfoglalás lebegett, Komárom, december 11. Szerdán este alakult meg nagy lelkesedéssel Pozsonyban az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt helyi pártszervezete, amelynek alakuló ülésén megjelent Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke is, aki nagy hatású beszédet mondott. A kiváló szónok beszédében az országos elnökség és országos központ üdvözlését tolmácsolta, majd kiemelte, hogy a párt egyik legfontosabb célkitűzése az egységes magyar kisebbségi közszellemiség kialakítása. A kisebbségi magyarnak többet kell tudnia, többet dolgoznia, többet imádkoznia és jobban kell szeretnie saját nemzetét, mint másnak. (Viharos tetszés.) Mikor az adósépelmek tárgyalására tért át, a hatósági kiküldött megakasztotta beszédében. Ostorozta azokat a magyarokat, akik elmenekülnek a magyar sorsprobléma elől akár a nemzetközi vörös lobogó alá, akár a nemzeti öntudat félretételével nem magyar pártokban helyezkedtek el. Az egyesült párt ellenzéki magatartást tanúsít, mivel a kisebbségi problémát a mai napig sem oldották meg. Tiszteljük — úgymond — mindenkinek a nemzeti érzését, de nekünk is adják meg a jogot és lehetőséget, hogy a saját nemzetünk nagysága érdekében dolgozhassunk. amely mint Szlovenszkó fővárosának megmozdulása hivatva lett volna példát adni az egész országnak. Minthogy azonban a manifesztáció kommunista tüntetéssé fajult, aligha lehettek nagyon meghatva és megelégedve a rendezők, hogy művük egészen más irányba terelődött. Hiába magyarázzák itteni politikusok, hogy nem veszélyes a szovjetunióval való barátkozás és szövetkezés, mert ez nem jelenti a bolse-A kisebbségi magyarság belső problémái leginkább szociális jellegűek, mert egyre nagyobb méreteket ölt a magyarság proletár sorsba való jutása. A Csallóköz sok szegény földmunkása szivárgott be az utóbbi években Pozsonyba és mi célul tűztük ki e proletár sorsba jutott magyarság sorsának felkarolását is és azt kívánjuk, hogy polgár lehessen a proletárból. Az országos elnök magvas beszédét percekig tapsolták a Vigadó termét zsúfolásig megtöltő párttagok, akik elölt azután Turehányi Imre dr. szenátor mondott lelkes beszédet, melyben beszámolt a párt parlamenti munkájáról és felsorolta a kisebbségek sérelmeit. Hiteles adatok alapján foglalkozott azzal, hogy a közalkalmazottak sorában milyen a nemzetiségi megoszlás s kimutatta, hogy ezen a téren is milyen mellőzés éri a magyarságot. A nyelvi sérelmek után a kormány külpolitikáját bírálta és a szomszédokkal való megegyezés szükségességét hangoztatta. Végül Hodzsa dr. miniszterelnökkel polemizált a magyar kisebbségi sérelmekre vonatkozólag telt nyilatkozatával. A megjelentek meleg tapssal honorálták a fordulatos beszédet. Az alakuló ülésen beszéltek még Neumann Tibor dr. helyi szervezeti ebiök, Varecha József munkáslitkár és mások. Szüllő Géza dr. és Esterházy János képviselőket táviratban üdvözölte a pártgyűlés. vizmushoz és kommunizmushoz való közeledést és legkevésbbé annak átvételét; az orosz bolsevisták és az itteni kommunisták alighanem máskép gondolkoznak és a hivatalosan támogatott szovjet-barátság védelme alatt a legkövetkezetesebben játsszák ki a maguk kártyáit. Adatok vannak arról — mint azt egy prágai német lap közli —, hogy a csehszlovákiai kommunista párt programmjául tűzte ki, hogy itt is népfrontot szervez, abba belefoglalja ugyan a polgári pártokat is, de ezeket azután megsemmisíteni iparkodik és szociális forradalmat támaszt. Ezt akarják megvalósítani Csehszlovákiában éppúgy, mint Franciaországban. Most nemrég jelent meg egy könyv az orosz szovjetunióban uralkodó állapotokról. Kiszelev nevű szerzője 8 éven át vezetője volt a kaukázusi G. P. U.-nak és egyéb magas állásokat is töltött be, így tehát közvetlen tapasztalatok alapján ismerte meg az orosz szovjet rendszert. Megírta többek között, hogy a cseka körülbelül 10 millió embert szállíttatott Északoroszország kietlen vidékeire, ahol ezek a legnagyobb szenvedéseknek vannak kitéve. Négy év alatt közülük 184 ezer ember halt meg. Azokkal, akik valahogyan bírják a nehéz élelet, hatalmas csatornákat, vasutakat, stratégiai utakat építtetnek és erdőket irltalnak ki. így volt lehetséges, hogy piacra dobjanak nagymennyiségű fát, amelyért külföldi devizákhoz jutott az erre rászoruló Oroszország. Egy Kond nevű szigetre számkivetettek közül még senkisein jött élve vissza. Egyizben 1300 asszonyt kiteltek egy szigetre és olt éleleití nélkül hagylak őket, úgyhogy mind elpusztullak. Ez csak néhány adat abból a súlyos vádiratból, amelynek Iviszelev könyvét tekinthetjük. De ezek az adatok is elegendők arra, hogy felvessük a kérdést, alkalmas-e a szovjetunió arra, hogy mint Európa kultúrájának és békéjének és a demokráciának védelmezője tüntesse fel magát és alkalmas-e arra, hogy benne barátot és szövetségest keressenek olyan államok, amelyeknek eszménye a nyugati civilizáció és kultúra. Azt hisszük, erre a kérdésre rövid gondolkozás után könnyű megadni a választ és az a válasz csak nemleges lehet. Amennyire együttérzünk azokkal és sajnáljuk azokat, akiket a nagy nyomorúság hajt a kommunizmus karjaiba, annyira kell elítélnünk azokat a kommunista és bolsevista vezetőket, akik a nyomorgók tömegeit képesek romlásba dönteni, halomra gyilkoltatni és emellett ők maguk jólétben, gazdagságban és fényűzésben élnek olyan helyeken, ahol nem érheti őket semmilyen veszedelem. Az ilyen népboldogítókból nem kérünk! PHILIPS, TELEPÜNKÉN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb typusú rádióit bemutatja MÓROCZ PÉTER Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Continental Írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban. 330
