Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-07-15 / 57. szám

2 oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1 «36. július 15. dási ára emelkedik 3 és a rozsé 1 koronával. A levonások után fenn­maradó tényleges bevásárlási ár és az eladási ár közötti különbözet a bú­zánál lesz legnagyobb: 30 korona, de a két ár közötti feszültség valamennyi gabonaneműnél az előző évhez mér­ten erősen megnagyobbodik. Az ille­tékek illetve a levonások és a föl­emelt eladási árak mintegy 300 mil­lió koronás bevételi többletet ered­ményeznek a Gabonatársaságnak, mely ebben az esztendőben valószí­nűen nem lesz kénytelen anyagi gon­dokkal küzdeni. Ezen a 300 millió koronás bevételi többleten kívül a Gabonatársaság az állammal kötött szerződése értelmében még 60 millió koronát kap az államkincstártól a tartalékalapja részére és természete­sen az állam továbbra is szavatol az olyan üzletekből származó vesztesé­gekért, amelyeknek lebonyolítására a kormány vagy annak illetékes meg­bízottja ad utasítást a Gabonatársa­ságnak. A minisztertanács elhatároz­ta, hogy a búzaterületek csökkenté­séről új rendeletet fog kiadni. A népjóléti miniszter a munkaközve­títésről és az építőtevékenység támo­gatásáról. Necsas népjóléti miniszter nyilat­kozott a sajtó képviselői előtt a mun­kaközvetítési törvényjavaslatról és az építőtevékenység támogatásáról. A nyilatkozat szerint a kormány által elfogadott nyilvános munkaközvetí­tési javaslat a következőkben jelent haladást: 1. Lehetővé teszi a javaslat az egész köztársaság területére kiterjedő ren­des munkaközvetítési hálózat kiépí­tését. 2. A javaslat bevezeti a szabaddá vált és szabad munkahelyek kötele­ző bejelentését, valamint a munka­­kereső személyek jelentkezési köle­­lezeLtségél. 3. A munkaalkalomban ma uralko­dó hiány és az állami pénzügyeknek a munkanélküli segélyek által való nagyfokú megterhelése mellett egyen­lő minősítés esetén elsősorban a köz­pénzekből segélyezett munkanélküli­eknek, továbbá többtagú családok fenntartóinak, azután hosszabb idő óta munkanélkül lévő személyeknek, akik azelőtt valamely üzemben dol­goztak, végül fiatalkorunknak és kü­lönös figyelemben részesítendő sze­mélyeknek kell munkát kapniok. 4. A gazdasági válság által legjob­ban sújtott vidékeken és olyan ese­tekben, melyekben a munkaadó eze­ket az alapelveket uj munkaerők fel­vételénél ismételten figyelmen kívül hagyta, a munkaadónak a munkaerőt a nyilvános munkaközvetítés utján lehet kijelölni. 5. A javaslat meggátolja új, nem nyilvános munkaközvetítő helyek ke­letkezését és fokozatosan behozza az iparszerű munkaközvetítés likvidálá­sát. A miniszter ezután az építőtevé­kenységet támogató javaslatról be­szélt és rámutatott az építkezési ked­vezményekről szóló kormányrendelet kedvező hatására. A rendelet meg­értéssel találkozott és a gyakorlatban bevált. 1935 végéig a javítómunkák kiadásai 120 milliót teltek ki. Beje­lentette még, hogy az építőanyagok árának megállapítására döntőbírósá­gokat állítanak fel. Az építkezés támo­gatására irányuló intézkedések közül a leghatásosabb a 165. számú törvény volt. Ez a törvény eleget tett a szak­körök és a széles rétegek sürgős kö­vetelésének is, hogy a házbéradó és a községi leadások alól való mente­sítési az eddigi terjedelemben azok­ra az építkezésekre is kiterjesszék, melyeket a legközelebbi két évben fe­jeznek be. A támogatás elérésének le­hetőségét állami garancia alakjában egyes személyek bérházaira is kiter­jesztették. A törvény továbbá foko­zottan gondoskodik a vagyontalanok­ról. Az állami garancia és a fokozott állami hozzájárulás alakjában nyúj­tott támogatással a községeknek is le­hetővé tették, hogy az építkezési moz­galomban résztvegyenek. A népjóléti miniszter megállapította, hogy az építkezési mozgalom az idén kedve­zőbben fejlődik, mint a mull évben. Ügyes elárusító lány szlovák nyelvismerettel alkalmazást nyerhet. ________A________ — Bővebbet a kiadóhivatalban.— «4 Esterházy János, az egye­sült pártok ügyvezető elnökének üdvözlése a volt magyar nem­zeti párt komáromi központjában. Szombaton délelőtt kedves, csalá­dias jellegű aktus színhelye volt Ko­máromban a magyar nemzeti párt komáromi körzetének helyisége, ahol megjelent az Egyesült Párt mindkét elnöke: Jaross Andor az Egyesült Párt elnöke és Esterházy János ügy­vezető elnöke. Ez alkalomból Ko­­ezor Gyula volt nemzetgyűlési kép­viselő, elnök meleg szavakkal üdvö­zölte az új ügyvezető elnököt, Ester­házy Jánost, akit a körzeti iroda tiszt­viselőinek az élén fogadott. Üdvözlő szavaiban biztosította az új elnököt az őszinte, igaz szerétéiről és ragasz­kodásról és Isten áldását kérte mun­kájára, amelyben önzetlen segítőtár­sai lesznek az Egyesült Párt tisztvi­selői és tagjai. Esterházy János, az Egyesült Párt ügyvezető elnöke há­lásan köszönte meg a meleg üdvöz­lést, hangsúlyozta, hogy a szeretetet ő is szeretettel viszonozza és odaadó segítője lesz a párt ügyeinek, azok tisztviselőinek és tagjainak. Hasznos tudnivalók az államvédelmi törvényből II. Építkezés a határövi járásokban és ingatlanokra vonatkozó bejelentési kötelezettség. Előző közleményünket az időközben megjelent 155. számú kormányrendelet alapján azzal egészítjük ki, hogy a katonai hatósági engedélyhez a követ­kező iparengedélyek kiadása van kötve: Vegyi vagy fizikai módon irodalmi vagy művészeti termékeket előállító és sokszorosító, valamint ezekkel keres­kedő vagy ilyen termékeket kikölcsönző iparok részére, személyek időszaki szál­lítását eszközlő és olyan ipari üzemek részére, melyeknek jármüvei személy­szállításra mindenkor készen állanak és szolgálataikat felajánlják, ide tartoz­nak a küldöncök és hordárok is, továbbá a tűzi játékok rendezésére alkalmas eszközök előállítására és eladására szo­­gáló üzemek, az ószeres ipar, a gyógy­szerek céljaira szolgáló mérgek és egyéb készítmények előállítására, valamint el­adására szolgáló üzemek, vendéglő és kocsmaiparok, patkány, egér és más kártékony állatok irtásával foglalkozó iparok, az iparszerü rongykereskedés, a hitelviszonyokra vonatkozó informá­ciós irodák, utazási irodák, telefon- és távirati ügynökségek, magánnyomozó irodák, celluloiddal és annak hulladé­kaival kereskedő ipari üzemek, gyúlé­kony áruk előállításával, nyersolaj fel­dolgozásával és petroleum árusításával foglalkozó üzemek, ingatlanforgalmi irodák, filmgyártással, valamint rádió­készülékek és alkatrészeik elárusitásával foglalkozó üzemek. Az id. rendelet felsorolja a határsávba tartozó politikai járásokat, melyeknek száma Szlovenszkón 48 és Kárpátalján 12. Ezek közé tartoznak a komáromi és a szomszédos összes járások is. Ebben a határsávban a katonai ha­tóság előzetes engedélye szükséges bármi néven nevezendő állami vagy közjellegü építkezéshez. Ilyennek tekin­tendő a templom, iskola, szinház, mú­zeum, gyakorló-tér, közraktár, kiállítási hely, csillagvizsgáló stb. Hasonlóképen előzetes katonai hatósági engedélyhez van kötve: ut, fegyver- és lőszergyár, vegyészeti és bányaipari építkezés, vil­lamosmüvek, gázgyárak, vizimüvek, magaskéményü vagy tornyu épületek, repülőterek, szállodák, vadászlakok, turistabódék, kilátótornyok és jeladásra alkalmas üzemek létesítése. Az itt fel nem sorolt más építkezés esetében csak akkor szükséges a kato­nai hatóság előzetes beleegyezése, ha a tervezett épitést a katonai hatóság államvédelmi szempontból fontosnak minősiti. A katonai hatóságok állapítják meg, hogy mely helyek képeznek eröditési helyeket. Az eröditési hely körzetéhez tartozik az attól 10 kilométernyi távol­ságig fekvő terület is. Az eröditési övben bárminemű építkezést csak a katonai hatóság előzetes engedélyével lehet végrehajtani. Az engedély ahhoz a fel­tételhez köthető, hogy az építkező pon­tosan be fogja tartani a katonai ható­ság által jóváhagyott tervet és hogy az épületet a katonai hatóságok utasítá­sára bármikor saját költségére lebon­tani köteles és pedig minden kártérítés nélkül. Fontos intézkedés az is, hogy a határ­sávban levő községekben az építkezési helyekre szolgáló területek felosztásá­nak terveit az illetékes hatóságok csak akkor hagyhatják jóvá, ha a katonai hatóság a terv ellen államvédelmi szem­pontból nem emel kifogást. A katonai beleegyezés nem helyettesíti azonban az építkezéshez szükséges külön ható­sági engedélyt. A határsávban az erdőgazdálkodásra való felügyelettel megbízott hatóságok a katonai hatóságokkal egyetértőén kötelesek eljárni. Ez vonatkozik úgy a tervszerinti, mint a terv nélküli fakiter­melésre. Az államvédelmi törvény meg­jelenése előtt jóváhagyott fakitermelési terveket a katonai hatóságok államvé­delmi szempontból utólagosan felül­vizsgálhatják. A 198 számú végrehajtási rendelet a határövben, az eröditési övben és az államvédelem szempontjából fontos más helyeken levő ingatlanokra vonat­kozó jogviszonyokat illetően elrendeli, hogy a külföldiek és jogi személyek (mint kereskedelmi társaságok, alapít­ványok, községek, hitközségek stb.) az ezen területeken levő ingatlanaikat vagy ingatlanra vonatkozó bármily dologi jogaikat, melyek közé tartozik a bányá­szati, vizi, vadászati és halászati jog is, kötelesek a törvény életbeléptétől, vagyis 1936. évi junius hó 23-tól számított hat hét leforgása alatt, vagyis 1936. évi augusztus hó 3-ig az illetékes országos hivatalnak bejelenteni. A bejelentési kötelesség nem vonatkozik két havi időtartamnál rövidebb lakásbérletre, valamint közlekedési eszközök elhelye­zésére szolgáló helyiségek bérletire. A bejelentési kötelezettség alóli fel­mentés szintén hat héten belül kérhető és pedig a később szerzett jogokat ille­tően a jogszerzés napjától számítva. A kérvények bélyegmentesek és ha az országos hivatal a felmentés iránti kér­vényt elutasítja, a bejelentés a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül megteendő. Az országos hivatal a jogszerzésre vonatkozó bejelentést közli a katonai hatósággal és a bejelentést vagy tudo­másul veszi, vagy egy éven belül a jogszerzőnek bizonyos korlátozásokat ir elő, vagy pedig elrendeli, hogy az illető jog csehszlovák állampolgárra ruháztassék át. Az országos hivatal az ingatlan fekvése szerint illetékes bíró­ságnál inditványozhatja a dologi jog értékesítését, mely indítvány akkor is tehető, ha a jog időközben harmadik személyre átruháztatott. Ha a jogosított ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, ennek befe­jezéséig a hatóság intézkedését felfüg­geszti. A jog értékesítésére irányuló eljárás költségeit a jogosított köteles fedezni. Az országos hivatal a jog érté­kesítéséig ideiglenes zárgondnokságot rendelhet el. Dr. G. J. ■ mm» rni'MmsíMMwmsmmmm.'mmsm' Komáromban 50 évvel ezelőtt A szokásos nyári szintársulat-látoga­­tás folyt le a júliusi hetekben, sok­mindenfélét játszottak, a kritika kedvező is, — éppen csak közönség hiányzott a színkörből. Mit játszottak ezidőtájt? Furcsa háború, — Strauss operettje, Rip van Winkle, Betyár kendője, A dalárünnepély viszontagságai, Arany­ember, Seigliére kisasszony. Természe­tesen mindenki szépen játszott, — vi­déken nem szokás a színészek játékát erősen kifogásolni, csak a legvégsőbb esetben. A felszerelés nem lehetett va­lami nagy: a Rip van Winkle-ben például a hegyiszellemek „szellem­ruhája“ egy-egy ozsonnaabrosz volt, amelyen még a kockák s a kávépecsétek is jól látszottak. Persze, semmi uj nincs a nap alatt s ha ezekután mi a jelen­legi szintársulat pizsamából készült ulánus Waffenrockjait, a szmoking nad­rágból alakított tisztinadrágjait s egyéb jelmez-szépségeit emlegetjük, hálásan kell gondolnunk az ötven évvel ezelőtti hegyiszellemek ozsonnaabroszára, mint a vidéki szinész-jelmez egyik kitűnő ősére... 25 évvel ezelőtt: Az ember egy kicsit megkapaszkodik, a júliusi kánikulában megtörli óvatosan a homlokát s újra elolvassa az 1911. július 12-én megjelent hirdetést. A hir­detést Berlinből adták föl, ami arra mutat, hogy valószinüleg nemcsak Ko­máromban, hanem az egész Monarchiá­ban hirdették az alábbiakat. Tessék megkapaszkodni: Ki venne nőül 20 éves csinos, teljesen egyedülálló árva leányt 400.000 kor. vagyonnal? Csakis komoly ajánlkozók (ha vagyontalanok is) Ír­janak e cimre: FIDES, BERLIN 18. Egészen biztosan sokan voltak, akik Írtak. De kihez ment férjhez a leány? Avagy micsoda üzleti trükk volt ez? Az orsovai kirándulók, Soós Jenő és Mitacsek Árpád visszaérkeztek s a Sportegyesület a „Magyar Királyiban rendezett a megérkezés örömére dísz­vacsorát. Még egy másik rendkívüli hir, szin­tén tessék tovább fogózkodni: Komáromban, a város egyik uccájá­­ban, a földön, gazdátlanul heverő tiz­­koronás papírpénzt találtak. A megtaláló beszolgáltatta a rendőrségnek s a rend­őrség közhírrel kereste a pénz jogos tulajdonosát. De hogyan igazolta magát az illető? Próbáljon meg ma valaki elveszíteni valami kis pénzt! (Meg is próbált! Ép­pen tegnap egy komáromi úr egy ke­véssé forgalmas helyen kiejtette pénz­tárcáját. Térült-fordult s a tárcának nyoma veszett. Szerencse, hogy nem volt a tárcában túlsók és senkit sem illik gyanúsítani.) Megjelent az év legfontosabb könyve A RÉVAI KIS LEXIKONA 1094 oldal, ebből 18 szinestérkép, 62 egészlap szines és fekete műmelléklet, 35.000 cimszó, 1497 szövegkép és statisztikai tábla. Ára gyönyörű egészvászonkötésben Ke 100-— Kapható és megrendelhető a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno — Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents