Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-14 / 92. szám
I Lapunk mai siámaajöirőbetl teljes II íidló-mftsort tartalmazza Otveuhetedik évfolyam. 02, Szombat, 1930 november 14. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Cün?(lé>) ár csehszlovák értékben: ftelybfo és vidékre postai szétküldéssel —"'»z évre 8® Kft, íélevre 48 Kft, negyedévre 20 Kft. — Költőm,n 120 Kft. Egymagám ára 1 korona. Alapította] néhai TUBA JÁNOS, ätelalßs IfieMkMttfl« GAAL GYULA dr. Szerkesztős BA® ANY AI JÓZSEF dr. Főm unka társai« FCLöP ZSIGMOND és AIXÍNGER LÁSZLÓ dr. I Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-o. 29. M<ifjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Hodzsa dr. miniszterelnök kisebbsépolitikai reformjai. Költségvetési gondok. (VI.) A család, az egyesület, üzlet «és akármilyen magán gazdaság háztartásában az a szabály, bogy nyújtózkodjál addig, amíg a takaród ér. Aki rendet akar háztartásában és számadásaiban, az évente összeállítja, mily bevételekre számíthat, vagyis mi lesz évi jövedelme és azután ehhez méri kiadásait, amelyek körében számol minden eshetőséggel. Természetesen különösen a mai világban nem könnyű betartani az ilyen tervet sem a esalád sem valamely magángazdálkodás dolgainak vezetésében. Többkiadás — sajnos — mindig felmerül, de ennek viselése sem okoz különösebb gondot annak, aki hitelképes, meri ha kölcsönt tud szerezni és mórija van azt a megállapodás szerint rendesen visszafizetni vagy törleszteni, akkor nem fog megbillenni anyagi egyensúlya és inég kevésebbé fog az felborulni. Másképp alakul azonban a helyzet, ha egyháztartásban, üzletben vagy gazdaságban több a mínusz, mint a plusz, vagy ha meginog a hitelképesség, amikor könnyen következnek súlyos kellemetlenségek és végül az anyagi bukás. Az államok háztartásában nincsen egészen így. Búr kívánatos volna, hogy oü is az a szabály legyen mérvadó, hogy addig nyújtózkodjál ameddig a takarod ér, éppen az államok pénzügyeinek vezetői nem tartják kötelezőnek ezt a szabályt Az államok háztartásaiban rendszerint a kiadások — a szükséglet — az iránytadók és a bevételeknek keli ezekhez illeszkedniük. Az államnak ennyire meg ennyire van szüksége, állapítják meg a költségvetési előirányzatban, a szükséglet fedezésére pedig megfelelő forrásokat kell megnyitni. Ez a »keik pedig nagyon kényelmetlen szó ebben a tekintetben, mert azt jelenti, hogy főleg az adóbevételeknek kell úgy alakulnia, hogy elegendő legyen a kiadások kiegyenlítésére. Az állam üzemei rendesen nem nagyon jövedelmezők, sőt passzívak, a kivitel a mai viszonyok között szintén nem sokat hoz a konyhára, marad tehát a jó, jámbor adófizető polgár, mint a költségvetési egyensúly biztosítója. Csehszlovákia 1937. évi köllségve-A képviselőház költségvetési bizottságában Hodzsa Milán dr. miniszterelnök hosszabb beszédet mondott, amelyben behatóan foglalkozott az állam gazdasági helyzetével, a munkanélküliség csökkenésével, a külföldi államadósságok és a 150 milliós póthitel kérdésével, melyet a tisztviselők fizetéslevonásának enyhítésére fognak fordítani. Majd bejelentette, hogy a kormány a közigazgatás decentralizálására fog törekedni, ami az önkormányzat elmélyítését és olyan intézményekkel való kiegészítését jelenti, amelyek a cseh tartományokban megvannak, de Szlovenszkón és Kárpátalján még nincsenek meg. Szlovenszkó lakosságának rossz helyzetével foglalkozva, rámutat a miniszterelnök arra, hogy 1930-ig a szlovenszkói földműves gazda átlagjövedelme 3000 korona volt, a cseh gazdáé pedig 7000 korona. Majd rátért a német kisebbségi kérdésre. E tekintetben a miniszterelnök elismeri, hogy a nemzeti érzés a politikai eseményeknek állandóan döntő rugója s az is marad. — Mi nemzetpolitikai tekintetben — úgymond - elég erősek vagyunk, hogy össze tudjuk egyeztetni nemzeti érzésünket a kisebbségekkel való lojális együttműködéssel. — A kormány most kezdeményező lépést lesz. Hozzálátunk a nyelvi politika egyik komoly félreértésének kiküszöböléséhez. Ez a félreértés egyes központi, de főleg járási hivataloknak a községekkel történő levelezésében rejlik. A célszerűség és a gyakorlati ész azt parancsolja, hogy az olyan tése S és fél milliárdos kiadással számít. Ennek a tekintélyes összegnek fedezetéül közel 8 milliárd adókból, illetékekből és a pénzügyi tárca állal befolyó egyéb bevételekből kerül ki. Ez a legtöbbet mondó bizonyítéka annak, hogy az adófizető polgár anyagi ereje és adófizető készsége menynyire fontos az állami háztartás egyenközségek, amelyeknek bírája egy szót sem ért csehül, a járási hivatal rendeletét a saját nyelvükön kell, hogy megkapják. Ugyan a nyelvtörvény második paragrafusa olyan rendelkezést tartalmaz, amely kétségessé teszi, hogy ezen az alapon lehetséges volna-e a német községekkel való írásbeli érintkezésben az állam nyelvén történő levelezésben a rendeletekhez német fordítást is mellékelni. Ez olyan kétely, amelyet a legfelső közigazgatási bíróság judikalurája is megerősített. Mivel azonban nincsen szándékunkban az állam törvénybeli és alkotmányjogi struktúráját megváltoztatni, mégis « célszerűség okából nincs kifogásunk az ellen, hogy a járási hivatalok a német községekkel való levelezésükhöz ingyenesen és anélkül, hogy erre külön megkerestetnének, német fordításokat is mellékelhessenek. Ily módon a törvény vitán kívül marad és másrészt bizonyítékot szolgáltatunk arra, hogy a gyakorlat olyan helyen is, ahol a törvény nem szolgáltat elég széles alapot, a törvény sérelme nélkül mégis szintén megtalálja a helyes ulat a gyakorlati problémák megoldására. Hozzáfűzöm eliez azt, hogy olyan községekről van szó, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy az államnyelvet tökéletesen beszélő hivatalnokokat alkalmazhassanak, tehát olyan községekről, amelyeknek lélekszáma nem haladja meg a háromezret s ahol a cseh kisebbség nem éri el a lakosság húsz százalékát. súlyának szempontjából. Joggal követelheti meg tehát a derék, jámbor adófizető, hogy vele szemben mindennemű hatóság, ha nem is jámboran, de legalább is ne rosszindulattal járjon el! Az 1937. évi költségvetés papiroson kedvező képet iparkodik mulatni, mert körülbelül két milliós felesleget tüntet A miniszterelnök kijelentette ezután, hogy a miniszterelnökségen nem szerveznek kisebbségi ügyosztályt, erről szó sincs. A miniszterelnökségnek nincs szüksége kisebbségi ügyosztályra. A miniszterelnök legtermészetesebb kötelessége, hogy kisebbség politikai kérdésekkel is foglalkozzék. Esterliázynak válaszolva elismeri, hogy az állam kötelessége a magyar diákságról is gondoskodni tekin(cl nélkül az egyes pártok állásfoglalására. Majd kiemelte annak fontosságát, hogy a fiatal cseh és szlovák nemzedék tagjai, akik a közpályára készülnek, tanulják meg a kisebbségek nyelvét is. Végül rámutatott arra, hogy a kisebbségek nemzeti autonómiája keresztülvihetetlen, s a »fegyelmezett demokrácia« fontosságáról s a kisálltaidról tett nyilatkozatával fejezte be beszédét. Jaross Andor síkraszállt a magyar területeken felállítanád önkormányzatért. Csütörtökön folytatták a képviselőház költségvetési bizottságának ülését. A bizottság a nemzetvédelmi, a belügyi, igazságügyi tárcák költségvetését tárgyalta. Az iniifikációs minisztérium költségvetésének ismertetése után megindult a vita, amelyben elsőnek Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke szólalt fel, aki nagyszabású beszédben bírálta a kormány politikáját. Beszédében az állampolgárság megadásánál gyakorolt eljárás megváltoztatását és a magyar területek részére önkormányzatot követelt. A beszédet részletesen következő számunkban ismertetjük. fel. Hogy ez a felesleg azonban csak papiroson fog megmaradni és egészen el fog tűnni, sőt deficit fog helyébe lépni, az már azért is valószínű, mert mint azt a költségvetés előadója kimutatta, a folyó év költségvetése tavaly papiroson szintén kiegyensúlyozott helyzetet mulatót), de az állami háztartás már az év első kilenc PHILIPS, TELEPÜNKÉN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAF1Alegújabb typusú D17T1HO rádióit bemutatja munlSbL iMMi Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. rádió-, eiektro- és mechanikai szaküzlete. Contineníál Írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban.
