Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-14 / 92. szám

2. oldal, »KOMAROMI LAPOK« 1936. november 14. tfqu f^eílá-áAeiülnie /" ínqyen IdaphoJoyrrü^ dó Uem^oheÁj^haclóruiC, wjuqy Sfrrf; OHkei a^tol$iümt. BPE hónapjában a remélt bevételek elma­radása és a kiadások szaporodása iniatl másfélmilliárdos hiányt tüntet fel. Hodzsa miniszterelnök már beje­lentette, hogy az állami tisztviselők részére 150 milliós póthitelt fog kér­ni. ami színién bizonyítja, hogy nincs túlnagy bizalma abban, hogy az elő­irányzói! bevételek a valóságban ren­delkezésre is fognak majd állani. Reines előadó elmondotta. Az utóbbi években tehát az állam adóssága évente 2 miliiárdda! szaporodott. Eb­ből az igen hatalmas összegből, mini azt líodzsa miniszterelnök megnyug­tatásul kijelentette, hatheted belföldi kölcsön és csak cgyheted külföldi. Ha ez némi vigaszt nyújt is, a nagy adósság mégis fennáll és legalább pillanatnyilag nincs sok kilátás, hogy ki lehessen evickélni a nagy tartozá­sok tengeréből. Hogy ezek mennyire veszik igénybe az állam financiáit. az könnyen érthető, ha a kamatterhet tekintjük, amely közel két milliárd és így majdnem egy ötödé az évi költségvetési összegnek, ölennyi hasz­nos tervet lehetne megvalósítani két milliárddal, ha nem kellene az) ka­matokra fordítani! ölaga a költségve­tés előadója ki is mondotta, hogy az örökös adósságrsinálásnak véget kell vetni, mert lehetetlen, hogy a vég­telenségig folyjon az adósságok sza­porítása. ölagán emberek, üzletek, gazdasá­gok csődbe mennek, államokat nem érheti ez a végzet, egy üzlet vagy vál­lalat meg is szűnhet vagyonbukás meri elődeik nem tudtak alkalmaz­kodni a takaróról szóló nagyon egy­szerű és nagyon kezzel fogható igaz­sághoz ... Százmillióval emelkedtek a nemzetvédelmi kiadások. Dr. Brdlik képviselő ismertette a költségvetési bizottságban a nemzet­védelmi minisztérium költségvetését. Az előadó azzal kezdte, hogy a nem­zetvédelem a költségvetésben elő­irányzott 1360 millión kívül más for­rásokból, alapokból is kap különböző összegeket. így az 1926-ban létesített hadfelszerelési alap összesen 0.5 mil­liárdot hozott, az államvédelmi köl­csön pedig 4 milliárdot, ami együtt 10 milliárdnál több. A folyó kiadások­hoz számítandó a 438 millió is, ame­lyen 1937-ben fegyvereket vesznek, vagyis a nemzetvédelem folyó kiadása a jövő évben 1890 millió lesz, leliát 100 millióval több az idei­nél. Az államvédelem érdekei a jövő évek­ben is legalább ennyit követelnek meg meg s ezek csökkentése csak akkor Akar Ön szép lenni? S Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez, A májfoltokat. szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctisztátalanságe­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Kü. Mr. Ph. NEUWELT, Salvátor gyógyszertár Komárno. Póstai redeléseknél a portó külön felszámítva ___________________ «7 Csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások Az államnak tehál ezúttal is több kell, mini amennyi a bevétele. Az adósrófot már igazán nem lehet job­ban meghúzni, belátják ezt a kor­mány vezetői is. Ej adókat bevezetni is nagyon problematikus kísérlet vol­na. mert adókból már éppen elég van és az adózás eredményének so­hasem szabad annak lennie, hogy az adóalany tönkremegy. Hiszen nem felejtjük el, hogy 1935 végén még mindig löbb mint 4 és fél milliárd adóhátralék állott fenn és vajmi ke­vés remény van arra, hogy ebből te­kintélyesebb összeg befolyjon. Az ál­lami gazdálkodásban is mi történik, ha tovább kell nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér? Következik az adósságcsinálás. Ezen a téren a prá­gai kormányok különösen az utóbbi években nem tanúsítottak valami nagy tartózkodást. így 1927-ben az állam adósságai közel 28 milliárdot leitek ki. ma pedig 40.8 milliárdra rúgnak, mini azt a költségvetési bizottságba^ Beteglátogatás. Irta: Dallos Sándor. Furcsa dolog ez, de őszinte és igaz; ebben a kis tárcában 'elmondom az én különös látogatásomat a tüdőszanató­riumban. Csak azért mondom el. hogy: milyen különös az ember.- Nos, a minap meglátogattam egy is­merősöméi. aki lüdőbajos. A szanatórium, ahol fekszik, fent van a hegyen, a napsütés és a kék ég tisz­taságában. szinte mintha valami csil­lagon állana vagy maga is valami csil­lag lenne, ideien! a városban felhős, ködös idő volt, nyálkiás, nyirkos köve­ken vittük magunkat előre s a korán beállt siralmas őszben olyan volt a város, mint valami dokk, ahol az át­ázott házak a hajók. Ilyen volt a város, fent meg, mert a felhők nagyon alacsonyan jártak, sü­tött a nap és langyos, szép színek Öm­lőitek el mindenen. Idelent laktak a realitások, odafent a mesék. A szanató­rium homlokzata úgy ragyogott a fény­ben, mint valami királyi kastély, hogy csaknem elröppent a fényben. Való­sággal olyan voLtam a ház fényes pro­filja mellett, mint valami ragyogó, fe­hér márványcsarook falánál egy oda­­támasztolt vasbot. Hozzátartozik a történethez, hogy míg jöttem fel, fáradt voltam, mint ahogy csaknem mindig fáradt vagyok, mert sok robotba kerül az élet s az egészei kicsit únom is. Unom. Mind gyakrabban olyan, mint a verkli, amely folytonosan ugyanazt a dallamot ját­­sza. Nehéz frissnek maradni és nehéz derűsnek. Ez az egész feljövetelem is, hogy egészen őszinte vagyok, jóformán csak kötelesség volt. Legszívesebben miatt, az államok ez alól szintén ki­vételek. Az állani eladósodottságának terhét leginkább az fogja érezni, aki inár eddig is mindig becsületesen leli eleget adózott kötelezettségének. Azo­kat, akik a külföldre mentették át millióikat, azokat, akiket meg néni lehel ragadni, ha jövedelmező üzle­teket kötnek és a különböző új gaz­dagokat bizonyára hidegen hagyják az állami költségvetés szánitengeré­­ből kigomolygó sötét fellegek. Pedig a konjunkturális gazdagokat és sibe­­rekel kellene kíméletlenül megragad­ni. hogy ők is leadják obulusaikat az államkassza javára. De ez sem se­gíthet sokat. Amíg a kormány néni jár elő jó példával a takarékoskodás terén, addig nem várhatunk javulást. Egy-egy belföldi, vagy külföldi köl­esön talán ad majd némi enyhét, de a kölcsönt is vissza kell fizetni ka­matostul és bizonyára nem helyes az a felfogás, hogy unokáink és déd­unokáink is szenvedjenek majdazért, olvastam volna egy könyvet vagy át­aludtam volna a délutánt, mert vasár­nap volt. Dohát mégis feljöttem. Az úton szórakozottan nézegettem s így láttam, hogy rácsosablakú rendőrségi tolonckocsin visznek valakiket. No jó, nyilván rabok s a gvüjtőfogházba vi­szik őket. Aztán a villamosban fel kel­lett állnom egy öreg embernek s nem szívesen teltem, mert jó volt ülni. De hát belémnevelték, hogy udvarias le­gyek az öregekkel. Később megnézett egy barnaszénül, melegarcú nő. Le­gyintettem magamban s kinéztem az ablakon. Mi történt még? Adtam egy koldusnak. Láttam néhány utálatos jampecaroot. Monoklist. Púpost. Sán­tái. Szépet. Rútat. Moziportást, vas­­ulasi. soffőrt, katonát, hivatalnokot, ke­reskedőt, politikust, mesterembert, ká­vést, villamoskalauzt, már akikel le­het ilt látni az ulcáu menet. Hát nem tiszta unalom ez? Nem verkliszó? Hétfő, kedd, szerda, csütörtök... A mindennapok. Az ember lerázná ma­gáról. Eh! Igv értem fel a ragyogásba a bete­gek közé... Milyen szép itt! — gondoltam. Ilyen helyen kellene élni az embe­reknek. szép, békében, hogy cl ne kopjék benne a csoda. Ezt gondoltam s határozottan iri­gyeltem azokat a betegeket, akik itt él­nek ezeken a csöndes, őrző szanató­riumi falakon belül, elgondolkodnak, elbóbiskolnak, elbeszélgetnek, a robot a lábuk alatt odalent és ők idefent szabad és külön világ. Csak úgy ju­tott eszembe, mint valami távoli méh­­zünnnögés, hogy meg is lehet halni ezek mögött a csöndes és őrző falak mögött s hogy itt élnek azok a szőr­várható, ha a nemzetközi politikai viszonyok lecsillapodnak s amikor a készletekből lehet majd élni. 330 százalékkal több Ítélet, 20 százalékkal több bíró. A költségvetési bizottság ülésén le­tárgyalták az igazságügyi minisztéri­um 1937. évi költségvetését. A költ­ségvetés előadója, Stránskv képviselő ismertette a bíróságok munkáját és igazságosságot követelt a — bírák szá­mára. Az ítéletek száma a háború előtti állapottal szemben 339 százalék­kal növekedett, a bírák száma mindössze 29, egyes országrészek­ben 14 százalékkal. A legfelső közigazgatási bíróságnál az elintézetlen ügyek száma 17313- ra emelkedett. E tömeg feldolgozására három esz­tendő kellene. Más segítség nem mu­tatkozik, mint a közigazgatási bíró­ságról szóló törvény novellája, ame­lyet minélelőbb be kell terjeszteni. nyű műszavak, mint kaverna. pneu­­motorax, torakoplaszlika ... De hát mondom, mindez csak olyan volt. mint a légyzümmögés. Vittem egy csokor virágot és s végig­gondoltam egy csomó adomát, amit majd elmondok, hisz illő, hogy vidá­makat mondjon a beteglálogató és sor­­ravettem a híreket, a pletykákat, ami­ket hoztam magammal és gondoltam, csinálok az ismerősömnek s a társai­nak néhány mulatságos órát. Majd megnevettetem őket. Bementem és telve voltam jószán­dékkal. Jónapot — mondtam széles gesz­tussal. — Jónapot, uraim. És az ismerősömnek: — Szervusz. Letettem az éjjeliszekrényére a vi­rágot és egyszerre csak valami külö­nös érzés fogott el. Olyan szögletes­nek és felszegnek éreztem magam itt köztük, mint egy mesterlegény. Mint egy idegen ember egy idegen világ­ban. Az ismerősömet, akihez jöttem, egészséges korában mindig egy kicsit fölényesen kezeltem, olyan jóindulatú fölénnyel és most itt az ágyak, a hő­mérők, a láztáblák, az olajfestékes fa­lak közöli sehogyan se találtam a fölé­nyemet. Nem leltem a máskor mindig kész biztonságomat. — Milyen jó színben vagy! — pró­báltam a régi módszerrel, de valahogy zavart voltam. — És milyen kitűnő színben van­nak az urak is! — fordultam a töb­biekhez, de csak nem ment a ter­mészetesség, valami hiba volt és néz­tem körül, mi okozhatja. A falak? A hőmérők? A láztáblák? Az ágyak? Hogy ennyi ember betegen fekszik Csehszlovákia és Magyarország kö­zölt november hóban tartják meg a kereskedelmi tárgyalásokat. Végleges terminus szerint november 16-án, Bu­dapesten kezdik meg a tárgyalásokat, amelyeken olyan törekvések nyilvá­nulnak meg, hogy az eddigi kereske­delmi provizóriumot esetleg rendes szerződéssel váltsák fel. Beavatott he­lyen úgy értesültek, hogy a két ország közötti kereskedel­mi kapcsolatban bevezetett kom­penzációs intézmény továbbra is megmarad. Úgy Csehszlovákia, mint Magyaror­szág az eddigi keretek kiszélesítésére törekszik. Tekintettel arra, hogy a keretek kiszélesítésére nézve mind­két ország részéről meg van a haj­landóság, remény van arra, hogy a csehszlovák-magyar kereskedel­mi tárgyalások eredménnyel fog­nak végződni s rendes kereske­delmi szerződést fognak kölni. itt? Egész különös volt és hogy segítsek magamon, kezdtem beszélni, hogy mi újság idelent, ahogy kitervezlem volt, kezdtem vigasztalni őket, hogy ami odalent történik, azért ugyan nein na­gyon érdemes lekívánkozni, minden úgy van, ahogy volt, marják egymást szépen, mindenki mindenkit becsap, virágzik a protekció, sok a dolog, ke­vés a pénz, alig futja valami kis öröm­re,— ilyen sablonokat — aztán, hogy ez is hamisan csengett (nem, most egyáltalán nem éreztem át, amiket mondtam), rátértem a viccekre, a csattanók lel voltak írva a noteszom­ban, onnét mondtam őket, egyiket a másik után, mondtam talán harmin­cat is, de valami nem engedett fel bennem, éreztem, hogy az egész lá­togatás nem sikerült, pedig nevettek a vicceimen, csak én nem voltam me­leg és feloldódó belül, én voltam be­zárkózott és hideg és nem furcsa? - mindig jobban és jobban távolod­tam az életemmel ezektől az emberek­től s lassan, mintha porszem por­szemre rakódnék: elkezdtem haragud­ni rájuk. Nem akartam pedig, jó akartam lenni, de valami vinnyogó, buta harapósság kezdett nőni bennem — ekkorra már uzsonna utánra vált az idő. a betegek szájukba vették a hőmérőiket, lázat mértek — s egyszer­re élesen megláttam, hogy az arcuk behorpadt, hogy itt betegszag van, no­ha nyitva vannak az ablakok, hogy az arcuk csontos és vékony és a járom­csontjukon különös, idegen, ijedelmes hangsúly. Csak néztem őket, összehú­zott szemekkel néztem, hidegség tá­madt bennem s lám, milyen különös, ijesztő és ellenőrizhetetlenül támadó

Next

/
Thumbnails
Contents