Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-31 / 88. szám
Lapunk mal szá>maa jövőheti teljes R&dió-mtisort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. 88. szám.__________________Szombat, 1036. október 31. liAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel í^ász évre 89 Ké, félévre IS KC, negyedévre 20 K5. - Külföldön 121 Ké. Egyesazám ára I korona. Alapított*] néhai TUBA JÁNOS, felelős iftwrerkesztß* GAAL GYULA dr. Szerkesztőd BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársaki FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal] Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Középeurópai kérdésekben hajlandó a kisantant együttműködni a római paktum államaival és Németországgal. Komárom, október 30. A hivatalos csehszlovák távirati iroda közli: Károly román király prágai tartózkodása alatt politikai megbeszélések is folytak a király és Benes dr. köztársasági elnök között és ezeken a megbeszéléseken résztvett Antonescu román, valamint Krofta dr. csehszlovák külügyminiszter is. A megbeszéléseken megtárgyalták a két állam, a kisantant és általában egész Európa politikai kérdéseit. Az összes kérdésekben a nézetek teljes azonosságát és teljes egyetértést állapítottak meg azt a politikát illetően, amelyet a legközelebbi hónapokban a két állam a J ugoszláviáual váló szoros és teljes egyetértésben fog követni. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az összes barátokkal és szövetségesekkel együtt folytassálc azt a politikai vonalai, amelyet a kisantant három külügyminisztere legutóbbi pozsonyi értekezletén kijelölt és amely a nyugati hatalmak elkövetkezendő tárgyalásaira vonatkozik. Egyben kihangsúlyozták a három államnak azt a jóakaratát, hogy a középeurópai kérdésekben együttműködjenek a római paktum államaival — Ausztriával, Magyarországgal és Olaszországgal —, valamint Németországgal is. A pozsonyi értekezleten hozott azt a határozatot, hogy a kisantant államai távoltartják magukat más államok belügyeitől és, hogy egyáltalán nem vesznek részt a különböző országok belső rezsimjei között folyó harcokban, valamint az ideológiai harcokban sem> újból megerősítették. A kisantant politikai és gazdasági rendszerének felépítését megszakítás nélkül, de nyugodtan és azzal a szándékkal folytatják, hogy a kisantant államainak érdekeit összhangba hozzák a középeurópai béke és általában Európa békéjének érdekeivel. Válaszra várd kérdések (AL) Prága külpolitikájának iránya körül már jó néhány hete vita folyik a csehszlovák sajtóban. Olyan kérdéseket veinek fel a koalíciónak egyes lapjai, amelyeket egy magyar vagy német lap még érinteni sem merne anélkül, hogy megkockáztatná az elkobzást. Azért bármennyire érdekesek volnának is olvasóinkra nézve a cikkek részletei, nem térhetünk ki reájuk, csak a prágai külpolitika eddigi főbb irányaira és a különböző új külpolitikai elgondolásokra fogunk reámutatni. A benesi külpolitikának két pillére volt és pedig Genf és Páris. Benes mint külügyminiszter mindenkor rendületlen híve volt a népszövetségi politikának és csak külügyminisztersége végén mondott egy-két beszédjében éreztette, hogy a népszövetség tekintetében ő is bizonyos csalódást érez és már nem látja a népszövetségben a kis államoknak olyan hatékony védelmezőjét, mint azt elképzelte a népszövetség létesítésekor és a népszövetség fönnállásának első tizenöt évében. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia belekapcsolódott a Párizs-moszkvai szövetségi rendszerbe. Lehet, hogy inkább Londonra szeretett volna támaszkodni a prágai külpolitika, mint Moszkvára, a brit külpolitika azonban állandóan húzódozik attól, hogy Keleteurópában kötelezettségeket vállaljon. Azelőtt Genf és Páris voltak, most pedig Genf, Páris és Moszkva azok a külpolitikai pillérek, amelyeken felépül Csehszlovákiának nemzetközi koncepciója. Tagadhatatlan, hogy amióta Franciaországban a népfront vette át az uralmat, Páris napról napra izoláltabbá válik. Franciaországnak a Szovjetoroszországgal való szoros kapcsolata megriasztja eddigi leghívebb barátait is, mint azt Belgium példája mutatja, amely ki akar válni a nyugati biztonsági rendszerből. A spanyolországi polgárháború azt bizonyítja, hogy Szovjeloroszország a világ bolsevizálásának tervét legkevésbbé sem adta fel. Az orosz medve, mely vörös sapkát tett fejére, ezt a vörös sapkát az ibériai félsziget kormányaira is rá szeretné helyezni. Jogosan merül fel az az aggodalom is, hogy a franciaországi népfront uralma ott esetleg szintén polgárháborút robbant ki, mert a népfrontok rendszere, mint az mindinkább kiderül, a bolsevizálásnak enyhébb alakban történő megvalósítását célozza. Ha Németországnak éles állásfoglalása a bolsevizmus és Szovjetoroszország ellen nem is eredményezte egy antibolsevista blokknak létesülését, mégis elérte azt, hogy Páris és Prága is legalább egyelőre tartózkodnak a szovjettel lévő eddigi kapcsolataik mélyítésétől. Berlin magatartása ma már nem lehet közömbös egy európai államra sem. Láthatjuk ezt az olasznémet közeledésből is. Nem ismerjük azokat a forrásokat, amelyekből az agrárok vezető lapja a Venkov szerzi információit, de feltétlenül gondolkozásra késztethet mindenkit az a megállapítása, amely szerint Németország ma olyan katonai erővel rendelkezik, amelyet egy európai állam sem tud leküzdeni. Az egyesült párt álláspontja, amelyet gyakran hangoztatott, már régen az, hogy csak olyan külpolitika lehet üdvös, amely — elsősorban — a szomszédokkal kíván jó viszonyt megteremteni. Ugyanezt fejtette ki a külügyi bizottságban legutóbb Szüllő Géza dr. képviselőnk is. Ez oly kézzel fogható és oly egyszerű igazság, amelynek hatása alól nem térhet ki senki. A különböző csehszlovák lapok vitájából is kicsendül már ennek az igazságnak a felismerése. Különösen az agrárok lapjai elégedetlenek az eddigi külpolitikai iránnyal, amely távoli barátokkal keresi a szoros szövetséget. Legutóbb kifogásolják, hogy Csehszlovákiában nemcsak otthont, de agitációs lehetőségeket is találnak a különböző emigránsok, akik innét folytatnak propagandát például Németország ellen és ezzel a szomszéd Németországot ellenségévé teszik Csehszlovákiának. Feszegetik azt a kérdést is, hogy komoly esetben Csehszlovákia milyen szövetségese részéről milyen értékű támogatásra számíthat. A szociáldemokrata és cseh nemzeti szocialista lapok helyeslik ugyan az eddigi külpolitikai irányt, de a bolsevizmus tekintetében nekik is vannak aggodalmaik. Az, hogy Krofta külügyminiszter beszámolója után nem indították meg azonnal a külügyi vitát, hanem elnapolták azt és közben Hodzsa miniszterelnök kiegyenlítő tárgyalásokat folytatott a koalíciós pártokkal, igazolja, hogy A fia ravatalánál szenvedett ki. Kettős temetés KChidgyarmaton egy házból« Tragikus kettős haláleset történt Kőhídgyarmat községben, amely a falu megszokott csendjét ugyancsak felzavarta és a mély részvét hatalmas erővel tört ki. Ifjú Takács Ignác 58 éves kőhídgyarmati gazda meghalt. A haláleset különösen nagyon lesújtotta az elhunyt édesatyját, idősebb Takács Ignácot, akinek a vállát a gyászeseten kívül már 84 esztendő súlya nyomta. Az öreg váltig mondogatta, hogy fia halálába nem tud belenyugodni és nemsokára ő is utána megy. Utána is ment, de hogy olyan hamar, azt senki se hitte volna. Bement a halottas szobába és ott hosszasan nézte halott fiát és amikor ki akart onnét jönni, hirtelen rosszul lett és ott nyomban kiszenvedett. A megrázó eset általános nagy részvétet keltett. Az apát és a fiút egy napon, közös sírba temették el. Prága külpolitikája tekintetében a koalíción belül nem lényegtelenek az ellentétek. Krofta külügyminiszternek a múlt héten elmondott beszámolójából nem lehet nagyon kiokosodni. Sok optimizmussal iparkodik kimutatni, hogy Csehszlovákia minden európai állammal jóviszonyban van, viszont azonban tényeket nem igen sorakoztat föl ennek az állításának igazolására. Valószínű, hogy a külügyi vita folyamán tisztázódnak az eddig válasz nélkül maradt kérdések. Ez a tisztázódás a mi szempontunkból azonban csak akkor lehet megnyugtató, ha a külpolitika az egyenlőség elve alapján járható békés utakat keres a szomszédokkal és ha a belpolitikai megtámasztja ezt a külpolitikai irányt azzal, hogy az állam belső életében a nemzeti kisebbségeket hozzájuttatja mindazokhoz a jogokhoz, amelyek őt megilletik. A koalíciós pártok külpolitikai ellentétei csak ilyen értelemben érinthetnek minket, mert az ilyen szellemben történő megoldás felelhet meg egyedül azoknak a demokratikus elveknek, amelyeknek megvalósítását Csehszlovákia maga elé kitűzte. PHILIPS, TELEFUNKEN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb typiisú rádióit bemutatja MOROCZ PETER Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Continentál iróqép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban. T
