Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-10 / 82. szám
i936. október 10. »KOMAKOMI LAPOK< 3 oldal Szigorú kormányintézkedések az árdrágítók eilen. Hodzsa miniszterelnök hazaárulásnak minősíti az árdrágítást A behozatal megkönnyítését kívánják a csehszlovák gyáriparosok. A csehszlovák "váriparosok központi szövetségének elnöksége Preiss dr. elnöklete mellett «Lést tartott, amelyen a tervezett devalválás következményeivel foglalkozott. Az ülésen kifejezésre jutott nézetek a kővetkezőkben foglalhatók össze: A jelenlegi kormányintézkedések, ha észszerűen hajtják azokat végre, csak akkor eredményezhetnek fokozottal)!) foglalkoztatást, ha a kereskedelem ]K)lLLika, közigazgatási, deviza és egyéb .intézkedések egész sora, valamint a pénzpiacon való könnyítések fogják kisérni. Ezért a gyáripar sürgősen ajánlja, hogy a devizáin zottság megszüntetésével könnyítsék meg a behozatalt, amennyiben a kötött devizagazddldálkodás miatt ellenőrzés alatt állott, továbbá, hogy a nemzetközi egyezmények alapján fokozatosan szüntessék meg a kliringintézményekeí, valamint a nemzetközi kereskedelem egyéb akadályait, korlátozásait. Ki kell továbbá hangsúlyozni, hogy kiegyenlített államgazdálkodás nélkül nem remélhető a gazdálkodás végérvényes rendezése sem. A gyáripar, felelősségének tudatában minden erejével arra fog törekedni, hogy a belföldi nyersanyagokból készített gyártmányok ne dráguljanak meg mindaddig, amíg egyéb okokból nem emelkednek a termelési költségek. — Teadélután az Iparoskörben. A Komáromi Iparoskor f. hó 11-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel a kör Masaryk uccai színháztermében tánccal egybekötött teadélutánt rendez, melyen a kör tagjait, azok családját és hozzátartozóit szívesen látja a rendezőség. A teadélutánra, mely .műsorral van egybekötve s annak keretében a kör legjobb műkedvelői lépnek fel, belépődíj nincs. Komárom, október 9. A csehszlovák korona aranyértékének leszállítása a köztársaság területén nagy izgalmat kelt. A pénz devalválását sokan spekulációra és sokan árdrágításra kísérelik meg felhasználni, ami a fogyasztó közönség körében érthetően nagy megütközéssel találkozik. A haszonlesők éhes hada máris megkezdte gonoszszándékú munkáját, a devalvált koronából saját zsebükre meg nem engedhető hasznot akarnak húzni és megpróbálják egyes eladásra kerülő árúk forgalmi árát felemelni. Ezenkívül sok lelkiismeretlen ember valótlan híreket terjeszt a várható »nagy drágasággal« kapcsolatban és üres tudálékosságra valló fontoskodással ad tanácsokat pénzügyi kérdésekben. Ezek a tanácsok Híján vannak a legcsekélyebb szakértelemnek s csak arra szolgálnak, hogy megrémítsék azokat a hiszékeny, jámbor embereket, akik véleményük megalkotásánál erősen befolyásolhatók s akik gyenge idegzetük következtében gyorsan reagálnak mindenféle bagolyhuhogásra. Tudni kell, hogy Csehszlovákia pénzének értékcsökkenése abból a kényszerhelyzetből származik, hogy a nyugati államok valutapolitikája megbénította Csehszlovákia kivitelét. A köztársaságra életbevágó fontossággal bír a csehszlovák ipar kivitelének fokozása, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a csehszlovák korona aranyértéke kiegyensúlyozott színvonalra csökken le azokkal a nyugati államokkal szemben, amelyekkel szoros gazdasági viszonyt tartunk fenn. De nehogy az átmeneti helyzetet árdrágításra használják fel, a csehszlovák kormány szigorú pontokból álló külön rendeletét ad ki, amely a devalvációs törvénnyel egyidőben jelenik meg és a következő fontosabb intézkedéseket tartalmazza: Az első paragrafus előírja, hogy a politikai hatóságok és ezeknek a fölhívására a községek kötelesek őrködni afölött, hogy a szükséglet céljaira szolgáló dolgok és ténykedések indokolatlanul ne drágí hassanak. A szükséglet céljaira szolgáló dolgok) (tárgyak) fogalma alatt olyan ingó dolgok értendők, amelyek közvetlenül vagy közvetve az emberi szükségletek kielégítésére szolgálnak, valamint a gazdasági és ipari termeléshez és más foglalkozások folytatásához szükséges nyersanyagok, félkészítmények, gépek és eszközök. A második paragrafus előírása szerint azokat, akik a szükséglet céljaira szolgáló dolgokért és ténykedésekért a maguk részére indokolatlanul magasabb árat nyújtanak, közigazgatási kihágás miatt fogják megbüntetni. Hasonlóképen bűn tettetik az is, aki gyöngébb minőségű áruért a maga számára jobbminőségű áru árát kéri, vagy másnak ilyen árat nyújt, avagy aki az olyan szükségleti célokra szolgáló dolgoknál, amelyeket tovább elidegeníteni számít, túlfizeti az eladó által kívánt árat, vagy amennyiben az nem követel meghatározott árat, az eddig szokásos általános árat. Ennek a paragrafusnak egy további bekezdése megtillia a szükséglet céljaira szolgáló dolgok halmozását, ezen dolgok előállításának és az ezekkel való kereskedésnek az áremelés szempontjából való megakadályozását. A hatodik bekezdés a lánckereskedelmet szabályozza és kiterjed az áremelést célzó híresztelésekre is. Hasonlóképen büntettetnek azok is, akik az egyesületek, csoportosulások, vagy az érdekvédelmi önkormányzati szervek árdrúgítási ténykedéseiben részt vesznek. Indokolatlan árdrágításnak számít az olyan árdrágítás is, amely a csehszlovák korona új szabályozásának ürügye alatt történik. A hatóságok a tekintetben, hogy indokolatlan árdrágításról van szó, vagy sem, az illetékes országos hivatalok által kiadandó irányelvek alapján az összes körülmények figyelembevételével, szabad mérlegeléssel döntenek. A hadiuzsora büntetésére vonatkozó 1919. évá 568 számú törvény 7.. 9 il. paragrafusainak előírásai nem vonatkoznak a jelen rendelet érvényességéjiek idején elkövetett cselekedetekre. A harmadik paragrafus szerint a jelen rendelet áthágása az 1934. évi ÍÖ9. számú törvény II. részének értelmében 50 ezer koronáig lerjedhető pénzbírsággal, vagy hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint az ipari jogosítvány elvesztésével büntethető. A pénzbírság behajthatatlanság esetén hat hónapig terjedhető fogházra változtatható át. Ezek a büntetések egyidejűleg is kivethetők, abban az esetben azonban a szabadságvesztés és a pénzbüntetésről átváltoztatott pótbüntetés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A büntetendő cselekménnyel összefüggésben lévő dolgokat az állam javára elveszetteknek lehet nyilvánítani meg abban az esetben is, ha a tettest büntető utón nem lehet üldözni vagy elítélni: A negyedik paragrafus előírja, hogy az érdekvédelmi önkormányzatok ama szervei, amelyek közreműködtek az indokolatlan árdrágításban, vagy e rendelet értelmében más büntetendő • cselekményt követtek el, a felügyeleti hatóság állal megfosztalnak funkcióiktól, vagy fölosziatlatnak. Ebben az esetben a felügyeleti hatóság közigazgatási biztost nevez ki és saját mérlegelése szerint állapítja meg azt az időt, hogy e szervek rendes betöltése mikor fog megtörténni. kávé nélkül! igyon kávét. Azonnal más színben fogja iátni a világot. Meinl Gyula kávé-szsküzlet Ha valami baja van Az ötödik paragrafus szerint a belügyminisztérium mellett a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, bányászati és közlekedési vállalatok mcgbizoUaiböl álló líz, valamint a fogyasztói és alkalmazotti megbízottakból álló tíztagú tanácsadótestület fog működni. Az egyes csoportok megbízottait a kormány fogja kinevezni az illetékes minisztériumok előterjesztése alapján. A tanácsadótestületben a belügyminiszter, vagy annak helyettese ebiököl. Hasonló testületeket fognak létesíteni az I. és II. fokú politikai hatóságok melleit. Az előbbieknél a tagokat az országos hivatal, az utóbbiaknál pedig a belügyminisztérium fogja kinevezni. Az országos hivatal mellett működő tanácsadótestületben az országos elnök, vagy an na* helyettese, a járási hivatal mellett működő testületben pedig a járási főnök vagy annak helyettese elnököl. A testületekben való tagság tiszteletbeli és a tagok hatáskörét a belügyminiszter által az érdekelt minisztériumokkal való egyetértésben kiadandó ügyviteli rend fogja szabályozni. A rendelettervezet hatodik paragrafusa előírja, hogy a rendelet a kihirdetés napján lép életbe és egy évig marad érvényben. A kihirdetés napján hatályát veszti az indokolatlan árdrágításra vonatkozó 1934. évi 27. számú, illetve az 1934. évi 180. szánni és az 1935. évi 227. számú kormányrendelet. A rendeletet a belügyminiszter fogja végrehajtani az érdekelt minisztériumokkal való egyetértésben. HODZSA MINISZTERELNÖK AZ INDOKOLATLAN ÁRDRÁGÍTÁS ELLEN. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök a képviselőház költségvetési bizottsága ülésén hosszabb beszédet mondott a korona devalválása ügyében. Beszédében megindokolta a kormány intézkedéseit és rámutatott azokra a hatásokra, amelyeket a nyugateurópai államok devalvációja Csehszlovákia kivitelére gyakorolnak. Álajd rátért az indokolatlan árdrágítás kérdésére és erre nézve a következőket mondotta: — Helyes megállapítás, hogy minden devalvációnak következményei vannak a belső piacon. A mai devalváció terjedelme azonban még olyan, hogy biztos sikerrel harcot kezdhetünk az indokolatlan drágításokkal szemben Kézimunka kellékek nagy választékban beszerezhetők Rafael Margitnál Komárom, Városház ucca 9. kárörvendőn, pusztán kegyetlenkedőti, otrombán fölfedte előtte a mindenható életet. Kocsiba akart szállni, de meggondolta magát és gyalog indult meg. Fölgyűrte a kabátja gallérját és benyitott a legelső vendéglőbe. A söntésben állt meg. Állva akart fölhajtani egy pohár sört. — Egy pohár sört, — mondta halk, íorró hangon. Egy hajtásra kiitta. — Még egyet. Az ital gyorsan átjárta. Szíve körül tompa keringéssel hajtották egymást a gondolatok. Lendületet vesz, itt megiszik még két pohárral, akkor kocsiba ül, valahol megvacsorázik... — Álég egy pohárral! A Dunapalotába hajtat. Olt megiszik egy üveg bort... Persze előbb be kell nyitnia. Hogyan is. Rögtön. Előbb végiggondolja. Leül itt egy kicsit. Szóval odahajtat, kifizeti a kocsit, végigpillant magán, hogy a ruhája rendben van-e, aztán behalad a forgó ajtón. Bent egy percre megáll... — Még egy pohárral, de gyorsan! Pillanatra megáll, körülnéz, aztán megindul affelé az üres asztal felé, amelyik a zenekarral szemben... Akkor tekintetét végigfuttatja az étlapon. Hozzon egy ráklevest kérem, de forrón. Igen, rákkal kezdi. Milyen meleg, napfényes szőke haja van ennek a fiatal lánynak, aki itt ül vele; szemben, az átelleni asztalnál. És milyen egyszerű a ruhája. — Kérem... — koppantott az asztalon a poharával. Bizonyosan tanítónő. Az. Vidéki tanítónő. Legutóbb Álezőturon látott egy ilyen fiatal kislányt. Talán éppen ezt. A szeme... a szája.... a mosolya... Nem. Nem az. Ez szebb. Éjfélig vár, már tudniillik a Dimapalotában, akkor megint kocsiba ül és odaszól a vezetőnek: Panoráma mulató!« Mi törlénne... — Legyen szives — szólt a poharára mutatva a pincérnek. Igen, az volna a legokosabb, ha már itt elkezdené, ha udvariasan, minden tolakodó él nélkül, köszönésképpen átbiccentene a fejével ennek a kis tanítónőnek, meghívná, tartson vele, ő a Dunapalotába megy, onnan majd meglátja, majd meglátják... Elmosolyodott. A kis tanítónő nyaka kellé vált és egyszerre két fejet tartott. A pincér meg ott a középen négy karral viszi az ételt. Úristen, mennyi tányér... ötven... száz és valamennyinek két széle van. Nos, most bólintott... A kicsike nem vette észre. No, mégegyszer. így. Lám, visszamosolyog. Kedves, engedje meg; a nevem Ranald Tihamér. Nem Ranold, Ranald... Oh, bocsánat, de nem is tudom, igazán nem szoktam csuklani... — Pincér! De nem baj... Álajd eszünk a Panorámában... Menjünk egyenesen oda. így, nézze, így dűljön hátra... Milyen szép, milyen jó, hogy ringat ez a kocsi... Érzi, mintha karok emelnék az embert... Milyen édes, álmosító érzés... Drága... Ide... Idehajtsa a fejecskéjét a mellemre. A feje előreh any állott és előreborult az asztalra. A következő pillanatban hangos, fújtató, mély, részeg szortyogással trombitáló horkolásba kezdett.
