Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-09-16 / 75. szám

Otyenhetedik évfolyam, 75, saréna. Szerda, 1Q3B. szeptember 16 KOMAROMI LAM POLITIKAI LAP._____________ Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «gáaz évre S8 K6, félévre 48 Ké, negyed­évre 28 Ké. - Külföldön 128 K& Alapított»: néhai TUBA JANOS. Eel«lös föszerkesrtö« GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAY JÓZSEF dr. Egyesszám ára 1 korona. EőmunkatársalM FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masarvk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Oj liiiíiai Int. POLITIKAI SZEMLE Csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások Budapesten. Komárom, szeptember 15. A kisnniant állandó tanácsának po­zsonyi konferenciája már a külsősé­geiben is különbözött az eddigi konfe­renciáktól. A kisaníanl-űHuinok kül­ügyminisztereit Szlovenszkó országos hivatala fokozott előzékenységgel fo­gadta, a történelmi események pati­nájától ékes Pozsony ünnepi díszt öltött és a különböző csehszlovák társadalmi testületek és egyesületek manifeszlációs felvonulásával a la­kosság érzelmei is kifejezésre jutot­tak. Mintha nagyobb jelentőséget akartak volna kölcsönözni ezúttal a hármas szövetség találkozásának, elő­zetesen Benes köztársasági elnöknél tisztelegtek a külügyminiszterek. — Hodzsa miniszterelnök pedig külön tárgyalt a kisanlant képviselőivel, akik csak ezután ültek össze a konfe­renciára. A két napig tartó tanácsko­zásról pedig szokatlanul terjedelmes kommünikét adtak ki a sajtó számá­ra, ami magában véve is feltűnést keltett, már csak azért is, mert eddig rendszerint néhány tömören megfo­galmazott mondatban foglalták ösz­­sze a konferenciák eredményét, vagy éppen eredménytelenségét. A részletes kommüniké azonban nem mond sokkal löhbct, mint a kis­­antant eddigi sajtó jelentései mondtak és egészen új dolgokról sem tesz említést, mert a kisanlant közös gaz­dasági együttműködésére vonatkozó utalás sem új, erről már évek óta tanácskozik a kisantant több-keve­sebb eredménnyel. Az, hogy a bá­rom állam érdekszövetségének fen­­tarSására elsőrendű szükséget képez az együttműködés, az kétséget nem szenved s hogy a külpolitikai közös irányvonalak ugyanazok maradnak továbbra is, azt is magától értetődővé teszi az az adottság, amelyben a bá­rom állam a békeszerződések jóvol­tából került. Hogy Iiű marad a kis­antant a népszövetség alapelveihez, szintén érthető, hiszen a népszövet­ségi paktum biztosítja az érdekelt három állam exisztenciáját és azt sem lehet csodálni, lia kifejezésre jut a kommünikében az az állásfoglalás, mely szerint nem kívánja a kisan­tant a népszövetség tervbeveit re­formját, de a béke megszervezésé­nek kibővítését tartja szükségesnek. Azt is eléggé hallhattuk már, hogy a kisantant a szomszédos államokkal legalább is jó szomszédi viszony fen­­tartására törekszik s ha évek óta lát­juk, hogy ezt a gyakorlatban egyálta­lában nem sikerült még eddig meg­valósítani, régen elnyűtt frázisnak va­gyunk kénytelenek venni ezt a kije­lentést. amely egyáltalában nem vá­lik valóra és pedig nem egészen a »szomszédos államok« hibájából. A szomszédokkal való jó viszony kel­lőtől függ és mivel ennek hatása az egymásra utalt szomszédok életében Három évre szóló 15 milliárdos „evidenciális költségvetés." Komárom, szeptember 15. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök a prágai sajló képviselői előtt tájékoz­tatót adott a kormány legközelebbi terveiről. A kormány beruházási prog­ramot akar megvalósítani, a kivitelt elősegíteni törekszik és különös figyel­met fordít az agrárjellegű kisantant és dunai államokba való kivitelre. Si­került megszervezni az ipari és pénz­ügyi csoportok gazdasági központját azoknak a vállalkozásoknak a számá­ra, melyek részt akarnak venni el­sősorban a Romániában vagy a Ju­goszláviában tervezett vállalkozások­ban. Még szeptemberben megalakul regionális alapon a tanácstest illet, amelynek feladata lesz, hogy a kor­mány nagy befektetési tervének ke­retein belül érvényre juttassa az egyes országrészeknek érdekeit. A kormány aktív devizapolitikájá­nak ismertetése után Hodzsa Milán dr. miniszterelnök rátért a a beruházási gazdálkodás három éves tervére. A miniszterelenök kijelentette, hogy a költségvetést, amely nemcsak for­málisan, de ténylegesen is egyensúly­ban lesz, a kormány igen rövid idő alatt le fogja tárgyalni. Az idei adó­bevétel emelkedése, egész az utóbbi napokig stabilizálódott. A rendes adminisztratív költségve­tésen kívül a középítkezések és berendezések­ről külön három évre szóló evi­nagyon is érezhető, nem elégséges csak hangoztatni a szándékot, ha­nem komoly akaratot is keli tanúsí­tani a szándék megvalósítására. A kisantant államai tudják legjobban, hogy ebben a tekintetben egyetlen figyelemreméltó lépés sem történi a siker elérésére s ennek lehet tulaj­donítani azt, hogy a kisantant. ma majdnem magára van utalva. Egy kérdés volna, amely nagyobb figyelmet érdemelhet s amely Hodzsa minisztereinök kezdeményezésére vo­natkozik. A miniszterelnök a kis­antant államai közölt való gazdasági kapcsolatok kimélyítésére nézve tett előterjesztést a három külügyminisz- Iérnék, akik ezl a javaslatot egy ké­sőbbi konferencián fogják letárgyalni. Ennek a kezdeményezésnek nagyobb fontosságot ad második része, mely az ugyanazon területen fekvő többi államokhoz való közeledést teszi egyik végrehajtandó feladatnak. Ez tulaj­donképen nem más, mint az évek óta megoldást követelő dunai kérdés, amely csak úgy nyerhet eredményes megoldást, ha az érdekelt államok’ megértik egymást és megteszik a lé­péseket a közeledésre. Ez elsősorban gazdasági téren volna megkísérlen-Szeptember végén csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi tárgyalások kezdőd­nek meg Budapesten az új kereskedel­mi megállapodás ügyében, minthogy a jelenlegi szerződés ez év végével le­jár. Magyar részről az eddigi kontin­gens jelentős felemelését fogják szorgalmazni, mert Magyarországnak az idén rend­kívül kedvező termése volt. Október 15-én kerül a költségvetés a parlament elé. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök kí­vánsága, hogy a pénzügyminiszter ok­tóber 15-én terjessze az állami költ­ségvetést a parlament elé. Eszerint a pénzügyminisztériumnak mintegy négy hét áll rendelkezésére, hogy a költség­­vetést összeállítsa. Ä Jókai Egyesület őszi tervei. A Jókai Egyesület az utóbbi napok­ban többizben tartott vezetőségi ülést s ezeken az üléseken alakult ki azj egyesület idei programmja. A Jókai Egyesület ezidén a Jókai-szobor jegyében rendezi meg előadásait. Minden tö­rekvésével azon van, hogy minél szebb szobrot állítson fel a halhatat­lan mesemondónak. A Jókai Egyesület múzeuma a ko­máromi bélyeggyűjtőkkel karöltve nagyszabású bélyegkiállítási fog rendezni a közeljövőben a Jókai Egyesület kultúrházának emeleti ter­meiben. A bélyegkiállítás iránt máris nagy érdeklődés nyilvánult meg: ez volna az első nagyobbszabású ilyen­fajta kiállítás Komáromban. Értékes gyűjtemények kiállítása, nagyobb kol­lekciók bemutatása Ígérkezik. Nagyon érdekes lesz az a kiállítás is, amelyet a JESZO rendez, még valószínűleg október havában, komáromi s komáromkörnyéki művé­szek alkotásaiból. A helyi s vidéki művészek új termésének seregszem­léje lesz ez. November havában az egyesület díszközgyűlést tart, fennállásának huszonötévcs fordulója, alkalmából. Ugyancsak Jókai ünnepélyt is rendez, majd Liszt-hangversenyt tűzött ki. Az irodalmi osztály vasárnap dél­utáni kultúrelőadásait ciklus formájá­ban rendezi: A mai Európa címen. Sorra kerülnek Európa egyes országai, nemcsak földrajzi, hanem kultúrtörténeti s társadalmi felépíté­sének vonatkozásában is. Térvbevet­­lék a hétköznap este tartandó félórás előadásokat s vitaesteket is. Természetesen a Jókai Egyesület más egyesületeknek is megnyitja termeit: a gimnázium zenekara és műkedvelői önálló estet fognak rendezni a menza javára s ugyancsak a Jótékony Nő­egylet is szerepel. Tavasszal valószinűleg megrendezik a fényképkiállítást. denciahs költsegvetest terjeszt ele a parlamentnek, 15 milliárd koro­na összegben. Ennek a második költségvetésnek az a célja, hogy visszavonhatatlanul le­hetővé tegye bizonyos beruházások­nak végrehajtását előre megszabott időre és előre megszabott összegben, Az evidenciális költségvetést kisrész­­ben a rendes költségvetés anyagi esz­közeiből, továbbá az állami vállalatok és alapok bevételeiből, legfőképpen azonban az államvédelmi kölcsön bevéte­léből fogják dotálni. A miniszterelnök ezután hangsú­lyozta, hogy a kormány különös súlyt fektet a repülési ügy és a motorizmus tökéletesítésére. Ami a motorizmust illeti, a kormány az eddigi támogatást nem tartja elegendőnek és a jö­vőben megteszi a fejlesztéshez szükséges intézkedéseket. Igg el­sősorban arra fog törekedni, hogy a benzinszeszkeverék drágítását répa rútja. Ezzel kapcsolatban a kormányel­nök kijelentette, hogy a kormány más téren sem tűr meg indokolatlan ár­­drágílásl és minden hatalmi erejét igénybe veszi, hogy ezt megakadályoz­za. El van határozva arra, hogy olyan téren is felülvizsgálja az árviszonyo­kat, ahol az árak emelkedése elke­rüli a közvélemény figyelmét, mint például egyes karlelizált cikkeknél. elő, hogy a középeurópai gazdasági antant megvalósulhasson. Hogy a mi­niszterelnök javaslatának milyen rész­letei vannak, nem tudjuk s méltán kelti föl a kíváncsiságot mindama kö­rökben, amelyek a gazdasági közele­dés megteremtésére hivatva vannak. Azt azonban már eleve meg lehet ál­lapítani, hogy egyoldalú s csak a kis­álltaidra előnyös feltételek mellett le­hetetlen a megértés és a szükséges jó viszony elérése, a középeurópai gazdasági kiegyensúlyozott helyzet megteremtéséhez nagy önmegtagadás­­ra és áldozathozatalra van szükség s aki ezt nem látja be, annak minden lépése hiábavaló. Az októberi bukaresti tanácskozá­son lesz alkalma a kisálltául gazda­sági tanácsának az egész kérdést rész­letesen megtárgyalni, a konferencián újabb alkalom adódik a valódi hely­zet megismerésére s nem lehet két­séges, hogy beható tanácskozás fog folyni arról, hogy Középcurópa gaz­dasági konszolidációját el lehet-e érni a felvetett tervek szerint vagy sem. Komoly elhatározás eredményi hoz­hat, de ha ez hiányzik, akkor sem­mi értelme sincs az újabb konferen­ciának.

Next

/
Thumbnails
Contents