Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-05 / 72. szám
1936. szeptember 5. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az adóvallomások beadásának ideje rohamosan közeledik, éppen ezért szükségesnek látjuk, hogy ezen kérdéssel jóelőre foglalkozzunk. Egyesületünk a városi adóvallomások beadásának idejét nem tartja időszerűnek, s általában a vallomások beadásának szükségességét se látja indokoltnak. A város a házbéradó vallomásokat évenként november hó folyamán szokta a háztulajdonosoktól bekövetelni, már pedig ezen időpont se hogy se alkalmas a helyes és pontos vallomás adására. Nem alkalmas pedig azért, mert hiszen a novemberben kiállított vallomás nem tünteti fel az egész évnek valódi adatait, mert hogy decemberben milyen lesz a házbérleti állapot, azt még novemberben tudni nem lehet. S mivel az állami házbéradó vallomások beadásának ideje december, igy tehát sokkal, helyesebb volna a városi adóvallomásokat is decemberben bekivánni. Ezzel egyrészt megkímélnénk az adófizetőket a zaklatásoktól, a kétszeres munkától és esetleg, mint tudjuk, kétszeres költségtől, de meg másrészről elérnénk azt, hogy a decemberben beadott vallomás az évnek teljes valódi képét adná, s nem állhatna elő az az eshetőség, hogy a két vallomás adalai nem egyeznek, miértis nem győzzük hangsúlyozni, hogy a város annyi vallomási nyomtatványt készíttessen, hogy a háztulajdonosok másodpéldányt is kaphassanak. De a városi házbéradó vallomások beadását teljesen feleslegeseknek tartjuk és pedig azért, mert hiszen a városi járulékok kivetési alapja amúgyis az állami adóalap, amit a város az adóigazgatóságtól évenkint megkap, s így a városi díjak kivetéséhez a városi adóvallomások adataira szükség nincsen. A lakók és ebek száma meg amúgyis évenkint külön e célra eszközölt öszszeírásokból a városnak rendelkezésére áll. Egyesületünk előterjesztést intézett ezen ügyben a kormángbiztos úrhoz, s kértük, hogy a város az adóvallomások beadását teljesen szüntesse be, nemcsak az előadottakból kifolyólag, de munka- és időmegtakarítás, s főként a város egyébként is rossz pénzügyi viszonyai között financiális okokból, pénzügyi megtakarítás szempontjából is. Bocz Béla. Mintautal építenek Léva és Nyitra között. A Léva-Nyitra közötti útszakasz átépítése már régi sebe e vidék autóforgalmának. Most arról értesülünk, hogy hamarosan hozzákezdenek ennek az útnak átépítéséhez. Mégpedig ez az útszakasz lesz az egész köztársaság legmodernebb útja, mert szó van arról, hogy mintautat építenek, azaz az út egyes szakaszait más és más anyagból és így próbálnák ki, hogy mi a legalkalmasabb, legmegfelelőbb útépítési anyag ezen a vidéken. Elítélt vásári zsebtolvajok. A komáromi kerületi bíróság egy háromtagú tolvaj társaság felett ítélkezett, amely a délszlovenszkói vásárokat látogatta előszeretettel. Orosz Imre, Szabó Jánosné és Himpergerné Tóth Mária nemzetközileg ismert zsebtolvajok: több országot bejártak már s száihos ország ki is utasította őket. Legutóbb Németországban működtek, majd Magyarországra mentek, onnan a nyáron megint vissza akartak menni Németországba, hogy az olimpiászon s később a lipcsei vásáron »dolgozhassanak«. Orosz Imrének útlevele sem volt, úgy lépte át Párkány közelében a határt, titokban, mivel ki volt tiltva Csehszlovákiából is. A három társ a bánkeszi vásáron találkozott, ahol több zseb-Üzlet átvétel. Van szerencsém az igen tisztelt nagyérdemű közönséggel ezúton tudatni, hogy a „Horváth -féle vendéglőt és szállodát átvettem. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtam tisztelettel Csigó Pál, vendéglős. Mérsékelt árak. Minden pénteken halászlé. Állandóan élő halak. 265 Olcsó és tiszta szállodai szobák. tolvajlást követett el, majd Komáromba jöttek s itt is folytatták tolvajlásaikat: így akartak útiköltséget szerezni a további úthoz. Mégis a kis szlovenszkói vásáron csúsztak el: a rendőrség Komáromban, a vasútállomáson fogta el őket, amint éppen egy várossal tovább akartak állni. így kerültek a bíróság elé. Itt azzal védekeztek, hogy kényszerből loptak. Orosz Imrét és Szabó Jánosnét fejenként egy-egy évi, Himpergernét héthónapi börtönre s fejenként 3 évi hivatalvesztésre ítélte, Oroszt ezenkívül 200 korona pénzbüntetésre is. Súlyos baleset vadászat közben. Súlyos baleset történt Izsa községben, vadkacsa vadászat közben. Hugyecz Lajos és Lajosóczky Károly izsai lakosok vadkacsalesre indultak a Zsitva folyó mentén. A folyón csónakba ültek s Hugyecz letette töltött fegyverét a csónak ülésére. Egy óvatlan pillanatban a csónak megbillent, a töltött fegyver elsült s a lövedék Hugyecz altestébe fúródott. Hugyecz összeesett. Azonnal beszállították a komáromi kórházba, ahol megoperálták. Állapota súlyos. Beszélgetésem egy igazán boldog emberrel. Irta Padi Jób. A gömöri hegyek között, augusztus végén. Itt csavargók pár nap óta a gömöri hegyek között, az Alacsony Tátra paradicsomában, TelgártoU, ezer méterrel a tenger színe felett. Tegnap reggel nagy szenzációnak voltam tanúja: megkezdték a búza aratását. Sok ezer esztendő viharzott keresztül a hegyeken, amiknek ormán Murányvár falai épültek, majd romokba omlottak össze, sok ezer hímszarvas vetette le büszke aggancsát tavasz idején a gömöri erdőkben, ahol egykoron Mátyás, az Igazságos kereste a nemes vadat, de — búzát az idén vetettek és az idén arattak először Telgárt határában. Eddig: juhok legeltek a hegyek oldalán és a bacsa, meg négy juhásza minden negyedik nap felszedte a kosár rácsait, hogy tovább vándoroljon. Bajiak Jánosnak hívják az egyik telgárli bacsát, akit tegnap délután meglátogattam, hogy tanúja legyek a juhsajt készítésének. Hatvan esztendős Bajlák János, három esztendő óta özvegy, négy és fél esztendeig volt katona, a fehérvári ezrednél szolgált és végigverekedte a háborút. A szállása: két és fél méter széles és ugyanilyen hosszú házikó. A feketére füstölt falakat nyolc rozsdás kapocs tartja, polcok szaladnak a »szállás« belsejében körös körül és megfüstölt, pántlikákra szaggatott fenyőhéjon érik az ostyepka. A bacsa füstölt mókusbőrben tartja a beretváját és juhbélben a sót. Hatalmas kondérok állnak a szállás belsejében és furcsa alakú sódarabok az ablakban. Ezeket a juhok nyalják lyukacsosra. A földön parázs izzik, kondérban főzte meg Bajlák János a tejet, borjúgyomorból készült ojtót tett beléje, ettől a tej nyomban összemegy és az öreg bacsa lenvászonba — ezt is itt szövik öreg szövőszékeken — önti a lcondér tartalmát. A kendőt aztán sajtár fölé tartja és eleinte gyorsabb tempóban, később csak cseppenkint leesik a sajtárba a zsendioe: a juhsavó, a bacsának, a pásztoroknak, a disznóknak és a két juhászkutyának mindennapi eledele március közepétől október végéig... Bundásnak meg Bodrinak hívják a két juhászkutyát, itt vicánkolódnak körülöttünk, boldogok, ha megkapják az ostyepka haját és még boldogabbak, ha kenyérhéjat hajigálunk nekik. Okosak és intelligensek. Istenem, mennyire különbek ezek, mint Pipszi, vagy Baby, akiket selyemszalagon vezetnek a kutyakozmetikushoz... Öreg Bajlák János elmeséli, hogy ő tulajdonképpen vállalkozó, jelenleg összesen 533 juh van a keze alatt, ezek közül azonban csak 311 ad tejet, a többi növendék még. A juhok a telgárti parasztoké, minden juh után nyolc kiló sajtot kap a gazda. A napi mérleg: a 314 juh ad 40 liter tejet, amiből 15 kiló sajt és a sajtból 30 ostyepka készül. A juhok mindegyikének billog van a fülén, erről ismerik fel őket a gazdák. Néha előfordul, hogy egyik-másik juh elhull, ilyenkor a fülével számol el a bacsa, akárcsak az újságárus a lap fejével a makulatúra után. Persze előfordul az is, hogy az »elhullott« juh húsa ott fő a bográcsban, de ez csak néha történik meg, olyankor is csak éjszaka... Bajlák János télen Fülöpön lakik, ez is itt van Gömörben, ha munka akad, dolgozni jár, orvosnál még nem volt, csak a katonaságnál, két fia van, azok itt bojtárok mellette, egy lánya, az odahaza vigyáz a holmikra, kenyeret süt és sót hoz ki a szállásra. A szállástól vagy ötven lépésnyire van a kosár, ide terelgetik Bodri meg Bundás a jószágot, de a szállás, meg a kosár minden két hétben ötször hurcolkodik. Az ostyepkát eddig Breznóbányára meg Besztercére hordták be a kereskedőkhöz, mióta azonban megnyílt a vasút és a turisták ezrei lepik el Telgártot, azóta ők vásárolják meg a kitűnő füstölt sajtot. Megkérdezem Bajlák Jánostól: — Szókott-e újságot olvasni? — Télen, de csak ritkán. — Hallott-e már Mussoliniról? — Elbámul. Nam' érti a kérdést, megismétlem. Valami huncutságot sejt mögötte, mert bizalmatlanul kérdezi meg: hát ez meg micsoda. Újabb kérdés: Tudja-e kicsoda Hitler? Felcsillan a szeme és boldogan, hogy végre ő is belekapcsolódik a világ sorjába, feleli: »Persze, hogy tudom. Hitler a németek császárja. Az ÚRI ÉS NŐI FODRÁSZTEREM MEGNYITÁS! Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy BAROSS UCCA 5 SZÁM ALATTI úri és női Mrásztermemet megnyitottam cs azt a modern hygienia és a fodrászat minden technikai eszközével felszereltem. Előnyös bérletremlszer hölgyek és urak részére. Vas-, víz- és larlúsondolálás. Maszkírozást és mindennemű hajmunkát jutányos áron elvállalok. Midőn ezt a nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, g kérem nagybecsű támogatásukat. GROSZ LÁSZLÓ, úri és női fodrász. öreg császár meghalt, mint Ferenc Jóska, utána jött a Hitler... Rádiót már látott a jegyzőnél, vonaton akkor ült, amikor utoljára Breznón volt, maga beretválkozik minden vasárnap, azt tudja, hogy mi a politika, de — már nem tudja megmondani. így felel: »Tudom, hogy micsoda, de minek faggat az úr ilyesféléről...« A juhai közül mindegyiket megismeri. Házasodni nem akar többé. Minek az asszony — mondja —, amíg volt, addig is csak télen éltünk együtt. De így jobb... Nincs, akivel veszekedjék az ember ... Sörrel kináljuk meg, elhúzza a száját. »A zsendice jobb, mint a sör« — feleli, — én csak azt iszom. És már hoz is ki egy faedényben félig megalvadt, savanyú zsendicét. Igaza volt... Felséges ital. »Pálinkát iszik?« »Néha, ha a faluba viszem valamelyik gazdához a trágyát, kapok húst, meg pálinkát.« »Kártya?« »A katonaságnál ferbliztünk, de sohase pénzbe. Nincs nekem pénzem kártyára...« Megkérdezem tőle: szószerint úgy: »Mondja Bajlik, boldog maga?« Nagyot sercent a pipája mögül és őszintén feleli: — Nincsen nekem semmi kívánságom és semmi panaszom ... Érdemes volt eljönnöm Telgártra, végre beszélhettem egy igazán boldog emberrel... Felmentő ítélet egy megvesztegetési pörben. — szeptember 4. Érdekes megvesztegetési port tárgyalt a komáromi kerületi bíróság dr. Krizs-tanácsa. Hradszky János, volt párkányi járásbírósági hivatalnok, jelenleg vágsellyei lakos és dr. Frühauf Béla párkányi ügyvéd kerültek a bíróság elé azzal a váddal, hogy az ügyvéd 1933. évi áprilistól 1934 decemberéig meg nem engedett módon foglalkoztatta Hradszkyt s ezért Hradszky. az ügyvédtől 3435 koronát fogadott el. A vád szerint Frühauf Béla dr. megvesztegette Hradszkgt, mint állami hivatalnokot. A tárgyaláson Hradszky nem érezte magát bűnösnek, mivel, vallomása szerint, a kapott pénzt munkaidő utáni ügyvédi munka fejében fogadta el, Frühauf dr. is úgy vallott, hogy ő a pénzzel csak Hradszky túlóra munkáját honorálta. A felolvasott iratok sem szolgáltattak megnyugtató terhelő bizonyítékot s a kerületi bíróság a két vádlottat felmentette. Mindenféld bútort, lakberendezési tárgyakat, gyermekkocsit stb. modern, ízléses és jikiviteliit, most vehet olcsón üzletben Herzognal Komáméban, Masaryk u. 22. 251
